Bácsmegyei Napló, 1922. augusztus (23. évfolyam, 208-236. szám)

1922-08-19 / 225. szám

BiscsÄYa »mmü Javßl a vasúti forgalom Összekötik a boszniai és ószerbiai ■.vir* vasúti vonalakat ^ .(ifef'S. H. S. királyság jelenlegi' vas- Xitfprgalma, három különböző vasút­vonalon bonyolódik le, még pedig a íövid vágányu boszniai vonalakén, a; Volt osztrák-magyar monarchiábói visszamaradt horvátországi és vajda­sági vasutakon és-az ószerbiai vasút­hálózaton. Ezek a vonalak, melyekét három ország örökségeképp vett át az f\ H. S. királyság, nincsenek az újon­nan előállott közgazdásági szituáció­nak megfelelően összekötve, nincse­nek az ország gazdasági vérkeringésé­nek zavartalan mozgásához hozzási­mulva., mert ezek.-a vonalak a régi államalakulásoknak rekvizitumai, olyan rekvizitumok, amelyeknek be­állítása a mostani államkeretbe csak hosszas munkával lehetséges. A for­galmi nehézségek, zavarok és egyéb' országos közlekedési, anomáliák nagy­­részben erre a vasutilgyi helyzetre ve­zethető vissza. A fölfejlődő jugoszláv ipari és kereskedelmi élet ugyanis sú­lyos feladatokat ró a vasutforgalomra, amely feladatokat a jelenlegi körül­mények között, a jelenlegi vasutfor­­gahni hibák miatt nem tudják ugv teljesiteni, ahogy , a, közgazdaság meg­követelné. Nem tud teljesíteni azért, mert például ma az a helyzet,, hogy a, boszniai szállítmányok, a szomszé­dos Ószerbiába; a. vajdasági és szerém­­ségi vasútvonalakon tudnak csak be­jutni, nagy kerülővel, mert a bosz­niai vonalak nincsenek összekötve közvetlen az ószerbiai vasutakkal. A hosnyák földről az ország fővárosa leié menesztett nagyarányú vagon­­szállítmányok részére csak egyetlen ut van Ószerbia felé: a Bród—Vinlcov- Ce-i vasútvonal, mely mint köztudo­mású, az S. II. S. királyság egyik ge­nerális vonala, amelyen egyéb vidé­kekről induló vagonok is keresztül­futnak. Elképzelhető, hogy ez a vo­nal milyen nagymértékben van meg­terhelve, milyen hallatlan torlódási áll időnk int rajta elő, hogy kezdi meg az ottani torlódás az egész szerémségi és vajdasági vasutak zavarait. A kormány, amely azon igyekszik, hogy a vasulforgalomnak ezen kény­szerű örökségét likvidáljál, hogy a for­galmi mizériákat megszüntesse, most egy összekötő vasútvonal építésével Miss Mc Cormick kalandja Párisban — Párisi levél — Pár nappal ezelőtt a, Majestic-on, á White Star óriás tengerjáró gőzö­sén Cherbourg-ba érkezett Miss Mathilde Me Cormick, John D. Rockefeller amerikai milliárdosnál!:, a világ leggazdagabb emberének az unokája és örököse. A milliárdoskis­­asszcmyt, akinek szenzációs szerelmi regényéről heteken át kolumnás cik­kek jelentekjneg a nagy amerikai la­pokban, még az Atlanti—Óceánon sem hagyták békében a riporterek, •akik szikratáviratok százaival és százaival kellemetlenkedtek Mathilde kisasszonynak. A miss azonban, mint jelentettük, könyörtelenül kidobta a kabinját ostromló újságírókat és ki­jelentette, hogy házassági tervéhez .változatlanul ragaszkodik. Miss Mc Cormick Cherbourgból ázonnal Parisba utazott. Utjának vég­leges célja természetesen Svájc, ahol vőlegénye, Max Oser, a hires zü­richi lovagló-iskolamester vár reá, de nem akart megállás nélkül^ elmen­ni a francia főváros mellett és elha­tározta, hogy néhány napi pihenőt enged magának, mielőtt a házasság boldog fészkében véglegesen elrej­tőznék a, világ kiváncsi szemei elől. Miss Mathilde mindenképpen ipar­kodik inkognitóját megőrizni, de ez bizony nem nagyon sikerül neki. Bár­hol jelenik meg, mindjárt fölismeri yalaki és olyan csodálat, és csődület próbálja ezt y fart hatatlan állapotot eliminálni. A boszniai ég az ószerbiai vasutak egybekapcsolására már meg­kezdődtek az építési' munkálatok: Uzsáce és Visegrád közölt már javá­ban folyik az összekötővasut kiépíté­se. Ha ez >a vonal kész lesz — ami pár hónap alatt valószínűleg megtör­ténik, — ebben-az esetben jelentékeny *}*&■*&5 C&S'ShSW'S' *> m%-22. augusztus 19. Anglia oly barátságtalan cselekedet­nek teldnteité, amely automatikusan megszünteti az ántántot. Hir szerint a legtekintélyesebb pénzügyi és bankszakértők közölték az angol kormánnyal, hogy Franciaország erőszakos > fellépése rettenetes ka­tasztrófát zúdítana Európára. Lloyd- George hajlandó volt ezt a figyel­meztetést kellően értékelni és kije­lentette ,hogy ha a francia parlament kényszerintézkedéseket szavaz meg Németország ellen, azonal egybe­hívja az angol parlamentet és intéz­kedéseket tétet a katasztrófa elhárí­tására. Újabb tanácskozás lesz Brüsszelben, A Petit Párisién jelenti, hogy a legfelsőbb tanács az ősz végén való­színűleg Brüsszelben fog összeülni. _ A francia közvélemény szerint a jóvátételi bizottság nem fogja Német­ország részére újabb garanciák nél­kül a moratóriumot megadni. A fran­ciák erősen remélik, hogy Belgium a francia álláspontot támogatni fogja. A Wolff-ügynökség londoni tudósí­tója arról értesül, hogy angol körök­ben a jóvátételi jegyzék következté­ben előállott helyzetet egyáltalán nem fogják föl tragikusan és nyugod­tan néznek a jóvátételi bizottság dön­tése elé. A Journal des Débats a jóvátételi j bizottság tárgyalásáról azt közli, hogy a deleátusok megegyezési for­mulát keresnek. Ebben a pillanatban nem a szavazatok száma a fontos, hanem inkább az, vájjon lehetséges-e kompromisszum. Mindenesetre meg­állapítható!, hogy a delegátusok egy­más között is beszélgetéseket folytat­tak. veszi körül, hogy azt még a miss amerikai idegci se bírják ki. Legutób­bi kalandja alkalmával azonban, a melynek hire már bejárta a világ­sajtót, nem ez a szertelen csodálat juttatta kellemetlen helyzetbe. A missnek ugyanis vasárnap délelőtt egy nyomtatott hirdetmény került a kezébe, amely arról szólt, hogy Pá­risban csak a Montmarte-oq és a Montmartre-on is csak a »La Petite Chamniére«-ben lehet jól mulatni. »A Petite Chaumiére — harsogta a rek­­lámcédula — a legérdekesebb látni­való az éjszakai Montmartre-on«. Érthető tehát, hogy a millnárdos­­kisasszony rögtön kedvet kapott megtekinteni ä »Montmartre legérde­kesebb éjszakai látnivalóját«. Egyik kísérőjével azonnal váltatott egy földszinti páholyjegyet az esti elő­adásra. Kísérője ugyan kissé aggo­dalmaskodott, hogy nem lesz-e na­gyon »művészi izü« ez az éjszakai mulatság és aggodalmát közölte is a iniss-szel, Mathilde kisasszony azon­ban dobbantott egyet a lábával és er­re minden ellentmondás megszűnt. Leszállt az est, autóba ültek és szél­sebesen robogtak a Montmartre felé. A »La Petite Chaumiére« a Ruc Berfhe-uteában van és néni kell azt gondolni, hogy nevének megfelelően egy szerény kis szalmakunyhó vol­na. Ez az intim éjszakai helyiség, éppen ellenkezőleg, valami nehezen körüli rható bar-kabaré-inoulin-rouge­­keverék, ahová művészek és millio­mosok járnak és ahol rendkívül ér­dekes színdarabokat adnak elő. Úgy a színpadon szereplő színésznők és táncosnők, mint a közönség soraiban csillogó hölgyek a lehető leggazdasá­gosabban bánnak a ruhaneművel. Horribilis pénzeket táncolnak és mu­latnak el éjszakánkint és úgy gondol­ják, hogy ezt a költekezést illik vala­mivel ellensúlyozni. Az már aztán vita tárgya lehet, hogy éppen a kosz­tümök terén helyénvaló-e a túlságos takarékosság. Miss Mc Cormick kisérőjével együtt, aki régi jóbarátja a család­nak, helyet foglalt a páholyban. Kis­sé elkésve érkeztek; a mulatság és az előadás már javában folyt. Az amerikai kisasszony tágranyilt sze­mekkel nézett körül: a látvány nem olyan volt, mint amilyet ő várt. A kosztümökben megnyilvánuló taka­rékossággal még csak megbarátko­zott volna valahogy, de romlatlan szivét az illendőségben kifejtett még nagyobbmérvíi takarékosság annyira sértette, hogy haragosan rázogatta rövidrenyirt, fiúsán göndörödő szőke fürtjeit. Mikor pedig pár perc múlva az előadás minden kétséget kizáróan túllépte a tisztesség legvégső hatá­rait is, a fél- és háromnegyedrészben meztelen nők láttára a miss annyira felháborodott, hogy felpattant helyé­ről és méltatlankodását egyáltalán nem titkolva kiáltott oda kísérőjének: — Shocking! Shocking! Come you, I’ll go homeward! Fuj! fuj! Jöjjön azonnal, haza akarok menni! Ezzel kirohant a helyiségből, fa­képnél hagyva a párisi művészeket akik azonban egyáltalán nem zavar-Devizabizottságot Szaloiicára — MI drágítja az árut ? — Az államhatalom végre rászánta magát, hogy segítségére siet a drága­ság által sújtott tömegeknek. Négy, miniszterből, — közöttük a pénzügy­­miniszterrel — külön bizottságot ala­kítottak, a pénzügyi államtitkár bevo­násával, 'amely speciális drágaság­letörő bizottságnak egyedüli feladata/ szervezni az egész akciót a tűrhetet­len: drágaság ellen. A bizottság bizonyára hasznos és eredményes munkát fog végezni, hár‘ az eddigi tapasztalatok a közönséget a, pesszimizmusra hangolják és min­denki azt hiszi, hogy alakíthatnak, akármilyen bizottságot, a drágaság megmarad, sőt egész bizonyosan fo­kozódik. S a közönséget ebben a ptsszirniz­­musában eléggé súlyos, közvetlen ta­pasztalatok erősítik meg. Ezek közül szóvá teszünk egyet,, amely rávilágít arra, hogy — néhai magai az állam, amely most kérlelhe­tetlen hadat üzen a drágaság ellen, —« ott van a drágítok között, akik ellen hadakozik. Tudvalevő, — mozgalom is indult' már ebben az ügyben, — hogy pél ­dául suboticaí kereskedők csak akkor.: vámolhatják el áruikat a suboticaí: vámhivatalnál, ha a novisadl Narodna' Banka kebelében működő deviza-bi­zottságtól engedélyt kapnak az áru ki­váltásához szükséges deviza beszerzé­séhez. Az eljárás, — mint ismeretes, — az, hogy midőn valamelyik kereskedő külföldről árut kap, a számlát, amely­re a külföldi cég már hitelesen ráve­zette a bizonylatot, hogy az áru kül­földi gyártmány elküldi Novisadra a irereskedelmi kamarához, amely enge-;: délyt ad az áru »behozatalára«. Ez­után a kamara által láltamozott és felülbélyegzett faktúra, p novisadi Na­rodna Banka deviza bízó óságához ke­rül. Ez a fórum azután kiad egy en­gedélyt, amely feljogosítja a kereske­dőt, hogy az áru kifizetéséhez szüksé­ges külföldi devizát megveheti. Ilyen hosszadalmas és költséges el­járásra van szüksége a suboicai ke­reskedőnek, hogy az árujáért kimé Itatták magukat az incidens által. Ki-1 rohant és barátja alig tudta utolérni, j Autójába szállva miss Mathilde azon­­inal kiadta a parancsot a sofíőrnek: I — A rendőrségre! És csakugyan a rendőrségre haj­tatott, ahol a miss szintén teljes mér­tékben felháborodott atyai barátja, aki már csak azért is restelte a dol­got, mert ő reá volt bízva a leány, szabályszerűen feljelentést tett Mr.; John D. Rockefeller unokahugának nevében közerkölcsiségbe ütköző ma­gaviselet cimén a »La Petite Chau­miére« tulajdonosa, színészei és lá­togatói ellen. A Rockefeller és Mc Cormick név a rendőrségen természetesen nagy respektust keltett, a rendőrkapitány szigorú megtorlást ígért és ő maga szállt ki az »erkölcstelenkedés« szín­helyére. A kapitány alapos vizsgála­tot tartott, végignézte az egész elő­adást és a bacchanáliát, de semmit sem talált, amin megbotránkozhatott volna. Másnap reggel pedig hosszú megfontolás után értesítette Miss Mc Cormickot, hogy bármennyire tiszteletben tartja is a milliárdoskis­asszony lányos ideálizmusát, semmi­féle mestorlő lépést nem tehet az ügyben, mert az előadás minden te­kintetben megtartotta a Montmartre­­on uralkodó szokott »művészi« nívót. Az eset után bizonyosra vehető, hogy a miss nem éppen a legjobb véleménnyel fogja elhagyni a fran­cia fővárost, amely szerinte oly rneg­­botránkozíatóan »erkölcstelen«. mértékben tehermentesülnekí a sze­­rémségi vonalak. A forgalom lebonyo­lításának egy részét Ószerbia felé ezen ai vonalon keresztül lehet majd intéz­ni, ami időben, fuvarköltségekben is számításba jöhető eredményt fog je­lenteni, eltekintve attól, hogy a köz­lekedés egyensúlya szempontjából is nagy hasznára lesz az országnak. Anglia fearátságfataH lépésnek tekintené Franciaország feállé fellépéséi — Brüsszelben uj'' konferencia lesz — j Parisból jelentük: A Chicago Tribu ne jelentése szerint a francia kor many néhány nappal ezelőtt hivata Sósán közölte az amerikai kormány nyal, Jíogy az Amerikával szembet fennálló adósságainak és kamatainál megfizetése a német jóvátétel! fizeté sek teljesítésétől fiigg. Franciaország csak akkor Űzethet Amerikának, ht Németország már minden kötelezett ségét teljesítette és ba megkapja az a kilencven milliárd papirírankot, ; mit Franciaország az elpusztult -terü­letek felépítésére német számlára ki­adott. f;z- azt jelenti,. — jegyzi mer a lap -- hogy Franciaország negy­ven—öf\’en éven belül nem ■ akar fi zetni Amerikának. A Matin jelenti : Brüsszelben m; minisztertanács volt, hogy Francia­­ország magatartásával szemben ál­lást foglaljanak. Remélik, hogy, Bel­gium közvetítésével végre ismeg egyezést tudnak létrehozni és a leg­közelebbi konferenciát Brüsszelbe! tarthatják meg, előreláthatólag no­­ivemberhen. Sokat várnak attól, hogi ezen a konferencián esetleg Amerikc is részt vesz. ! A Daily Mail párisi kiadása azt ir­­[ja, hogy ha Belgium Franciaország \ ellen fog szavazni, úgy az angol— iolasz álláspont a jóvátétel! bizottság­ban győz. Ebben az esetben a bizott­ság francia delegátusa és elnöke jDubois, visszalépne. Ha viszont Ang­­jlia maradna alul, úgy biztosra ve- Iszik, hogy Bradbury angol delegá­tus lép vissza. A Newyork Herald munkatársa beszélgetett egy nagyrangti hivata­los személyiséggel, aki kijelentette, hogy Franciaországnak Németor­szággal szemben való külön fellépését

Next

/
Oldalképek
Tartalom