Bácsmegyei Napló, 1922. augusztus (23. évfolyam, 208-236. szám)

1922-08-22 / 228. szám

2. oldal. BÄCSMEGYEI NAPLÓ 1922. augusztus 22, A kisantant iij gazdasági politikája Jugoszláv ankét után — román ankél A kisanfant államok egymásközötti relációjában, a marienbadi találkozó tanúsága szerint, egyre inkább előtérbe nyomul az egységes b®2-dasági terület kialakítására való célzatos törekvés. Ez az igyekezet Románia, Jugoszlá­via, Csehszlovákia és Lengyelország csoportosulásából a politikai szövetség jelentőségén túlnövő, gazdasági egy­­beforrást akar létrehozni. Ha a múlt­ban is igen erős tendenciák mutat­koztak, különösen Prága irányából, e cél elérésére, annál hangsulyozottab­­bak és átgondolt tervszerűségre törek­vők az ilyen irányú igyekezetek a marienbadi nagyarányú közeledési Programm kidolgozása után. Beavatott helyről vesszük azt az autentikus értesülést, hogy a Marien­­badban megállapított elveknek első gyakorlati jelentkezése a kisantant gazdasági egybeforraszíását illetőleg, a csehszlovák kereskedelemügyi mi­niszternek egy oly intézkedése lesz, mely a román hivatalos helyekkel ogyetértőleg arra fogja bírni a román gazdasági élet vezetőit, hogy a szep­temberi prágai árumintavásár alkal­mából minél számosabban vegyenek részt egy Prágában rendezendő köz­­gazdasági ankéton. Magának az ankétnak a terve tu­lajdonképpen nem uj. Ezen a tayasz­­szal, igaz, szerényebb méretekben, egy úgynevezett jugoszláv ankétot ren­dezett a prágai kereskedelemügyi mi­nisztérium. Mint a tavaszi jugoszláv ankétnak, úgy a mostani román ta­nácskozásoknak is az a célja, hogy megállapítsa azon gyakorlati elveket, melyeknek keresztülvitele a csehszlo­vák—román relációk kiépítése és tény­­legesitése szempontjából elengedhetet­lenül szükségesek. ***** Kereskedelmi szerződés Lengy elorsz ággal Késik a jugo3zláv-jnagyar kereske­delmi szerződés megkötése Az SHS királyság á környező 'ál­lamok közül eddig Csehszlovákiá­val és Romániával kötött kereske­delmi szerződést. A román kereskedelmi szerződés pár nappal ezelőtt szűnt meg a két ország között, az osztrák viszont, miután még nem írták alá,' eddig még nem lépett életbe, úgy hogy egyedül Csehszlovákiával van szer­ződéses viszonyban Jugoszlávia. Magyar közgazdasági körök részé­ről már többször hangzottak el olyan nyilatkozatok, amelyek szerint Ma­gyarország és Jugoszlávia között feltétlenül szükséges volna és mind­két államra előnyös egy kereskedel­mi szerződés. A két ország közgaz­dasági egymásrautaltsága, hacsak nem akarják folytatni ezek az orszá­gok a háború előtti vámháborus poli­tikát, megköveteli a kereskedelmi szerződés megkötését. Lengyel közgazdászok, a magya­rokhoz hasonlóan, szintén már ré­gebb idő óta sürgetik a szerződés megkötését, azonban mindezeideig nem sok eredménnyel. Amint most a lengyel kereske'del­­íni államtitkár, Strassburger, a Jour­nal de Pologne hasábjain nyilatkozik, ez a szerződés a közeljövőben meg­köttetik. Az államtitkár azt mondja, Hogy 'Jankovics Velizár dr. vezetésével gazdaságpolitikai bizottság megy Varsóba azzal a feladattal, hogy az Ottani közgazdasági viszonyokat ta­nulmányozza. Jankovics Velizár már a gétiuai konferencián megbeszéléseket foly­tatott a lengyel delegátusokkal egy kereskedelmi szerződésre vonatko­zás és a íőfet* .elvek íekintetébeji már ekkor létrejött a megegyezés. Jugoszláviának fontos érdeke ugyan, hogy a mezőgazda és állat­­tenyésztő Lengyelország gazdasá­gával szabadon és minden nagyobb nehézség nélkül érintkezhessék, de aligBa kétséges az sem, Rogy még nagyobb jelentősége lenne annak, ha a gyáriparilag és kereskedelmileg fejlettebb Magyarországgal találna Jugoszlávia közeli gazdasági kap­csolatokat. „ Polgárháború folyik a lakások körül“ Készül a lakástörvény végrehajtási utasítása — A szociálpolitikai miniszter nyilatkozata ni 'áldozatok árán is — bizonyára, mégis fog soraiban jelöltet találni»; de ha ez nem lenne lehetséges és igy; a jelölés sokáig odázódna, úgy —, amint a beavatottak mondották — illetékes helyen már megvan a telje-\ sen kész terv arra, hogy miképpen; oldják meg a polgármesterválságot. ! de még nem hozható nyilvánosságra.; A csehszlovák korona túlértékelése ellen Zserjáv Gregor dr., ä szociális ügyek minisztere, nyilatkozott a la­káskérdésről és annak megoldására vonatkozó terveiről. A szociálpoliti­kai minisztériumban most kerül a la­kástörvény végrehajtó utasítása, igy a miniszter nyilatkozata fokozottabb figyelmet érdemel. A lakástörvény szerint — mondja a miniszter — 1923 január elsejével megszűnik a rekvizició és ettől kezd­ve a lakáshivatal csak azokkal a la­kásokkal fog rendelkezhetni, amelyek bármely oknál fogva megüresednek. A bérlőknek még további két eszten­dőn üt nem lehet felmondani, néhány a törvényben felsorolt esetet kivéve. A megoldásra váró kérdések sok nehézséget állítanak a minisztérium elé. A lakbér megállapítását szolgáló választott bíróságok összeállítása, szervezése függőben levő kérdések. A minisztérium most olyan rftegol­­dási módozatot keres, amelynek se­gítségével a bankokat, iparvállalato­kat és a nagyvagyonu polgárokat la­kások építésére lehetne kötelezni. — Január elseéig — mondotta Zserjáv miniszter — még sok harca lesz minisztériumomnak a lakások miatt. Valóságos polgárháború az, ami a lakások körül folyik és nekünk a döntés előtt az a törek­vésünk, íiogy a sok szükséges rossz helyett a legkevésbbé rosszat válasz­­szűk. A miniszter is azt a természetes álláspontot foglalja el, hogy a lakás­­problémának egyetlen megoldási le­­lieetősége van és ez a lakásépítés. Az uj sub’oiicaí polgármester jelö­léséről vasárnap közölt cikkünkben már megírtuk azt, hogy a radikális­párt a párthoz tartozó' bunyevácok soraiból fogja az uj polgármester személyét jelölni. Beszámoltunk egy­ben arról is,, bogy a jelölés valószí­nűleg nem fog simán menni a radi­kálisok és a párthoz tartozó bunye­­vác csoport között fennálló nézetel­térések miatt. Bár a radikálispárt- polgármester jelölő értekezletét még nem tartották meg, máris mutatkoznak olyan jelen­ségek, amelyek arra engednek kö­vetkeztetni, hogy az uj polgármester személyének megválasztása a legna­gyobb nehézségekbe ütközik. Ugyan­is úgy a kormánynak, valamint ma­gának a jelölést végző radikálispárt­nak is az az álláspontja, hogy q su­­boticai polgármesternek az itteni la­kosság többségének megfelelően katholikus szlávnak, vagyis bunye­­vácnak kell lenni és amint most be­avatott helyről értesül munkatár­sunk, a radikális párthoz tartozó bu­­nyevác földműves-csoportnak olyan az összetétele, hogy a párt szárnyá­ból aligha sikerül a polgármesteri ál­lásra megfelelő egyént találni. Igya polgármester-j dőlésnek az a tervbe­vett módja meg abban az esetben is problematikussá válik, hogyha a ra­dikálispárt teljeesen ki is békülne bu­­nyevác fegyvertársaival, ami azon­ban még kérdéses. A Póígárm.esteri állás ugyanis. kya-Módói kell keresni, Hogy a szerény viszonyok között élő középosztálybe­liek és a munkásosztály is építhessen magának lakást. De itt az akadályok szinté legyőzhetetleneknek látsza­nak. Hogy csak a pillanatnyi szükség­letet ki lehessen elégíteni, 13,000 lakást kellene építeni, ami a mai árak mellett több' mint négy milliárd koronába kerülne. Ez azonban csak állami és községi támogatással válnék lehetségessé. A szociálpolitikai minisztérium mun­kában levő tervezete szerint a lakás­ínség által sújtott szerény jövedelmű polgároknak épitőszövet kezetekbe kell tömörülni. Ezek a szövetkezetek a kormánytól kapnának egy percen­­tuálisan nagy összeget, amelyet amortizációval kellene törleszteniük, a községek is természetbeni és anya­gi támogatással mozdítanák elő az építkezéseket, úgy hogy ezáltal az átmeneti két esztendő alatt 1923—24- ben meglehetne oldani a lakáskér­dést. Ez a terv, azonban csak akkor vál­hatnék keresztülvihetővé, ha az ál­lam által folyósítandó kölcsönökhöz megvolna a megfelelő pénz. Az állampénztár tudvalevőleg ma­ga is külföldi kölcsönre szorul, tehát nem lehetne folyósítani a kölcsönö­ket, maradna az Uprava Fondova, mint jelzálogintézet Ć3 esetleg más jelzálogintézetek. Amennyiben a jel­­zálogintézeteek vállalkoznak az épí­tési kölcsönök fedezésére, úgy a kér­dés megoldása már nem okozna kü­lönösebb nehézségeket. liíikációhoz van kötve, a jogvégzett­ség elengedhetetlen kellék, a bunye­­vác földműves-csoport tagjai pedig majdnem kivétel nélkül földművesek. Maga a.radikális párt is zavarban lesz azonban a polgármester szemé­lyének jelölésénél, miután a suboticai pártszervezet katholikus szláv tagjai, akik számításba jöhetnének a jelölés­nél, nagyrészt olyan egyének, akik jelenlegi állásuknál fogva nem vállal­hatnák a polgármesteri tisztséget. Különben is csekély számban vannak olyanok is, akik e feltételeknek meg­felelnek. Maradna tehát a radikálispárt pra­voszláv része, amelyből esetleg si­kerülne megfelelő polgármestert je­lölni, azonban ez ellenkezik a kor­mány kívánságával és magának a pártnak a felfogásával is, miután az innen jelölt pollgármester nem tar­toznék a suboticai szláv lakosság többségéhez. Másirányu orientálódás pedig lehetetlen, miután a polgár­mesternek a radikálispárthoz tarto­zónak kell lennie. A polgármester-jelölés körűi ekép­­pen keletkező bonyodalmak követ­keztében attól lehet tartani, hogy a jelölés megtörténte hosszabb ideig elhuzódhatik. Ezzel szemben jó for­rásból származó értesülésünk szerint a kormány minél hamarabb ki akar­ja nevezni az uj polgármestert és a jelölésnek, sőt a kinevezésnek még ezen a héten meg kell történnie. Egy volt cseh pénzügyminiszter a szóból árfölbajtása ellen Ä csehszlovák köztársaság pénzügyi vezetőköreiben egy baljós felismerési! dereng. »A cseh korona, külföldi kur-j zusa minden valutartendezési seán+j dáktól függetlenné vált immár _ ál-l lapítja meg melankólikusan a prágai; Tribuna — és senkisem láthatja, hogy ez a körülmény hova fog vezetni aíj távolabbi jövőben«, Bizonyos, hogy a*' csehszlovák korona felfelé törekvése a külföldi tőzsdék értékelésében ktilö-' nősen érdekében áll q Živnostenska j Banka és a köréje csoportosuló bank-j koncéra pénzcsoportjainak. A cseh­szlovák finánctöke ennek következté­ben a legmelegebb sajtópropagandát és gazdaságpolitikai kampányt foly-j tatja az önmagát kitevő tökék e valo­rizációja érdekében. Az első csehszlo­vák kabinet pénzügyminisztere, Ra­­sin és a vele mindenkor legnagyobb', politikai egyetértésben eljáró Benes: haladnak a csehszlovák korona fel-; szökkenésének előőrsében. Csak természetes, hogy a finánc­­töke érdekeinek egyoldalú pénzügy­politikái érvényesülése súlyosan káro­sítja a gazdasági organizmus egyéb’ részeit. Az ipar ma Csehszlovákiában kétségtelenül igen nehéz időszak előtt áll. A küszöbön álló termelési válság, melyet a korona egyre emelkedő, sőt ja középeurópai államok Számára ho­vatovább megfizethetetlenné váló árai 'okoz, lassan-Iassan megosztja ama, i bankemberek táborát is, kik eddig 'osztatlanul követelték a koronajavitás minden erővel való keresztülvitelét. A csehszlovák pénzügypolitika el­lenzéké már hosszabb idő óta EngliSl dr. v. pénzügyminiszter vezeti. A ko­rona felszökkenésének mind,en jelen­tősebb állomásán hallatta tiltakozó hangját, mely a csehszlovák piacok elvesztésének és a közgazdaság gerin­cét kitevő gyáripar megállásának az­­immunens veszélyére utal, minden al­kalommal. Legutóbb a prágai »Li'dovß Novinye hasábjain mondotta el véle­ményét a csehszlovák korona legutób­bi emelkedését illetőleg — Én sem alacsony, tehát alulérté­kelt, sem pedig túlértékelt valutát nent akarok, hanem egy 10 svájci centimes körül stabilizált kurzust, mely mes­terséges eszközök nélkül a szabad ke­reskedelemben is fentartható. Ha a. mai kurzusok mellett határainkat megnyitnánk, akkor egy tagadhatat­lan, nehéz válság állana be, mert min­den külföldről jövö áru olcsóbb volna. Hiszen a mai kurzus fentartása érde­kében le kellene szállítanunk az egész vonalon termelési költségeinket. Ez pedig nem vihető egészen keresztül, A munkabérek leszállítására vonatko­zó követelés jogosan ütközik a mun­kásság ellenállásába., mert a belföldön szó sincs az élelmiszerárak megfelelő hanyatlásáról. Le kellene szállítani az államnak az adókat is Minden összevetve, a mai ipari krí­zis és a vele egybekötött munkanél­küliség oroszlánrészben a mai »deflá­ciós« politikának az eredménye. Igen fontos tehát, hogy pénzügyi politikánk végre válasszon a stabilizálás és az erőszakos defláció között. Nem taga­dom, hogy a külföldi turistáinknak használt a cseh korona emelkedése, de pzzei szemben üresek belföldi für­A r.adjkáUspárt — bánmlyen pgye­dőhelyeink és áll az iparunk. Ha ez sokáig igy megy továLb, munkanélkü­­k szónk tartósan ítélve,« Bonyodalmak a szuhoticai polgármester­jelölés köri! — Nem találnak megfelelő jelöltet —

Next

/
Oldalképek
Tartalom