Bácsmegyei Napló, 1922. augusztus (23. évfolyam, 208-236. szám)
1922-08-21 / 227. szám
Ära 1 dinár, 2 lei, 8 márka, 1 sokoS SOI!, évfolyam Sübotica, 1322. a&gisszfus 21. 227. szám1 Síogjaleiiik BsindcB reggel, ünnep titán és héifSa délben ÍEJLEFOI,' EZÁBlj KladéMvntal 8—58, szerkesztőség 5—10 Előfizetési ár: negyedévre 90' —dinár S&EBXESZTŐSÉGs Kralja Aicxandra-Eiica ő szája alatt' Kiadőbivatal: Kralja Aiexandra-nKca 1 (EclbaA-páíota)”' A Vatikán terve A palesztinai mandátum, a Szentfölden lakó keresztények védelme és azok a tanácskozások, amelyek juiius havában Lloyd George és Schanzer között, valamint a népszövetségi tanács legutóbbi londoni ülésezése alkalma ból lefolytak, ez érdeklődést ráirányították a Vatikán politikai törekvéseire és azokra a szálakra, amelyek a Vatikán és ez olasz, valamint a francia kormány között szövődnek. Ezeknél a kérdéseknél is fontosabb azonban az a grandiózus terv, amellyel a Vatikán el akarja érni azt, amire a pápáknak hosszú sora évszázadokon át hiába törekedett: a nyugati és a keleti egyháznak egyesítését. Ez a terv, ha megvalósulna, egy lépéssel közelebb vinné a katholikus egyházat az sgy e.kol és egy pásztor néven Ismert régi eszméjének megvalósításához. Poljakov Vladimír, egy emigrált orosz publicista, a napokban a Daily Telegraphban beszámolt azokról a benyomásokról és Információkról, amelyeket ezeknek é kérdéseknek tanulmányozására tett római utazása alatt szerzett. Az orosz publicista cikke élénken megvilágítja a Vatikán legújabb terveinek olyan részleteit is, a melyekről a közvélemény eddig még alig volt tájékoztatva. Poljakov Vladimir felhívja a figyelmet arra, hogy a palesztinjai mandátum tárgyalásánál az a történelmi fontosságú esemény adódott elő, hogy a Kvirinál, az olasz királyi udvar és kormány határozottan támogatta a Vatikánt, a meiylyei Olaszország megalakulása óta állandóan ellenséges viszonyban állott. Ez annak a bizonyítéka, hogy a Vatikán immár hatalmas befolyást tud gyakorolni az olasz királyság politikájára. A Vatikán céltudatosan halad azon az utón, amelyet a nagy pápa: IX. Plusz egy tervezetében kijelölt és amelyet hathatósan előmozdított XV. Benedek is, amidőn a keleti egyházak kongregációját létesítette. E tervnek, amelyet a francia köztársaságnak vatikáni nagykövete a modern pápaság magnakartajdnak nevezett, ma Vanutelli bíboros a legfőbb propagálója, aki a májusi eukarisztr kus kongresszuson fejtette ki ezt a tervet, amely azt célozza, hogy a keleti ortodox egyház isméi egyesüljön a katolikus egyházzal. A katholikus egyház ugyanis azóta, mióta leghatalmasabb véđ je Középeurópaban : az osztrákmagyar monarchia összeomlott, a kőzépeurópai államokban súlyos napokra virradt. Csehszlovákiában, hol a keleti egyházzal, hói pedig mér jelentkező Csehszlovákiába. A csehszlovák köztársaság kormányzó köreinek egyházellenes fölfogása közismert. Jugoszláviában még rosszabbak a viszonyok. Románia megnagyobbodása sem volt kedvező jelenség a Vatikánra nézve. A Vatikán a szláv államok ezt az ellenséges magatartását kerülő utón igyekszik legyőzni és ezért Oroszországban nagyszabású akcióba fogott. A katolikus misszionáriusok, akiknek a cárizmus idején nem engedték meg azt, hogy Oroszországban működjenek, most szabadon terjeszthetik a katolikus vallást Oroszországban. A dél vidékeken tömegesen térnek át az emberek a görög keleti vallásról a katolikus hitre. Katholikus papok hatalmas munkát fejtenek ki az éhínség sújtotta vidékeken. A bolsevikok között is egyre több hive akad a katholikus vallásnak. De az egyház Szibériára és a távol Keletre is gondol és ezért Vlödivosztokben apostoli legációt állítottak föl. Poljakov úgy véli, hogy Vatikán eme grandiózus tervét éppen a katholikus Lengyelország föllámadása keresztezi egy kevéssé. A katholikus lengyelek és az óhitii oroszok között fönnálló politikai ellentét mellett ugyanis nehezebb az oroszokat a katholikus egyházba áttériieni. Éppen ezért Poljakov úgy véli, hogy bizonyos vatikáni körökben nem szívesen látják azt, hogy Lengyelország teljes függetlenségre tett szert. Ausztria egyesülni akar Csehszlovákiával Seypel kancellár tárgyalásai Benes cseh külügyminiszterről A magyar kormány az antantnál tiltakozik a cseh-jugoszláv korridor megvalósulása ellen az anglikánokkal római szemináriu kacérkodnak. A nb ’'<? akad Becsből jelenük: Az a tegnapi jelentés, hogy Ausztria a külpolitikában ezentúl nagyobb aktivitásra törekszik, ma már láthatóvá vált. Az osztrák kormány ugyanis uj utat keres arra, hogy az államot borzalmas helyzetéből megszabadítsa és a népet az elsülyedéstől megmentse. A kormány tisztában van azzal, hogy Ausztria exisztenciájárói van szó. A kancellár — amint a hivatalos kommüniké bejelenti fogadta az antant hatalmak képviselőit és fölhívta figyelmüket a londoni konferencia határozatai által teremtett súlyos helyzetre. Az általános világhelyzettel kapcsolatban az osztrák probléma nem látszik többé tisztán pénzügyi, hanem inkább és túlnyomóan politikai ügynek. Minthogy az osztrák kormány véleménye szerint a közel jövőben felszínre kerül az egész középeurópai kérdés, a kormány lónak látta, hogy személyes érintkezést keressen a középeurópai kérdés alakulásában legjobban érdekelt három szomszédos állam vezetöféríiaival, Berlinnel, Rómával és Prával. Seypel kancellár ezért már vasárnap este Prágába utazott, hogy Benes miniszterelnökkel találkozzék, hétfőn este pedig tovább utazik Berlinbe Wirth kancellárral való értekezésre. Ezt az elhatározó lépést siettette az osztrák kormánynak az antant képviselőivel folytatott tárgyalásai. Ez alkalommal kitűnt, hogy diplomáciai körökben Ausztriának és különösen Becsnek helyzetét fenyegetőnek tartják. Tekintettel a devizapiacon az utóbbi napokban bekövetkezett újabb viharos haussera, valamint a piacokon különösen az élelmiszerpiacon történt bevásárlások [ijesztő alakulására Becsben vagy aggodalommal néznek a dolgok lefolyása été. Minderről a bécsi külföldi képviseleteket is felvilágosították. Bécs. Reggel közzétették, hogy Seypel dr. szövetségi kancellár Prágába és Berlinbe utazik. Ez a közlés Bécsben a képzelhető legnagyobb mértékben feltűnést keltett. A kormánykörök nlély hallgatásba burkolóznak az utazás voltaképpeni célját illetőleg és megelégszenek annak kijelentésével, hogy a londoni konferencia döntése, amely semmivé tette Ausztriának a nagyhatalmak által garantált nemzetközi kölcsönre való reményét, felszínre vetette a középeurópai problémát. A nagyhatalmak döntése arra kényszeríti Ausztriái, hogy felhagyjon eddigi semleges politikájával és annál a szomszédjánál keressen támogatást, amely képes és hajlandó megmenteni a gazdasági összeomlástól A bécsi politikai köröknek az a nézetük, hogy a német birodalom politikailag és gazdaságilag szorongatott helyzetében aligha tud Ausztriának segítséget nyújtani. Éppen ezért kisebb jelentőséget tulajdonítanak Seypel dr. berlini utazásának és látogatását inkább a német birodalommal szemben való taktikai konceszsziónak fogják fel. Viszont úgy tudják a jól értesült körök, hogy Seypel dr. kancellárnak Benes cseh külügyminiszterrel való konferenciája Ausztriának Csehországhoz való közeledését jelenti, mind gazdasági, mind pedig politikai tekintetben. Rámutatnak arra is, hogy Csehország gazdasági érdekei sok tekintetben azonosak Ausztria érdekeivel. A cseh valutának a szomszéd államok valutája, főként bedig a már-már megsemmisülő osztrák korona főié való emelkedése legfontosabb’ piacaitól fosztotta meg a cseh ipart és a* cseh kormány kénytelen még pénzügyi áldozatok árán is megelőzni az* ipar válságát és a munkanélküliséget. Azt hiszik tehát, hogy Prágában kedvező a hangúim Ausztria nagyszabású segélyezésére, de tisztában vannak azzal is, hogy Csehország ezt a segítséget olyan feltételekhez fogja fűzni, amelyek igen messzemenően lekötik Ausztriát Csehországgal, szemben mind gazdasági, mind pedig politikai tekintetben. Seypel az átalakulásról Seypel dr. osztrák szövetségi kan-; cellar Prágából hétfőn este tovább utazik Berlinbe, hói Wirth dr. kan-* cellárral Ausztria helyzetéről fog tanácskozni. Az osztrák kormány Rómában is keresett már érintkezést. Mint a szövetségi kancellár az antant; bécsi képviselői előtt kijelentette, az Ausztriában beálló változás a szomszéd államokat is érintené. Seypel' dr. azt is kijelentette, hogy az osztrák kérdést most már nem pénzügyi, 1 hanem a világhelyzettel való összefüggése miatt csak mint politikai problémát leket kezelni. Olaszország az osztrák tervek ellen London. Mint a Daily Telegraph’ jelenti, Schanzer a londoni konferencia záró ülésén kijelentette, hogy Olaszország sem Ausztriának Németországba való bekebelezését, seem dunai föderációnak Ausztria részvételével való létesítését nem engedheti meg. Az olasz külügyminiszter könnyen érthetően utalt arra, hogy Ausztria számára kivezető ut az Olaszországgal való vámunió volna, ami mellett Csehszlovákia, mint harmadik társ jöhetne még számba. Tiltakozik a magyar kormány Budapestről jelentik: A nagy gazdasági problémák mellett, amelyek az utóbbi hetekben teljességgel betöltötték a magyar politikát, hirtelen előtérbe nyomul a külpolitikai orientáció kérdése is, annak következtében, hogy Ausztria a győztes nagyhatalmak rideg visszautasítása és: könyörtelen elzárkózása után nem iát más módot a végső katasztrófa elj hárítására, mint ha Csehszlovákiával egyesül. A külpolitikai helyzetnek ez a váratlan fordulata nagy hatást keltett a mértékadó magyar politikai körökben és a kérdés komoly megvitatásra került a szombat esti minisztertanácsban. A magyar kormány attól tart, hogy Csehország és Ausztria szoros politikai és gazdasági kapcsolata révén Magyarországot a szomszédos államok olyan gyűrűvel veszik körül, mely teljesen lehetetlenné teszi az ország gazdasági erőinek áldásos kifejtését és belpolitikái tekintetben is fenyegető veszedelmet je*
