Bácsmegyei Napló, 1922. augusztus (23. évfolyam, 208-236. szám)
1922-08-25 / 231. szám
s.4. oldat. BACSMEGYEI NAPLÓ A novisádi gyümölcspiac Külföldre viszik a szőlőt — Ószerhiába a dinnyét — Novisádi munkatársunktól — Reggel öt óra. A novisádi gyümölcspjacon mozdulni sem lehet. A Futakiutca két oldalán van a piac, itt nincs tér, ahol a piacot el lehetne helyezni, a kofák, termelők az úttesten ütik fel ideiglenes, vagy állandó tanyájukat. Az egyik oldalon kocsi kocsi hátán, a másik oldalon pedig kosár kosár n-elleti, az ul egyik részén pedig a kofák. Az élet reggel mozgalmas, nagy mindenütt a sürgés-forgás, köröskörül az alkudozás folyik. Egy helyütt pedig a termelő és a kofa között folyik az alku. Novisad gyümölcspiacai mindig keresettek voltak. Ott, ahol a dinnyések helye van, igy dinnyeszezonkor, naponta 150—250 dinnyés kocsi szorong. Egy-egy kocsin átlag 250—350 dinnye, úgy, hogy hozzávetőlegesen oO.OOO—70.000 dinnye kerül piacra —■ aránylag olcsó áron. A dinnyetermelök majdnem kizárólag szerbek s Novisad határában vannak földjeik, vagy a Futak, Cséb, Csurog 0 slb. községekből hozzák be a nagymennyiségű dinnyét, amely reggel <8—9 órára már rendszerint teljesen elfogy. A szölöpiacon a kosarakból a hamvas, frissen szedett szőlő mosolyog az emberre. A szőlő ára 2—í dinár között váltakozik, naponta 700—1000 kosár szőlőt adnak el a termelők, akik ÜNavisadról s a Szerémség közeli falvaiból kerülnek ki. A dinnyén s a szőlőn kívül meg alma, körte, most már szilva van nagyobb mennyiségben. Hogy ez a sok gyümölcs hová kerül, arra vonatkozólag egy gyümölcskereskedő adta meg a felvilágosítást: •— A dinnyét leginkább Ószerbiába viszik. Valjevó, Kragujevác, Nisbe visznek nagyon sok dinnyét, mert ott sokkal kevesebb terem. Sarajevóba és Zagrebba isi sokat szállítanak, mig a külföldi szállítás teljesen szünetel. Szőlőt sokat visznek Subotieára, ahonnan tovább szállítják. Novisad-1922. augusztus 25. ról külföldre csak Csehországba szállítanak naponta pár vagont, máshová nem, pedig máskor Bécsbe, Berlinbe, sőt Londonba is mentek szállítmányok. Más gyümölcs nem alkalmas a szállításra, azt a falusi gyümölcsárusok vásárolják itt össze, s kocsin viszik olyan helyekre, ahol nincs gyümölcs. A gyümölcskereskedés ma már nem olyan virágzó, mint régen volt. •••«•••«•••••••••••••«•••••«••»••••••••«•••»to»«*«««« A magyar osztályok sorsa Zsidó és német tanulók nem iratkozhatnak be a magyar középiskolák első osztályaiba — Felsőbb osztályokra nem vonatkozik a tilalom — A magyar tanárok vizsgája A Bácsmegyei Napló beogradi munkatársa a közoktatásügyi mi niszteriumban érdeklődött a szeptember elsejével életbelépő uj iskolaügyi rendeletekről, amelyek a Vajdaság közoktatásügyére vonatkoznak. A középiskolai ügyek osztályfőnöke, aki a rendeleteknek referense is volt, azt a fölvilágositást adta, hogy az uj rendelkezésekről elterjedt hírek megfelelnek a valóságnak. Eszerint a jövő iskolaévtől kezdve a magyar tannyelvű középiskolán első osztályába nem vesznek fel másokat, csak magyar nemzetiségű tanulókat Tehát a németek csak német iskolába iratkozhatnak be, a zsidók pedig a zsidó tannyelvüekbe. A rendelet egyelőre csak első osztályú diákokra vonatkozik. Amikor munkatársunk megkérdezte, hogy mi történik a magasabb osztályú tanulókkal, azt e választ kapta, hogy azoknak c sorsa még nem dőlt el véglegesen. Egyelőre még az a helyzet, hogy azok továbbra is látogathatják a magyar nyelvű előadásokat. Munkatársunk megjegyezte, hogy a rendelet folytán a szerb tannyelvű osztályok látogatására kötelezett diákok különösen Suboticán még Polgári szocializmus (A bécsi vitához) írta: IGNOTUS A magyar emigrációról azt Írja egy bécsi riport, hogy »Garami... most megjelent könyvében ... megtagadja az októberi forradalmat.« Ez nyilván tévedés. Én ismerem Garamit, követtem októberi munkáját, figyeltem emigrációbeü cselekedeteit és olvastam cikkeit és könyvét: de az októberi forradalmat sehol nem tagadta ineg. Csak az utat, melyen az 1918 októberi forradalom az 1919 márciusi kalandorságig jutott, a polgári mun- { kás koalíció az úgynevezett proletár- j diktatúráig. Ezt azonban nem csupán könyvében és most, hanem első perctől fogva, állandóan. Erről szólt — s erről szól, voltaképp, Garaminak egész könyve. Jelentőségét nem az adja, hogy haragszom rád-ban áll-e Jászi Oszkárral s alibit bizonyit-e a mai magyarországi uralom felé? Ha ezek a férfiak, minden ellentéteik dacára, nem becsülnék 'egymást, nem csináltak volna politikát egymással. S ha azok a fajta karakterek volnának, kik ki akarnak bújni tetteik következményei alól, nem álltak volna annak idején olyan vállalkozásba, melynek minden vezetője, legalább egy éjszakán át, fejével játszott. Azt a csalhatatlanságot sem látom a inai Magyarországon, mely előtt komolyat mivell emberek Canospát járjanak. A bécsi vitában nem is mosakodásról van szó, hanem tisztánem ismerik az államnyelvet, igy azok legyőzhetetlen nehézségek elé kerülnek. Az osztályfőnök erre az észreeételre mereven elutasító választ adott és a már kiadott rendeletre utalt, mint amely minden körülmények között pontosan végrehajtandó. Az uj rendelet folytán sok középiskolai osztályt a veszély fenyegeti, mondotta munkatársunk, hogy nem lesz meg a minimális szánni hallgatója, igy azokat be kell zárni. Megtörténhetik, hogy hatalmas magyar lakosságú városok magyar nyelvű középiskolák nélkül maradnak. Ebben az esetben, hangzott a válasz, az igy iskola nélkül maradott magyar nemzetiségű diákok, a legközelebbi magyar nyelvű középiskolát látogathatják. Egyébként különösen méltánylandó, kivételes esetekben a közoktatásügyi kormány megengedi, hogy olyan osztályok is fennmaradjanak, amelyekbe beiraikozoit növendékek nem teszik ki az előirt minimumot. A magyar nemzetiségű tanárok vizsgájáról is nyilatkozott az osztályfőnök. Elmondotta, hogy rövidesen bizottságot alakítanak, amely szeptember végén kezdi meg a működését. A bizottság rendelkezése szerint a vizsgára kötelezett tanárok három turnusba vizsgáznak, szepiemberbdn, januárban és júniusban. Ez a vizsga nem lesz második szakvizsga, csak azt fogják kutatni, hogy a tanárok fölhasználták-e az államnyelv megtanulására a rendelkezésükre á/iott időt zásról, Annak tisztázásáról, hogy mi lett volna rendeltetése az októberi forradalomnak? Garami pontosan megmondja, hogy ö mit akart vele s miért állt bele. A polgári Magyarország forradalmi ki alakításához lett volna benne szó, minekutána, az ország úri vezettetése miatt, az békességben ki nem alakult S a munkásságnak meg kellett ebben segítenie a polgárságot, mert foganatos munkási politikát csak ot lehet mivelni, ahol a társadalom polgári ■ rendje már kialakult. Ezért vélte volna Garami, a munkásvezér, elejétől fogva jobbnak, ha az októberi koalíció mielőbb tisztára polgári szint vált, élén tiszta polgári kormánnyal. így a hatalmon kívül álló munkásság ugyan megsegíthette volna a polgári kormányzatot az úri monopólium megtörésében, de viszont, maga nem lévén hatalmon, nem csorbult volna bele abba, hogy (a hatalom kötelezi) menten rá maga törjön uralmi monopóliumra ... Nem mondom, hogy mindez szentirás, vagyis hogy, ha a forradalmi folyamat pontosan a Garami medrében indult volna, a végén csakugyan másfelé torkolt is volna. Garami maga emiiti, könyvében úgy, mint mostani polémiáiban, hogy a munkásságnak túlságos jelentőséget adott az, hogy a háboruiveszés anarkiája közepeit ö volt az egyetlen szervezett erő — s hogy viszont a polgári radikális vezérek, amily fontos egyéniségek voltak személy szerint: inkább csak magukat és egymást vezethették, mert pártot, tábort, szervezetet maguk mögött nem tudhattak. Kérdés, hogy ahol a polgárságot még csak meg kellett teremteni, ellenben a munkásság a szervezettség tulhatalmával, mintegy aránytalanul napolt: a munkásság a legokosabb tartózkodás után is a végén mégis csak nem lett volna-e kénytelen magához ragadni a hatalmat: vagy hogy magát egy feleszmélő ellenforradalomtól megvédje, vagy hogy a társadalmat a kormányzatlanság anarkiájából kimentse?... Egyszóval lehet, hogy, hogyha a dolgokat másképp vitték volna is, mégsem végződtek volna másképp. Ám ebből nem következik, hogy: mondjuk elvi szempontból, nem lett volna-e jobb, ha másképp vitetnek? Aki e sorokat irja: az októberi forradalom körül semmi érdemére, vagy szerepére nem hivatkozhatok, sőt azzal szemben az ő helyzete is a tipikus girondéi volt, ki baioldalMgának szelíd szerkezeteit kétségbeesve látja összeroppanni a rázuhanó áradat alatt. Ám ma már meg kell látnia s el is kell ismernie, hogy az októberi forradalom nemcsak elkerülhetetlen, de jogos és egyben önfeláldozó vállalkozás volt, mert az egyetlen mederbe terelő lehetőség a vesztett háború . dühös visszahömpölygése számára. Sem rabolni nem akart, sem biin' tetní, hanem menteni, amit lehet és építeni vagy legalább ideiglenesen s úgy ahogy összeütni, amire szükség van. A mentés sokban sikerült is: megmentette a háborútól meghagyott A belügyminiszter nem fogadta el a polgármester lemondását — A radikális klub ülése — A suboticai radikális klub csü-i törtökön este 8 órakor Mcinojlovics\ Vladiszlav dr. kir. közjegyző el-! nöklete alatt ülést tartott, melyena klub tagjai nagy számban vet-1 tok részt. Az ülésen hosszasan és behatóan foglalkoztak a polgámesteri kérdéssel, amely — mint ismeretes — Pletikoszics András dr. polgármester lemondásával lett aktuális. A radikális párt egyhangúlag; kimondta, hogy a polgármester; jelölés kérdésével ez idő szerinti nem foglalkozik, mert nem helyesli! Pletikoszics András dr. polgár-, mester lemondását és mert a lemondást a belügyminiszter nem fogadta el. Ezen okoknál fogva korai volna most a polgármesteri állás bétől-; tésével foglalkozni és jelöléseket; eszközölni. Az ülésen jelen volt Pietikoszicsi András dr. polgármester is, aki; hosszabb beszédben előadta le-j mondásának okait. Pletikoszicsj beszédét hosszabb vita követte,! Felszólalt a gyűlés legtöbb résztve-; vöje, akik az ügyet minden oldal-! ról megvitatták és biztosra vehe-j tő, hogy a kérdést közmegelége-’ désre oldják meg. Elhatározták! ugyanis, hogy a párt a polgár-^ mester lemondására előadott okait alaposan meg fogja vizsgálni]; és csak azután határoz a kérdésben. Bármiként dőljön is el azonban a kérdés, a párt álláspontja az„! hogy a polgármesteri állást katholikus szláv egyénnel kell betöl-i teni. Az ülés — amelyen másí fontos pártügyeket is tárgyaltak! — fél 11 órakor ért véget. S vagyonokat, életeket, megmentette at. termelést, az államiság: s a kormány-, jzat folytonosságát. Az építéssel azon-] ; ban megakadt. Miért? Mert az épület-l í tartó gerendája a polgárság keflettj’ \volna hogy legyen, a polgárságnak? ' azonban csak atomjai és molekulái! voltak meg, összefüggő masszája nemi] volt. Közben kellett volna még ezt ián megszerkeszteni — s a forradalom' polgári vezetőinek erre nem futotta;) erejük. Az októberi forradalomnak aaj lett végzete, hogy a munkásság ugykezdett viselkedni benne, mintha maga volna a világon. S ez főképp azéríf volt lehetséges, mert viszont a polgár-«] ság úgy viselkedett, mintha egyáltalában nem volna a világon. Minden erényben meg van a tefiet-i lség, hogy vétekké váljék — s ott válik! [azzá, ahol az önmegtagadás öngyil- Ikossággá fajul. A polgárság s a még {.felsőbb rendek annyi ideig álltak volt |s annyira érzéketlenül a fejlődő ne'gyedik rend legemberibb követelései lelőtt, hogy műveltjeikben s jobbjaikéban végre a szégyen kezdett föérzéS 'lenni, rendjüknek ekkora értetlensége I miatt, így fejlődött ki, kivált az intel[iektuálisok formájában, a polgárságinak egy különös változata: a bocsafnatkérő polgárság. A szociálpolitika kezdett egy lenni az önmegvetéssel. A polgári baloldalnak az volt hivatássa, hogy felvilágosult pogári poitikát ; küzdjön ki. Eheyett abba sodródé tt, hogy ráduplázzon a munkási politikára. Nyilvánvaló, hogy ez, amily előkelő.
