Bácsmegyei Napló, 1922. augusztus (23. évfolyam, 208-236. szám)
1922-08-13 / 220. szám
4. oldal. BACSMEGYEI NAPLÓ 1922. augusztus 13. A weimari alkotmány harmadik évfordulóját nagy ünnepséggel ülték meg Berlinijén Berlinből jelentik: Pénteken volt : 'Veimari alkotmány megalkotásának harmadik évfordulója. A birodalmi gyűlésen tizenkét órára volt kitűzve az évforduló alkalmából rendezett ünnepség kezdete. Minthogy népünnepről volt szó, megnyíltak a birodalmi gyűlésnek kapui. A felvonulás már féltizenkettőkor kezdődött. Az ünnepséget a berlini filharmóniai zenekar nyitotta meg. Az ünnepi beszédet, amelynek meghallgatására a birodalmi kancelláron, a kormány tagjain és gróf Lerchenfeld bajor miniszterelnökön kívül a diplomáciai kar valamennyi képviselője is megjelent, a badeni államelnök, Műmmel tanár mondotta. Kifejtette, hogy a német alkotmánynak mekkora a jelentősége a nép szempontjából. Rámutatott arra, hogy 1919 augusztus li-ike mindenkor a német nemzet nagy napjai közé fog tartozni. A birodalmi alkotmány a birodalmi egység megóvása szempontjából is na gyón fontos. A régi birodalmat az ellentét törte széjjel, amely a demokratikus szükségletek és a reakció között fennállott. Az uj köztársaságban arra kell ügyelni, hogy az alkotmány sohase jusson ellentétbe a nép követeléseivel és éppen ezért minden társadalmi erő összefogására van szükség. Minthogy az alkotmány évfordulója még nem tartozik a törvényes ünnepek közé, az utcák és az üzletek forgalma a hétköznapi képet mutatta. A baloldali sajtó lapjai rendíthetetlen ragaszkodásukat fejezik ki a '.veimári alkotmányhoz, a jobboldali Sajtó azonban rosszalfa a köztársasági államformát, igy tehát az alkotmányt is. A weimari alkotmány évfordulója alkalmából a birodalmi kormány azokból az összegekből, amelyeket a birodalmi gyűlés a köztársaság védelmére rendelkezésére bocsátott, a tudományok és az iparművészet fejlesztésére három, a népegészségügy céljaira pedig egymillió márkát adományozott. Égnek az erdők Szerbiában és Boszniában több erdő lángokban áll Kétségtelen, hogy az ország erdeinek igazgatása körüli hibák vannak, különben nem fordulhatna elő, hogy minden év nyarán hatalmas, megszámlálhatatlan milliókat érő erdőkomplexumok a tűz martalékává lesznek. Az ország különböző részeiből érkező hírek szerint most, szinte egyidejűleg több helyen ütötte föl a jfejét a vörös rém, az erdőtűz és egész falvak lakossága rémülten menekül a szörnyű veszedelem elöl. Sarajevőből azt jelentik, hogy jCalovnik községnél levő erdők tiz Kilométer kiterjedésben lángban állnak. A tűz valószínűleg gyújtogatás folytán keletkezett, miután több helyen egyidőben csaptak föl a lángok. A sarajevói hadseregparancspokság csapatokat rendelt ki a tűz elfojtására, valamint a polgári hatóságok is nagy erőfeszítéssel igyekeznek elfojtani a veszedelmet, mindezideig azonban minden eredmény nélkül. Az erdő közelében lakók pánikszerűen menekülnek. A kár fölhecsiilhetetletml nagy. Smederovóból jelentik, hogy a palánkai községi erdők száz hektár terjedelemben leégtek. Nagy kár esett az erdővel határos gyümölcsösökben és a kukoricában is. A tűz keletkezésének okát nem tudják. A Szandzsákban, a berániai kerületben sok helyen egyszerre jelentkezett az erdőtűz. Tekintettel a nagy kiterjedésű erdőkre és a védelmi eszközök hiányára, a szandzsákiak sürgős segítséget kértek a kormánytól, mert az a veszély fenyeget, hogy a szandzsáki hegyek erdei mind lángba borulnak, ami rengeteg emberáldozattal járna. Niksityből, Bitoljból, Fócsából, Jaszenicáből szintén erdők égéséről érkeznek jelentések. Létrejött a megállapodás Bajorország és a német • • kormány között -..— • -Visszavonják a sérelmes bajor rendeletet A Hetek óta tartó konfliktus, amely Bajorország és a német birodalmi kormány között elmértesítette a viszonyt, véget ért. Rathenau meggyilkolása a jobboldali szélső propaganda terrorisztikus cselekvései tudvalévőén arra késztették a birodalmi kormányt, hogy szigorú büntetőszankciókat tartalmazó törvényt terjesszen a birodalmi gyűlés elé a német köztársaság védelméről. Ez a törvény, amelyet a birodalmi gyűlés nagy többséggel elfogadott, kiterjedt valamennyi német államra. Bajorország, amely mindig bizonyos fél kenységgel viseltetett Poroszországgal szemben, azt a felfogást vallotta, hogy « törvény végrehajtása voltaképpen csorbító beavatkozást jelentene Bajorország igazságügyi és közrendészeti önállóságába. Éppen ezért a bajor kormány a közvélemény túlnyomó részének, valamint a koalíciós bajor kabinetben döntő szerepet játszó katholikus néppártnak és a parasztszövetségnek nyomása alatt rém deletet bocsájtott ki, amelyben tilta kozik Bajorország szuverénitásának megsértése ellen és Bajorország részéről lehetetlennek mondja a köztársaságvédö törvény végrehajtását. Ez a rendelet Németországszerte nagy kavarodást okozott. A német birodalmi kormány tekintélyének súlyos meggyöngülését jelentette volna, ha Bajorországgal szemben túlságos engedékenységet tanúsít. A túlságos ridegség azonban viszont azzal a veszedelemmel fenyegetett volna, hogy Bajorországban hatalomra kerülnek azok az elemek, amelyek már régóta izgatnak a német birodalomtól való elszakadás mellett. A kényes helyzetet Ebert birodalmi elnöknek gróf Lerchenleid bajor miniszterelnökhöz intézett igen tapintatos és diplomatikus levele oldotta meg, amely szóbeli tárgyalásokra invitálta meg a bajorokat Berlinbe. A tárgyalások, amelyeken Bajor; országot elsősorban gróf Lerchenfeld íiniszíerelnök képviselte, teljes megegyezéssel értek véget. Fontos eredmény, hogy a bajor rendeletet hatályon kívül fogják helyezni és kifejezetten megállapítják, hogy fi köztársaság védelméről szóló birodalmi törvénynek, valamint a német birodalmi büntetőtörvény könyv alkotmányvédő szakaszainak hatálya föltétlenül kiterjed Bajorországra is. Viszont a megegyezés keretében gondoskodás történik a német birodalom részéről oly messzemenő biztosítékokról is, amelyek lehetetlenné teszik bármely német állam szuverénitásának közös birodalmi törvény utján való megcsorbítását. Berlinben már aláírták a megegyezést, amelynek életbelépése azonban a bajor koalíciós pártok hozzájárulásától függ. A tárgyalások eddigi lefolyásáról azonban bizton lehet következtetni arra, hogy ez a hozzájárulás nem fog elmaradni. A drágaság lavinája Újból emelkednek a kenyérárak A drágaság lavinája ugylátszik feltartózhatatlan. Csak a napokban kelletett beszámolnunk arról, hogy a kenyér ára megdrágult és ma újból arról kell írni, hogy a kenyérárak egy hét alatt újból emelkedtek. Szombaton a fehér kenyér kilogrammjának ára 22 koronáról 24 koronára, a búza kenyéré pedig 18 koronáról 20 koronára emelkedett. A Bácskában — ezen! az áldott búzatermő talajon — még alig volt példa arra, hogy egy hét alatt kétszer emelkedtek volna a kenyérárak. Az ijesztő áremelkedésnek azon-/ ban nem a pékek az okai, a liszt! árának állandóan felfelé irányuló! tendenciája okozza a kenyér drá-! gulását is. A liszt áremelkedésének azonban nincs semmi alapja. A kenyérárak újabb emelkedésében az a legszomorubb, hogy ennek az elsőrendű életszükségleti cikknek a drágulása maga után vonja minden más cikk áremelkedését is. Legutóbb is észlelhető volt, hogy a kenyérárak, emelkedése után azonnal emelkedtek a piaci árak és minden más életszükségleti cikk ára is. A búza, a kenyér ára diktálja minden más cikknek az árát és ez ma súlyosan érezhető. Hol itt a megállás ? Ki fog erélyes kezekkel belenyúlni ebbe a: darázsfészekbe, hogy rendet teremtsen? Minden másnál fonto-i sabb kérdések ezek, amelyekre az egész ország népe sóvárogva várja a feleletet. Magyar kisebbségi panaszok a Népszövetség előtt? Tájékozatlanság és hozzánemértés a Népek Szövetsége körül Az utódállamok magyar sajtójában bécsi forrásból felbukkant a következő hit: A Népszövetség genfi főtitkára arról értesítette a bécsi titkárságot, hogy a népszövetség főtanácsa előtt Gama részletesen ismertette a magyar memorandumot és javaslatára a főtanács úgy határozott, hogy a Népszövetség elnökéből, két tagjából és a genfi vezértitkárból négytagú bizottságot delegál a felsorolt panaszok érdemleges felülvizsgálatára és utasította a bizottságot, hogy intézkedéseit a békeszerződésekben foglalt és a nemzeti kisebbségek jogait garantáló rendelkezések értelmében tegye meg. Megállapítjuk mindenekelőtt, hogy Népek Szövetségének van egy titkári hivatala, de csak Hágában, Országos fióktitkárságok nem léteznek és igy a Népszövetség genfi titkársága sem ilyen, sem másféle értesítést nem küldhetett Bécsbe. A Népek Szövetségének van ugyan főtanácsa, de az legutóbb Londonban ülésezett és most fog Genfben újból ülésre összeülni. Londonban a Népek Szövetségének főtanácsa a genual konferencia által átküldött és az összes utódállamok ellen irányuló magyar panaszt mint további eljárásra alkalmatlant egyszerűen tudomásul vette. A Népek Szövetségének főtanácsa Genfbe Hirdetett tanácsa ülésezése meg sem kezdődött, a Népek Szövetségének közgyűlését ugyan ott csak, szeptemberben fogják .megtartani. A Népek Szövetségének nincsen elnöke, mert annak tagjai szuverén államok. Aki ismeri a Népek Szövetségéről szóló egyezményt és ismeri a főtanács előtti eljárásban követelt procedúrát, az tudja, hogy a Népek Szövetségének minden összejövetelén a megjelent államok igazolt képviselői választják meg a tanácskozást vezető elnököt, hogy a tanács vizsgálóbizottság kiküldetésére vonatkozó határozatot csak az érdekelt államok képviselőinek meghallgatása és a megválasztott előadó rezüméje után hozhat és hogy kisebbségi kérdésben a tanács csak akkor járhat el, ha a tanácsban képviselt államok valamelyike iniciálja az eljárást vagy teszi magáévá a más oldalról előterjesztett panaszt. Mindez nem történt meg sem Londonban és nincs reá kilátás, hogy megtörténjék Genfben. A nemzeti kisebbségek nemzetközi védelme nagyon kényes kérdés, erről csalhatatlanul és hozzáértés nélkül magyar újságnak nem volna szabad írni, mert az utódállamok magyarságát az ilyen híradások fölösleges módon irritálják. viszont az úgynevezett nacionaí: i közvéleményt mindig újabb .szivltásra ösztökélik. .ughanem a Népszövetségi Ligák szövetségének egy nemzetközi társadalmi egyesületnek akciójáról van szó, amely a Népek Szövetségének céljait társadalmi utón igyekszik szolgálni. De a két szervezet közötti különbséget magyar sajtóorgánumnak mégis illenék tudni. Capablanca a londoni kilátásairól A londoni sakkverseny nyolcadik fordulója után ^ Londonból jelentik: Á Westminster! Central Hall-ban folyó nemzetközi1 mesterverseny favoritja, CasablancaJ Jósé Raoul világmester elsőségére., nagy fogadásokat kötöttek. Ámde a’ világmester, nem áltatja magát oly! vérmes reményekkel, mint az alábbi,! a »Timesc-ben megjelent cikkéből ki-! tűnik. —■ Ami személyes esélyeimet illeti, — úgymond Capablanca — bízom ab-; ban, hogy legrosszabb esetben harmadik vagy negyedik leszek. A játékmegnyitásokból nem ismerek annyi változatot, mint erős ellenfeleim legtöbbje. A dr. Laskerrel 1921-ben Havannában váltott világbajnoki matchem óta komoly pártit nem játszottam. Nem mentségül hozom fel, arra! az esetre nézve, ha néhány játszmát! vesztenék. Előérzetemra vonatkozólag megjegyzem, általános közérzésem, hangulatom jó, s jó hatást gyakorol rám angol barátaim erkölcsi támogatásai, akik esélyeimet oly kedvező színben látják, hogy elég bátrak, hogy elsőségemre tetszés szerinti fogadásokat kötöttek. Sokan azt képzelik, hogy az ilyen versenyre, a gyakorlati játszmák váltása által előkészületeket kell folytatni. Párisban például egy honfitársammal találkoztam, aki érdeklődött, hogy a versenyre minő előkészületeket tettem. Nem is láttam sakktáblát,, nem hogy játszottam volna. Gyakran sétálok, hogy lábszáraimat s gyomromat jó kondícióban tartsam, így tehát látja, hogy készítem elő, de nem lábamat, hanem a fejemet. A nemzetközi mesterverseny nyolcadik fordulóján Réti vezérgyalog megnyitást választott dr. Vidmar ellen, s a játékot egyenlő hadállások
