Bácsmegyei Napló, 1922. augusztus (23. évfolyam, 208-236. szám)
1922-08-30 / 236. szám
2. oldal. BÄCSMEGYEI NAPLÖ 1922. augusztus 39. Országos fölzúdulás a zárárareedelet ellen A rendelet egy falusi vénember emfeergyüicleíéből fakad — írja a Tribuua — Csak szeptember végén ül össze a szkupstma — A belpolitika birei — rendszabályainak. A politikai érdeklődés ma inkább a külpolitikai kérdések felé fordul. Feszülten várják a Prágából érkező hireket, valamint a prágai tanácskozások visszhangját a világsajtóban. A belpolitikában a szeptember 5-éré összehívott minisztertanács elé tekintenek nagy várakozással. Sok fontos kérdésnek: a drágaság elleni rendszabályoknak, a szkupstina összehívásának, esetleg az uj választások időpontjának és sok egyebeken kiv.ül Timotijevics nagy pori felvert közerkölcsöket védő rendeletének sorsa fog itt eldőlni. A kávéházak, bárok és büffék el* len készülő belügyminiszteri rendelet országszerte nagy izgalmat idézett elő s nemcsak az érdekelt vállalatok tulajdonosai közölt. Beogradban az érdekeltek ipartestületei üléseket tartottak. Elhatározták, hogy deputációval keresik fel a miniszterelnököt, akinél tiltakozni fognak a rendelet ellen és hogy egyébként is minden módon megkísérlik a rendelet életbeléptetésének megakadályozását. A büffétulajdonosok egyesülete ezenkívül a büffé tartási jog törvényes rendezését is követelni fogja, miután ez eddig teljesen rendezetlen. Kedden Zagrebból Beogradba érkezett Pavlekovics, a horvát szlavón országi vendéglős szövetség elnöke, hogy a szervezet nevében a pénzügyminisztériumtól a 20 százalékos fogyasztási adó eltörlését kérje, amely szeptember 1-én lép életbe. Tiltakozni fog az elnök a belügyminiszternél is a kávéházak és bárok korai ■zárórájának elrendelése ellen is. Az ország többi részeiben is hasonló mozgalmak indultak meg a miniszter tervei ellen, akcióra készülnek a suboticai érdekelt üzlettulajdonosok is. A szerb és horvát sajtó szinte egyhangúlag elitéli Timotijevics terveit. Jellemzésül leközöljük a beogradi Tnbunának, Pastes lapjának véleményét a kérdésről. A cikk „Hazug népszerűség“ cim alatt a következőket mondja : — Timotijevics mindig olcsó demagógiából élt. Minthogy falusi mentalitású, ugylátszik, arról van meggyőződve, hogy Beogradot úgy lehet megmenteni, ha semmiben sem teszik hasonlóvá Európa kulturált részeinek nagy városaihoz és fővárosaihoz. Emellett azt hiszi, hogy Délszerbiában és Montenegróban sokkal jobb lesz a közbiztonság, ha hadat üzen a beogradi kávéházaknak és ha egész Beogradot arra kényszerűi, hogy egy eldugott falu életét élje. A kávéházakról tervezett uj tendelete csak egy falusi vénember mjzaniropiájának a jele, aki a múltról sopánkodik és aki azt hiszi, hogy minden jobb volt, mikor ő még fiatal volt. Ha a demokrácia a szabad polgárok feletti gyámkodásból áll, akiknek az állam elő fogja Írni, mikor keljenek fel, mikor feküdjenek le és hogyan éljenek, akkor ennek a demokráciának erősen olyan szaga yan, mint valami elsayanjyodott reakción ári us szenilis Elhalasztják a szkupstina megnyitását Beogradból jelentik : A szkupstina elnapolásakor abban állapodtak meg a pártvezérek, hogy szeptember középén ül újra össze a szkupstina, hogy néhány sürgős javaslat elintézése után pár hetes szabadságra oszoljon szét. Addig a törvényhozó bizottságnak el kellene intézni néhány javaslatot, hogy a teljes üléseknek legyen anyaga. Azonban mindeddig a törvényhozó bizottság összehívására sem történt intézkedés, mert tagjainak legnagyobb része még vidéken tartózkodik. A kormány maga sem döntött még a szkupstina összehívásának idejéről, A „Pravda" értesülése szerint ez a kérdés is a szeptember 5-i plenáris kormány ülésen fog eldőlni és valószínűleg szeptember 28-ra hívják majd össze a nemzetgyűlési. Az elhalasztás indoka leginkább a közbeeső pravoszláv s katholikus ünnepek nagy száma lesz, valódi oka pedig, hogy a törvényhozó bizottság időt nyerjen a tisztviselő törvény Ietárgyalására. Ellenzéki körökben nagyon elítélően kommentálják a kormány e tervét és a megkötött paktum megszegését vetik a kormánypártok szemére. Davidovics befejezte propaganda körútját Beogradból jelentik : Davidovics Ljuba, a demokrata párt elnöke, 30-án tér vissza délszerbiai agitációs körútjáról Beogradba. Davidovics kőrútján több mint harminc pártértekezleten és népgyülésen vett részt. Demokrata lapok szerint útja a legszebb eredménnyel járt, a nép mindenütt nagy lelkesedéssel fogadta. A ra* dikáiis sajtó sem vonja kétségbe Davidovics sikereit, de hozzáteszik, hogy ezeket elsősorban olcsó demagógiájának köszönheti, mert mindenütt minden jót ígért a népnek. Kirabolt palicsi lakás Egy cseléd kifosztotta gazdájának lakását A’ Falicson legutóbb- történt betöréseket és a közbiztonsági állapotok, romlását már legutóbb szóvátettük' és most egy újabb eset igazolja azt,; hogy Palicson az utóbbi időben vészé-í delmes mértékben szaporodnak a be- ‘ törések és rablások. A legújabb áldozat Havas Emil dr. ügyvéd, akinek lakását kifosztották. Havas Emil dr.-nak a Ludas-ut egyik villájában van a lakása, ahol a nyarat családjával tölti. A napokban uj cselédet fogadtak Havasék, aki mindjárt szolgálatba is lépett. Néhány napig azonban még a helyén maradt a régi cseléd is, aki azonban a lakás kifosztásának estéjén már nem tartózkodott a lakásban, hanem egy szomszédos lakásban aludt. így a lakás teljesen az uj cselédl gondjaira maradt,! amikor Havasa Emil dr. nejével este eltávozott házul- j ról. Tizenegy óra tájban tértek hazai Havásék a strandról, de legnagyobb j meglepetésükre a lakást tárva-nyitva,: teljesen kifosztva találták, néhány;) hónapos kis gyermekük pedig, aki) szintén a szolgáló gondjaira volt bízva, egyedül volt a lakásban. Az uj cseléd felhasználta a kedvező alkalmat és Havasék minden kéznél levő ruháját, fehérneműjét és; egyéb értékét magával vitte, sőt aj; megvetett ágyakról még az ágyneműt^ is lehúzta és ellopta. Havas Emil dr,. másnap feljelentést tett a hűtlen cse-j léd ellen, azonban eddig nem sikerült a nyomára akadni. Minden valószínűség szerint a lopott holmival, Magyarországba szökött át. Havasok kárát eddig még nem is sikerült meg-j állapítani, miután előbb leltárt kelti kósziteniök arról, hogy városi lakáj sokból a nyár kezdetén mit vittek kfj magukkal Palicsra. i , ; A választójogi ankét előkészítése A magyarok választójogának kérdése — Vita a választójogi törvény értelmezése körül — A magyarság képviselőit nem hívják meg az ankétre A magyar nemzeti kisebbségnek a választók névjegyzékéből való kihagyása által keletkezett súlyos sérelem orvoslását — amint már megírtuk — a szeptember folyamán Suboticán összehívandó ankét lesz hivatva megoldani. Beszámoltunk inár arról, hogy ez az ankét Timotievics Koszta belügyminiszternek elnök!f?o alatt fog lefolyni és résztvesz azón a Bácska, Bánát és Baranya valamennyi kormányexponense is. Az ankéten arról fognak tanácskozni, hogy a nemzeti kisebbségeket milyen módon vegyék lel a választók névjegyzékébe. A magyarságra nézve nagyfoníosságu ankét előkészületei folyamatban vannak már és ;azt valószínűleg szeptember első felében tják meg Suboticán. Az ankétre -fel tétlenül ideérkezik Timotievics bel ügyminiszter, valamint jelen lesznek a vajdasági főispánok is teljes szám ban. Dobanovácski főispán, aki az egész akció kezdeményezőjének tekinthető, most ismét Beográdban tartózkodott néhány napig és ebben az ügyben is folytatott tárgyaláso kát. Megbízható forrásból származó ér fésülésünk szerint azonban a választójogi ankét előkészítésével Kapcsolatban érdekes vita merült fel uj ból a nemzeti kisebbségek választójoga körül. Maga a kérdés ugyan alapjában nem lehet vitás, miután hivatalos helyről is többször ki jelentették, hogy az alkotmány értelmében a nemzeti kisebbségeknek feltétlen biztosítva van a választójoguk, azonban a kérdésben most megint zavart okoz az, hogy a választójogi törvénynek a nemzetiségekre vonatkozó részét homályosnak és többféleképpen magyarázhatónak tartják. Megírtuk' legutóbb, hogy a választójogi ankét megtartása előtt Timotievics belügyminiszter még tárgyal a törvényelőkészítő-bizottság tagjaival a nemzeti kisebbségek választójogára vonatkozólag és értesülésünk szerint ezeknek a tárgyalásoknak kétes a kimenetele, miután még a törvényhozó bizottságon belül sincs jj végleg kialakult vélemény ebben a| kérdésben. így ismét előtérbe kerül a választójogi törvénynek az a homályosan megfogalmazott szakasza, amely már, a törvényjavaslat tárgyalásakor is sok vitát idézett elő1 és amely a nemzetiségek választójogát a következőképpen szabályozza: »Az SHS királyságnak azon lakosai, akik a Németországgá Ausztriával és Magyarországgal költött békeszerződések értelmében opció joggal bírnak saját nemzeti államaikkal szemben, nem bírnak választói joggal«. Emlékezetes még, hogy annak idején több demokrata képviselő indítványozta, hogy ezt a homályos szövegezést változtassák meg úgy, hogy toldják be a szakaszba azt, hogy csak azokra a nemzetiségekre vonatkozik, akik opciós jogukat 1922 junins 26-ig tényleg gyakorolták is. Ha ez akkor megtörtént volna, álékor nem kerülhetett volna sor a magyar nemzetiségű SHS állampolgárok jogfoszí isára és nem volna alkalmuk azoknak, akik a nemzetiségek választó jogát most már másodszor el akarják gáncsolni, hogy erre a rosszul megszövegezett szakaszra hivatkoz zanak akkor, mikor az alkotmány kifejezett rendelkezései ellenére is törvényesnek akarják feltüntetni a nemzeti kisebbségeknek a választójogból való kirekesztését. A vitának újbóli felélesztése azonban merőben feleslegesnek és céltalannak látszik, miután Ugyanúgy, mint Marinkovics akkori bel ügyminiszter kijelentette, hogy a kérdéses szakaszt semmiesetre sem lehet úgy magyarázni, hogy a nem szlávoknak nincs választói jogosult ságuk, úgy Timotievics Koszta, a je lenlegi belügyminiszter is azon az ál lásponton van, hogy meg kell adni a magyaroknak az alkotmány és a törvény rendelkezései szerint a választójogot. Az ankétot bármiképpen is végződnek, az ankét megtartása biztosítottnak látszik. Az a felmerült kívánság azonban, hogy a suboticai választójogi ankéton a magyarság képviselői is résztvehessenek ,aligha fog teljesülni, miután a belügyminiszter csak a kormányexponensek véleményét és adatait akarja meghallgatni ebben a kérdésben és megbeszélni velük a legmegfelelőbb módját annak, hogy miképpen vegyék fel a magyarokat ^pótlólag a választói névjegyzékekbe, de az ankét, bizalmas jellegű lesz. A nmnkáslakások kérdése Nem akarják veszni hagyni a Putrii kaszárnyát Csak tegnap számoltunk be arról,] hogy a város tanácsa leszavazta azt] a javaslatot, mely szerint a Putri-ka-, fexinr/át munkáslakásokká alakították] Volna át. A munkáslakások létesülé-t .'-■ének régóta vajúdó kérdése azonban» , ezzel a határozattal ugv látszik még sem kerül le a napirendről, miután egyes gyártelepek igazgatóságai most [mégis meg szeretnék menteni1 a Putrikaszárnyát munkásilakások céljára. I A Putri-kaszárnya rozoga épületét] a város úgysem tudja használni sem-’ [mire és az teljesen parlagon heverj [és lebontás lenne elöbb-utóbb a sor-; éi. Viszont a kaszárnya közelében; levő suboticai gyárak már úgyis szirti lén régebben foglalkoznak azzal kérdéssel, hogy munkáslakásokat léte-i sitsenek, mert a nagy lakáshiányj igen erős mértékben érezhető a gyári] munkásság körében, amely ha nagy-y nehezen tud is szükséglakáshoz jutóig az gyakran olyan távol fekszik mun-; Imahelyétől, hogy ez a körülmény:; pjabb akadályát képezi a: kiutalt lakásba való beköltözésnek. ,, ,b Maguk az egyes gyárak azonban!; me/^.?5?_íar?Yaí.‘lSí0.h csak nehezen valósíthatnák meg A; [munkáslakások tervét, miután az> nagy költségekkel jár. Ugyanígy anya-, gi okokból mondott le most a városi] tanács is ennek a szociális intézke-i désnefc a keresztülviteléről. Most, azonban felmerült az a praktikus; terv, hogy az egyes suboticai gyáraki a várossal együtt épitsék fel a munkást akásokat, miután ezeknek a Put-, ri-kaszárnyából való átalakítása nagyon alkalmas és aránylag olcsó. A munkáslakások ily módon való létesítésének vagy az lenne a forrná-
