Bácsmegyei Napló, 1922. augusztus (23. évfolyam, 208-236. szám)
1922-08-23 / 229. szám
2. oldal. BACSMEGYEI NAPLÓ :';V" '• Ijojgér. kormánnyal. Bulgária pár ri'á p belőtt f jeg^aélce slerint nem fogadja el - föltételünket, ami azt Bizonyítja, hogy a bolgárok nem igyekeznek velünk jó szomszédi viszonyban éjni. Ennek dacára is folytatjuk a tárgyalásokat Bulgá* riával.- Hogy* lesz-e ezeknek a tárgyalásoknak sikerük, azt ma meg nem lehet tudni, de . komoly komplikációk teljesen ki vannak zárva. Különben fölvagyunk teljesen készülve, hogy ary ország hátú rain belül a rendet minden körülmények közt föniart/uk. Az S. H. S. királyság viszonya szomszédaihoz Olaszországgal némely apró kérdésben vannak ‘ ugyan még nézeteltérések, ha azonban ezek elsimulnak, úgy aláírjak a konvenciókat. Schanzer külügyminiszter szinté túlzott óvatosságból az utóbbi napok eseményei folytán Sietett értesíteni a jugoszláv kormányt, hogy Olaszország minden körülmények között ragaszkodik a trianoni és saint-germaini békeszerződések szigora betartásához. Olaszország egységesen jár el a kisantanttal, ha a békeszerződéseket megsértenék és minden olyan terv ellen, amely Közép- Ecrópa békéje ellen irányulna. Görögországgal a bulgár affér miatt viszonyunk intimebbé vált. Ha a Görögországgal kötött je lenlegi szerződésünk lejár, úgy a kővetkező szerződés még mélyebben fogja összekötni a két országot. — Ausztria már régebben intenzivebb ‘kapcsolatban van Csehszlovákiával, de kisantant többi államaival is a legjobb viszonyban van. A kisantant államainak viszonyát Ausztriával a különböző érdekek másként szabályozzák. Megkérdeztem közbeveíőleg a külügyminisztert, hogy mi a véleménye Seypel osztrák kancellár prágai tárgyalásairól. — Tekintettel Ausztria veszedelmes gazdasági állapotára — felel Nincsics külügyminiszter — a Seypel és Benes között megindult tárgyalások nem meglepők. Egy kolléga itt közbeszólt, hogy a prágai tárgyalások hir szerint vámunióról foiynak, mire a külügyminiszter kijelentette, 'rogy erről nem tud. A Vatikánnal kötendő konkordátum kérdését — — folytatta a külügyminiszter — nagyon fontosnak tartom és úgy értesülök, hogy a Vatikán is nagy fontosságot tulajdonit a kérdésnek. Mivel azonban ez az ügy nagyon kényes természetű, egy bizottság tárgyalja le a kérdést és ez fog részletes javaslatot tenni. Afölött kell ugyanis dönteni, hogy a Vatikánnak a régi Szerbiával kötött konkordátumát terjesszük-e ki az egész országra, vagy pedig kössünk uj konkordátumot a Vatikánnal. — Ami Szovjetaroszországot illeti — fejezte be Nincsics külügy miniszter — álláspontunk ebben a kérdésben ugyanaz, ami régeb ben is volt, hogy az S. E. S. kormány senkivel semmi körülmények között nem kőt szerződést Szovjetoroszország ellen. Egy újságíró itt a következő kérdéssel fordult „a külügyminiszhez? — Még Romániával sem Beszszúrábia kérdésében? Mire Nincsics külügyminiszter röviden a következőket válaszolta; — Utalok az előbb mondottakra. A megbeszélés ezzel véget ért és az újságírók este hét óra után távoztak a külügyminisztérium épületéből. (/. b.) Drágul a szállítás, emelkedik a kocsiszálIásjséBZ Újabb súlyos megterhelés a kereskedőkre— A drágaság ellen folytatott harc próbája . A drágaság elien az utolsó órában végre a kormány is erélyes harcra szánta el • magát. Félő azonban, hogy meddő szél ma lomharc marad ez akkor, amikor azt kell látni, 'hogy az egész vonalon minden intézkedés a drágaság emelkedésére vezet és a, kereskedőknek csupán a szállítási költségei is olyan mértékben emelkednek, ami lényegesen hozzájárul a drágaság fokozásához A jugoszláviai és elsősorban ffi vajdasági kereskedők főképpen Ausztriával és Némtországgal állnak kereskedelmi • összeköttetésbeli. így hat nagyon érzékenyen sújtja a kereskedőket, hogy épp ebben a két államban szeptembertől kezdődöleg horribilis mértékben emelkedik a vasúti tarifa. Ausztriában szeptember l-töl kezdve az árudijszabás 150 százalékkal emelkedik, míg a személytarifa, amelyet csak augusztus 15-én emeltek legutóbb, szeptember 8-tól kezdve ennek az uj díjszabásnak négyszeresére emelkedik. Ugyancsali Németország is vasúti díjszabását szeptember 1-től kezdve, még pedig a márka állandó esése következtében 50 százalékkal. Mindkét tarifaemelés súlyos hatással lesz ismét a jugoszláv kereskedelemre, mert hiszen lényegesen megdrágítja az árut, addig amíg az az ország határáig ér. A külföldi tarifaemeléssel szemben azonban tehetetlenek a. jugoszláv kereskedők és a nagy valutáris különbözet folytán ezt könnyebben el is I szenvedik, mint azt az újabb emelést, j amelyet maga a kormány rendelt el a kocsiálláspénzek lényeges emelésével. Ezek a kocsiálláspénzek eddig is erősen befolyásolták a drágulást, mi után a kereskedőkön kívülálló okokból az áruseállitmányokkal megérkező vagonok sokszor napokig vesztegelnek a pályaudvaron; késedelmes értesítés a a vámkezelés lassúsága miatt. A belföldi szállítmányoknál ugyanis többnyire késve kapják csak 3 kereskedők az értesítést az áru megérkezéséről, a külföldről érkező áru kirakását pedig eléggé ismeretes módon akadályozza meg sokszor napokig is az elvámolás meg nem történte. A kocsiálláspénzeket a következő mértékben emelték fel 10 tonnás vagy annál nagyobb kocsirakományu áruknál: első 24 óránkiint 2.25 dinár, második napra óránkint 3 dinár, a további napokra pedig ÓTánkint 10 dinár. 10 tonnánál kisebb kocsirakomány u áruknál pedig: az első 24 órára óránkint 150 dinár, második napra óránktot 3 dinár és további napokra órán kint 10 dinár. A kocsiálláspénzeknek ilyen mértékben történt felemelése olyan súlyosan érinti a kereskedőket, hogy ugyanakkor, amidőn a kormány hadat üzen a drágaságnak, az ilyen mértékű állami drágítás mellett nem lehet biziii a drágaság elleni küzdelem komolyságában és sikerében. A csehek meg akarják szállni Bécset Ssgpel kancellár prágai útja — Az osztrák kancellár az uj gazdaság1, és politikai orientációról — Becsben félnek a cseh megszállástó1 Sándor király tárgyalása Eenessel 1922. augusztus 23. gazdaságilag legerősebb szomszéd, jön főképp szóba. Nyomatékosan hangsúlyozzák, hogy. a tárgyalásoknak megállapított pro-, grammjuk nincs, de azok a szélső-’ ségek, amikről az utóbbi napokban’ beszéltek, mint például Ausztria fel-1 osztása vagy Németországhoz való1’ azonnali csatlakozása, számba sen;; jöhetnek. Sokkal inkább Ausztria Ujab'o gazdaságpolitikai orientálódásáról lesz szó és a szomszéd államok-l lioz való szoros csatlakozásáról, a) cseh és az osztrák bankok, ipari vállalatok és mezőgazdaság közötti szorosabb operációról. Ha tehát egyáltalán lehet beszélni a tanácskozás programijáról, ügy ez tisztára gazdasági és pénzügyi kérdésekből közvetve pedig politikai kérdésből áll. Berlinből előreláthatólag tisztázni fogják Ausztria gazdasági helyzetét, illetőleg a csatlakozási gondolat félretételével. i Csehország a népszövetséghez utasítja Ausztriát. Prágában hivatalos kommünikét, adtak ki Seypel és Benes tanácskozásáról. Ebből kiderül, hogy Benes Seypeinek a gazdasági és politikai közeledésére vonatkozó tervét elutasította és az osztrák kancellárt Ausztria szanálása végett a népszövetséghez utasította. Seypel dr. szövetségi kancellár kije-', lentette, hogy ennek ellenére ragasz-’ kodik az európai probléma felvetéséhez, ami annyit jelent, hogy Ausztria a jelenlegi gazdasági helyzetében nem életképes és kénytelen egy államra vagy egy hatalmi csoportra’ támaszkodni. Ausztria képviselői folytatják útjukat Berlinbe és Rómába. Sándor király tárgyal Benessel. Budapestről lapzártakor jelentik: Az Új Nemzedék szerdai számában diplomáciai forrásból fentártással jelenti: Sándor király állítólag Benes csehszlovák külügyminiszterrel tárgyalásokat folytatott, amelynek eredményeként a közel jövőben a külpolitikában lényeges változások lesznek. Az osztrák kancellár prágai látogatását különféleképpen kommentálják, de általános az a vélemény, hogy Benes Ausztriát teljesen alá akarja rendelni a cseh impériumnak. Seypel rögtön a prágai tanácskozás után Berlinbe utazik, hogy itt is puhatolódzék, miként lehetne megoldani az osztrák problémát, kétségtelen, hogy a nagy ántánt és különösen Franciaország féltékenységgel fogja nézni a berlini kirándulást s inkább fog hajlani a cseh megoldás felé. Prágában a titkos vágy az, hogy meegszállnák Bécset és erről az uj hatalmi pozícióból próbálnák megalkotni az uj birodalmat — Magyarországgal szemben is. Ezért nem bánnák, ha összeomlásig fejlődnének a doigok. Seypel kancellár nyilatkozata prágai Htjáról. Becsből jelentik: Az osztrák fővárosban a legnagyobb feszültséggel várják a híreket Prágából, ahol Seypel kancellár megkezdte tárgyalásait Benes miniszterelnökkel. A kormány nyilatkozata szerint a kancellár tiltakozik az ellen, mintha Prágában kötelező megállapodásokat akarna kötni Csehszlovákiával politikai ésgazdasági téren. Ezt a felfogást már maga aza tény is megcáfolja, hogy nemcsak Prágában fognak tárgyalni, hanem közvetlenül utána Berlinben és előreláthatólag Rómába is ellátogat. Prágából jelentik: Seypel szövetségi kancellár tárgyalt már Benes miniszterelnökkel. A kancellár az újságírók fogadása alkalmával kijelentette, hogy a tárgyalások főként két pontra szorítkoztak. A londoni határozat megbeszélésére és az osztrák kérdésnek a népszövetséghez való utalásával teremtett helyzet megvitatására, valamint arra, hogy lehet-e még remélni, hogy a népszövetség ke ellő időben tud beavatkozni. Bécsben Ausztria szétdarabolásától félnek, A Wiener Allgemeine Zeitung azt írja, hogy Seypel és Benes prágai tárgyalásaival kapcsolatban Bécsben a legfantasztikusabb hireket terjesztették és arról tárgyaltak, hogy az osztrák köztársaság valamely idegen állam területébe olvad bele, illetőleg felosztják Ausztriát a szomszédos államok között és Becs városát nemzetközivé teszik. A lap azt mondja, hogy Seypel prágai és berlini útja éppen ellenkező okokra vezethető vissza. Aprágai tárgyalások programmja. Prágából jelentik: Seypel kancellár eddigi tárgyalásai során főképpen arról volt szó, hogy Ausztria az ántánt segítségének majdnem teeljes besüntetése következtében megváltoztatja eddigi magatartását és szoros csatlakozást keres a szomszédos államokhoz, amelyek közül természetesen Csehszlovákia, mint a Befejeződtek az apatrai országos iparkiállitás előkészületei1 — Apatini tudósítónktól — A Vajdaság1 első ipari kiállításának előkészületei immár telje-! sen befejeződtek. Eddig 214 kiállító jelentkezett és a kiállítandó, tárgyakat már átvette a kiállítás rendezősége. A kiállítás helyiségei az apatini polgári és elemi iskola termeiben vannak szakmák szerint csoportosítva. Minden szakmának külön csoportvezetője van, aki az előkészületi munkálatokat vezeti. A kiállítás látogatóinak fogadására és elhelyezésére is minden intézkedés megtörtént már. A látogatók féláru vasúti jeggyel utazhatnak. A kiállítást rendező bizottság arról is gondoskodott, hogy a kiállítás ideje alatt a vasúti közlekedés könnyebb és gyorsabb legyen: a vásár tartama alatt az apatini vonalon az eddigi két vonatpár helyett három fog közlekedni, amely lehetővé teszi, hogy a látogatók kényelmesen utazhassanak Apatinba. Lakásokról szintén történt gondoskodás, ebben a tekintetben is megtette a bizottság a szükséges előkészületeket. A vásár anyaga rendkívül gazdag és bizonyságul szolgál arra nézve, hogy Apatinban milyen fejlett és kulturált a gazdasági élet.
