Bácsmegyei Napló, 1922. szeptember (23. évfolyam, 238-267. szám)

1922-09-03 / 240. szám

BÁCSMEGYEI NAPLÓ 1922. szeptember 3. A rokkantak hadat üzentek a kormánynak Szeptember hó 16-án minden rokkant Beográdban lesz ^„Ubticán ma van a rokkantak ^apja.^’ítársadalomhoz^.atestileg ép;émmaradtaW\oz fordul a hábo­­r|in^c" keresetképtelénné vá!t„sok­­ezer áldozata. Ä' társadalmi jó­­télcquyság bizonyára ^rriég fogja téíini kötelességéti A rokkantak szervezeteinek pa­naszaiból és határozataiból azon­ban az tűnik; ki, hogy az állam, amelynek elsősorban kötelessége a- rokkantakról yafó gondoskodás, nem t élj e si t i^e zjt a . feladatát. Beszámoltunk mar a rokkantak nagy, elkeseredéséről. A nagy el­keseredés most rendkívüli elha­tározásokra hívta a Rokkantak szerint azonban 200 millió di­nárra rúgnak. A mósikv: Abszolút garanciát követelnek arra nézve, hogy a rokkant törvényt az elsők között még ebben az ülésszakban letár­gyalja a parlament. Ä beogradi monstregyülesre meghívják az Összes humánus, hazafias, tisztviselő és munkás­■: Mjjnt BédgfadBÖl jelentik,, a Rokkant Szövetség végrehajtó bi­zottsága szeptember elspjenBéo­­crradban ölest’ tartott, melyen a Qtl.öiási, tanácskozás után ha­tározat ót ^bztak, amely félsorolva a rokkanták sérelmeit, kimondja, Hogy az eddigi békés akció, a kérelmezés és burkolt fenyegetés híé'lyett elhatározott harcba kéz* döftek jogaikért. tyz eddig már elhatározott akciók a következők : Szeptember 10-én• egész Szlové­niában. tiltakozó gyűlés tartása. Szeptember 14-én nagy tiltakozó gyűlés Zagrebbon. Szeptember 16-án monstre rok­­kantgyülés Beogradban, melyen az ország valamennyi rokkantja résztvesz. Tön tető felvonulást ren­deznek és nem hagyják el addig Beogradot, amíg két alapvető kí­vánságokat, melyek a rokkantak életkérdését képezik, nem teljesí­tik. Az ,eíső kívánságuk a hátráló' kos rokkantdijak kifizetése, me­lyek hivatalos adatok szerint 120 millió, a rokkantak mteggvőződése n, írta: DÉRY TIBOR Már alig érzem az éhséget. Micsoda piros keselyük repülnek azon a'messzi égen! , , . Az árokban csobog a viz. Mióta fek­szem már itt? Negyedik éjjel, vagy ötödik éjjel? Ez a vízi hang olyan, mint/ amikor hajnalban, kártyázástól ha zaj öv.c t, az óra tulhangosan ketye­gett és attól féltem, hogy az anyám.., nem, nem az anyám ... a feleségem . (ki is volt: az anyám vagy a fele­ségem? vagy mind a kettő?)... attól féltem, hogy felébred a ketyegéstől az anyám, a feleségem . , . felébred az az elhullt macska az árok túlsó part­ján és átdugja véres nyelvét a bokrok között... A szakácsnő olyankor, ébredt fel s kidugta tiszta fejét s rémülten kérdez­te: ,—. Vesztett a fiatal ur? Itt most hideg szél fuj és • ennyi az egész különbség! Milyen sárga a lá­bam nagy ujja! S a, szőr hogy megke ményedett a fejemen! Már akkor is hullt a hajam', de most négy-öt nap óta'., azóta., hogy attól a sántától ellop­tam az utolsó kenyeret és ideértem az árok mellé-(négy-ö napja már, hogy nem ettem?), azóta úgy hull, hogy alig győzöm leszedni a kabátomról... Mipek is szedem lel ... Hallom, ahogy az egyes hajszálait hullnak, mint a •lassú dobpergés,. . . üllj! ki vagy? .. én, vagyok! 4. csak én vagyok! Eta be) tudnám húzni a lábamat a nadrágba! . de a térdem már egész merev. Rémes,-.milyen hideg van! Haj­.szakegyesületeket. A harc anyagi feltételeit már biztosították. Ha a beogradi monstregyülés nem vezetne teljes eredményre, további hőre következik, a kormány megbuk­tatására és azoknak a képviselőknek a leálcázására, akik a rokkantak véleménye szerint nem szolgálnak az ország tekintélyének és a haza vi­tális érdekeinek. Á francia minisztertanács tudomásul vette a jóvátételi bizottság döntését A német belpolitika döntő napja — Százezermárkás bankjegyek Párisból jelentik: A miniszterta­nács tudomásul vette a,Jávátéteh bi­zottság döntését. A belga elsőbbségi fizetések módozatai tekintetében mindaddig1, mig a jóvá tételi bizott­ság javasolta feltételek .érvénybe nem lépnek, a minisztertanács fen­­tartja cselekvési szabadságát. Kimondotta azonban azt is a mi­nisztertanács, hogy miután a jóvá­tételt bizottság elutasította a német moratóriumot, Franciaország nem [kezd külön akciót Németország ellen. Poincaré azt indítványozza, hogy a jóvátételt probléma megoldására és a szövetségesközi adósságok rendezésére sürgősen hívják össze valamennyi szövetséges értekezletét. A minisztertanács hozzájárult Poin­­carénak ehhez az indítványához. Politikai körökben a jóvátételi bi­zottság határozatát általában a za­varban keletkezett olyan megoldás­nak tekintik, amely Franciaországra való tekintettel jött létre a végérvé­nyes szakítás elkerülése céljából. Le­hetségesnek tartják, hogy talán ez év végére megtörténhetik Amerika rész­vételével az egész jóvátételi kérdés­nek végleges rendezése. A német kancellár be­számolója Berlinből jelentik: A birodalmi gyűlés választmányának ülésén Wirth kancellár beszámolt a jóvá­tételi bizottság legutóbbi döntésé­ről. Beszámolója azonban csak álta­lánosságban mozgott. Kijelentette, hogy amig a német delegáció meg nem érkezik, addig érdemleges nyi­latkozatot nem tehet. Szükségesnek tartja, hogy a német delegáció köz­lését a párisi döntés szelleméről és jelentőségéről meghallgassák. Az­után nyomban összehívja megbeszé­lésre a pártvezéreket és velük közli a német delegáció jelentését. Német parlamenti körökben a hely­zetet a következőleg ítélik meg: A jóvátételi bizottság döntése a nemet és az európai viszonyok rendezésé­nek újabb elhalasztását jelenti. Most már az a feladat, hogy olyan gyor­san, amint csak lehetséges, előké­szítsék a legközelebbi konferenciát, amely az európai és a német helyzet végleges szabályozását és a mai za­varos állapot, megszüntetését ered­ményezné. A Belgiummal való tár­gyalások végét feltétlenül be kell várni. Nehéz helyzet állana elő ak­kor, ha e tárgyalások folyamán nem sikerülne a megegyezés, mert egyetlen német kormány sem egyez­hetne bele abba, hogy a német bank letétjeit külföldi bankba vigyék át. Ezt a követelést a németek feltétle­nül visszautasítják. A berlini lapok a széiső jobbolda­liaktól a baloldaliakig, sajátságos egyöntetűséggel ítélik meg a hely­zetet, a kommunista lapokat sem véve ki közülök. A jóvátételi bizott­ság. döntése folytán a közhangulat jelentékenyen enyhült és a dollár esése annak a jele, hogy a döntés ál­talában nem keltett rossz hatást. A Lokalanzeiger bízik a Belgiummal való megegyezésben. A Rote Fahne és a független szocialisták lapjai he-Az a szélső fa, az olyan, mint a nagynéném, akinek trafikja volt és egész nap szivarozott . . . igaz, meg fogok halni 1 Tegnap egy kutya ment el mellettem és megnyalta a homlokomat . . . akkor kelt épp a nap, Vagy akkor áldozott le? Mindegy, akkor is épp oly hideg volt s akkor is azt hittem már, hogy meghalok! . . . Mennyit el nem bir az ember! Már egy éve folyton azt hi­szem, hogy meg fogok halni! De két­­három nap óta már biztosra veszem. Hogyne, hisz a gyomrom olyan már, mint a hideg arany ... ha eladnám a Király-utcai ékszerésznek . . . mennyi pénzl mennyi pénz! , . . idejönnék és szépen megrendezném I. osztályú te­metésemet és vennék egy Patek-zseb­­órát, olyant, amilyen már volt . . , Csak ez az ág a fejem alatt ne nyomná úgy az agyamat! A! fülemben azt hiszem rovarok mozognak. Milyen •hideg van! Ha most vizet öntenének belém, szép fehér jéggolyók képződnének a gyomromban , , . Azt az erdőt ott fel kell gyújtani , ,. Azt az erdőt fel kell gyújtani,, aki a Mihalik űré! Itt a Mihalik ur birto­kán akarok meghalni, de nem meg­fagyni akarok, éhenhalni, éhendögle­­ni! Hogy lássa a nyomorult, kivel van dolgát Minden nap idejön egyszer, minden nap egyszer, semmivel sem többször, megáll, egy félóráig néz, az­után elmegy. Minden nap pontosan egyszer, már négyszer itt volt . vagy már ötször? , . . Négyszer nézett egy félórái*, azután elment. Kinyitom a szemem és visszanézek. Azt hiszed, szólna hozzám? Azt hiszed, szólok hozzá? Mindennap idejön, lábamhoz dobja a kenyeret, félóráig néz, azután elmegy. Félóráig nézem. A kenyerek­hez nem nyúltam. Ott hevernek a lá­bam mellett, ha fel tudnám emelni a fejem, megszámolhatnám, négy-e vagy öt? Persze! s akkor tudnám is, hány napja fekszem már itt. Négy-e vagy öt? Megmondtam neki akkor, öt év előtt, 1917 március 28-án, amikor elnyerte tőlem a bank pénzét: — Adod vissza vagy nem adod? Ha nem adod vissza, itt döglöm meg éhen a földeden. — Nem adta vissza. Bezártak négy évre. Egy évig kórházban feküdtem, támolyogtam. Most itt fekszem a földjén. Éhen ve­szek! Itt a földjén. Negyedik napja fekszem. Ötödik napja. Hogy megegyem a kenyerét? Hogy megegyem a kenyerét, amit sajátkezü­­leg kihoz, zsíros,_ vörösszörü kezében? Hogy megegyem a kenyerét, amit a lá­bamhoz dob. De hát inkább éhenve­­szek'f i. ; A gyomrom! Hogy ordít az az átkozott váz ebben az árokban! S már bűzlik az elhullt macska a bokrok között. IdejötíL e: akarta lopni az egyik kenyeret. Hogy­ne! hogy az átkozott azt higvje. én ettem meg! Megfogtam a cica torkát s egy éles kővel addig vertem a tojót, mig ... A kezem véres lelt. Aztán át­­hajitöttam az árkon. De már gyenge voltam, nem tudtam 'elég -nesz,re ha­jítani és most ide szaglík az-ornean alá! vés rohamot intéznek á kormány el­len, Mammut-bankjegyek Berlinből jelentik: A lapok jelen­tése szerint a német birodalmi bank szükségét látja annak, hogy nagyobb fizetések megkönnyítése céljából, egyelőre kisebb mennyiségben, öt­venezer- és százezermárkás bank­jegyeket adjon ki . Pusztít a vörheny Nincsen tifusz-járvány Szuboticán Bár a nyár a járványok idő­szaka, a járványok mégis elma­radtak az idén, csupán a vörheny lépett fel a Vajdaság egyes ré­szein járványszerüleg. A Vajdaság egészségügyi álla­potára vonatkozólag a novisadi egészségügyi hivatalnál a követ­kező felvilágosítást kapta novisadi munkatársunk : A Vajdaság lakosságának egész­ségügyi állapota mindezideig jónak mondható. A szokásos nyári jár­ványok : u. m. kolera, disentena, hasi hagymáz nem lépett fel, csupán egyes szórványos megbe­tegedések fordultak elő egyes városokban, mig a szomszédos országokban járványszerüleg lé­pett fel. Romániában hir szerint több kolera megbetegedés fordult elő. A Vajdaságban csupán vörheny járványról lehet beszélni, de ez sem nagy mérvű. Bácskában Turján fordult elő tömeges megbetege­dés, hová speciális járvány orvos kiküldetése is szükségessé vélt. Az orvost három héttel ezelőtt küldtük ki s működése máris si­kerrel járt, amennyiben a járvány tovább terjedését sikerült meggá­tolni. A hódsági s topolyai járá­sokban fordult elő még több meg­betegedés, de itt hatósági bea­vatkozásra nem volt szükség. Mig Bácskában csak egy köz­ségben lépett fel nagyobb erővel a járvány, addig Bánátban az egész kovini járás meg van fer-Előbb sikkasztottam, most gyilkol­tam Mihalik ur miatt. De itt veszek el a földjén! Jaj, jaj . . , a gyomrom! Rettentő hideg van. Ha fel tudnám emelni a fejemet, megszámolnám, hány kenyeret hozott ki Mihalik ur. A felhők nagyon gyor­san repülnek, túl gyorsan repülnek, kérem. Ne tessék úgy sietni! Még nem haltam meg. Miért mozog minden olyan gyorsan? A szél is, a viz is az árokban, a zene? Én még nem haltam meg, de mindjárt meg fogok halni. Nem adtad vissza a pénzt nyomo­rult? , Te fogsz eltemettetni! A macs­ka is neki lesz rohadt. A cellában sem volt valami jó dol­gom, de ott legalább meleg volt; ha künn hideg Volt, mindig meleg volt, gőzfűtés volt, a csövekben szortyogott a víz és kis gőz szállt a levegőbe a forrasztások mellől. Ha most föléje tarthatnám a lábamat! Állj! Ki vagy? Mihalik ur! Hatodik napja már? Csak akkor halok meg, ha már el-. ; mentél. Előtted szégyenlem. Egy félóra múlva meghalok. Nem nyúltam a kenyeredhez. Ha itt volna Patek-zsebórám, a hom­lokomra fektetném, lapjával lefelé és akkor láthatnám, mikor mult el a fél­óra. Azon a felhőn csigalépcső' áll és-egy. •«örös: hitem . . »

Next

/
Oldalképek
Tartalom