Bácsmegyei Napló, 1922. augusztus (23. évfolyam, 208-236. szám)

1922-08-25 / 231. szám

s.4. oldat. BACSMEGYEI NAPLÓ A novisádi gyümölcspiac Külföldre viszik a szőlőt — Ószer­­hiába a dinnyét — Novisádi munkatársunktól — Reggel öt óra. A novisádi gyümölcs­­pjacon mozdulni sem lehet. A Futaki­­utca két oldalán van a piac, itt nincs tér, ahol a piacot el lehetne helyezni, a kofák, termelők az úttesten ütik fel ideiglenes, vagy állandó tanyájukat. Az egyik oldalon kocsi kocsi hátán, a másik oldalon pedig kosár kosár n-elleti, az ul egyik részén pedig a kofák. Az élet reggel mozgalmas, nagy mindenütt a sürgés-forgás, köröskörül az alkudozás folyik. Egy helyütt pe­dig a termelő és a kofa között folyik az alku. Novisad gyümölcspiacai mindig ke­resettek voltak. Ott, ahol a dinnyések helye van, igy dinnyeszezonkor, na­ponta 150—250 dinnyés kocsi szo­rong. Egy-egy kocsin átlag 250—350 dinnye, úgy, hogy hozzávetőlegesen oO.OOO—70.000 dinnye kerül piacra —■ aránylag olcsó áron. A dinnyetermelök majdnem kizáró­lag szerbek s Novisad határában van­nak földjeik, vagy a Futak, Cséb, Csu­rog 0 slb. községekből hozzák be a nagymennyiségű dinnyét, amely reg­gel <8—9 órára már rendszerint telje­sen elfogy. A szölöpiacon a kosarakból a ham­vas, frissen szedett szőlő mosolyog az emberre. A szőlő ára 2—í dinár között váltakozik, naponta 700—1000 kosár szőlőt adnak el a termelők, akik ÜNavisadról s a Szerémség közeli fal­­vaiból kerülnek ki. A dinnyén s a szőlőn kívül meg alma, körte, most már szilva van na­gyobb mennyiségben. Hogy ez a sok gyümölcs hová kerül, arra vonatkozólag egy gyümölcskeres­kedő adta meg a felvilágosítást: •— A dinnyét leginkább Ószerbiába viszik. Valjevó, Kragujevác, Nisbe visznek nagyon sok dinnyét, mert ott sokkal kevesebb terem. Sarajevóba és Zagrebba isi sokat szállítanak, mig a külföldi szállítás teljesen szünetel. Szőlőt sokat visznek Subotieára, ahonnan tovább szállítják. Novisad-1922. augusztus 25. ról külföldre csak Csehországba szállí­tanak naponta pár vagont, máshová nem, pedig máskor Bécsbe, Berlinbe, sőt Londonba is mentek szállítmányok. Más gyümölcs nem alkalmas a szállí­tásra, azt a falusi gyümölcsárusok vásárolják itt össze, s kocsin viszik olyan helyekre, ahol nincs gyümölcs. A gyümölcskereskedés ma már nem olyan virágzó, mint régen volt. •••«•••«•••••••••••••«•••••«••»••••••••«•••»to»«*«««« A magyar osztályok sorsa Zsidó és német tanulók nem iratkozhatnak be a magyar középiskolák első osztályaiba — Felsőbb osztályokra nem vonatkozik a tilalom — A magyar tanárok vizsgája A Bácsmegyei Napló beogradi munkatársa a közoktatásügyi mi niszteriumban érdeklődött a szep­tember elsejével életbelépő uj iskolaügyi rendeletekről, amelyek a Vajdaság közoktatásügyére vo­natkoznak. A középiskolai ügyek osztály­­főnöke, aki a rendeleteknek refe­rense is volt, azt a fölvilágositást adta, hogy az uj rendelkezések­ről elterjedt hírek megfelelnek a valóságnak. Eszerint a jövő iskolaévtől kezdve a ma­gyar tannyelvű középiskolán első osztályába nem vesznek fel má­sokat, csak magyar nemzetiségű tanulókat Tehát a németek csak német iskolába iratkozhatnak be, a zsidók pedig a zsidó tannyel­­vüekbe. A rendelet egyelőre csak első osztályú diákokra vonatkozik. Amikor munkatársunk megkér­dezte, hogy mi történik a maga­sabb osztályú tanulókkal, azt e választ kapta, hogy azoknak c sorsa még nem dőlt el véglegesen. Egyelőre még az a helyzet, hogy azok továbbra is látogathatják a magyar nyelvű előadásokat. Munka­társunk megjegyezte, hogy a ren­delet folytán a szerb tannyelvű osztályok látogatására kötelezett diákok különösen Suboticán még Polgári szocializmus (A bécsi vitához) írta: IGNOTUS A magyar emigrációról azt Írja egy bécsi riport, hogy »Garami... most megjelent könyvében ... megtagadja az októberi forradalmat.« Ez nyilván tévedés. Én ismerem Garamit, követ­tem októberi munkáját, figyeltem emigrációbeü cselekedeteit és olvas­tam cikkeit és könyvét: de az októ­beri forradalmat sehol nem tagadta ineg. Csak az utat, melyen az 1918 októberi forradalom az 1919 márciusi kalandorságig jutott, a polgári mun- { kás koalíció az úgynevezett proletár- j diktatúráig. Ezt azonban nem csupán könyvében és most, hanem első perc­től fogva, állandóan. Erről szólt — s erről szól, volta­képp, Garaminak egész könyve. Jelen­tőségét nem az adja, hogy haragszom rád-ban áll-e Jászi Oszkárral s alibit bizonyit-e a mai magyarországi ura­lom felé? Ha ezek a férfiak, minden ellentéteik dacára, nem becsülnék 'egymást, nem csináltak volna politi­kát egymással. S ha azok a fajta ka­rakterek volnának, kik ki akarnak bújni tetteik következményei alól, nem álltak volna annak idején olyan vállalkozásba, melynek minden veze­tője, legalább egy éjszakán át, fejével játszott. Azt a csalhatatlanságot sem látom a inai Magyarországon, mely előtt komolyat mivell emberek Canos­­pát járjanak. A bécsi vitában nem is mosakodásról van szó, hanem tisztá­nem ismerik az államnyelvet, igy azok legyőzhetetlen nehézségek elé kerülnek. Az osztályfőnök erre az észre­eételre mereven elutasító választ adott és a már kiadott rendeletre utalt, mint amely minden körül­mények között pontosan végre­hajtandó. Az uj rendelet folytán sok kö­zépiskolai osztályt a veszély fe­nyegeti, mondotta munkatársunk, hogy nem lesz meg a minimális szánni hallgatója, igy azokat be kell zárni. Megtörténhetik, hogy hatalmas magyar lakosságú váro­sok magyar nyelvű középiskolák nélkül maradnak. Ebben az esetben, hangzott a válasz, az igy iskola nélkül mara­dott magyar nemzetiségű diákok, a legközelebbi magyar nyelvű közép­iskolát látogathatják. Egyébként különösen méltánylandó, kivételes esetekben a közoktatásügyi kor­mány megengedi, hogy olyan osztályok is fennmaradjanak, ame­lyekbe beiraikozoit növendékek nem teszik ki az előirt minimumot. A magyar nemzetiségű tanárok vizsgájáról is nyilatkozott az osz­tályfőnök. Elmondotta, hogy rövidesen bizottságot alakítanak, amely szep­tember végén kezdi meg a mű­ködését. A bizottság rendelkezése szerint a vizsgára kötelezett ta­nárok három turnusba vizsgáz­nak, szepiemberbdn, januárban és júniusban. Ez a vizsga nem lesz második szakvizsga, csak azt fogják ku­tatni, hogy a tanárok fölhasznál­ták-e az államnyelv megtanulá­sára a rendelkezésükre á/iott időt zásról, Annak tisztázásáról, hogy mi lett volna rendeltetése az októberi forradalomnak? Garami pontosan megmondja, hogy ö mit akart vele s miért állt bele. A polgári Magyarország forradalmi ki alakításához lett volna benne szó, minekutána, az ország úri vezettetése miatt, az békességben ki nem alakult S a munkásságnak meg kellett ebben segítenie a polgárságot, mert fogana­tos munkási politikát csak ot lehet mivelni, ahol a társadalom polgári ■ rendje már kialakult. Ezért vélte vol­na Garami, a munkásvezér, elejétől fogva jobbnak, ha az októberi koalíció mielőbb tisztára polgári szint vált, élén tiszta polgári kormánnyal. így a hatalmon kívül álló munkásság ugyan megsegíthette volna a polgári kor­mányzatot az úri monopólium megtö­résében, de viszont, maga nem lévén hatalmon, nem csorbult volna bele abba, hogy (a hatalom kötelezi) men­ten rá maga törjön uralmi monopó­liumra ... Nem mondom, hogy mind­ez szentirás, vagyis hogy, ha a forra­dalmi folyamat pontosan a Garami medrében indult volna, a végén csak­ugyan másfelé torkolt is volna. Gara­mi maga emiiti, könyvében úgy, mint mostani polémiáiban, hogy a munkás­ságnak túlságos jelentőséget adott az, hogy a háboruiveszés anarkiája köze­peit ö volt az egyetlen szervezett erő — s hogy viszont a polgári radikális vezérek, amily fontos egyéniségek voltak személy szerint: inkább csak magukat és egymást vezethették, mert pártot, tábort, szervezetet maguk mö­gött nem tudhattak. Kérdés, hogy ahol a polgárságot még csak meg kel­lett teremteni, ellenben a munkásság a szervezettség tulhatalmával, mint­egy aránytalanul napolt: a munkás­ság a legokosabb tartózkodás után is a végén mégis csak nem lett volna-e kénytelen magához ragadni a hatal­mat: vagy hogy magát egy feleszmélő ellenforradalomtól megvédje, vagy hogy a társadalmat a kormányzatlan­­ság anarkiájából kimentse?... Egy­szóval lehet, hogy, hogyha a dolgokat másképp vitték volna is, mégsem vég­ződtek volna másképp. Ám ebből nem következik, hogy: mondjuk elvi szem­pontból, nem lett volna-e jobb, ha másképp vitetnek? Aki e sorokat irja: az októberi forra­dalom körül semmi érdemére, vagy szerepére nem hivatkozhatok, sőt az­zal szemben az ő helyzete is a tipikus girondéi volt, ki baioldalMgának sze­líd szerkezeteit kétségbeesve látja összeroppanni a rázuhanó áradat alatt. Ám ma már meg kell látnia s el is kell ismernie, hogy az októberi forradalom nemcsak elkerülhetetlen, de jogos és egyben önfeláldozó vállal­kozás volt, mert az egyetlen meder­be terelő lehetőség a vesztett háború . dühös visszahömpölygése számára. Sem rabolni nem akart, sem biin­­' tetní, hanem menteni, amit lehet és építeni vagy legalább ideiglenesen s úgy ahogy összeütni, amire szükség van. A mentés sokban sikerült is: megmentette a háborútól meghagyott A belügyminiszter nem fogadta el a polgármester lemondását — A radikális klub ülése — A suboticai radikális klub csü-i törtökön este 8 órakor Mcinojlovics\ Vladiszlav dr. kir. közjegyző el-! nöklete alatt ülést tartott, melyen­­a klub tagjai nagy számban vet-1 tok részt. Az ülésen hosszasan és beha­tóan foglalkoztak a polgámesteri kérdéssel, amely — mint ismere­tes — Pletikoszics András dr. pol­gármester lemondásával lett ak­tuális. A radikális párt egyhangúlag; kimondta, hogy a polgármester; jelölés kérdésével ez idő szerinti nem foglalkozik, mert nem helyesli! Pletikoszics András dr. polgár-, mester lemondását és mert a lemondást a belügyminiszter nem fogadta el. Ezen okoknál fogva korai volna most a polgármesteri állás bétől-; tésével foglalkozni és jelöléseket; eszközölni. Az ülésen jelen volt Pietikoszicsi András dr. polgármester is, aki; hosszabb beszédben előadta le-j mondásának okait. Pletikoszicsj beszédét hosszabb vita követte,! Felszólalt a gyűlés legtöbb résztve-; vöje, akik az ügyet minden oldal-! ról megvitatták és biztosra vehe-j tő, hogy a kérdést közmegelége-’ désre oldják meg. Elhatározták! ugyanis, hogy a párt a polgár-^ mester lemondására előadott okait alaposan meg fogja vizsgálni]; és csak azután határoz a kér­désben. Bármiként dőljön is el azonban a kérdés, a párt álláspontja az„! hogy a polgármesteri állást katho­­likus szláv egyénnel kell betöl-i teni. Az ülés — amelyen másí fontos pártügyeket is tárgyaltak! — fél 11 órakor ért véget. S vagyonokat, életeket, megmentette at. termelést, az államiság: s a kormány-, jzat folytonosságát. Az építéssel azon-] ; ban megakadt. Miért? Mert az épület-l í tartó gerendája a polgárság keflettj’ \volna hogy legyen, a polgárságnak? ' azonban csak atomjai és molekulái! voltak meg, összefüggő masszája nemi] volt. Közben kellett volna még ezt ián megszerkeszteni — s a forradalom' polgári vezetőinek erre nem futotta;) erejük. Az októberi forradalomnak aaj lett végzete, hogy a munkásság ugy­­kezdett viselkedni benne, mintha ma­ga volna a világon. S ez főképp azéríf volt lehetséges, mert viszont a polgár-«] ság úgy viselkedett, mintha egyáltalá­ban nem volna a világon. Minden erényben meg van a tefiet-i lség, hogy vétekké váljék — s ott válik! [azzá, ahol az önmegtagadás öngyil- Ikossággá fajul. A polgárság s a még {.felsőbb rendek annyi ideig álltak volt |s annyira érzéketlenül a fejlődő ne­­'gyedik rend legemberibb követelései lelőtt, hogy műveltjeikben s jobbjaik­éban végre a szégyen kezdett föérzéS 'lenni, rendjüknek ekkora értetlensége I miatt, így fejlődött ki, kivált az intel­­[iektuálisok formájában, a polgárság­­inak egy különös változata: a bocsa­­fnatkérő polgárság. A szociálpolitika kezdett egy lenni az önmegvetéssel. A polgári baloldalnak az volt hivatá­ssa, hogy felvilágosult pogári poitikát ; küzdjön ki. Eheyett abba sodródé tt, hogy ráduplázzon a munkási politi­kára. Nyilvánvaló, hogy ez, amily előkelő.

Next

/
Oldalképek
Tartalom