Bácsmegyei Napló, 1922. szeptember (23. évfolyam, 238-267. szám)
1922-09-21 / 258. szám
1922. szeptember 21. jsüléa tagja nem voltam. Ezzel véget ért Pá'lífy Gyula kihallgatása és az elnök 15 perc szünetet rendelt. í Heim Antal. f Szünet után Heim Antal 42 évea távírdái felügyelőt hallgatta ki a bíróság, Elmondja, hogy egyszer Ignácz eljött hozzá, hogy Tavankut felé állítson föl egy távíró vonalat. Azt felelte nekj, hogy ha ilyent akar, forduljon a Vasúti igazgatósághoz. Kérte <& horgost vonalat is, de idegesem visz* ,azautasitoUam. I Az elnök kérdésére Iguácz Gyula üt [elmondja, hogy azért kívánta ezeket ja táviró vonalakat, mert biztosra vetítő a. már többször említett vasuíi kirendeltség létrejöttét és már előre ,akart gondoskodni a szükséges vonaliakról. Heim, még elmondja,, hogy semmi iőza sem volt a vasúti távírdához, ű ;csak a postán levő távirda ügyeivel foglalkozott, Tcmbász Bála. I Utána Tumbász Béla 29 éves sandái gimnáziumi tanárt hallgatták ki. Elmondja, hogyan ismerkedett meg !Demeter Aladárral, aki Tiszamejlék ■című lapjába tudósításokat küldött. Politikai -szervezetről nem tud, ilyenben részt nem veit. Völgyi János dz. Ezután Völgyi János dr.-t, a Bácskai Napló volt felelés szerkesztőjét hallgatta ki a bíróság. Elmondja, hogy 1906. évtől 1920- évig városi főjegyző volt. Nyugdíj ügyében jár Varga György dr.-nál. Erre nézve többeket is fölkért közbenjárásra. Varga György tagja volt a városi kiszélesiített tanácsnak és kérte, tegye szóvá fiz ö nyugdíj ügyét. Ezt meg is tette. Más ügyben nem tárgyalt Vargával Politikáról soha ssm beszélt vele. A ■ Bácskai Naplónak 1920 októberétől jl921 októberéig volt felelős szerkesztője. t Elnök: Azzal vádóltatik, hogy lappjában több cikket irt, amelyek alkalmasak vedlik Varga György törekvéseit előmozdítani. i Völgyi János dr.: Tagadom, hogy ^Vargával összeköttetésben egyetlen ,'egy cikket is írtam. Petrovics János dr. védő itt előterrjeszti, hogy a közvád jelölje meg azo-BACSMEGYE1 NAPLÓ 3. oldal. tele nélkül készítette el. Sőt magát a kereskedelemügyi minisztériumot sem értesítették erről a javaslatról. A gyűlésen élesen tiltakoztak még az eddig folytatott szociálpolitika ollen is. Ez a politika — a határozat szerint — még a washingtoni konferencián elfogadott munkásvédelmi és biztosítási határokon is túl akar tenni. Az ipari érdekeltségek kijelentették, hogy az étidig folytatóit szociálpolitika az ipari élelet teljesen megbénítja és lehetetlent teszi további fejlődését. Szövetség készül a Szovjet és Franciaország kozott — ¥éd és dacszövetség Németország ellen — •\z európai politikában lényeges fordulatot jelentene az az esemény, amelynek közeli bekövetkezését párisi táviratok harangozzák be: hogy ugyanis Szovjetoroszország és Franciaország között szövetség készül A hír annál meglepőbb, mert hiszen a génuai konferencia alkalmával még a_ szovjetdelegáció Németországgal tárgyalt szerződéskötésről és a mostani hírek szerint a Franciaországiul kötendő véd- és dacszövetség Németország ellen irányulna. A szövetség valöraválíása egyrészt a Szovjet helyzetéi szilárdítaná meg az európai nagyhatalmak sorában, másrészt Franciaország külpolitikai vonatkozásaiban olyan lényeges változásokat idézne elő, ami a maitól jelentékenyen eltérő helyzetet teremtene. \ nagyfontosságu eseményről egy bécsi jelentés akként számol be, hogy párisi táviratok szerint az orosz szovjeíkomtány védés dacszövetséget ajánlott re! Franciaországnak Németország eilen. Szovjetoroszország legközelebb azzal az ajánlattal szándékozik a francia kormányhoz fordulni, hogy létesítsenek formális szerződést, amelynek pontjai nagyjában ugyanazok volnának, mint a cári oroszfrancia szerződésé és területi status quo-t biztosítana Franciaországnak. A Temps szerint Szovjetoroszország elérkezettnek Híja a pillanatot arra, hogy Franciaországgal vállvetve hozzájáruljon az európai béke megszilárdításához. A szovjetkormány kész megadni Franciaországnak mindazokat a biztosítékokat minden német támadás esetére, a melyeket Anglia és Amerika nem hajlandó nyújtani. A szerződés a régi orosz-francia szerződés alapján jönnq létre, amely az 1914. évi területi status quo alapján áll. Miért nem szedik a városi luxus-adőt? Megírtuk' már, hogy a városi luxusadó kivetése egyre késik, mert bár már hónapokkal ezelőtt jóváhagyta az uj adónemet a közgyűlés, a minisztériumtól még mindezideig nem érkezeit meg a jóváhagyás. A városi tanács most megsürgette a jóváhagyást a pénzügymi.nisztériumbau. A sürgetés alkalmával azonban kiderült, hogy a kérdéses közgyűlési határozat még mindezideig nem is érkezett meg -a pénzügyminisztériumba és 'így hiába várja a város a jóváhagyást. A megindított vizsgálat aztán megállapította', hogy az uj adó megszavazásáról szóló közgyűlési határozatot annak idején a városházáról tévesen nern a pénzügyminisztériumba, hanem a pénzügyigazgalőságboz küldték, amely viszont nem továbbította. Ez a téves kézbesítés a városnak most több százezer koronás kárt okoz, anélkül, hogy valakin követelhetné annak megtérítését, miután a luxusadó már eddig jelentékeny jövedelmet biztosított volna a városnak. Bizáncz Második nieghoditása Szabad as at Kc-űsianíinápolyba — Anglia magára maradt a törökökkel szemben — Kemal pasa hetvenezer emberre! a Dardanellák clles vonul kát az újságcikkeket, amelyeknek Ulyen tartalma volt. i Uszkdkcwics Itta államügyész, a /közvád képviselője erre kijelenti, hogy a vádnak az újságcikkekre vonatko■Jzó részét elejti és csak azt a részét [tartja fenn, amely Varga terveibe ‘■való heavatottságára vonatkozik. Ezután még két vádlottat: Varga[Kaiser Imrét és Deák Sándort hallgatta ki a biróság, akik mindketten j szabadlábon vannak, i Tagadták mind a kelten a vádat. I Ezzel, szerdai déli 12 órakor véget fért a vádlottak kihallgatása. 1 A legközelebbi tárgyalás pénteken reggel fél 9 órakor lesz, amikor a tanuk kihallgatása kezdődik. Elégedetlenek az uj mimkásbiztositási törvénnyel az ország iparosai 1A munkaadók koujjressznsának maradi határozatai ! Beogredbói jelentik: Tegnap .«ft véget Beogradban az iparoéok és gyárosok kongresszusa, amelyen r.z ország valamennyi Részéből resztvettek az ipán élet képviselői és a kereskedelmi kamarák küldöttei. A kongresszuson határozati javaslatot fogadtak el, hielyben egyhangúlag tiltakoznak a munkásbiztositásról szóló törvény végrehajtása ellen. Szemére vetik a szociálpolitikai miniszts törvényjavasla|i£umnak, hogy a .. tot annak idején az ipari munka- _____ «dó érdekeltség tudta és észre v é-hatása alatt .elhatározta, hogy ele-A szövetséges hatalmak között a keleti kérdésben felmerült ellentétek egyre mélyebbé válnak és oly mérveket öltöttek, hogy — amint a Daily Express megállapítja — a világháború óta Európa politikáját iiyen komoly esemény még nem fenyegette. Franciaország és Olaszország a kisázsiai semleges zónából visszarendelték csapataikat és Csanak vételeimében Angliát magára hagyták. 5 Olaszország bejelentette érdektelen ríségét a keleti kérdésben és azért I vonta vissza katonaságát, hogy a tö- I rökökkel minden összeütközést ki- I kerüljön. A francia kormány hasonló I intézkedésén kiviil a nyugateurópai politikával is nyomást akar gyakorolni Angliára, hogy a londoni kormányt a török követelések teljesítésére rábírja. Parisban hivatalosan kijelentették, hogy amennyiben Anglia a Keleten külön akcióra szánná el magát, úgy Franciaország ezt precedensnek tekinti a jóvátétel kérdésében és egyéb európai politikai problémák elintézésében. A párisi sajtó megállapítja, hogy a keleti kérdésben Anglia diplomáciai vereséget szenvedett. Minden felkért állam a leghatározottabban visszautasította Anglia támogatását. Franciaország és Olaszország viszszavonta csapatait Kisázsiábói, Jugoszlávia állítólagos mozdulatai csak Bulgária felé irányulitak, a jugoszláv-fculgár ellentéteteket azonban már sikerült áthidalni és a két állam közt kölcsönös közeledés észlelhető. Románia viszont csak olyan akcióban venne részt, amely közvetlen haszonnal járna. Az angol gyarmatok közül Ujzceland, Ausztrália és Egyptom kivételével mindegyik megtagadta, hogy, részt vegyen a keleti háborúban. A keddi londoni minisztertanács ennek gendönck tartja, hogy a törököknek Európában való térfoglalást kísérleteit európai tengeri akcióval kísérelje meg. Ez azt jelenti, hogy Anglia lemond a kisázsiai semleges zóna fenntartásáról. így a Dardanellák ázsiai partján Kemal csapatai vetnék meg lábukat, ami nern fele! meg a tengerszorosok szabadságáról hangoztatott angol elveknek. Ezzel pedig Kemal nyomást tud gyakorolni Angliára, hogy Konstantinápoly, Drinápoly és Thrácia átengedéséhez hozzájáruljon, — a Dardanellák szabaddátéteie ellenében. A londoni minisztertanács után Lord Cnrzon és Lord Beatty tengernagy Parisba utaztak, hogy a keleti kérdésről Poincaréval tárgyaljanak. A párisi sajtó ezt a látogatási hiábavalónak tartja, mert a francia kormány eddigi álláspontjától nem hajlandó eltérni. így Anglia vagy egyedül vívja meg a harcot a kemaiistákkal, vagy pedig meghátrál és konferenciára bízza a döntést. Valószínűnek tartják, hogy ez utóbbira kerül a sor, mert Anglia közvélemé nye is határozottan a háború eilen van. A nagyhatalmak diplomáciai tár gyalásai alatt Kemal pasa erősen készül a további fegyveres akcióra. Daily Telegraf konstantinápolyi levelezője arról értesül, hogy Kemal hadseregének zöme, mely a fáradalmak ellenére kitűnő állapotban van, a Dardanellák és a Boszporus ellen vonul. Kenud hetvenezer embert küld karcba és íö célja az, hogy Konstantinápolyban és Thráciában a török csapatok közeledtére felkelések törjenek ki. Sztambalban állítólag számos török tiszt tartózkodik, polgári riíhában, akik a fölkelést szervezik. Miniszterből reiMŐrspicii Goga Oktáviam költő legújabb szerepe A bukaresti »Epocha« irja: A bukaresti merényletíerv nyomozásába: bevonták (ioga Ükíávián költő, a volt vallás- és müvészetügyi minisztert is. A nyomozásnak azért lett volna szüksége (ioga Okíáviánra, mert tökéletes tisztasággal beszél magyarul s a vizsgálóbíró, mint magyar minisztert, illetőleg követet szerepeltette a fővádlóit, Kmosko; Miklós, alias Belmont gróf előtt. A bombamerénylet tervének* nyomozását vezető vizsgálóbíró, meg akarta tudni, hogy az álgróf ismerte- e a magyar követet, Zíchy-Rubido Iván báró meghat ans ázott minisztert. Ezért úgy akartaié valakit bebocsátani hozzá, mintha Zichy-Rubidó báró beszélne bizalmasan vele. Goga Oktávi án éppen Bukarestben idő-, zött. A vizsgálóbíró felkérte erre a szerepre. Az. igazságügyi palotában, á vizsgálóbíró dolgozószobájában faggatták Belmont-Kmoskót. Belépett a szobába egy libériás inas és névjegyet adott át a vizsgálóbírónak, apieíyiken Zichy Rubido báró neve állott. A vizsgálóbíró átadta a név je-, gyet a rabnak.-- Látja, Magyarország bukaresti minisztere. — Kérem őexelleneiájáí, A kegyelmes ur, Goga Oktávián belépett s úgy mutatkozott be, mint Rubido báró. A vizsgálóbíró, amint kegyelmes urak előtt illik udvariasam állott rendelkezésére s amikor Goga- Rubido Zichy, Oktávián Iván azt kérte, hogy hagyják Bellmont úrral kettősben, a kérés nyomban teljesittetett. A vizsgálóbíró távozott. _ Esi megkezdődött a bizalmas beszélgetés a rabbal, amelynek során Belmont szemrehányásokat kapott. Szemére hányta a kegyelmes ur, hogy miért nem értesítette öt az összeesküvést tervről, mert a követség segítségére_ lehetett volna. Aztán sok mindent előadott Belmont, amiknek nyilvánosságra hozatalát egyelőre nem tartják szükségesnek. Nem ismerjük a ropjam iái közállapotokat, s igy nem tudjuk megítélni, hogy a közlés mennyire tártjai megengedhetőnek, hogy egy voltkultuszminiszter ' és babérkoszorus: költő rendőrspicli szerepére vállalkozik. Mi azt hisszük, még sem il-j lik, hogy a volt kultuszminiszter önmagának ad — színházi koncessziót.; Még ha olyan jó színész is, hogy; a bukaresti követ szerepét elsőren-; düen tudja alakítani.
