Bácsmegyei Napló, 1922. szeptember (23. évfolyam, 238-267. szám)
1922-09-15 / 252. szám
Ara 1 dmár> 2 lei» 8 márka» 1 sokol* * BACSMEGYEINAPL XXIII. évfolyam Stóofica, péntek 1923. szeptember 15, 252, szám Megjelenik minden reggel, ünnep után és hétfőn délben TELEFON SZÁSí: Kiadóhivatal 8—SS, szerkesztőség 5—10 Előfizetési ár; negyedévre 50’ —dinár FZERKSSZTOSÉGi Kralja Aiezandra-ttüca i szám alatt KicáóMvatai: Kralja Aleian-ira-uHca 1 (ielbaeli-palota Végre! Irta: Székely Áron dr. & azuboticai Magyar Párt főtitkára Hosszú küzdelem után, a Magyar Párt végre megtarthatja országos nagygyűlését. Hosszú, kiinos küzdelem után, végre egybegyülhet Jugoszlávia magyarsága, Senta város piacán. Amikor a többi utódállamok magyarsága már esztendők óta a parlamentek porondján vívja harcait, mi öröm* tüzet gyújtunk már annak is, hogy végre megalakulhatunk. Mjért csak most? Hiszen a magyarság a leglojálisabb viseletét tanúsítja négy esztendő óta. Nemcsak állampolgári kötelességének tett mindenkor eleget, de az egyetemes társadalmi, karitativ és kulturális tevékenységből is kivette részét. Épen ezért erre a kérdésre felelni nem tudunk. Feleljenek azok, akik százféle akadályokat gördítettek elénk, akik rágalma* kát szórtak felénk és szervezkedésünket alaptalan indokokkal hátráltatták. Nem csuda, ha annyi keserűség halmozódott fel a magyarság lelkében, f De ne rekrimináljunk í Legyen ja magyarság sentai ünnepe a ki.engesztelődé ünnepe. Vállvetve, az állam többi polgáraival együtt akarunk küzdeni az ország boldogulásáért. Hiszen az ország jóléte egyúttal a mi egyéni boldogulásunk is. E célunk azonban csak akkor lehet sikeres, ha belekapcsolódunk az állam politikai gépezetébe. Meg akarjuk tehát alkotni a magyarság egységes politikai szervezetét. Annak lesz hivatása és kötelessége érvényre juttatni a kisebbségi jogokat, őrködni azok megtartása felett, megszerezni , ténylegesen is a törvényben megadott, de konfiskált politikai jogokat és ledönteni azt a válaszfalat, mely a közéletben polgár és polgár között még mindig emelkedik. Cívis Romanus sum! Az SHS. királyságnak vagyunk polgárai I Senkinek sincsen jogában bennünket továbbra is másodrendű polgároknak tekinteni. Azok, akik most a magyarság jogaiért küzdenek, büszkén vindikálhatják maguknak szláv testvéreik előtt is azt a jogot, hogy ezekért a jogokért harcba szánjanak. Büszkén, mert azok közül sokan, a nemzetiségi, vagyis kisebbségi jogoknak voltak a harcosai akkor is, amikor azokat azoknak a részére igyekeztek kiverekedni, akik ezeket most tőle akarják megtagadni. Szóval, tolla! és a közélet harcaiban, akkor is a nemzetiségi egyenjogúság, a haladás zászlaját lobogtatták, amikor ezen emberi jogok küzdel meiben, elég vádat kellett elszenvedni ök. Jtí És most, amidőn megváltozott az idők járása felettünk, vagy Pasics szavaival élve, amidőn história keze kisebbséggé tett bennünket, ezerszeres kötelességünk ugyanazon a jogokért síkra szállani, melyekért oly nemes hévvel szálltunk harcba szláv testvéreink érdekében. Bizton hisszük, hogy küzdelmünkben velünk lesznek majd azok a szláv testvérek is, akik meggyőződésünket most nem merik hangosan nyilvánítani. A múlt önzetlen harcaiban megedzett karunk, {az igazságért mindenkor hevülő lelkünk, a minden nemesért dobogó szivünk, adja nekünk továbbra is qz erőt, a bátorságot és a lelkesedést további küzdelmeinkhez. Ugyanezt« zászlót, az igazság és a haladás zászlaját fogjuk vinni előre mostan is, az erő, bölcsesség és a szépség szövétnekeit fogjuk meggyujtani mindenütt mostan is, ahová utunk vezetni fog. A magyarság Tavára, az ország üdvére, a SHS. királyság díszére. Jertek el és segítsetek! * Á kémkedési per fotárgyaiásának első napja Varga György dr. vallomása — Nem tar íja törvényesnek a vádat — Nem érzi magát bűnösnek — Összeköttetése a Délvidéki Ligával és Huszár Károly miniszterelnökkel — A kommunisták ellen akarta megvédeni a várost — Hogyan érintkezett a magyar kémiroda vezetőjével? Majdnem tizenegy hónapi vizsgálati fogság után végre ma reggel celláikból a bíróság tárgyaló termébe kerültek a régóta húzódó monstre pör vádlottai: Varga György ügyvéd és tizenhét társa. Az elmúlt év őszén a Károly puccs és a mozgósítás napjaiban mikor egymás hátán törtek ránk a váratlan és megdöbbentő események, mikor két marokkal dolgozott a nagy politika és a világtörténelem szelétől gutaütötten ájultak el az apró-cseprő helyi szenzációk, Szuboticán és általában az egész Vajdaságban a legnagyobb feltűnést és izgalmat keltette dr. Varga György ügyvédnek, dr. Völgyi János lapszerkesztőnek, Heim Antal posta felügyelőnek és társainak letartóztatása. Kémkedésről, hazaárulásról, titkos forradalmi szervezet alakításáról beszélt a fáma. Bizonyosat azonban senki sem tudott ezekben az izgalmas napokban és később sem ismerte meg a nagy nyilvánosság a monstre bünpör előzményeit, igaz miben létét és valódi részleteit. A nyomozás és a vizsgálat háromnegyed évnél tovább tartott, a vád csak most a legutóbbi hetekben nyert konkrét formát, érthető tehát, hogy a közvélemény, melyet külömböző és éppen nem illetékes közlések teljes bizonytalanságban hagytak, egészen a mai napig, vagyis főtárgyaiás megkezdéséig sok megtévesztésnek volt kitéve. Ma végre a nagy nyilvánosság elé került a súlyos vád és általában maga az egész rejtélyes bünügy minden részletével együtt A közel egy esztendeig letartóztatásban levő vádlottak a bíróság előtt állanak, az ügyész vádol, ők védekeznek, Ma, a főtárgyaiás első napján, mikor úgyszólván csak a sablonos alakiságok elin tézését fejezte be a bíróság, nem lehet még előre megalkotni ennek a nagy pernek teljes és igazi képét, nem lehet tudni, megállhat e és ha igen, milyen mértékben a vád, fenforog-e kémkedés, hazaárulás, összeesküvés esete, túl-' zottak-e vagy sem a nyomozás és a vizsgálat adatai, valóban az állam épsége ellen irányuló bűncselekmény tettesei állanak-e a bíróság előtt, vagy pedig megtévesztett, a közre teljesen veszélytelen álmodozók, irrealitásokkal játszó fantaszták? Minderre a főtárgyalás következő napjai fogják megadni a vád feleletet, amely egyúttal leveszi majd a napirendről ezt az oly sokáig megoldatlan, való és vélt titkokkal telitüzdelt, elintézetlen ügyet. . . . * A főtárgyaiás némi késedelemmel kezdődik. A bíróság Varga György dr. jogi képviselőjét keresi, de nem találja sehol. Végre féltizkor előkerül a kissé lassú tempójú védő, a megvárakoztatott bíróság bevonulhat a tárgyaló terembe. Enyhe, nem túlságosan feszült izgalom terpeszkedik szét a széles falak közt. A hallgatóság között feltűnően sok a hölgy. Az ajtóknál és a teremben széjjel szórva rendőrök. A folyosón is nagyszámú várakozó, érdeklődő tartózkodik, hatósági személyek, kihallgatásra váró tanuk, a vádlottak hozzátartozói. Az igazságszolgáltatás reprezentánsai közül elsőnek Uszkokovies Ilia államügyész jön be. Barátságos tekintetű, elegáns ur, nem típusa a menydörgő szerű, félelmetes közvádlónak, derült tekintettel foglal helyet és nyu godt tekintettel szemléli a kissé hangos beszédű hallgató közönséget. A közönség ugyanis egyelőre nem túlságosan hallgat. Ezután Pavlovics István főtárgyalési elnökkel az élén bevonul a biróság. Halálos csend. Az elnök helyet foglal és a következő pillanatban már megnyitottnak jelenti a főtárgyaidat. Int, hogy vezessék be a vádlottakat. Nyolc feltüzött szuronyu, fogházőrtöl körülvéve, valahonnan, — alig lehet észrevenni, megállapítani, hogy honnan — mintha a földből teremtek volna elő, már ott is áll a terem közepén a monstre-pör tizennyolc letartóztatottja. A vádlottak padja megsokszoro í sodott, úgy fest a sok primitiv, alacsony padka, mint a falusi iskolában. Komoly, sápadt arcok, a legtöbbjén betegség, szenvedés nyoma látszik, megilletődés, idegesség azonban nem igen. Ez érthető is. Tizenegy hónapi vizsgá-j lati fogság után, tizenegy hónapi bizonytalanság után szinte jobb az itélöszék, a teljes bizonyosság elé lépni. A vádlottak mindegyike szinte feltűnő gondossággal hozta rendbe öltözékét. Tiszta, erősen kikefélt ruhák, friss gallér, nem: úgy festenek, mint a letartóztatottak általában. Ha a fogház nehéz, levegője nem sópasztotta volna el arcukat, az ember azt hihetne,; hogy egyenesen az utcáról jöttek: el a főtárgyalásra. A formalitások gyorsan peregnek le egymásután, n vádlottak személyazonosságának a megál-| Iapitása a szokásos sablon szerint, történik. Először dr. Varga Győr-’ gyöt kérdezi ki az elnök személyi' adatai felel. Varga lassan, meg fontoltan beszél, látszik rajta a bírósági tárgyalásokhoz szokott gyakorlott ügyvéd, akinek nem; újság, hogy itélőbirák előtt áll. A többi vádlotton már megérzik a szokatlan helyzet által okozott elfogultság, de azért mindegyikök világosan és akadozás nélkül felel a kérdésekre. Mikor Pálffy Gyula pancsevóij gyógyszerésztől megkérdi az el-i nők, hogy van-e vagyona, a vád-.' lőtt igy felel: — Most már nincsen! Ugyanez, a kissé keserű hangú válasz ismétlődik meg meg Heint Antal posta- és távirdafölügyelőnacionáléjának a fölvételénél is. — Volt vagyonom, de most már nincsen! Pavlovics István főtárgyalási elnök nyugodtan, megértő tárgyi-; lagossággal kérdezget és azt a; hosszadalmas, sablonos, szinte; fizikai munkát a lehető leggyorsabban, majdnem játszi könnyedséggel intézi el. A tizennyolc' vádlott máris túl van a formásé-; Ifökon, kezdődhetik a tuJoidon-
