Bácsmegyei Napló, 1922. augusztus (23. évfolyam, 208-236. szám)

1922-08-01 / 208. szám

1922. augusztus 1 BACSMEGYEI NAPLÓ 3. eldől. fos adjon még egy tisztviselői kert­gazdaság céljaira száz lánc földet. Konyhakertje már van a városnak, ezen a területen most mezőgazdaságot kellene űzni, hogy a városi tisztvise­lők búzával, kukoricával és más me­zőgazdasági terményekkel is el legye­nek látva. A fizetés felemelésével nem érnek sok célt, mivel az árak ennél sokkal magasabb arányban emelked­nek, ezért törekedni kell a természet­beni ellátás megközelítésére. Ebben az őseiben nem szorulnak rá a tisztvise­lők az olyan látszólagos kedvezmé­nyekre, amiket a fogyasztási szövet­kezetek nyújtanak. Elmondja, hogy a városi tisztviselők részére legközelebb már megnyíló tisztviselőkonyha, olyan elsőrendű menüt, amelyért ma a ven­déglőben 600 dinárt kell havonta fi­zetni, 300 dinárért fog adni és beje­lenti, hogy a napokban indítványt nyújtott be a városi tanácsnak, Aliit son fel a város saját kezelésében roé szárszókét és hentesüzemet tisztvise­lői részére. Ami pedig a textil-árukat, vagy más hasonló cikkekt illeti, azt a város is éppolyan előnyösen tudja be­szerezni összeköttetései révén, mini a fogyasztási szövetkezet. Élénk helyeslés fogadta a főkapi­tány szavait, amelyek után Tabako Vies alpolgármester megköszönte az előadó önzetlen fáradozáséi és fel­hívta a tisztviselőket, hogy lépjenek be minél nagyobb számban a fogyasz­tási szövetkezetbe s ezzel az ülés vé­­»et ért. Amint értesülünk Karakasevics fő­kapitány javaslatait a tanács tárgyal­ni fogja. . *• ■ ■. * v HMM# ® Of Ht ■*» Egy napos olcsóság Mennyibe is kerül apalicsi strand-fürdö Amint ismeretes, a palicsi strandfürdő belépőjegyeinek az ára a szezon kezdetén 2 dinár volt, de a strand uj bérlője a Com mercia emelkedett költségeire é­­nagyobb beruházásaira való te kintettel a fürdöárak 3 dinár n való emelésére kért engedélyt Subotica a város tanácsától. A tanács ezt az engedélyt meg is adta. Annál meglepőbb volt, hogy a városi tanács szombati ülésér, visszavonta ezt a határozatát és & strandfüi dö jegyeinek árát másféi dinárban éílapitotta meg, vagyis a régi árai is leszállította. Az in­tézkedésről szombaton értesítetté!; a Commercial, azonban annak okáról nem akart senki fölvwágo­­sitást adni. így megvolt a kilátás arra, hogy végre valami olcsóbbá lesz ugyanakkor, amikor mindennek­­az ára rohamosan emelkedik,; azonban ez a remény is csak op­tikai csalódásnak bizonyult. Az aj érák ugyanis még nem is lép tek érvénybe a strandfürdőn, ami jcor hétfőre a városi tanács mer ismét újabb döntést hozott, még pedig olyan értelemben, hogy a kért három dináros arak marad­nak továbbra is érvényben. Megoldódott ugyanekkor a ta­nács feltűnően gyakori állásfog­lalás-változtatásának az oka is : e pelicsi strand bérlői nem tettek ezideig még eleget a várossal fennálló szerződésükben foglalt egyes kötelezettségeiknek és hogy a város őket erre kényszerithesse, fordult az árleszállítás hathatós eszközéhez. Ez sikerre! is járt, mert a Commercia azonnal telje­sítette kötelezettségeit és igy a város viszont ellenszolgáltatásul teljesítette a strand bérlőinek kí­vánságát. Az egyszerűnek látszó esethez gok megjegyzést lehetne fűzni. Fel tettetne vetni elsősorban azt a kérdést, hogy lehet-e a közön­ség zsebére harcot folytatni a vá­rosnak és a strandfürdőnek. Vagy jogos a héromdináros fürdőár, — amiben nem is kétel­kedik senki — vagy csak ennek a felét szabad kérni, tekintet nél­kül az áraktól egészen független egyéb szerződésszerű kötelezett­ségektől. Mindeneseire kívánatos volna, hogy a város az árak mai horri­bilis emelkedése idején olyan hathatósan védené a közönség érdekeit minden közszükségleti cikk terén, mint ahogy a maga jogait védelmezi. Rablóvilág Novisád és Karlóca környékén Két újabb büistett — Hatra szaporodott a rablók száma — Repülőgépen fogják üldözni őket — Három nap óta keresi a novisadi csendőrség, rendőrség és katonaság a Novisad város határában, leg­újabban pedig Tememben elköve­tett rablások és gyilkosság katona­ruhás tetteseit. A felvonult nagy közbiztonsági apparátusnak — mint megírtuk — nem sikerült a tettesek nyomára akadni. A rendőrség csu­pán azt az eredményt érte el, hogy megállapította, hogy a rablók a Du­nán áí Karlócára menekültek. Ez a megállapítás hétfőn beigazolást nyert, amennyiben a rablók a hajnali órákban Karlóca határában követtek el újabb utonállást. Hétfőn hajnalban Karlócáról No­visad felé hajtott kocsiján Milenko­­vics Radivoj karlócai gazdálkodó, amikor a várostól alig egy kilométer­nyire a kukoricásból két Manlicher­­rel íelfegjyerzett katonaruhás egyén állta útját. A megrettent gazdálkodó a nála levő háromezer dinárt át­adta támadóinak, akik erre ismét eltűntek a kukoricásban. Milenko­­vics azonnal jelentette az esetet a rendőrségnél ahol a rablókról adott személyleirás alapján megállapítot­ták, hogy a bűntényt a Novisadról elmenekült katonák követték el. A másik rablótámadás ezzel egy­­időben, hétfőn hajnali három órakor, közvetlenül Novisad határában tör­tént. Francista Szamuilo kiszácsi földmives a novisadi piacra tartott, amikor Novisad alatt a kukoricás bó! két katona lépett hozzá és re­volverrel a kezükben pénzt köve­teltek tőle. Mikor Francista zsebeit kiforgatva, megmutatta, hogy nincs nála pénz, útjára engedték. Alig ment azonban száz lépést, ismét két revolveres katona állta útját. Ezek Fraancistát megmotozták és mikor látták, hogy semmi pénz sincs nála. megverték és tovább kergették. A megismétlődő rablótámadások miatt a novisadi rendőrségen a dél­után folyamán a rendőrség vezetői tanácskozást taartottak. Megállapí­tották, hogy most már hat katona­ruhás rabló veszélyezteti a közbiz­tonságot, akik könnyű szerrel el tudnak rejtőzködni a magas kuko­ricásban, ahol üldözni nem lehet őket. Elhatározták, hogy a rablók ül­dözésére katonaságot, nagyobb számú csendőrséget, autókat és re­pülőgépeket fognak kérni a hadügy­minisztériumtól. Araiul mentek a vasutasok — Egyre fokozódik a vasúinál a személyzeíhiány — Reaktiválni kell a magyar vasutasokat A vasúti forgalom zökkenése időnként vissza-visszatér és ha az illetékes tényezőknek sikerül hely leállítani a közlekedés zavartalan­ságét, a krónikussá vált zavarok rövid idő múlva ismét megújulnak. Néhány hete csak, hogy a vas­utaknál veszedelmesen érezhetővé vélt a személyzeíhiány, mert a német jóvátéteíi szállítások révén végre tetemesen felszaporodott kocsiparkhoz a vasutaknak nem áll kellő személyzet rendelkezé­sükre. A kocsihiány némiképpen csökkent és megfelelő számú moz­dony is volna ahhoz, hogy a ga­bonaszállítási főidény alkalmával szaporíthassák a tehervonatok szá mát, — e tekintetben azonban kerékkötőül szolgál a képzett fé­­kezők és vonatkísérők hiánya. Mi­vel az állami költségvetés még mindig nem emelkedett törvény erőre, a vasutigazgatóságok csak ideiglenes alkalmazottakkal pótol hatták a hiányokat. Az alkalma zottaknak ideiglenes minőségben minimális fizetés mellett történt felvétele most, amikor a gabona­­szálliíások idején a legnagyobb szükség volna vasutasokra, súlyos következményekkel járt, mert az ideiglenes alkalmazottak egy része az aratás és cséplés idejére elhagy­ták állásukat és mezőgazdasági munkára mentek, hogy kenyerü­ket a télire biztosíthassák. így nemesek hogy nem emelhették egyes vonatok járatát kénytelen a vasat időközönként beszüntetni. A személyzethiány annyira meg­növekedett, hogy ma már a vasúti munkások és ideiglenes alkalma zottak száma a tavaszi létszám­hoz képest hatvan százalékká csökkent. A hiány rendkívül nagy még vasúti hivatalnokokban is, olyany­­nyira, hogy a kisebb állomásokon forgalmi hivstalnokok hijián min­denütt altisztek végzik a forgalmi szolgálatot. A költségvetés, mely rövidesen életbe lép, módot nyújt a vasul igazgatóságoknak arra, hogy a veszedelmes személyzethiányt legalább részben pótolják. Prob­lematikus azonban az illetékes körök előtt az, hogy honnan ve­gyék a kellően képzett embere két. Akkor ugyanis, ha mindenütt kezdőket alkalmaznak, hosszú ideig képtelen lesz » vasút a mos­tani zavarokat leküzdeni. A köz­lekedés és igy a forgalom zavar­talanságénak biztosítása érdekében egyes vasúti körökben felmerült az az eszme, hogy reaktiválni kell a magyar vas­utasokat, akiket nemzetiségük miatt két évvel ezelőtt szolgálatukból elbocsátottak. Ezt abban a formában kívánják megoldani, hogy felülvizsgálják oz elbocsátások okait és mind&zo kát visszaveszik, akiket az állam fel a tehervonatok számát, de! szempontjából és egyéni tekintet­ben megbízhatóknak találnak. Túlhaladott álláspontnak tekin­tik ugyanis azt, hogy nemzetisé­gük miatt kizárják a régi és ki­próbált, két év óta súlyosan nél­külözött magyar vasutasokat a szolgálatból, mert rájöttek, hogy az ő elbocsátásuk már eddig is milyen nagy károkat okozott az országnak. A döntés e tekintetben termé­szetesen a kormányt illeti, de il­letékes helyen nem kételkednek abban, hogy ezirányu előterjesz­tésüket a kormány nemcsak az állam, de a nemzetiségi megértés és konszolidáció érdekében is el­fogadja. Petőfi és az ébredők Az erdélyi magyarok vasárnap ünnepelték Fehéregyházán Petőfi Sándor halálának évfordulóját. A budapesti ébredők ezt a fekéregyhá­­zai ünnepet felhasználták arra, hogy a maguk módja szerint meggyaláz­zák Petőfi Sándor emlékét. A Gábor Áron-kör felhívására vasárnap ki­vonultak a budapesti Petőíi-szobor elé, a Dunapartra, ahol Petőfi nevé­ben zajos antiszemita tüntetést ren­deztek és megforgatták furkósbot­­fáikat a rabmagyarok hitvállójának emlékszobra előtt azzal a súlyos fo­gadalommal, hogy nem nyugosznak ■idáig, mig egyetlen zsidó lesz Ma­gyarországon. Az ébredő ünnepé­lyen valami Sikolya Lajos nevű egyetemi hallgató mondott emlék­­beszédet, amelyben természetesen többször fordult elő a zsidó szó, mint «forradalom«, vagy »szabad­ság«. Az ébredők, akik erkölcsileg, nagyon gyengén álló frontjuk erősí­tésére, mindenkit kisajátítanak ú maguk számára, Petőfi Sándorból is ébredő magyart faragtak, mond­ván, hogy neki is az volt vágyainak netovábbja, hogy numerus clausus; deres és egyéb speciális ébredő in­tézmény legyen Magyarországon. Nem beszéltek, dehogy beszéltek, jobbágyparasztok fölkéléseiről, lati­­undvmokról, Habsburg-lakdj grófok­ról és arról a Petőiiről. aki a világ­­szabadság piros zászlaja alatt akart, meghalni. Ilyenekről nem beszéltek, ezekről elfelejtettek megemlékezni az ébredők. Csak zsidóztak és fe­nyegettek. Zsidóztak olyannyira, hogy a budapesti rendőrség végül is megsokclta és a lélekemelő ünnep­séget betiltotta és föloszlatta. Az apatmi gazdák gyű­lése a foidtagositás ellen Vasárnap délután az apadni gazdák népes gyűlést tartottak a községháza tanácstermében, a községben nagyon népszerűtlen ióidtagcsztás ügyéhen, A gyűlés megtartására dr. Kollarics tör­vényszéki bírónak a foidtagositás jogi referensének megjelenése adott alkalmat, aki a község han­gulatáról kivént meggyőződést szerezni. A gyűlésen, mely viharos lefo­lyású volt, dr. Kclarics törvény­széki biró részletesen ismertette a foidtagositás tervezetét. Beszéde során kitért azokra az előnyökre, amelyek a föidtagositás keresztül­vitele esetén a gazdák munkavi­szonyaiban jelentkezne. Hatásos érvekkel próbálta meggyőzni az ap&tir.i gazdákat a földtagostiési reform helyességéről. Az apatini gazdák azonban nem akceptáltak Kollarics érveit és a tervezet el­len tüntető módon adtok kifeje­zést elégedetlenségüknek. Egy elenyészően kis csoport kivételé­vel, a gyűlés a föidtagositás ellen

Next

/
Oldalképek
Tartalom