Bácsmegyei Napló, 1922. augusztus (23. évfolyam, 208-236. szám)

1922-08-17 / 223. szám

2. oldal BACSMEGYÉl NAPLÓ kormaaynafc Ljubljanában tartózkodó tágjai előtt. A díjkiosztások során a csehszlovák s'/okolisták a király névbetüs arany­óráját, valamint Beograd város aján­dékát — piroti szőnyegeket — kap­ták. A jugoszláv szokolisták a közokta­tásügyi minisztérium diját — bosnyák ezüst evökészlgtet — kapták. ' V francia versenyzők Csehszlovákia ajándékát, egy pojnpás üvegkészletet kapták. A luxemburgiak bronzszobrot kap iák, mig a belgák dija egy művészi •írókészlet volt. 1922. augusztus 17 • Sorkereskedelem / és a szőlőtermelés válsága Lesz-e az idea szüret ? Szünetel a bor* es a s*51ők|vite! C’’—- Novisadi munkatársunktól. — „ A jugoszláviai szőlősgazdákat ko­molyan foglalkoztatja az a probléma, ihogy, mi lesz az idei szőlőtermeléssel. A termés jónak ígérkezik. A szclőter­­molök azonban még a tavalyi bort sem tudták értékesíteni. A borkivitel ma teljesen szünetel s olyan hangok hal­latszanak, hogy az idén nem is szüre­telnek, hanem a szőlőt adják el. Ä jugoszláviai borkereskedelem válságos helyzetével foglalkozott a nemrég ífagrebban lezajlott kongresszusi is, nhol Reitner tanár előadás keretében kimutatta, hogy Jugoszlávia borterme­lése évente 10 millió hektoliter, melyből Szerbiára 3 millió, Bácska, Bánát, Baranyára 3 millió, Boszniára il millió, Dalmáciára (550.000, Szlavó­niára 1. millió 500, Macedóniára 500 ezer, Montenegróra pedig 300.000 hek­toliter esik. Ebbő! kivitelre évenként két millió hektoliter jutna. Jelenleg A millió hektolitert tesz ki az a bor, mely a jugoszláv bortermelők s ke­reskedők pincéjében vár kivitelre. , A borkereskedelem válságát külön­böző okokra vezetik .vissza. A rossz közlekedési viszonyok, a hagy vám s a vámkezelés nehézségei okozzájj* a legtöbb bajt. Mig Magyar­­országon a külföldi kivitelre annyi vadont kap a kereskedő, amennyit akar, addig nálunk alig juthatunk va­gonhoz. A fuvar drágaságára jellemző, hogy egy liter bor szállítása Vrsactöl Mariborig 2 és fél dinár. A vámhivata­­ilpk azt követelik, hogy minden hor­dót ott keli hitelesíteni, ami sok időbe kerül s sok költséget okoz. A külföldi 'kereskedők ezért teljesen elmaradtak. A karlócai, kamenicai, s ledincei he­gyekben 10—15.000 hektoliter tavalyi bor van; a többi községekben hason­lóan úgy a borkészlet, csak azt adják el a termelők, ami a lokális fogyasztás céljaira szükséges. Az idei termés a borkészleteket ha­talmasan növelni fogja. A szőlő ára aránylag olcsó, a csemegeszőlő kilója 3—5 dinár a termelőnél. Szölökivitei is teljesen szünetel. Ezelőtt a bécsi és más kereskedők vagonszám exportál­ták a csemegeszőlőt. A válságot fokozza a hordó drága­sága, a régi hordó literje négy és ;öt korona, az újé 8—10 korona. Ila a kormány nem intézkedik, az egész '-szőlőtermés tönkre megy. n A borkereskedelem válságának meg­szüntetése, a kivitel előmozdítása vé­gett a zagrebi és vrsaci borkereskedők mozgalmat indítottak, de hogy ennek flesz-e eredménye s hogy az nem ké­­’sö-e, nagyon nehéz eldönteni. Mem nevezik ki az uj suboticai polgármestert A főispán beográdi tárgyalásai fogják megoldani a városi közigazgatás válságát A suboticai városi közigazgatás válsága még mindig nem nyert meg­oldást. Tulajdonképpen még a főis­pán lemondása következtében beál­lott helyzet sem tisztázódott telje­sen, bár bizonyosra vehető Dóba­­novácski főispán maradása, azonban a városi közigazgatás válsága még csak fokozódott azáltal, hogy néhány nappal ezelőtt Pletikoszits András dr. polgármester is beadta lemondását. A polgármester lemondásának el­fogadásáról mindezideig nem dön­tött a belügyminisztérium, bár a pol­gármester lemondólevelét már szom­baton felterjesztette Dobanovácski fő-ispán a belügyminisztériumba. így egyelőre még bizonytalan, hogy a belügyminisztériuum elfogadja a pol­gármester lemondását, de ezzel szemben biztos értesülésünk van ar­ról, hogy Pletikoszits polgármester ezúttal semmiesetre se lesz hajlandó lemondásának visszavonására és mindenesetre távozik állásából. így tehát a belügyminisztérium döntése lényegében nem befolyásolhatja mái; az ügyet. A kérdés ezekután már csak az lehet, hogy ki lép Pletikoszits pol­gármester örökébe. Erre vonatkozó­lag máris a legkülönbözőbb kombi­nációk merültek fel, azonban ezeknek nincs semmi komoly alapjuk. Mint' beavatott forrásból értesül munka­társunk, ebben a kérdésben a bel­ügyminisztériumban hasonló a véle­mény, mint a főispán lemondásának esetében, ugyanis nem akarnak uj polgármestert kinevezni Suboticára. A kormányt ebbep a kérdésben el­vi álláspont irányítja, miután a kö­zelálló uj kerületi beosztás érvénybe­lépésének idejéig, illetve az uj íő­­ispáni kinevezésekig; nem akar a közigazgatás vezetőállásaiba uj em­bereket helyezni. így nincs kizárva az sem, hogy a suboticai polgárraes­­ferváiságot egyszerűen úgy fogják esetleg megoldani, hogy Tabakovics Miklós alpolgármestert bízzák meg ideiglenesen a polgármesteri teendők ellátásával. A lemondott Pletikoszits polgármester már most sem jár be hivatalába és jelenleg is Tabakovics alpolgármester helyettesíti, amíg a válság el néni intéződik. Mindez azonban egyelőre csak fel­tevés, azonban a suboticai városi köz­­igazgatás válsága a napokban vég­leges megoldást fog nyerni. Dobano­vácski Pál főispán ugyanis Beográd­­ba utazik, hogy TimotieviccSel, az uj belügyminiszterrel, folytasson még tárgyalásokat saját lemondása ügyé­ben és ugyanez alkalommal fognak dönteni a polgármesterválság ügyé­ben is. Szakadás az angolok és franciák közt A londoni konferencia után — Poincaré szerint nem bomlik szét az antant — A francia és angol álláspont a jóvátétel kérdésében Testszinn fürdófüzők, melltartók és mellfiizök hasszordóvai készülnek-.‘-v* -óii#4,. Stéinnr ScMffer Margit jaző szalonjában t * ***** JCárídmimra a. 7. (Bmay-köx.) füitnnnTttfr““********!“ Miután a londoni konferencia si­­rertelenü! befejeződött, a francia is az olasz megbízottak már tegnap elhagyták az angol fővárost. Az ér­tekezlet meghiúsulása előtt Schan­­zer olasz külügyminiszter a Lloyd- Oeorge és Poincaré közötti nézet­­eeltérések áthidalása végett azt in­dítványozta, hogy az értekezletet hat-nyolc hétre napolják el. A szö­vetséges kiküldöttek ezt az indít­ványt el is fogadták, de azzal a fel­tétellel, hogy Németország az erre az időre esedékes jóvátételi össze­get fizesse meg. Schanzer és Lloyd- George ezt a feltételt a jóvátételi bizottság döntésére akarták bízni, de ez ellen a franciák tiltakoztak, amire azután a tárgyalásoknak vé­ge szakadt. A londoni jelentés szerint a tár­gyalások teljesen eredménytele­nül végződtek, de a szövetsége­sek egymáshoz való viszonj’a nem rosszabbodott. Lloyd-George javaslatát, amely­nek lényege az, hogy a moratórium kérdését a jóvátételi bizottságra bíz­zák, valamennyi szövetséges elfo­gadta Franciaország kivételével. Poincaré ugyanis azon az álláspon­ton van, hogy Németországnak nem engedélyezhető moratórium anélkül, hogy újabb biztosítékot ne nyújtana. Arra a hírre vonatkozólag, hogy az álltámon belül szakadás fog be­következni, Poincaré a Havas-iigy­­nökség londoni tudósítója előtt kije­lentette, hogy ennek a hírnek a való­diságában nem kell hinni, mert ö mindent el fog követni, hogy ezt a szerencsétlenséget elhárítsa. Ha Anglia és Franciaország kö­zött megtörténnék a szakadás, — mondotta Poincaré — az bizo­nyára nagy szerencsétlenség volna és még nagyobb baj volna az, ha a két nép érzésben is el­távolodnék egymástól. A francia minisztertanács szerdai ülésén foglalkozik a helyzettel. Poin­caré Dubois tűk, a jóvátételi bizott­ság francia, tagjának hír szerint, azt az. iitesMs.t-adia, iiogy elknezsv- ä haladék megadását. Ha Németország mégis megkapná a haladékot, a francia kormány megtenné a szükséges intézkedéseket, mert teljes cselekvési szabadságot biz­tosított a maga számára. A francia lapok Poincaré maga­tartását természetesen helyeslik és hangsúlyozzák, hogyha Poincaré az angol miniszterelnök indítványát el­fogadta volna, elárulta volna Fran­ciaország érdekeit és ezzel aláirta volna egyúttal a saját lemondását is. A kudarc hatása Londonban. Brit hivatalos körökben nagyon sajnálják, hogy Franciaország az ér­tekezleten a többi szövetségessel el­lentétbe került. De a helyzetet nem veszik túl tragikusan. Szerintük Lloyd-George nem azért ellenzi a francia álláspontot, mintha a né­metek iránt gyöngéd érzelemmel viseltetnék, hanem azért, meri a franciák tervbe vett szigora rendszabályait nem tartja célra­vezetőnek. Ezek a rendszabályok szerinte káros visszahatást gyakorolnának Német­ország politikai és gazdasági hely­zetére és csökkentenék a szövetsé­geseknek azt a kilátását, hogy a jó­vátétel fejében nagyobb összegekhez jussanak. Hivatalos jelentés a francia álláspontról. A Havas-iroda a francia delegáció álláspontjáról a következő hivatalos adatokat közli: A francia delegáció a türelemnek és a mérsékletnek kezdettől fogva számos jelét adta, utalva Francia­­országnak különleges helyzetére, el­pusztított tiz megy éjére és azokra a uagy áldozatokra, amelyeket a kö­zös ügy érdekében hozott. A fran­cia hivatalos álláspont szerint Né­metország arra törekszik, hogy a jóvátételi összeget csökkentsék és ezért olyan politikát folytat, hogy Európa szemében fizetésképtelennek lássák. . A franciák változatlanul azon a nézeten vannak, hogy a szövet­ségeseknek Németországot kény­szer iteniök kell pénzügyi hely­zetének rendrehozására vegye­nek reális zálogokat, az ellen­őrzést pedig hathatósan szer­vezzék meg. A legnagyobb ellentét Franciaor­szág és Anglia között a londoni kon­ferencián a zálogok kérdésében volt. Nézeteltérés van még arra vonatko­zólag is, amely Németországnak minden zálog nélkül nemcsak 1922 december 31-ig akar moratóriumot adni, hanem még azon túlra is. Az,; angolok elutasították Franciaország­nak azt a kívánságát is, hogy Né-; mmetország a döntés meghozataláig! teljesítse a havi ötvenmillió arany márkát kitevő jóvátételi fizetéseket.- és a kiegyenlítő fizetések legkozeleb-i bi részleteii is. Poincaré kijelentette, hogy a francia kormány nem járul hoz­zá a jóvátételi bizottság döntésé­hez és cselekvési szabadságát minden esetben fentartja. Utolsó beszédét azzal végezi^, hogy az antant szétbomlásában neitP akar hinni és hogy ennek a szeren-; csétlenségnek elkerülésére mindent1 megtesz. Lopott áruból berendezett üzlet / Félmillió koronát meghalad a Klem Géza cég kára Megírtuk' a minap, hogy Klein Gé­za suboticai fiiszernagykereskedő festékgyárából két gyári alkalmazott« hosszabb idő óta rendszeresen lop­kodja a nyersanyagot és készárut, A rendőrség Mortens Róbert és Kap­pel Hugo előnnmkások személyében kinyomozta a tetteseket, akiket le­tartóztatásba is helyeztek. Megálla­pították azt is, hogy a tolvajok az ellopott árukat a cégtulajdonos Ko­mor-család házi borbélyának, Fűnk Péternek segítségével értékesítették., A rendőrség az orgazdát is letartóz­tatta. A nyomozás újabban érdekes rész­leteket derített ki. Megállapították, hogy már február óta rendszeresen' lopják az áruraktárt s az ellopott tárgyak értéke meghaladja a félmillió koronát. Félmillió értékű árut loptak­­el, — anélkül, bogy a cégtulajdonos bármilyen hiányt észlelt volna gyá­rában. Tovább is nyugodtan lopkod­hattak volna a tolvajok, ha a rendőr-* ség véletlenül nem deriti ki a bűn­ügyet s nem figyelmezteti a tulajdo­nost, hogy rendszeresen lopnak ú gyárából. A rendőrség úgy szerzett tudo­mást a bűnügyről, hogy egy. rendőr^ idéző kézbesítése végett megjelent az egyik tettes lakásán. Ott látta, hogy nagymennyiségű festék, firnisz; és terpentin van fölraktározva. Mi­után tudta, hogy a keresett munkás Klein Géza festékgyárának alkalma-; zottja, gyannssá vált előtte a lakás­ban rejtegetett festék-árnraktár,, Gyanúját közölte a Klein Géza cég-' gél s megfigyelték az ott dolgozó! munkásokat. Így sikerült megáflapi-* tani, hogy Mortens Róbert és Kappel Hugó előmunkások, ahányszor el-, hagyták a gyárhelyiséget, minden alkalommal a zsebükben és a dere­kuk köré csavarva vitték' ki az árui' a gyárból. Elmés tartályokat kon­struáltak meg, amiknek segítségévek föltiinés nélkül nagymennyiségű fes­téket lophattak ki a gyárból. Funk borbély segítségével értéke­sítették az ellopott dolgokat. A leg­jobb és legállandóbb vevő Szabó Ist­ván szobafestő-mester volt, aki olyan nagy‘mennyiségben vásárolta meg a lopott festéket, hogy azt egyedül nem tudta elhasználni. Hogy feltűnés nélkül értékesíthesse, festékávü­­üzletet nyitott, melyet kizárólag Klein Géza gyárából ellopott áruk­ból rendezett be. A rendőrség Szabó Istvánt is le­­[ tartóztatta s már mind a négy letar- 1 íóztaiQtt.íitátkjsértéteaz, ügyészségre

Next

/
Oldalképek
Tartalom