Bácsmegyei Napló, 1922. szeptember (23. évfolyam, 238-267. szám)

1922-09-26 / 263. szám

2. oldal. BÁCSMEGYEI NAPLÓ Ki lesz a polgármester? A radikálisoknak nincs jelöltjük A rég húzódó suboticai polgár- Imesterválsággal kapcsolatban a leg­utóbbi napokban olyan hírek terjed­tek el, hogy a belügyminiszter Ma­lagurszki Albert volt földmüvesisko­­lai igazgatót nevezte ki polgármes­terré. Ezt a hirt Dobanovacski Pál főispán a leghatározottabban meg­cáfolta a Bácsmegyei Napló munka­társa előtt és kijelentette, hogy nem­csak, hogy az uj polgármester ki­nevezése nem történt még meg, ha­nem a radikális párt vele sem foly­tatott még az uj polgármester sze­mélyére nézve tárgyalásokat és tu­domása szerint a belügyminiszté­riumban sem tett még semmiféle elő­terjesztést. Így tehát a Iiir ilyen formában egyáltalán nem felel meg a valóság­nak, annál kevésbbé, mert magától a radikális párt elnökétől, tehát a legilletékesebb helyről kapott infor­mációnk szerint a radikális párt nem is akar egyelőre polgármestert je­lölni, hanem a mai állapot fenntartá­­jsát kívánja, mindaddig, amíg meg­felelő jelöltet nem tud állítani. Az ügyre vonatkozólag kérdé­sünkre dr. Manojlovics Vladiszláv királyi közjegyző, a suboticai radi­kális pártszervezet elnöke a követ­kezőket mondotta a Bácsmegyei Napló munkatársának: — Málagurszki Albert jelöléséről ■elterjedt hírek egyáltalán nem felel­nek meg a valóságnak. A radikális párt még egyáltalában nem jelölt senkit a polgármesteri állásra, csu­pán kombinációképpen vetődött fel a tárgyalásokon Malagurszki Albert neve és mi a belügyminisztérium­mal közöltük, hogy nem volna kifo­gásunk Malagurszki polgármesteri kinevezése ellen. — Ezzel kapcsolatban kifejtettük a belügyminisztériumban azt az ál­láspontunkat is, amely szerint nem kellene ragaszkodni ahhoz, hogy jogvégzett egyén legyen az uj pol­gármester. miután a polgármesteri állás betöltése amugyis csak a Vaj­daságban van ehhez a feltételhez kötve, mig az ország többi részei­ben nem, sőt éppen Suboticán is volt ré eset, hogy dr. Szudarovics Fe­renc polgármestersége idején nem jogvégzett ember volt a város élén. Pesti színházi leuél Budapest, szeptember. Az uj színházi szezon már januári bőséggel termi a szenzációkat most szeptember derekán és a kilátások szerint alig volt még élénkebb szín­házi szezonja Budapestnek, mint az idei. Gombamód szaporodnak az uj kabarék, sőt a napokban uj operett­­színház is nyílik és igazat kell adni azoknak az amerikai lapoknak, ame­lyek épp most állapították meg, hogy Budapest a színházak városa, mint München a képeké és mint Flórenc a virágoké. A budapesti színházi körök most a legnagyobb elégtétellel az tölti el, hogy a Fővárosi Orfeumból átala­kult Fővárosi Színház Budapest vá­ros és a közmunkatanács minden próbálkozása és tiltakozása ellenére is október 10-én mégis megnyílik. Ez egyszer nem sikerült a politika bevonásával ártani a művészet ügyének és az uj operett-színház Buttkay-Földes operettel _ nyit, a melynek cime: Az az én titkom Fenség. Kosáry és Király játsszák a főszerepeket, Kosáry egy király­nét és Király egy királyt, alti azon­ban szülésznek adja ki magát. A Vígszínház első nagysikerű idei bemutatója a Cserebere című nagy­szerű énekes francia bohózat után pénteken a Belvárosi Színház hozta az idény második premierjét. Két darabot mutattak be egy este, egy „orosz szerző. A yig halál, és, egy 1922. szeptember 26. — Egyébként azonban nem jelöl­tünk még polgármestert és egyelő­re nem is fogunk polgármestert je­lölni, miután teljesen meg vagyunk elégedve Tabakovics Miklós ideigle­nes polgármesteri kinevezésével és a radikális párt csak abban az eset­ben jelöl polgármestert, hogy ha megfelelő személyt talál ennek az ál­lásnak betöltésére.. Más oldalról szerzett információk szerint azonban alig lehet szó árról, hogy Malagurszki Albertét a bel­ügyminisztérium polgármesterré ne­vezze ki és igy a radikális párt újabb állásfoglalása következtében való­színűleg még hosszabb ideig csak ideiglenes polgármestere lesz Subo­­ticának és nem kerül hamarosan sor, a válság végleges megoldására. Bethlen kiszorítja a kormányból Gömböséket A magyar- kormány részleges rekonstrukciója Budapestről jelentik': Most már megállapítható, hogy Gömbösék ak­ciója kikre támaszkodik és kik ellen irányult elsősorban. Gömbösék frontja tulajdonképpen Andrássy és a vele együttérző keresztény ellen­zékiek ellen alakult és ez a szempont teszi elfogadhatóvá Gömböséknek azt az állítását, amely szerint a mi­niszterelnök tudott az akcióról. Azok, akik Bethlen István gróf in­tencióját ismerik és tisztában van­nak az egységes párt döntő többsé­gének a hangulatával, egészen bizo­nyosra veszik, hogy a miniszterel­nök Gömbösék akciójának hallgató­lagos támogatásával egyszerre két célt akar elérni, izolálni akarja An­­drássyekat, egyúttal azonban párt­jából is kiszorítja a szélső jobbolda­liakat, Gömböst és legszűkebb kör­nyezetét. Kétségtelenné vált ugyanis, hogy a történtek után Friedrichnek és egy-két hívének ki kell lépni a ke­resztény ellenzék pártjából, viszont az egységes pártban felvetik a ka­binetkérdést és kiválásra kényszerí­tik a fajvédelmi túlzókat. Az egységes párt, megszabadul­ván a szélsőséges elemektől, lassan­­lassan konzervatív szabadelvű párt­tá vedlik át és igy lehetővé teszi a polgári liberálisok kormánytámoga­tását úgy a jobb- mint a baloldali szélsőségek ellen. Hogy Gömbösék ezek után mikép­pen fognak visszavonulni, azt csak akkor fogják eldönteni, amikor a mi­niszterelnök visszaérkezik és tájé­koztatja a közvéleményt, elsősorban pedig az egységes pártot felfogásá­ról. Legtöbb valószinüsége annak a feltevésnek van. hogy Friedrich— Wolff—Gömbösék uj pártot alakíta­nak és ez a 30—35 tagú párt lesz a kormány jobboldali ellenzéke. A liberális front csak a jövő héten lép akcióba, mert Vázsonyi Vilmos csak akkor jön vissza Budapestre. A politika legnagyobb érdekessége, hogy a keresztény Rakovszky Ist­ván kijelentése szerint több kérdés­ben együtt kíván működni a liberá­lis blokkal. így először Andrássyék együtt veszik fel a küzdelmet a fő­rendiház reformja ellen a liberális ellenzékkel és a szociáldemokraták­kal. Mindenesetre érdekesnek tűnik fel, hogy Andrássyék akik ortodox­­legitimistáknak vallják magukat, harcot indítanak a főrendiház ellen. Ennek oka az, hogy bár a főrendi­házat visszaállítani kívánják, küz­denek annak a mai alkotmányjogi helyzetben való visszaállítása ellen. De küzdenek ellene a szociáldemo­kraták is, akik az egykamarás rend­szer hívei. Abban egyetért az egész baloldal, hogy: ma nincs szükség fő­rendiházra és igy a kormánynak az ősszel a Máz elé terjesztendő javas­latát meg kell buktatni. Hamarosan aktuális lesz a kor­mánynak a részleges rekonstrukció­ja is. A legközelebbi minisztertanácson ugyanis, amelyen már a miniszter­­elnök is jelen lesz, gróf Bánffy Mik­lós külügyminiszter beszámol a nép­­szövetségbe való felvételről. Ugyan­akkor dönt a minisztertanács a kül­ügyminiszter távozásáról. Bánffy párisi követ lesz, Praznovszky Iván pedig Becsbe, vagy Prágába megy követnek. Az uj külügyminiszter Daruváry lesz, igazságügyminiszter­­nek dr. Nagy Emilt emlegetik. Szabadlábra helyezték a Stefánia-uti gyilkos barátnőjét Vasárnap este már föllépett meggyilkolt gazdája bárjában Budapestről jelentik : A Stafá­­nia-uti véres szerelmi drámában­­annyi fordulat állott be, hogy aj gyilkos Kuncz Miksa barátnőjét*' Kovács Ilona artistanőt vasárnapi szabadlábra helyezték. Vasárnap délelőtt dr. Rcdocsy Jenő rendőrkapitány szembesí­tette Kuncz Sándor Miksát, a gyil­kost az őrizetben tartott Kovács, Ilivel. A rovottmultu betörő, aki 27 esztendejéből éveket töltött börtönben, térdre esett szívtelen sze­relmese előtt és elcsukló, zokogó! hangon bocsánatot kért tőle, hogy ilyen kellemetlenségbe sodorta és', most miatta az imádott leánynak is' a rendőrség őrizetében kell maradnia a A leány minden meghatottság nélkül nézte a rendőrök között: álló fiatalembert, aki miatta gyil-í költ és csak közömbös szavakkal; fogadta a könnyes bocsánatkérést.! Miután Kovács Iliiről bebizo­nyosodott, hogy bünrészesség nem terheli, feloldották a rendőri őrizet alól és déli egy órakor el­bocsátották a főkapitányságról. — Kuncz Sándor Miksát pedig félté­kenységből elkövetett gyilkosság miatt letartóztatták. Délután Kovács Ilii azonnal a lakására sietett és a fiatal, 19( esztendős, közepesen csinos, átla-, gos szépségű táncosnő, aki miatt embert öltek, azonnal átöltözött*; hogy estére az Excelsior barbaa foglalkozásánál megjelenjen. Este 9 órakor, amikor a bar élet elkezdődik, az elsők között jelent meg meggyilkolt gazdája bárjában Kovács Ilii és mintha misem történt volna csütörtök este óta, hozzáfogott mindennapi munkájához, a vendégek szóra­koztatásához. Vigan táncolta le számait s egyáltalán nem látszott meg rajta, hogy milyen megren­dítő eseménynek volt a hősnője. francia iró A mosolygó asszony cí­mű munkáit, amelyek közepes si­kert arattak és — igazgatóválságot idéztek elő. A Belvárosi Színházat dr. Bárdos Arthur alapította, de később eladta az Uniónak. A nagy színházi rész­vény - társaság I Vezérigazgatói a Beöthy László és Bárdos Arthur kö­zött azonban napirenden voltak a nézeteltérések már évek óta, úgy hogy Bárdos a Belvárosi Színházat az Unió tudta nélkül fünek-fának kí­nálta újbóli eladásra, mielőtt ő még visszavásárolta volna. A direktorok közötti viszály, szeptember elején aztán nyílt ellenségeskedésben rob­bant ki és végül Bárdos úgy egye­zett meg az Unióval, hogy e szezon végéig vezeti még a Belvárosi Szín­házat és aztán három évi fizetéssel, mint végkielégítéssel, búcsút mond az Uniónak és a Belvárosi Színház­nak. Ezt a megállapodást fölborította azonban a Belvárosi Szinház pén­teki bemutatója. A darab két elő­adását Beöthy szerint Bárdos for­szírozta. Éppen ezért a bemutatót követő napon Beöthy értesítette a Belvárosi Szinház igazgatóságát, hogy a rendezőként szerződtetett Bcróthy Józsefet az Unió főrende­zőjévé nevezte ki és ő, mint az Unió vezérigazgatója, 1 Baróthyval óiiajtja a Belvárosi Szinház legköze­lebbi újdonságának szereposztását megbeszélni. Rögtön be is rendelte irodájába a vasárnapi napra Baró-I thyt. Ennek az intézkedésnek Bár­dos azonnal levonta konzekvenciáit és még aznap Berlinbe utazott. így a Belvárosi Szinház igazgató nélkül maradt és most úgy tervezik, hogy Beöthy a központi irodából fogja di­rigálni a Belvárosi Színházat, Ba­­róthy Józseffel, a tehetséges volt suboticai színésszel együttesen. Egj'ébként a gazdátlan Belvárosi Szinház legközelebbi újdonsága André Savoir: A kékszakállú her­ceg nyolcadik felesége lesz, arniután Hajó Sándor vigjátékát, az Álmok komédiájá-t mutatják be, amelynek főérdekessége, hogy az egész darab a tőzsdéről szól. A Belvárosi Szinház legnagyobb sikerének azonban Heltai Jenő uj vigjátéka: A kis cukrászda Ígérke­zik. A többi szinház is erősen készül az uj darabokra. A Vigszinházban egy Csehov-darabra készülnek, a melynek Húrom nővér a cime és mű­fajra nézve vígjáték. A Cserebere operett-figurái után a Vígszínház legjobb erői ebben a darabban ismét Hálás szerepekhez jutnak. A Városi Szinház legközelebbi premierje Bus- Fekete László és egy eddig ismeret­len zeneszerző Jeszenszky Gyula uj operettje, a Raguza hercege lesz, a melynek szerkezete teljesen elüt a sablonos operettekről és az első fel­vonás fináléja után egy pantomim következik. Elsötétül a szinpad és a nézőtéren csak az alakokat világít­ják meg, akik a színpadon — amely egy szállodát ábrázol — mozognak^ A pantomim a kíváncsiságot érzé-( kelteti igen ügyes módon és az a tar-; talma, hogy egy szállodában éjsza­ka a vendégek meg akarják lesni* hogy mi történik az egyik szobád ban. Az operett bemutatására októ-l bér közepén kerül a sor. j Olyan érdeklődés azonban még* egy bemutatót sem előzött meg,; mint Molnár Ferenc uj darabját, a melynek cime Mennyei és földi sze­lem. Molnár Ferenc a Vígszínházból! vitte át darabját a Magyarba, mert1; a Vigben a női főszerep eljátszásá-j ra nem találtak olyan alkalmas szí-j nésznőt, mint amilyen Darvas Lili* aki fiatal pályájának legnagyobb si-j keréhez fog eljutni a Molnár-darab­­főszerepében. Bár Molnár Ferenci darabjait a premierig mindig titok burkolja, most hogy a darab emlék­próbája is megvolt már, az a véle­mény színházi körökben, hogy ez, lesz Molnár Ferenc legnagyobb szín­padi sikere. Ez pedig sokatmondó ígéret és a‘ legjobban azokat a fiatal szerzőket keseríti el, akik már évek óta vár­ják a Magyar Színházban elfogadott darabjuk szinrekerülését. A fiatalok megint aligha kerülnek szóhoz, mert a Molnár-darab en-suite előadásai bizonyára hónapokig lehetetlenné teszik az uj darab bemutatását. Ilyen vonatkozásban árt Molnár Fe­renc is a magyar színpadi irodalom fejlődésének, de méginkább a fiatal szerzők — zsebének.

Next

/
Oldalképek
Tartalom