Bácsmegyei Napló, 1922. szeptember (23. évfolyam, 238-267. szám)

1922-09-23 / 260. szám

4. oldal. BÁCSMEGYEI NAPLÓ 1922‘ szeptember 23. Dalmáciában lázong a parasztság A földreform következménye — Tö­meges letartóztatások — Csendőrök védik a földesurak termését Már több ízben beszámoltunk ár­tól az elkeseredésről, mely Dalmá­ciában a szegény földmivesnép kö­zött uralkodik a földbirtokreform késdelmes végrehajtása miatt. Az amúgy is nem nagy termékenységi» vidék már évek óta élelmezési ne­hézségekkel küzd és sok faluban aratás előtti hónapokban valóságos éhínség uralkodott. A kormány szep­tember 4-i rendeletével uj végrehaj­tási utasítást adott ki a földreform végrehajtásához, amely rendelet igazságtalan intézkedéseivel csak fo­kozta a parasztság elkeseredését. A dalmáciai parasztok egy küldöttsége már napok óta járja a beogradi mi­nisztériumokat, a sérelmek orvoslá­sát követelve. A íöldmivespárt is eré­lyes akciót kezd a dalmát földreform ügyében. A parasztság azonban már ugylát­­szik nem tudja kivárni a békés köz­benjárások eredményét, főleg, mert a hatóságok a sérelmes rendelet vég­rehajtását már meg is kezdették. A Beogradba napról-napra érkező hírek szerint a parasztság elégedet­lensége már erőszakos lázongások­ban robban ki. Néhány községben véres összeütközések voltak a csend­őrség és a lázadó földmivesek kö­zött. Sibenikben (Sebenics) a csendőr­ség csak fegyveres erővel tudta a múlt évi termés behordását a régi tulajdonosoknak biztosítani. Több pa­rasztot letartóztattak. Vis-ben ha­sonló események játszódtak le. Itt a nép a letartóztatott parasztokat ki akarta szabadítani a fogdából, nagy tömegben már fenyegető magatar­tást vettek fel. Csak nagynchezen tudták vezetőik őket az erőszakos­ságtól visszatartani és rábírni őket a beogradi delegáció akciója eredmé­nyének bevárására rábírni. A földmivespárthoz érkezett táv­irati jelentések szerint Dalmácia majdnem minden járásában a szolga­­birák és bíróságok rendelkezésére sok földmivest letartóztattak, hogy a régi földbirtokosok termését bizto­sítsák. Emiatt a földművessé.? hangu­lata nagyon feszült. A rendőrség Lucsac-ban (Split mellett) a földmi­­ves szövetség helyiségében, vala­mint két pártlap szerkesztőségében szigorú házkutatásokat tartott, de eredmény nélkül. Letartóztatások napirenden vannak. Újabb kísérletek a demokratapáit megmentésére Október 10-én lesz a demokratapárt nagygyűlése — A beográdi munkásság nagyszabású akciója a drágaság leküzdésére szélget a szegény ember meg a gazdag ember. Irta: Baedeker. Ezúttal a gazdag ember köszönt előre ti szegény barátjának, s miután ez az üdvözletét viszonozta, megszólalt A gazdag ember: — Nézd kérlek, te­hetnél nekem egy szívességet. A szegény ember: — (Csodálkozva): — Én? Neked? A gazdag: — Igen. Te. Nekem. Hiszen azért vagyunk a világon, hogy szolgála­tokat tegyünk egymásnak... Vagy nem? A szegény: — De igen. És én nagyon örülök, hogy ezt belátod. A gazdag: — Már hogy ne volna be­látásom! Hiszen emberek vagyunk . . . Nos hát arról van szó, hogy — A szegény: — Parancsolj szegény szolgáddal. A gazdag: — Arra kérlek, terjeszd ügyesen azt a hirt a városban, hogy már távolról se állok olyan jól mint azelőtt, hogy sok veszteségem volt a valutabör­zén, hogy nálam nem mind arany ami fényük, hogy anyagilag megroppantam, modernül szólva, hogy vagyonice deka­denciában vagyok, stb. A szegény (őszinte sajnálkozással): — óh, édes barátom, hát igazán hanyatló­ban vagy? Anyagi csapások értek? A gazdag (nevetve): —Hála istennek, nem! Egészen jól megy minden. Szeren­csésen prosperálok, s ha igy tart még igy ideig, akkor, nem akarok hencegni, ievés olyan jól szituált ember lesz a ármegy énen ínint a tg barátod.js A demokrata-párt szembenálló csoportjai között serényen foly­nak az egyeztetési kísérletek. Bár a demokrata forrásból eredő hí­rek szerint ezek a békéltetések teljes sikerrel biztatnak és a párt egységének megóvása máris biz­tosítottnak tekinthető, mégis bi­zonyos körülményekből arra le­het következtetni, hogy ezeket a tendenciózus híreket meglehetős reservával kell fogadni. A párt­­gyülés összehívásét napról-napra halogatják. A legújabb verzió szerint október 10-én lesz a nagy­­fontosságú ülés. A „Vreme“ ar­ról számol be, hogy Pribicsevics hívei először ki akarják kérni az összes helyi szervezetek vélemé­nyét, hogy a központi pártveze­tőség a vidéki párthivek véle­ménye szerint hozhassa meg ha­tározatát. A vidéki szervezetek­ben mindkét csoport részéről he­ves agitáció indult meg. Leg­több helyen arról igyekeznek meggyőzni a párthiveket, hogy a kitört ellentétek nem elvi, hanem csak személyi természetűek. Sok vidéki szervezettől már érkeztek is olyan határozatok, melyek fel­hívják a vezéreket a személyi el­lentétek félretételére. Az egész akciónak nyilván csak idönyerés a célja. Viszont a demokrata-párt ellenfelei igyekeznek az ellenté­teket elmélyíteni és kiélezni Pri­bicsevics és Davidrdes miniszterek között, különösen a zagrebi konfe­rencia összehívói részéről tapasz­talható ilyen tendencia. A „Tribuna" szombati száma azt a rendkívül érdekesen hamrzó A szegény: — Nem értem. A gazdag: — Azért is maradtál sze­gény ember s azért is nem fogsz zöld ágra jutni ezentúl se, mert nem érted az ilyeneket... ide hallgass... Most jön az uj adóztatás és amint hírlik, a gazdago­kat, akár újak, akár még újabbak, kö­nyörtelen adókkal akarják megterhelni. Ily körülmények között előnyös volna rám nézve, ha azt hinnék rólam, hogy a fénykorszakom már elmúlt, hogy az újabb vállalataim nem szerűinek, hogy egy idő óta nincs szerencsés kezem, az üzleteimbe belebuktam az adósaim sok pénzemet tartották meg, eccetera... A szegény: — Kezdem nem érteni. A gazdag: — Nem is vagy méltó rá, hogy meggazdagodjál. Micsoda nehéz észjárás!... No, de megmagyarázom. Ha kikürtölöd és elhiszik hogy, nagyon »visszamentem«, akkor enyhébben adóz­tatnak meg, s ilyíormán egy pár száz­ezer dinár (vagy legalább korona), a zse­bemben , marad. A szegény: — Ahá! Ezt már értem. De kérdés, el fogják-e hinni? A gazdag: — Mért ne? Az emberek mindig szívesen hiszik el, hogy valame­lyik szeretett polgártársuk tönkrement. Szívesebben, mint hogy meggazdago­dott ... A szegény: — A polgártársak talán szívesen hiszik el, de az adókiveíők... A gazdag: — Óh, ha ügyesen csinálod... A szegény: — Hogyan gondolod ezt? A gazdag: — Úgy, hogy ha üzletekről beszélnek a kávéházban, már pedig ott mindig üzletekről beszélnek, akkor mint­egy véletlenül, sajnálkozva vagy akár kárörvendve, megemlitcd2 hogy. a látszat hirt közli, hogy Krsztelj, Veljkovics és Marinkovics Voja péntek egész nap tárgyaltak a klubban felme rült ellentétekről. Elhatározták, hogy október 16-án a radikális párt­tal együttes ülést tartanak a felme­rült elvi ellentétek tisztázására. A szkupstina összehívása Beogradból jelentik : A kormány hivatalosan közölte dr. Ribar ház­elnökkel, hogy a szkupstina őszi ülésszaka október 15-én veszi kez­detét és felszólították a szkupstina összehívására. Lapelkobzások Beogradban Beogradból jelentik: A „Beo­­gradski Dnevnik" cimü lapot, melyet, mint legutóbb jelentettük, egy a kommunistákhoz közelálló szerkesztő-bizottság vett át, két nap egymásután elkobozta a beo­gradi rendőrség. Az első elkob­zás oka egy vezércikk volt, mely­ben a sajtószabadság ellen elkö­vetett sérelmeket tárgyalta a lap. Másnap pedig azért konfiskálták a lapot, mert vezércikkében az előző napi elkobzást kommentálta az újság. A beogradi munkásság a drágaság ellen Beogradból jelentik: Az összes szakszervezetek elhatározták, hogy október 1-én nagy tiltakozó rtép­­gyülést rendeznek a tűrhetetlenné váló drágaság elleni tüntetéskép. A gyűlés sikere érdekében min­den szakmában nagy agitáció fo­lyik a munkásság körében. A gyűlést zárt helyen fogják meg­tartani. A hastmgsi sakkverseny — Az első forduló — Maróczy Géza sakkmester, a Bács­­megyei Napló sakkrovatának vezetője, ezidőszerint, bár nem vesz részt a haslingsi sakkversenyen, Hastingsbait tartózkodik s onnan a saját elemzésé­vel ugv küldi nekünk a verseny va­lamennyi játszmáját. A verseny tarta­ma alatt igy módunkban áll a legér­dekesebb és legújabb partiét közölni. Az alábbi partiét a verseny első, fordulóján játszották. Világos: Rubinstein. Sötét: Aljecliin 1 d2—d4 Hg8—f6, 2. c2—c4 e7—e6, 3. Hbl—c3 d7—dö, 4. Fel—g5 Ff8—e7, 5. e2—e3 Hb8—d7, 6. Hgl—f3 elsáncol, 7. Bal—cl c7—c6,' 8. Vdl—c2 h7—h6. A vezérlépés tem-. pót szeretne nyerni s vár a futó fejlő-, eléssel, véleményünk szerint a bástya, cl-en nem illik össze a vezér c2-re| való fejlődésével. 9. Fg5—h4 a7—a6, 10. a2—a,4 c6—e5. Meggyöngül a ve-,1 zérszárnyat, b7—bő fenyegetés éppen nem volt veszélyes. 11. Fii—d3< c5Xd4, 12. e3Xd‘i d5X'c4, 13. Fd3Xc4' Hd7—b6, 14. Fc4—a2 Hb6—dö. Hu­­binstein ennek a lépésnek örült oly( nagyon, de a futó a bástyagyalog lé­pése nélkül is kerülhetett bl-re és pe­dig d3-on keresztül. 15. Fa2—b! Hdő—b6, 16. Vc2—e2 Fc8—d7, 17,. elsáncol Fd7—c6, 18. Bfl—dl Hf6—dő, 19. Fh4—g3 Ba8—c8, 20. Hf3—eő Fe7—gő, 21. f2—-f-i Fg5—hí. Az első gyöngébb lépés, helyesebb' volt 21. FgőXM, 22. HeőXcB Bc8Xe6, 23. Hc3Xd5 Hb4Xd5, 24. BclXcG. b7Xc6, 25. Fg3Xf4 Hd5Xf4, 26. Ve2—e4 Hf4—g6, 27. Ve4Xc6 Vd8—c8, 28. Bdl—cl VcS—d8 stb. valószínű remis végződéssel. 22. He5Xc6 Bc8X6. Sokkal erélyesebb, lénés volt 22. Ve2—g4! 23. Hc3Xd5 Bc6Xcí, 24. BdlXcl Hb4X'd5. A hu­szár nem volt üthető Vd8Xd4-|- miatt. 25. Ve2—e4 g7—g6, 26. Fg3Xh4 Vd8Xh4, 27. fi—f5? Yh4—g5. Döntő hiba; g2—g3 után a játszma egyen­lően állott. 28. Bel—c5 g6Xf5, 29. Ve4—43 Vg5—d2! 30. Vf3—d3 Vd2Xb2, 31. h2—h3 Kg8—h8, 32. Kgl—h2 Bf8—g8. Rubinstein zavará­ban nem látja a legegyszerűbb fenye­getést. Játszmája azonban minden­képpen veszve van. 33. Fbl—c2 Bg8Xg2+, 34. Kh2—hl Vb2—cl+, világos féladta a iárezmát. igen gyakran csal, hogy a gazdagságom hire: mese, s hogy például te nem cse­rélnél velem vagyont. A szegény: — Ekkorát hazudjak? A gazdag: — Mért ne? A barátságért! A cél, a szent cél, szeutesifi az eszközö­ket .. . A szegény: — A cél csakugyan szent. Az, hogy kevés adót fizess. De nem kell-e attól félnem, hogy ha szegényebbnek tüntetlek föl mint szegénymagamat, az az én rovásomra történik s az én adó­mat fogják fölemelni? A gazdag: — Ez esetleg megtörténhe­tik-.. Ám itt baráti szolgálatról van szó, ahol nem szokás nézni, jár-c az áldo­zattal? A szegény: — Igaz. De lásd, egy nagy baj van. A gazdag: — ,? A szegény: — Már évek óta nem já­rok kávéházba. A gazdag: — És miért nem? A szegény: — Mert nagyon drága lett a kávé. A gazdag: — Muszáj neked kávét in­ni? A szegény: — Nem muszáj. De a többi Iitalok is megdrágultak... A gazdag: — És ezentúl se szándéko­zol oda járni? A szegény: — Megmondtam az okát. Minden látogatás a kávéházban tiz ko­ronába kerül, s nekem nincsen erre a célra tiz koronám... Mondd csak, nem bi7.hatnád meg ezzel a missióval valame­lyik gazdag barátunkat, akinél az ilyen összeg nem számit, s aki különben is megy a, kávéházba? A gazdag: — Nem, erre csak te vagy alkalmas. A gazdag ember irigye a gaz-, dagnak... Ezt neked kell megcsinálnod, aki bizonyára nem vagy irigy. A szegény: — Nem, nem. Nem vagyok irigy. S ha nem vállalkozom rá. csak az­ért van, mert nincs pénzem rá. A gazdag: — Szomorúan jellemző. A .barátságért az én barátságomért se ál­dozhatsz napjában kétszer-háromszor tiz koronát? A szegény: — Beláthatod... A gazdag: — Én belátom. De úgy lát­szik, te nem látod be.. . A szegény: — Mit? A gazdag: — Azt, amire a barátság kötelez. Az ember elveszti a hitét a jó­ban, a nemesben, ha még egy ily csekély kis áldozatot se hoznak érette a barátai! A szegény: — Igazságtalan vagy hoz­zám. Én szívesen teszem meg, amire kértél, ha megtéríted nekem azokat az összegeket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy a kávéházat látogassam s ott az érdekeidet előmozdítsam. A gazdag: — Nagyon csalódtam ben­ned, édes barátom, s nem hittem volna, hogy ilyen léhán és cinikusan tudsz gon­dolkozni ... A szegény: — Én? Léha és cinikus?, A gazdag: — Sőt erkölcstelen is . .. Nem teljes morális züllésnek a jele-e az, ha valaki azért kér pénzt a felebarátjá­tól, hogy azt a kávéházban költse el? A szegény: — Komolyan beszélsz? A gazdag: — A lehető legkomolyab­ban. Hát lehet kedve tréfálni e nehéz időkben a, szegény; embernek? , v ,

Next

/
Oldalképek
Tartalom