Bácsmegyei Napló, 1922. augusztus (23. évfolyam, 208-236. szám)
1922-08-21 / 227. szám
2. ofđal BACSMEGYEI NAPLÓ 1922. augusztus 21. lent, meri a kis-antant blokkja tetszése szerint elzárhatja Magyarországot a nyugati államoktól abban a pillanatban, amikor a magyar állam neki nem tetsző politikát csinál. Ausztria és Csehország egyesülése magyar álláspont szerint megszegése a trianoni szerződésnek és minthogy megvalósítja a cseh-jugoszláv korridort, ellentétben áll a legfőbb tanács akaratával, amely a korridor ellen nyilatkozott meg. Az a vélemény alakult ki a minisztertanácsban, hogy Magyarországnak tiltakozó jegy- 1 /ékkel kell a legfőbb tanácshoz fordulnia, kifejtvén Magyarország felfogását az egész külpolitikai problémára vonatkozólag s megalapozva ezt a felfogást komoly érvekkel. A minisztertanács megbízta Bánffy Miklós gróf külügyminisztert a tiltakozó jegyzék elkészítésével. Magyar kormánykörökben bíznak 'abban, hogy az olasz kormány részéről Magyarország bizonyos mértékű jóakaratra számíthat, kérdés azonban, hajlandó lesz-e Olaszország ebbeli felfogásának nyíltan is kifejezést adni a legfőbb tanácsban. Nagyon valószínű, hogy a kormány a nemzetgyűlés külpolifkai bizottsága utján az egész kérdés-komplexumról tájékoztatni fogja a nemzetgyűlés tagjait. Ä Lamdau-pör orvosszakértői Az utolsó tanuk vonulnak már föl a Landau-bünpörben. Szombaton elsőnek Sréter István volt hadügyminisztert hallgatták ki, aki úgy tudja, hogy Rupert képviselő mondotta el neki az ügy részle teít. Az volt a benyomása, hogy itt valóban nem tiszta dologról van szó. Keresztessy elnök néhány részletről kérdezi a tanút, amelyekre azonban Sréter már nem emlékszik. Majd Morócza ügyész intéz kérdést: — Arról tud-e kegyelmes uram, hogy Dansky főhadnagy a kegyelmes ur rendelkezéseit a kelenföldi laktanyában hatálytaianitatta ? Sréter: Erről nem tudok, és nem is járhattam utána. Rupert: Emlékszik-e kegyelmes ur arra, hogy állandóan azt kértük, hogy a Landauékat vigyék át a Margit-köruti katonai fogházba ? Sréter: Ez tény. Akkor mindenki a hadügyminisztériumba jött ügyes bajos dolgával. Azt hitték, hogy az panasziroda. Dr. Kenyeres Balázs egyetemi orvostanár előadta, hogy a holttest nyakán jellegzetes akasztási barázdát találtak. A vizsgálat határozottan megállapította, hogy a halált akasztás okozta fulladás idézte elő. Minden jel arra vallott, hogy önakasztás történt. A csuklón levő metszés még Landau életében történt, de nem állapítható meg, hogy ő maga csinálta-e vagy más. A holttest nem volt megcsonkítva és ütlegek nyoma sem volt rajta. Dr, Minich Károly törvényszéki orvosszakértő is azt vallotta, hogy a holttesten nem volt látható súlyosabb sérülés és hogy kétségjelenül önakasztás történt. A holttest állítólagos elcserélését teljesen kizártnak tartja. Dr. Németh Ödön elmeorvos szakértő és Minich professzor azt a véleményt terjesztette elő, hogy Becker kimutathatólag degenerált egyén, azonban sem a tett elkövetése idején, sem most nem szenved szabad elhatározási képességét kizáró elmezavarban, vagy öntudatlonségban. Sipos Kamiiló kifejezetten nem elmebeteg, de kimutathatólag abnormális degenerált, excentrikus és ethikailag fogyatékos egyén, mint ilyen, ellenálló képesség csökkent és könnyebben határozhatta magét a vádbeli cselekményre. Ä királyi pár megérkezett Marienhadha Repülőgépről virágot szórtak útjára — Gyengélkedik a királynő Prágából jelentik: Egész Marienbad lázas izgatottsággal várta a királyi pár érkezését. Már a délelőtt folyamán megjelentek az államrendőrség közegei a pályaudvaron, amelyet az érdeklődő közönség ezrei elől rendőri kordonnal zártak el. Arrighi főpilóta, aki a marienbadi repülőforgalmat vezeti, repülőgépen egész Plánig repült az udvari vonat elé, hogy ott virágot szórjon eléje és a vonatot egész Marienbadig elkísérje. Érdekes, hogy Arrighi tanúja volt annak, amikor Sándor király trónörökös korában az utolsó ágyútól búcsúzott el a központi hatalmak csapatainak Szerbiába való bevonulása előtt. A vonat 11 óra 45 perckor robogott be a földiszitett pályaudvarra. A királyi vendégek fogadására a helyi hatóságokon kivül megjelentek Masaryk János követségi tanácsos, Hiott román meghatalmazott miniszter a feleségével és mások. Jelen volt a fogadásnál a királyi család őrizetére kirendelt beogradi rendőrfőnök is, valamint a sajtó és a külügyminisztérium sajtóosztályának képviselői is. A szalonkocsiból lelépő királyi párt Masaryk követség! tanácsos és Hiot miniszter üdvözölte. Ez utóbbinak felesége a királynénak virágbokrétát adott át. A király egyszerű utiruhában volt, a királynő pedig elegáns, galambszmü kosztümöt viselt, szürke turbánnal és lenge fátyollal. A királynét az utazás szemmelláthatóan kimerítette. A királyné kíséretében mindössze égy udvarhölgy van. A királyi pár megérkezése után autón a Weimar-szállóba hajtatott. Pasics miniszterelnök nem érkezett meg a királyi párral együtt, de a legközelebbi napokra őt is várják. Huszkay Béla dr. Marienbadi fürdőorvos, aki magyar ember, levelet kapott a királyné fürdőorvosától, a melyben a királyné betegségéről és gyógykezelési módjáról értesítette. Ebből arra következtettnek, hogy Huszkay fogja a királynőt marienbadi tartózkodása alatt kezelni. A gazdák a magyar kormány ellen — Balfelé tolódik a magyar kormány politikája — Budapestről jelentik: Szombaton folyt le a magyar gazdatársadalom nagygyűlése, amelyet azért hitak össze, hogy a kormány adójavaslataival szemben állást foglaljon. A gyűlésen resztvettek a kormány tagjai is. Somssich László gróf a OMGE elnöke nyitotta meg a gyűlést tiltakozva az ellen, hogy a kormány a gazdák megkérdezése nélkül döntsön a földadó nagyfontosságu kérdésében. Utána Mutschenbacher Emil az OMGE főtitkára ismertette a földadótervezetét, majd Hadik János gróf kifejtette, hogy a kormány az ellátatlanok tömegét a gazdák ellen uszítja és felhívta az egybegyűlteket, hogy összetartással verjék vissza a föld ellen indított támadást. Több felszólalás után Gaál Gaszton vette éles birálat alá a földadójavaslatot és határozati javaslatot terjesztett be, amelyben követeli az arányos egyenlő teherviselést és miután a benyújtott adójavaslatokban csak a társadalom egyetlen osztályát, a gazdatársadalmat sújtják, ez ellen tiltakoznak és felszólítják a nemzetgyűlést, hogy csak olyan adópolitikát támogasson, mely igazságos, arányos, az adózó felet tönkre nem tévő. Hoyos Miksa gróf a javaslat mellett akart felszólalni, azonban szavait szűnni nem akaró vihar fogadta, úgy hogy nem is mondhatta el beszédét. Ezután még Kállay Tibor pénzügyminiszter vette védelmébe a javaslatot, majd több felszólalás után a gazda-gyűlés egyhangúan elfogadta Gaál Gaszton határozati javaslatát és ezzel a kormány ellen foglalt állást. Egyébként a gazdakongresszusnak politikai konzekvenciái nem lehet-! nek. Úgy mondják, hogy ha a kormány teljesíteni akarta volna azokat a követeléseket, amelyeket a nagyagrárius érdekeltségek nevében Gaál Gaszton támasztott a javaslattal szemben, sokkal inkább megtette volna azt a kormánypárti, mint az ellenzéki Gaál Gasztonnak. A magyar külügyminiszter és a londoni konferencia Bánffy Miklós gróf magyar külügyminiszter a londoni konferenciával és általában a külpolitikai helyzettel kapcsolatban a következő’ nyilatkozatot tette: — A londoni konferencián beállott fordulat uj helyzetet teremt Európában. A beállott krízis talán annak a sok függő kérdésnek megoldására fog vezetni, amely a békeszerződés halmazából takad. Ez az ut azonban odáig nehéz lesz és a béke sok veszélyt rejt magában. A nemzetek szövetsége nagy tekintély birtokában van, de javarészét ennek a tekintélynek a nagyhatalmak eddigi egyetértéséből kölcsönözte. Nehéz idők jönnek, ha megrendül ez az egyetértés, amely legalább a tényleges békét fenn tudta tartani a lelkek háborújával szemben. Mégis reménnyel kell az ügyek fejlődése elé nézni. Még a mainál is nagyobb felelősség, nagyobb teher, nehezebb kötelesség hárul azokra, akik az országok sorsát vezetik. De a helyzetnek fordulópontjához közeledünk, amelyen túl mindenkire Európában talán jobb idők fognak megnyílhatni. Fordulat elölt a magyar belpolitika A gazdasági válság, az osztrákcsehszlovák közeledés, a függőben levő külpolitikai kérdések nehézzé teszik a magyar kormány helyzetét. Magyarországon az elmúlt évek jelszavas, vérgőzös és kalandokat kereső politikáját, a kijózanodás reális* politikája kezdi felváltani. Bethleni belátja, hogy fel kell vennie a kap-' csolatot az ország liberális polgárságával és szociálista munkásságával> és ehhez képest a kormány jelenlegi* politikájában határozott balra való el-' tolódás tapasztalható. A numerus! clausus ellenes akciót, a hirek sze-l rint egész sor, a múltak bűneit reparáló akció fogja követni. Szeptember bő 8-án leszi a „Magyar Párt“ nagygyűlései A magyar párt legutóbbi intéző-' bizottsági ülésén elhatározta, hogy a1 párt alakuló nagygyűlését szeptemberi 8-án Zentán tartja. i Mint a zentai szervezet vezetősége; mo3t a subotica! párt titkárságává! közli, a zentai gyűlés megtartását az’ ottani rendőrségnek bejelentették és‘ az a bejelentést tudomásul is vetted így a nagygyűlés megtartása semmi! akadályba nem ütközik. A zentai gyűlésen a magyar párt? intézőbizottsága teljes számban részt-’ vesz, megjelennek azon, a már meg-» alakult szervezetek képviselői, valamint a még meg nem szervezett községek magyar lakosságának képviselői.* A gyűlést, a megállapított program; szerint, Sántha György dr., a suboticai; szervezet elnöke nyitja meg, a szó-; nokok pedig Váradv Imre dr., Gráber> László dr., Nagy Ödön dr. és Csetle\ János dr. lesznek. A gyűlés előreláthatólag nagy tömeg jelenlétében, impozáns külsőségek, között és méltó keretben fog lefolyni! és a Vajdaság magyar nemzetiségű* lakosságának az érett politikai céltudatosságát fogja demonstrálni. Magyarországon kormányrendelet korlátozza a lapok terjedőimét A magyarországi sajtót meglepetés érte. A vasárnap reggel megjelent hi-1 vatalos lap rendeletet közöl, amely hatalmi szóval korlátozza a lapok terjedelmét. A rendelet általában nagy megütközést keltett és a Bethlen kormány szerencsétlen intézkedésének tartják. A magyar 'kormányt állítólag az birta rá a rendelet kiadására, hogy* a papirbehozatal valutáris szempont-i ból káros az országra. * A Magyarország területén megjelenő politikai napi- és hetilapok, oldalterjedelme egyelőre aként állapit-', tátik meg, tekintet nélkül arra, hogy rotációs vagy ives nyomópapíron' áliittatnak-e elő, hogy mindazon napilapok, amelyeknek egyes példány-! száma jelenleg 10 koronáért árusít-; tátik, hétköznaponkint legföljebb nyolc, vasár- és ünnepnapokon legföljebb* tizenkét oldal terjedelemben, azok a napilapok pedig, amelyek példányszámonkint jelenleg öt koronáért árusittatnak, hétköznapokon legföljebb négy, vasár- és ünnepnapokon hat oldal terjedelemben jelenhetnek meg. A heti szaklapokra és folyóiratokra vonatkozólag azt a korlátozást állapítja meg a rendelet, hogy azok a sajtótermékek, amelyek közönséges ives nyomópapiroson a napilapok rendes formátumában állíttatnak elő, a tizenkét oldal terjedelmet meg nem haladhatják, A magyar lapok rámutatnak a rendelet helytelen voltára, amely újabb béklyókat rak az amugyis elnyomott; magyar újságírásra.
