Bácsmegyei Napló, 1922. szeptember (23. évfolyam, 238-267. szám)

1922-09-01 / 238. szám

Ara 1 dinár, 2 lei, 8 márka, 1 sokol íe^ wmmmsmssm. XXIII. évfolyam Subotica, péntek 1922. szeptember 1. 238, szám SS3SH Kegjeleaik minden reggel, ünnep után és hétfőn délben TELEFON SZÁM: Kiadóhivatal 8—58, szerkesztőség 5—10 szavunk, hanem a magyar érdek. Jól tudjuk, hogy a nagygyüié sen hogy történik a választás. Az előadó föiolvas egy névsort és minden névre zugó éljenzés, vagy a zugó éljenzésbe belevesző halk ellentmondás a válasz. Soha nem a népgyillés választ, hanem, azok, akik a jelöltek listáját elkészítik. Éppen ezért, ha a puccs vád­jától és jellegétől előre mentesí­teni akarják a magyarság első, szolemnis és uj életében törté­nelmi jelentőségű választását, a •jelöléseket olyan időben kell meg­tartani s a jelöltek névsorát olyan időben kell nyilvánosságra hozni, hogy azok személyi megbízható­ságáról és politikai készségéről a magyarság tömege még a válasz­tások megejtése előtt meggyőző­dést szerezhessen. Előfizetési írs negyedévre 90* — dinár SZEEKESZTČSEG: Kralja Alexantíra-ulica 4 szám alatt Kiadóhivatal: Kralja Alexán dra-ulica 1 (Lelhach-palota) ‘ Á szervezkedés demokráciája A jugoszláviai Magyar Párt nyolc nap múlva tartja meg első nagygyűlését. Az itt élő magyar­ságnak ez lesz az ősgyülése, a melyen először adhat osztatlan tömegében kifejezést annak az akaratának, hogy az uj viszonyok között uj hazájában az uj állami rend keretei között foly tatni akarja kulturális és politikai életét. Mindannak, ami e nagygyűlést megelőzi és a nagygyűlés körű! lejátszódik, méltónak kell lenni az első összetalálkozás történelmi jelentősegéhez. Azoknak, akik ma az ügyek intézői, arra kell gon­­dolniok, hogy meghatalmazás nél­küli ténykedéseik felelősségeiket nem csökkenti, de súlyosítja s minden szavukat és minden cse­lekedetüket az itt élő s még meg nem kérdezett, még meg nem nyilatkozott magyarság helyesen felfogott egyetemes érdekének keli alárendelniük. Mi úgy látjuk, hogy az előké­születek nem tökéletesen szolgál­ják ezeket a legfőbb érdekeket. A Bácsmegyei Napló mai szá­méban adtunk arról hirt, hogy a vidéki szervezetekből a suboticai szervezet vezetősége miként akarja í kiépíteni az országos párt szerve­zetét. Megírtuk azt is, hogy az ; országos párt vezetőségének ösz­­szeailitására még egy közös in­­itézőbizottsági ülést kel! tartani. , A suboticai pártszervezetet a ; viszonyok eddig arra kényszeri- 1 tették, hogy a még meg nem ala­kított országos szervezet hatáskö­rét ellássa. A suboticai pártszer­vezet az itt élő egész magyarság politikai képviseletében járt el eddig, ebből folyt az a természe­tes állapot, hogy a suboticahszer­­ivezet elnöke az egész magyarság 'vezetőjének szerepét vállalta. " Ám most a suboticai szervezet vezetőinek át keli a helyüket ad­­niok azoknak, akiket az egész ma• gyarság az egész magyarságból választ s ha az eddigi vezetők továbbra is vezetők maradnak, akkor is az a nagyjelentőségű változás megy végbe, hogy a szükkörü kijelölés helyett a tö­megek megnyilatkozó akarata fog szolgálni további működésűk alap­jául. A nagygyűlés választásait úgy kell előkészíteni, hogy ez a kí­vánság valóban tetté váljon, hogy azok, akik a párt élére kerülnek, valóban az egész magyarság ki­­választottjai legyenek. Az eddigi előkészületeket látva, attól kell tartanunk, hogy ez nem igy lesz. A suboticai szervezet a vidéki szervezetek kiküldötteivel közvet lenül a nagygyűlés élőit akarja megejteni a jelölést. Ez ellen tiltakozik nem a mi Ha egyházi és állami törvények úgy rendelik, hogy a házasulandó jegyeseket ki kell hirdetni, hogy mindenkinek módjában álljon ne­­tani aggályait közölni, — ki kell hirdetni azokat a jegyeseket is, akikkel az itt élő magyarság leg­közelebbi jövendőiét akarja össze­házasítani. A magyarság azt is mondhatná, hogy nincsenek külön nemzeti aspirációi: a demokráciáért küzd. Mért a demokrácia diadala dia­dalra viszi a nemzeti kisebbsé­gek politikai, gazdasági és kultu­rális jogait is. De kételkedni fog­nak a magyarságnak a demokrá­ciáért vívott küzdelme őszintesé­gében, ha első nagyjelentőségű politikai szereplésének lényege és külsőségei ellentmondanának a demokrácia követelményeinek. Az intellektuelek akciója egyre szélesedik Az Obzor cikke a dalmáciai pártharcokról — Az albán és bolgár határok kérdése — Az olaszok tiltakozása — A demokraták kiváltságai Beszámoltunk arról az érdekes agitációs harcról, mely a napok­ban játszódott le Dalmáciában és amelyet Trumbics és Pribicsevics erőpróbájának lehetett tartani. A dalmáciai erőviszonyokról nem nyújt ugyan tiszta képet ez a propaganda mérkőzés, melynek sikerét úgy Trumbicsék mint a demokraták a maguk számára vi­tatják, de hogy a Trumbics-féie horvát-szerb békepolitikának mily gyökerei vannak ■ a tengerparti tar­tományban, az kétségen felül be­bizonyult. Hogy kik a demokraták illetőleg a kormány hivei az ősi dalmát városokban, azt sem lehe* biztosan megállapítani, de a füg­getlen vagy anti demokrata szerb sajtó, de még inkább a horvát sajtó szerint ezek első sorban a nacionalista ifjúság szervezeteiben keresendők, akik délvidéki tem­peramentummal, zajos tüntetések­kel és gyakori erőszakos fellépés­sel emelik számbeli erejüket. D még talán a spliti szónoki versenynél is nagyobb jelentőségű a horvát blokk sajtójának maga tartása az eseményekkel szemben. Különösen az „Obzor“ kommen­tárjai jellemzőek. A horvát intel­ligenciának ez a vezető orgánuma ugyanis, mely eddig mindig éle­sen elutasította Trumbicsnak a hor­­vátokat és szerbeket közelebb hozni akaró politikáját, most Trumbics mellé áll ebben a vitában s nyo­matékosan hangsúlyozza, hogy Trumbics akciója az annyira kivá. natos horvát-szerb közeledést célozza és elismeri a Trumbics köré cso­portosuló független közéleti fér­fiak munkájának fontosságát. Ev' az polgári pártjai és a parasztpárt közt keletkezett szakadékot, hiszen a Trumbicshoz való közeledés már egy fél lépés a Beograd felé vezető utón. Miniszteri konferencia Rövid szünet után megint ősz­­szeültek a Beogradban tartózkodó miniszterek, hogy a halaszthatat lan államügyekről a konferencia jellegű ülésen határozzanak. Az ülésen a miniszterelnököt 77/720- lijevics belügyminiszter, a külügy­minisztert Sztanics közlekedésügyi miniszter helyettesítették. Elsősorban a külügyi kérdések­ről tárgyaltak. Fölolvasták az al­bán kormány jegyzékét, melyben az SHS. állam közreműködését kéri a semleges zóna közrendjé­nek biztosítására. Ezzel kapcso­latban a kormánynak már meg­tett intézkedéseit is megbeszél­ték, végleges határozatot az al bán ajánlat ügyében azonban nem hoztak. Megvitatás alá került a bolgár határok biztonsága is és a leg­utóbbi határmenti bandacsatáro­zások dolga. Foglalkoztak a bol­gár kormánynak a bolgár kisebb­ségek érdekében kezdett nemzet­közi akciójával is és megállapi tották, hogy a román és görög kormány álláspontja megegyezik ebben a kérdésben a beogradi kormány álláspontjával. Érdemle­ges határozatot a bolgár kérdés­ben sem hoztak. Nes'cs Ljuba meghatalmazott miniszter arról referált, hogy Sur­­monté beogradi olasz meghatal­mazott miniszter megjelent a kői­vel a cikkével az „Obzor“ még I ügy minisztériumban és közölte az mélyebbé tette a horvát blokk [olasz kormány kívánságát, hogy Ausztria kérdésében a jugoszláv kor­mány ne tegyen semmit a szövetsé­ges és a szomszéd államokkal való előzetes megállapodás nélkül. Az olasz kormánynak erről a lépésé­ről már megemlékeztünk. Tájékoztatták a kormány tag­jait a kisantant prágai tanácsi ozá­sairól, azután az értekezlet át­alakult gazdasági pénzügyi ta­náccsá. Ezután Pucelj referált a termés­eredményről és előterjesztette ter­vezetét az ínséges vidékek ellá­tásáról. Vilovics kereskedelmi mi­niszter a Lengyelországgal kötött kereskedelmi szerződésről referált. Majd a drágaság elleni rendszabá­lyokról kezdtek tanácskozni, amely kérdésről ezután szeptember 5-ig naponként tárgyalni fognak, hogy az akkorra összehívott teljes ülé­sén már végleges határozatokat lehessen hozni. A Pravda értesülése szerint György herceg apanázsának kér­dése is szóba került. György her­ceg visszautasította a kormány ajánlatát az apanázs fölemelését illetően és s királyi civillista tel­jes egyhatodrészét követeli a maga számára. Erről táviratilag értesí­tettek Pas'lcs miniszterelnököt és a királyt. A demokrata párt ülése Csütörtökön délelőtt a demok­rata párt ülést tartott, melyen a pártnak valamennyi Beogradban tartózkodó képviselő tagja és a miniszterek resztvettek- Elhatá­rozták, hogy a törvényhozó bi­zottságot azonnal össze kell hivni, hogy a tisztviselő törvényt letár­gyalhassa. A kormányt fölszólít­ják az uj lakástörvény azonnali be­terjesztésére. A lakáskérdéssel különösen sokat foglalkoztak, mert a képviselőkhöz számtalan panasz érkezik a lakáshiány miatt. A Beo­gradban épült számos uj házban sok lakás áll üresen, mert nem le­het őket megfizetni. Ezeknek a há­zaknak legnagyobb része állami hitellel épült és 20 éves adómen­tességet is élveznek. Intézkedé­seket követel a párt ezeknek a lakásoknak a benépesítésére. Kumanudi és Dav idő vies visszaérkezése Beogradból jelentik : Dávidovics Ljuba, a demokratapárt elnöke és Kumanudi Koszta pénzügyminisz­ter csütörtök reggel visszaérkez­tek délszerbiai propaganda utjok­­ról Beogradba. Skopljén való át­utazásuk alkalmával a pályaud­varon nagy néptömeg várta és ünnepelte a két politikust. A muzulmánpárt határozatai Sarajevóból jelentik: A kor­mánypárti Maglajlics-csoport kép­viselői sarajevói konferenciáján elhatározták egy nagy pénzintézet alapítását, hogy a muzulmán la­kosságot olcsó hitellel láthassák ei és igy kivonják a Speho cso-

Next

/
Oldalképek
Tartalom