Bácsmegyei Napló, 1922. augusztus (23. évfolyam, 208-236. szám)

1922-08-30 / 236. szám

4. oldal BACSMEGYEI NAPLÓ 1922. augusztus 30. Novisaáoa is akció indul a drágaság letörésére A novisadi radikális párt városi bizottsági tagjai beadványt intéz­tek a polgármesterhez, amelyben kérték, hogy sürgősen hívjon össze rendkívüli közgyűlést, ame­lyen a drágaság letörésével kap­csolatban a város lakosságának ellátása kérdésével foglalkozzon. A polgármester, aki a rendkí­vüli közgyűlést szeptember 2-ára hívta össze, munkatársunknak a következőképen nyilatkozott a ra­dikális párt akciójáról : — A közgyűlés összehívását a radikálisok kérték, hogy a drága­ság letörésével kapcsolatosan az élelmezés problémáját a közgyű­lés megtárgyalja. ■— Ezt a kérdést — véleményem szerint — részlegesen Novisadon nem lehet addig megoldani, míg az egész országban egyszerre, egyöntetűen meg nem indul a drágaság elleni küzdelem. A drá­gaság országos — sőt nemzetközi jelenség, aminek letörése csu­pán Novisadon lehetetlen. Ha a város a maximálás eszközéhez folyamodik, akkor az a helyzet áll elő, hogy más vidékekről jön­nek ide az emberek és elvásárol­ják az élelmiszereket a novisadiak elől. De különben is a maximálás ellenkezik az alkotmánnyal amely a szabadkereskedelem elvét szank­cionálta. Míg a kormány ezt az alkotmányos princípiumot meg nem változtatja, addig nem lehet Novisadon ehhez a módszerhez folyamodni. — Szóba kerül a közgyűlésen a kórház megváltásának ügye is. j A város mindeddig nem fizette] ki a 12 milliós vételért. A radi- " kálisok most a szerződés felbon­tását akarják keresztülvinni. a kormány ellen tüntetve, a ten­gerpart felé vonult, ahol rend őrök állták útját a tüntetőknek. A rendőri közbelépés összeütkö­zésre vezetett és a rendőrök kardlappal kísérelték meg, hogy a tömeget szétoszlassák, amit azonban csak a kivezényelt nagy­számú csendőrség segítségével sikerült elérni. A tüntetők közül a helyszínen több embert letar­tóztattak. A lakosság izgatott hangula­tára való tekintettel a szállodát, melyben Pribicsevics miniszter lakik, csendőrök vették őrizetbe. Hétfőn este a spliti nacionalista ifjúság tüntetést rendezett Pribicse­vics miniszter mellett. A miniszter tegnap hajóval felsába utazott. Áz osztrák kancellár útja eredménnyel járt Vám- és érme imio Olaszországgal, vámunió Jugoszláviával ! Seypel kancellár középeurópai za­rándokújának eredményei kezdenek lassankint kibontakozni. Bár a kan­cellár nyilatkozatai csak általános­ságban mozogtak, mégis több jel már most arra vall, hogy a kancellár pozitív eredményeket hozott magával útjáról. Politikai elvbarátai előtt bizalmas körben meglehetős optimizmussal nyilatkozott különösen Schanzend folytatott tanácskozásai alatt szerzett kedvező benyomásairól. A kancellár­hoz közelálló helyen szerzett értesü­lések és bécsi olasz diplomáciai for­rásból származó információk meg­egyeznek abban, hogy az egy hétig folyt különböző tanácskozásokból az Olaszországhoz való közde­­dés gondolata kerül ki győzte­sen. Bécsi diplomáciai körökben szerzett információk szerint a kancellárnak sikerült Prágában Benesék hozzájárulását meg­nyerni egy Olaszországgal léte­sítendő vám- és érme-unióhoz azzal, hogy Olaszország mellett Jugoszláviával és Csehországgal is a vámkérdés tekintetében lé­nyeges közeledés jön létre. Becsből jelentik: A kancellárnál megjelent a bécsi diplomáciai kar. A kancellár beszámolt külföldi útjáról és az Ausztria érdekében legköze­lebb teendő lépésekről. Utána minisztertanács volt, amely meghallgatta a kancellár és a pénz­ügyminiszter jelentését a prágai, berlini és veronai tárgyalásokról és megállapította a legközelebb újból meginduló parlamenti tevékenység külpolitikai és pénzpolitikai irány­elveit. Az olasz kormány Ka­­rinthia megszállásának terve ellen Rómából jelentik: Szerdán Facta elnöklésével összeül az olasz minisz­tertanács, hogy döntő! elhatározáso­kat hozzon. A Nazione jelentése sze­rint a minisztertanács Karinthia és Stájer, valamint néhány osztrák vá­ros juogszláv katonaság általi meg­szállásának kérdésével fog foglal­kozni, ami olasz felfogás szerint csak akkor történhetne meg, ha Ausztria azt egyenesen kéri, de akkor is csak Olaszország hozzájárulásával. Az olasz minisztertanács erre vonatko­zólag döntő határozatokat fog hozni és erről úgy a szövetségeseket, mint Ausztriát és Jugoszláviát is értesite­­ni fogja. TrumMcs Mvei Splithen tüntettek a kormány ellen Csendőrség kergette szét a tüntetőket Splitből jelentik: Vasárnap a spliti Karaman-mozgószinház he­lyiségeiben az ottani lakosság politikai gyűlést tartott, melynek résztvevői a gyűlés után üdvözlő küldöttséget küldtek a Splitben tartózkodó Krsztely és Pribicsevics miniszterekhez. Közvetlenül ez­után ugyanebben a helyiségben a demokrata párt is gyűlést tar­tott, melyen Pribicsevics minisz­ter hosszabb beszédben ismer­tette a kormány politikáját és mű­ködését. A spliti lapok, a Zsivot kivételével, megállapítják, hogy Pribicsevics demokrata miniszter beszéde saját párthívei körében is nagy megütközést keltett. Hétfőn délelőtt tiz órakor érke­zett meg Bukariból Splitbe Trum­­bics Ante, akit a tengerparton többezer főnyi néptömeg várt. Az emberek vállaikon vitték Trum­­bicsot szállására, aki lakásának erkélyéről beszédet intézett a tö­meghez. Trumbics élesen kikelt a kormány ellen és beszédében több minisztert a legélesebb han­gon kritizált. A jelenvolt rendőr­biztos erre fölszólította Trumbi­­csQt, hogy beszédét fejezze be, ami ellen a volt miniszter tilta­kozott és kijelentette, hogy mint képviselőnek joga van választói­hoz beszélni. A beszéd befejezése után a néptömeg Trumbicsot éltetve és. Hogy less a nyolcezer koronáiból tizennyolcezer korona a fa ára?- Bácskai láncosok hajtják fel Szlavóniában a faáraltat — A háború alatt az éhező bécsiek­nek Magyarországra kellett menniök, ha lisztet akartak látni. Hogy leg­alább szemüket melengethessék a húszezer koronás fával fütő bács­kaiaknak, ma-holnap Szlavóniába és Horvátországba kell ellátogatniok, Azonban ajánlatos, hogy letagadják bácskai mivoltukat, mert a vajda­ságiakat manapság nem szívesen lát­ják Szlavóniában. — Maguk az okai, — mondotta egy horvátországi ur utazás közben, —■ hogy már nyolcezer koronát kell fizetnünk a tűzifáért. így mondta: »már«, mert azon a vidéken a csimborasszója az árak­nak az a nyolcezer korona vagyon­ként, amit nálunk két ölért kell fizet­ni. Horvát-Szlavonországban, az er­dők hazájában, — amely félnapi ut tőlünk, — pár hónappal ezelőtt még öt-hatezer koronát fizettek a fáért. — Jönnek a bácskai lánckereske­dők, — mondotta utitársam — és semmi árat sem sokainak, amit a termelők kérnek tőlük és ezzel telje­sen elrontják az árakat. Ma ugyan még nyolcezer koronáért kapunk itt tűzifát, de már kilencezer koronás árról is beszélnek, mert a Bácska mindent megfizet. Természetes, ha aztán a szolid kereskedők akarnak valamit vásárolni, azok is kénytele­nek a láncosok felhajtott árai után igazodni. Egy fogyasztó mondotta mind­ezeket, akinek haragja saját szem­pontjából érhető is a bácskaiak ellen. De a fatermelők és ottani kereske­dők is megerősítik az elmondotta­kat. Szlavóniában, Horvátországban ál­landóan utaznak a bácskai alkalmi fakereskedők, akik nemcsak a terme­lőknél vásárolnak, hanem az ügynö­kök egész hadát mozgósítják. Ezek­nek az ügynököknek a jutaléka ma már minden megszerzett tüzifarako­­mány után vaggononként kétezer korona, de vannak olyanok, akik sür­gős esetben három-négyezer koro­nát is fizetnek. Természetes, hogy igy az ügynökök és lánckereskedők egymásra licitálva napról-napra ma­gasabbra hajtják az árakat, — ter­melők pedig kihasználják a kon­junktúrát, a naponkénti drágulás miatt csak kisebb tételekben hajlan­dók eladni. A nagyobb tételekről szóló olcsóbb kötések alól, ha az ár emelkedik, a termelők kibújnak, ami­re legjobb jogcímül a vaggonhiány szolgál. Valóban vaggonhiány van, 'de csak azok számára, akik nem akarnak ál­dozatot hozni a szállítás meggyorsí­tása érdekében. Annak jeléül azon­ban, hogy vannak áldozatkész em­berek, a fatermelő-állomások Szla­vóniában még most is telve vannak rakott fa-vaggonokkal, a fával rakott íehervonatok pedig egymást követik minden vonalon és minden irányban. ZagrebtólViroviticáig és onnan Osi­­jekig, nem is beszélve a mellék­vonalakról, minden állomáson szállí­tásra kész fa-vonatok vesztegelnek és üres kocsik várnak megrakásra. Annak dacára, hogy az erdőügyi mi­nisztérium sok nagyobb erdőtelepen betiltotta az erdőirtást és faterme­lést, még mindig rengeteg mennyisé­gű fa vár az erdőkben elszáHitásra. A nagy telepek mellett a szlavóniai kisebb birtokosok és parasztok is termelnek saját erdejükből tűzifát. Ezzel szemben a Viroviticáról Bar­cson át Magyarországba vezető vas­úti vonalon még mindig zárva van, miáltal Szlavónia zalai, somogyi, ba­ranyai fapiacát egyelőre teljesen el­vesztette, úgy hogy az erdőirtásí engedélyek csökkentése a belföldön egyáltalán nem idézett és nem idéz­het elő’fahiányt, sőt, maguktól a ter­melőktől vett információ szerint is — fában még mindig túltermelés van. A szlavóniai és horvátországi vá­rosokban egy öl tűzifa 1700—1800 koronába kerül. Ott az ölmértéket I »erdei ölben« értik és egy vaggon­­ból négy és fél ölet mérnek ki. Ná­lunk öt öl fa kerül ki egy vaggonból. A szlavóniai fogyasztók az emlí­tett áron — ami vaggononként nyolc­ezer koronának felel meg — minden. nehézség nélkül juthatnak tűzifához,( annak dacára, hogy a tüzifa-konjunk-, túrán meggazdagodni vágyó bácskai; láncosok erős versenyt fejtenek ki az ottani fogyasztókkal szemben. Ezek azonban joggal tartanak attól, hogy az egymással konkurráió és két-háromezer koronás külön juta- s lékkai dolgozó bácskaiak rövidesen még jobban felhajtják a faárakat és a helyszínen a szlavóniai fogyasz­tóknak is megdrágitják a tüzelő­anyagokat. De nemcsak a termelő-vidék fo-; gyasztóinak, hanem a Vajdaság legi­tim kereskedőinek a helyzetét isj megnehezítik a fa- és vaggonhiány! zavarosában milliókat halászni aka-j ró alkalmi fakereskedők, mert a tisz-' tességes kereskedelem is kénytelen! a láncosok által indokolatlanul felhaj-: tott magas árak és újonnan beveze­tett háromezer koronás ügynöki ju-1 talékok után igazodni. Ezért haragszik Szlavónia ä Bács­kára és ezért kerül a nyolcezer koro­nás tűzifa nálunk tizennyolcezer ko­ronába. — .......... — Ismeretlen tettesek szétrombolták a „Hírlap“ szerkesztőségét A rendőrség megindította a nyomozást Kedden este félnyolckor több. ismeretlen fiatalember behatolt a, suboticai „Hírlap“ szerkesztősé-; gébé, ahol csupán a szolga és egy hirlapiró tartózkodtak. A fia­talemberek, akik botokkal voltak fölszerelve, fölszólitották a hirlap­­irót, hogy távozzon, mert a szer­kesztőséget széjjel fogják rom-, bolni. A hirlapiró kérte őket, en­gedjék meg neki, hogy még pár | percig telefonon beszélhessen Beograddal, hogy felvehesse atj beogradi tudósitó jelentését. A; fiatalemberek azonban nem hagy-i ták tovább dolgozni, revolvert fog-. talc rá és kényszeritették, hogy a szerkesztőség egyik sarkába vo­nuljon. ! Mikor ez megtörtént, nekifog­tak az íróasztalok, berendezések szétrombolásához. Az ablakokat; beverték, a szerkesztőségben min-{ dent feldúltak, a papírokat szétszór-; ták és mikor mindezzel készen vol­tak, elhagyták a szerkesztőséget. Az ismeretlen fiatalemberek lá­togatása közben a szolga értesi-; I tette a rendőrséget. Mamuzsics kapitány rendőrökkel és detekti­­vekkel rögtön a helyszínre sietett, de ekkor már nyoma sem volt a rombolóknak. Mamuzsics kapitány kihallgatta, a szerkesztőség szolgáját és a je­lenlévő hirlapirót, akik azonban nem tudtak semmi lényeges felvilá­gosítást adni az ismeretlen fiatal­emberekről. Az állomás mögött szétszórva! a rendőrség későn este megta-; lálta a szerkesztőségből elvitt pa- I pirókat és iratokat, j A nyomozást a rendőrség ere-, ily esen folytatja.

Next

/
Oldalképek
Tartalom