Bácsmegyei Napló, 1922. szeptember (23. évfolyam, 238-267. szám)
1922-09-15 / 252. szám
1922. szeptember 15. BACSMEGYEI NAPLÓ 5. oMaf. veszi a jugoszláv korona piacra vitelét. Ezt megkönnyíti az SHS. királyságban elrendelt ideiglenes deviza bevásárlási tilalom is. Konkrét formában tartja magát a hir, hogy a két állam egészen 3 cenlimesig akarja feljavítani Zürichben a jugo koronát és ezen az árfolyamon stabilizálni, aminek megtörténte után módot keresnek a dinár- és szokolvaluták egységesítésére. Minthogy azonban érthető okokból hivatalos helyről e hírekre vonatkozólag semmi közlés vagy nyilatkozat meg nem jelent, a kombinációkat fenntartással kell fogadni. A magyar korona mai árfolyamával lesülycd' eddigi legmélyebb árfolyama, 0175 alá is egy cen íimmel. Ugylátszik azonban, hogy úgy a beogradi, mint budapesti pénzügyi körök bíznak abban, hogy a magyar borona mai mi nimális árfolyama ismét csak átmeneti lesz, mert egyik piacon sem számítolták le a mai nagy zürichi kurzus-eltolódást a két valuta között. A zürichi paritásban ugyanis a dinár budapesti árfolyamának 46-70 korona — amagyrjr korona beogradi értékének pedig 22 dinár felelne meg. Ezzel szemben a magyar devizabizottság hivatalos jegyzése szerint a dinár ára csak 30 koronáig emelkedett. Beogradban a magyar korona 3’1 dinárra esett, — amivel mégis elérte eddig tapasztalt legalacsonyabb kurzusát. Dacéra a mai nagymérvű árfolyamváltozásnak, úgy a jugoszláv, mint a magyar pénzvilág szemmellátható nyugalommal ítéli meg a zürichi meglepetést, amelynek állandó jellege csak néhány nap múlva alakulhat ki. Eddig háromezer vidéki kiküldött jelentkezett a seníai nagygyűlésre A sentai pártszervezet felhívása — A végleges program Tömegesen jelentkeznek a vidéki kiküldöttek A Magyar Párt országos alakuló | nagygyűlésére Sentán a legnagyobb méretű előkészületek folynak. A va sárnapi nagygyűlés valóban impo zánsnak ígérkezik. A nagygyűlésre már eddig is annyi vidéki község és szervezet jelentette be részvétét, hogy a magyarság első nagygyűlése a je lek szerint méltóan fogja képviseln az itt élő magyarok tömegeit. A Tisza-menti magyar város lakos sága is lelkesen készül fogadni az ország magyarságának képviselőit. Minden intézkedés megtörtént, hogv a Sentára érkező vendégek megfelelő elhelyezkedést találjanak, A sentai Magyar Párt vezetősége a következő felhívás közlésére kérte fel a »Bäcsmegyei Naplói-1' Polgártársak! A magyarpárt f. hó 17-én vasárnap délelőtt 10 órakor Sentán a főtéren tartja alakuló országos nagygyűlését. Jöjjetek el mindnájan! Ott kell lenni mindenkinek, aki csak magyarnak érzi magát! Mutassátok meg, hogy alkotmányos jogaitokkal élni kívántok! A nagy naphoz méltóan viselkedjetek! Senta, 1922. szept. 17. Elnökség. A nagygyűlésnek kibővült napirendje a következő: 1. üdvözlő beszéd. Tartja: dr. Sóti Adám. 2. Elnöki megnyitó. Tartja: dr. Sántha György. 3. A pártmegalakitás szükségessége Készüljetek a Magyar-vasárnapra! l a v i x\á uxusAJ S. i a. és várható eredményei. Ismerteti: dr. \ Csettle János.-í. Beszéd. Tartja: dr. Váradi Imre. 5. A programúi tervezetet ismerteti dr. Gráber László. 6. Beszéd. Tartja: dr. Nagy Ödön. 7. Vidéki kiküldöttségek felszólalásai. 8. Tisztikar és vezérlöbizotíság megválasztása. 9. Elnöki zárszó. Ugyancsak a sentai pártvezetőség közli a Bácsmegyei Naplóval, hogy eddig a következő községek jelentették be részvételüket a vasárnapi nagygyűlésen: Stara-Kanizsa, Horgos, Martonos, Ada, Mol, Stari-Becsej, Féldvarac Temerin, Pázova, Szanáct, Csóka, Sombor, Veliki-Becskerek, Pancsevo, Novisad Feketi'cs, Osijek, Csantavir, Aía.lihegyes. Veliki-Kikinda, Száján, Nova-Kanizsa, Petrovoszeld, Topora, Bajsa, Stara-Moravica, Novi-Becsej és Debeljacsa. A további jelentkezések pedig még folyamatban vannak. Eddig tehát mintegy háromezer ember jelentette be vidékről érkezését és a sentai pártvezetőség becslése szerint a vasárnapi nagygyűlésen mintegy 8—10.000 vidéki résztvevőre lehet számítani. Ehhez hozzávéve a 33.000 lakosú magyar város lakosságának tömeges részvételét, bizonyosra vehető, hogy a Magyar Párt vasárnapi sentai nagygyűlése olyan impozáns lesz külsőségekben is, hogy méltóan fogja kifejezni, a magyarság tömegének megbonthatatlan egységét. I és Bukarestben közbeléptek az- S. Bűi \ S. és Román kormánynál és tiltakoz-. „ lak a görög—török konfliktusba való/ I beavatkozás ellen, mert ez a balkánit status quo felbontását jelentenéd j Francia-angol egyetértés?! London. A francia kormány megbi-J zásából Montila londoni francia ügy-j vivő értesítette a brit kiilügyminiszté-í riumot, hogy Franciaország egyetért/ az angol kormánnyal a Dardanellák! és Boszporusz kérdésében. Az ügyví-/ vő kijelentette, hogy a francia kor-/ mány kész tárgyalásokat kezdeni aj] keleti kérdésben, feltéve, (ha számol-1 nak a törökök jogos követeléseivel. Olaszország ragaszkodik a£ velencei konferenciához. Róma. Schanzer külügyminiszter aí minisztertanács előtt beszámolt a keleti kérdésben előállott helyzetről. Ki-'i jelentette, hogy Olaszország kénytelen; ragaszkodni a velencei konferencia’, tervéhez. Bejelentette, hogy a rómaiangol ügyvivő értesítette, miszerint- Anglia nem utasította el a velencei! konferencia tervét. i Jugoszlávia és Románia Görögország mellé állatiak A kisantaat közeledése Angliához a keleti kérdésben — Ellestétek az antantban a keleti kérdés miatt Teljes ellátást kapnak a városi tisztviselők — Segítenek a nyug-áijasokon is — A suboticai városi alkalmazottak és nyugdíjasok segélyezésének ügye hosszas tárgyalások után most végre döntő fordulathoz jut. Csütörtökön délben a városi tanács rendkívüli ülést tartott, amelynek egyetlen pontja a tisztviselőkről és nyugdíjasokról való gondoskodás volt. A tanács az ügy sürgősségére való tekintettel elhatározta, hogy uj kertigazdaság létesítése helyett a már teljesen berendezett) huszonöt láncos sándori városi kertgazdaságot a városi alkalmazottak ellátásának céljára használja fel. Miután ez a kertgazdaság eddig nem prosperált úgy, mint a rendőrség kertgazdasága, a városi tanács elhatározta, hogy a sándori gazdaság vezetését Kaxakasevies Gábor rendőrfőkapitányra bizza, aki a két kertészetet egyesíteni fogja. Ezenkívül elhatározta a tanács, hogy később kifejtendő városi földeken Hoffmann Kálmán dr. gazdasági tanácsos vezetése alatt külön tisztviselői mezőgazdaságot létesít, amelyen búzát és tengerit fognak termelni. A város tanácsa reméli, hogy ezen intézkedések által elérhető lesz az s cél, hogy a jövő évtől kezdve a 'városi tisztviselőket már teljes természetbeni ellátásban részesítheti, ami ■ lényegesen hozzá fog járulni a; városi alkalmazottak helyzetének javutásá Hz, A török csapatok közeledése a tengerszorosokhoz igen érdekes helyzetet teremtett az antant kebelében. Az antant hatalmak sajtójának hangja legjobb bizonyítéka annak, hogy a keleti kérdésben milyen nagyon és majdnem áthidalhaíatlanok az ellentétek a szövetségesek között. Az angol sajtó valósággal tüzet lövel az angoraii kormány* felé és megfenyegeti Musztafa Kemalt, ha nem alkalmazkodik az angol kívánságokhoz. Ezzel szemben a párisi lapok valósággal ünnepük Musztafa Kemalt. A legérdekesebb különben az olaszok magatartása. Mint minden alkalrlmmaK ha az antant kebelében egyenetlenség tör ki, úgy most is olaszok léptek fel a közvetítő szerepében. Schanzer külügyminiszter ugv véli. hogy a leghelyesebb volna, olyképpen megoldani a tráciai kérdést, hogy* keleti részét Drinápollyal Törökország kapja meg, a nyugati rész pedig, mint autonom terület, saját állami életet éljen. Nem tudni még, hogy Anglia hdgvan fogadja ezt a tervet, mert egyelőre még a velencei konferenciától is idegenkedik. A kisantant, különösen pedig annak két déli állama: az S. H. S. királyság és Románia, amelyek a görög-török konfliktusban a legközvetlenebbül vannak érdekelve, mára szintén szervesen bekapcsolódnak az eseményekbe. Anglia ügyesen felhasználja ezt az alkalmat és izolál lságában a kisantantra támaszkodik. De ettől függetlenül is úgy látszik Jugoszlávia és Románia ragadták meg az impulzust és kijelentik, hogy határozottan ragaszkodnak a status quo f ép tartó sóhoz a Balkánon. Ezt, az /elhatározást a jugoszláv—romángörög királyi családok rokonságán kívül a politikai meggondolás teszi indokolttá, A kérdés elsősorban Jugoszlávia eminens érdekeibe vág, mert a török—bolgár kooperáció újból megnyitná a macedón-kérdést. A legfeltűnőbb azonban ebben a kérdésben a kisanfant frontváltoztatása, A kisantantot eddig a francia politika imperatívuszának tekintették a kontinentális politikában. Ezt a francia orientálódást egyszeriben megszüntette Angora győzelmes előnyomulása. A. francia politika helyett az Anglia felé való orientálódás nyúlt jelei tapasztalhatók. Uj balkáni háború? Londonból jelentik: Az egyik lap jelentése szerint Athénben megbízható helyen közölték, hogy Jugoszlávia és Románia kormányai kifejezték azt a szándékukat, hogy balkáni konfliktus esetén Görögország mellé állanak. Bolgár-görög összeütközése!:. Londonból jelentik: Ideérkezett jelentések szerint a tráciai Novrokop mellett a bolgárok és a. görögök között összeíií közősre került a sor. Szófiából jelentik, hogy Bulgária közvéleményét a kieázsiai események nagyon nyugtalanítják. Megkezdődnek a fegyverszüneti tárgyalások!. Szmirnából jelentik, hogy a szövetségközi fökonzulok meghívást kaptak a Cassabában összeülő fegyverszüneti tárgyalásokhoz. Az angol kömény cáfolata, Beogradbó! jelentik: Londonból megcáfolják azt a, beogradi hiA.hOžV a görög; és angol kSsftlcJ; Eeegtadban Ott legyen minden magyar 1 a aagygyafaeB! Segély az ellátatlanoknak — Ankét a sznboticai városházán —« i Csütörtök délelőtt tartották meg) ah városházán azt az ankétet, amelynek] egy nagyobbszabásu nyomorenyhiitöfj akció megbeszélése volt a célja. Azj értekezleten nagy számmal vettek! részt a meghívott gazdák és a subol ticai pénzintézetek vezetői. Az ankétet Tabakovics Miklós al-> polgármester nyitotta meg, mintegy}, félórás beszédben vázolta a szegéi nyéknek, különösen a rokkantaknak,; özvegyeknek és árváknak nyomorát! és kifejtette azokat az okokat, ame-lyek feltétlenül szükségessé teszik azj ellátatlanokról való sürgős gondosko-1 dúst. Különösen a nagytőkének ést a! gazdatársadalomnak a figyelmét hiv-j ta fel arra, hogy milyen súlyos kö-i vetkezményekkel járna, ha kivonnák) magukat ebből a nyomorenyhitö akcióból. Ezután hosszabb vita indult, meg, arra nézve, hogy kiket vegyen fel gj város, az ellátatlanok közé és az ér-j tekezlet a következő határozatot hoz-i ta: • sí A város nyilvántartást vesz fel1 alj hatósági ellátásra szoruló szegényekről, még pedig úgy, hogy azokat a kerületi rendőrbiztosok írják össze. Ecél-j hói a hatósági ellátásra igényt tartóvárosi szegények szeptember hó 20-án [ és 21-én jelentkezzenek a kerületíj rendőr-őrszobákon. Hatósági! ellátásra igényt tarthatnak; a következő kategóriákba tartozó egyé-j nek: 1. a munkaképtelen rokkantak, özvegyek és árvák, 2. olyan elaggott férfiak és nők’,; akiknek ni!ncs: semmi anyagi tárna-*] szűk, ) 3. a munka- és keresetképtelen} egyének, valamint a munkanélküli] teljesen vagyontalanok, valamint azok,} akik betegség vagy családi körűimé--, nyék folytán hosszabb ideje nem jute! hatlak keresethez. A hatósági ellátásból kizárják a vák; rosi tisztviselőket és n yugdijasokat, akikről a város külön kíván gondos-] kodni, valamint mindszokat, akiket, az agrárreforqi földhöz juttatott. Az ankéton egyhangú véleményalakúit ki arra vonatkozólag, hogy *a városi tisztviselők és nyugdíjasok] sorsán is gyorsan.' segíteni kell és,. az értekezlet résztvevői közül' Kifs m-J zsef űr, azt-inűítyányozta, HogySa.;
