Bácsmegyei Napló, 1922. augusztus (23. évfolyam, 208-236. szám)

1922-08-17 / 223. szám

BACSMEGYEI NAPLÓ

W22. augusztus 17.

A pápai nuncius

meglátogatta a temjiloa^okat Csütörtökön utazikvíssza Beográdha

'ALszent-terézi plébánia illusztris .vendége, Monsignore PeHegrinetti, a Leogradi pápai nuncius, a szerdai napon látogatást tett a suboticaj templomokban,

■‘A Vatikán beogradi követe délelőtt tizenegy órakor autón, előbb a szent- Tókusi templom elé hajtatott. A templom bejáratánál Rajics Balázs plébános fogadta, majd a jelenlevő papság 'kíséretében szemlélte meg a templomr/t.

“Ezután a hajtatott a

GR oldal.______________

szent-györgyi templomhoz nuncius, a,hot Hegedős Benjámin plébános fogadta és kalauzolta a templomban.

Innen délután egy órakor a szent Ferenc-rendi teinplomot látogatta meg, ahol a rend szerzeteseinek, élén Bukovina József páter Icvardián fogadta.

A nuncius előbb a rendházat látogatta meg, majd a kvardián és a szerzetesek kíséretében megtekintette a templomot.

Innen a nuncius visszatért a szeutterézi plébániára, ahol ebéd volt, amelyen a vendégül jelen levő idegen plébánosok vettek részt.

Délután 5 órakor a nuncius autón Palicsra ment. ahová a papság követte. A nuncius estig maradt Palieson, ahonnan visszatért a szentíerézi plébánián levő szállására.

Monsignore PeHegrinetti rendkívül "elismerőleg nyilatkozott az itt látottakról és különösen arról, hogy két egészen uj templomot tekinthetett meg. A: nuncius csütörtökön reggel a nyolc órai gyorsvonattal utazott vissza Beogradba.

<»«[•© «'® a®®«** *»*»*••»*'►•»•••

A londoni sakkverseny

— A tizennegyedik forduló után —

'A londoni sakkverseny befejeződéséhez közeledik, A versenyzők jelenlegi állása nagyjából megfelel a várakozásnak, legfeljebb Bogoljubov gyenge szereplése ős Vidmar dr. mesés formája kelthet meglepetést. Capablanea, Aljechin, Rubinstein múltjukhoz méltóan szerepelnek. Maróczy frissen és kitünően tartja magát a nagyszerű társaságban. A tizennegyedik forduló nem hozott meglepetést. A favoritok' nyerlek, csak Capablanea partieja maradt függőben az öreg angol bajnokkal, Aikins-szal szemben.

Aljechin megverte Morrisont, Vidmár győzött Wahltuch-kal szemben, Rubinstein a fiatal hollandust, Füvét verte meg.

Maróczy legyőzte az ausztráliai Watsont, Tartakover dr. a. szimpatikus bécsi mester Yates^szat szemben aratott. diadalt.

Győzött végül, először, az olasz Marotti is az .orosz Sznoszkoborovszkival szemben.

Remis-vei csak egy partié'1 végződött, Réti és Bogoljubov között.

Az Atkins1—Capablanea partién kívül függőben vannak most a Rubinstein—Vidmár, Rubinstein—Bogoljubov, Réti—Watson és a Sznoszkoborovszki—Morrison játszmák.

A versenyzők állása a tizenegyedik forduló után:

Aljechin 9; Capablanea, Vidmár 8 és fél (1); Rubinstein 7 (2); Tartakover dr. 7: Réti 5 és fél (1): Maróczy 5 és fél; Bogoljubov 5 (1); Euwe, Yates 4 és fél; Atkins í (1); Wahltuch H; Sznoszkoborpvszki 3 és fél (1); Morrison 3 (!>: Watsoar 2 és fél (U; Marotti %.

Az ötsefik ffSanlón Capablanea Sznoszkohorovszkít a következő játszmába« győzi? lie ;

Világos: GapabJai&ca, Sötét:' S*noszkoborov3z>a 1.. tß—ttf. d7—d5. 2.

Hgl—Í3, Hg8—16.. 8. c2—cd, e7—e8. Fel—aö. S. e2—«3,

jc7—c6. 8. Vdí—c2, b7

c6X'd5. 10. Fii—dd,

0—0, h7—h6. 12. Fgő—h4, Hf6—h5. 13. FMXe7.. Vd8Xe7. 14. Bíl—el, Ve7— dő. 15. Vc2—a4. a7~~a6. J6. Fd3—!5, g7—go. 17. FÍ5Xd7, Vd8Xd7. 18. Vad— b3, b6—b5. 19. Hf3—a4, Vd7—d6. 20. Hc3—a4, Ba8—e8. 21. Illái—c5, Fb7—c8. 22. Hc5—d3?,

Fc8—b7. 23. Hd3—c5, Fb7—c8. 24. líc5X’a6, Fc8—d7. 25. Ea6—c5,

Fb7—c8. 26. Hc5—d3. Fc8—b?. 27. Bel—c2, Ba8—c8. 28. Bel—el,

Bf8—c8. (Jobb Kg7 és azután {7—16, de világos arra is nyer. 29. a2—aí, f7—Í6. 30. He5Xg6. Kg8—f7. 31.

Hg6—Í4, HböXM. 32. IId3—fi,

Fb7—a6. 33. aiX'bö, Fa6Xb5. 31. H£4Xd5, Vd6—e6. 35. Bc2—c3,

c6Xdő. 36. Vb3Xb5, Bc8—b8. 37. Bc3—cT.-c:, KÍ7—28. 38. Vb5—d3, feladta.

A koldus Ausztria

Londoni csavargók — ausztriai nyaralók — Megbukott pénzhamisítók

Az utolsó hetekben a legelőkelőbb salzkammergtiíi fürdők: Isclrl, Salzburg, Berchtesgaden, Gmunden legelőkelőbb szállodáiba rengeteg angol érkezett, akik ott igen költekező életmódot folytatnak. Bár senki sem tudta kicsodák, mindamellett, mert ngoiok voltak s mert igen elegáns inbereknek látszottak, csakhamar belekerültek a salzkaimnerguti előkelőségek érdeklődésének középpontjába. Egy szép napon azonban kipattant a titok: ezek az angolok, akik oly elökeíöen költekező életet folytatnak, akik mindenütt ott vannak, ahol a salzkaimnerguti nyaraló előkelőség csillái valamit — angol munkanélküli emberek. Otthon 6—8 font havi segélyt kapnak, amiből otthon, Londonban, alig lehet megélniük, ezért azután csoportokban lerándulnak Salzkamm ergutba, ahol a nyolc fontból kapott cgymillióhétszázezer koronából fényűző életet tudnak folytatni. Minden hónapban haza utaznak, hogy Liverpoolban vagy Manchesterben újra levessék a legújabb szabású ruhájukat és a munkanélküli segélyt kifizető pénztárak előtt a ré-Qeorge Cirósz

Berlin, augusztus 13. A nagybeteg Németország pulzusán tartja egyik kezét, a másik kezébbn pedig ceruzával vagy ecsettel papírra veti diagnózisát a legnagyobb német művész: George Grosz. Az őszintén látni tudó intellektus forrongó lelkiismeretének évtizedes bensöbeszoritása eruptív erővel tör ki belőle valami félelmetesen merész művészi igazságszolgáltatásban. Soha német ember nem látta úgy Németországot, mint. George Grosz és a Malifc-Verlágnál megjelent gyűjteménye: »Das Gesicht des faerrscheiđen klassec 57 rajziján elmondja a militarista Németország történetét máig. Véresen borzalmas kritika ez a grószi történelem, melyben a történést a vonalak között megrázóan érezzük. Néhány primitívnek látszó vonás és először látjuk képben megeleveníteni a német junkert, akinek az ostztálygög évszázadok óta anynyi fenhéjázást szántott az arcába, a porosz őrmester bestiális alakját, az iszonyat-emlékű »Schutzmann<-t és a porosz militarizmus idilliében, háláira kikészített milliók hóhérait, a Wiihelni-generálisokat. Hű fotográfiák ezek, melyeknek képe, minden németnek legtitkosabb bensőjében izzotí. GrÖSK látta meg legjobban, legigazabban az arcukat. Minden képe valami fájdalmasan nagyszerű átélés, hatalmas feissabadolfe évszázadok súlyos, swritö bilincsei *HR, hazugság sallangok, giccms szenthnentálizmusok lerombolása s egy szent művész merész ki&í&ae.: tíhredjeleki jßpfcre két rétogl>en PQ^ia be Néb6. 9. cíXd5, gr, kopott', pecsétes munkaruhában Fc8—b7. 11. ácsorogjíusak a maguk néhány fontjaiért, mellyel rögtön hajóra, illctáieg Calais's an expressre ülnek és robognak a legelőkelőbb .osztrák furdeiirelyckre.

Linzben nemrégiben letartóztattak egy tolvaj bandát, amely a városban és környékén rengeteg betörést követett el.' A banda egyik tagja a rendőrség előtt érdekes vallomást tett. Arra a kérdéssé, hogy miért vetemedett betörésekre, igy válaszolt;

— Pénzt kelleti kerítenem a vállalatunk tízemének fentar basához.

biagynehezen bevallotta, hogy pénzímmisiió vállalatba kezdtek bele.

— Pecbünk veit — mondotta. — Eleinte nem vett csak a tizkoronások csinál ásóhoz való kfisénk. Hozzákczd&ink tehát fekoronásokat csinálni. Egy fízkoronás azonban már akkor 12 koronába került. Nagynehezen, igen súlyos áldozatok árán — mert dollárban kellett megfizetnünk

■— szereztünk egy klisét, amellyel százkoronásokat lehet csinálni. Közbe» azonban a nyersanyag: papír, festék egyre drágult s mi nemsokára egy darab százkoronás, amelyet vállalatunk előállított, 1(14 koronába volt nekünk.

— A .kormány — mondotta — egész nyugodtan tűrhette volna üzemünket, hiszen voltaképpen javítottuk az osztrák koronát. Minthogy,, azonban sokat ráfizettünk az üzletre, olyan készüléket akartunk beszerezni, amivel 50,000 koronásokat lehet gyártani. Volt is rá ajánlatunk'Londonból, de sok pénzt kellett ősz* szeszedmink. amíg a szükséges gépek és rajzok árát sterlingben megfizethettük volna. Egyre drágult a! sterling.

— Nem is bánom, hogy letartózíaftak bennünket. Mert ahogy az osztrák korona romlik, nemsokára az5

50,000 koronásokat se lett volna 'qr-í deines csinálni, 60,000 koronába ke-: rüít volna rövidesen nekünk egy.

C><* •<*«««:»«>«» »««>«>

Szigorban büntetik a forgalmi a síé hátralékosai^

—Nyolc-naf on belül meg- kell fizetni az adóhátralékokat —

A forgalmi adónak a második évnegyedekre való befizetési’ terminusa július végén lejárt már, mindezideig azonban csak kevesen, tettek eleget az adókötelezettségüknek. Hiábavalónak bizonyult ismét a pénzügyigazgatóságok minden fe!hívása, az adókötelesek nem fizetnek. Nnes talán egyetlen más adónem sem, amelyben annyi volna a hátralékos, mint a forgalmi adónál.

Az első évnegyedre szóló forgalmi adót is csat kevesen fizették meg és ez akkori adófizetések ellenőrzése most van folvamatban. A második negyedévre szóló forgalmi adó-befizetéseket most már gyorsabban fogja! a pénzttgvfgazgaíóság ellenőrizni és tekintettel arra, hogy az adókötelesek olyan nagyfokú nemtörődömséget, tanúsítanak. eme legújabb adóval szem ben, a pénzügyigazgatóság felsőbb utasításra a legszigorúbb rendszabályokat fogja alkalmazni az' adóhátralékosokkal szemben.

w.t vív.?.-.!*

metországot. A felső réteg a kapitalista — militarista' — junker típus és ezeknek uszályhordozői, az emberbőr be bujtatott bestiák. 3 hazug igék terjesztői, a mérhetetlen rabszolga had — akiket Grósz, mint ál lat-embereket szokott rajzolni, — a másik réteg az elnyomottak tömege. A kontrasztok, bár sohasem túlzottak, mégis forradalrnilag hatnak, nem ismernek kegyelmet. Grósz lerántja la régi bűnök lepleit s a maguk lelki meztelenségében dobja elénk a ledöntött nagyságokat.

A politikai rajzait egész Németország ismeri, minden becsületes német intellektus mea culpai azok. Ezek a rajzok a szunnyadókat, óvatos-kitérőket és kregyezóket is tettre ingerük; minden vonás akció,' — hatalmas pörölycsapás a tettek izzó műhelyében.

Nagy meglepetés vér azokra, akik Grósz művészetét eddig egyoldaliinak hitték. A legközelebbi jövőben egy uj mappa jelenik meg, Grósz egyéb, nem politikai rajzaival és aquarelljeivel. Grósz híveinek és barátainak meghitt társaságában láttam ezeket a rajzokat. Felejthetetlen művészi esemény volt számomra az a két ára, mialatt végiglapoztuk mint száz eddig még

■isin iscnurk rajzát. Ezekből abbén tökéletesen megtamsrjufc Gross egyéniségét, mindent átfogó koncepcióját, egészen uj színeit, ow£y«fc még harcosabban hatnak, mini a jeUegzetc* grószi vonatai;. K témája legtöbbször: nyástsjaoigár meBinismü) _ és akkor a iegmüvésíribb, npjfee® east a meztelenséget fizšksilag fe érzékelteti. A testnek ezek a meztaíeoságal, & fájdalmasan rut vonások gyakori vissza térései, az■ ef.Uirag.ilt- rosíjstt As ,kj

Mint most ugyanis a pénzügy.gaz-! gatóság közli, az adófizetéseknek éyi különösen a forgalmi adó befizetésé-1 nek késedelmessége érzékeny kárt* okoz az államkincstárnak és a hiva-f taloknak is sok fölösleges munkát sze-j réz. Ennek megakadályozása céljából: a pénzügyigazgatóság hivatalos közié-.’ mányiján íelhivja az adófizető1 polgá-j rókát, hogy adófizetési kötelezettsé-i giiknek nyolc napon belül tegyenek^ eleget és ezen határidőn belül fizes-j sék be ai pénzügyigazgatóságnak &ZÍ 1921. év utolsó negyedére és az 1922-; év első és második negyedére esedékes forgalmi adót. ;

Ha ezt az adóhátralékosok elmuy Iasztanák, úgy a pénzügyigazgatósá^ ingóságaikra végrehajtást rendel el éa| adótartozásaikat a legkíméletlenebbül!

I behajtja. Ezenkívül az adófizetéssel késedelmeskedöket a forgalmi adórólj szóló törvény 12—13. szakasza alap-, ján az adó öttöl-huszezorosig terjedő; összegére rugó pénzbírsággal sújtja. 1

medencecsontok, megtört derekak ési ja degenerációba görbült, valamikor; l merész ivü hátak, — szomorú igaz-.: •ságok. Egy uj világot tár föl előttünk^ |A ímeztelen valóság«, amit eddig ai íruha eltakart, felénk kiált a képekből.' Ritkán adatott meg művésznek igyj látni és igy meglátni mindent. Ésj |amit Grósz meglátott, azt mi csak hal-, ványait,, nagyon mélyen az öntudat; alatt, valahogy csak sejtettük —. s; finost a sejtelmek egyre-másra féléi-, mes valósággá válnak. j

Megdöbbenve állottam a képek előtt, de fölujjongott bennem valami uj ésj [átfogóan nagy művészi lehetőség !ö!-i ismerése. Mennyi mindent kell más , képp látnunk! Mennyi hazugságot kelli lerombolnunk, hogy a régi művésziét-’ ienség apokalipszisén át a művészet, a grószi hiszekegyet vallja! i

Néhány expresszionista rajzának; dinamikus hatását csodáltam. Nála az; expresszionizmus technikai kérdési Az ötlet' ideges vibrációi, a gondola-' tok, a. ki nem élt vágyak, a visszafojt tott akarások szerte cikkáznak a térben, mint apró láthatatlan porszemek^ melyek az emberből szakadtak ki azj aeliterbe s az emberhez térnek vissza, ogy örökké tartó körforgásban. Grósz, ezeket az élet-atomokat mozgásukban: érzékelteti s ezért az expresszionizmus; technikája. j

Grósz fejlődése a művészi lehetőségek olyan skáláját ígéri, amely fölötte; áll minden iránynak, minden eddigi; művészi dogmának s amelyből a jövő' művészete: a grőszizmus fog kiala-j kulni. ,.;v , :

Bakonyi György.

.1 yry'f-«•’ I