Bácsmegyei Napló, 1922. augusztus (23. évfolyam, 208-236. szám)
1922-08-02 / 209. szám
gyarázni. Nagyon jól tudja mindenki, aki csak egyszer is volt moziban, hogy a film nem tudott még odáig tökéletesedni, hogy felírások nélkül is élvezhető és érthető legyen. Miután pedig a S2lávu! nem tudó magyar vagy német közönség nem értheti meg magyar felírások nélkül a filme két, természetes következménye az uj rendelet folytán beállt helyzetnek, hogy a magyar közönség kénytelen lesz lemondani egyetlen szórakozásáról: a moziról is. Ez pedig egyet jelent a vajdasági mozgófény kép-szinházak legsúlyosabb válságával. Csőd fenyegeti a vajdasági mozikat, ha nem segítenek még idejekorán ezen a bajon, a mely súlyos séreime a magyarságnak, melyet most a mozitól is megfosztanak. 1922, augusztus 2._____ Eckhardt visszavonta lapbetiltó indítványát Budapestről jelentik: A magyar nemzetgyűlés keddi ülésén foly íatíák ez indemniíási vita során benyújtott határozati javaslatok feletti döntést. Buday Dezsőnek az ármeníesités államosítására vonatkozó javaslatát, valamint Pik ler Emil javaslatát, hogy a kereskedelmi alkalmazottak részére a biztosítást tegyék kőtelezővé, elvetették. Ezután következett Eckhardt Ti bor Az Est, Pesti Napló, Magyarország és Világ betiltására vonatkozó javaslata. Bethlen István miniszterelnök kijelenti, hogy nevezeti lapokth tényleg vétkeseknek tartja a forradalom előidézésében. Mindjárt a kommün bukása utón jogos is lett volna szerinte is ezeknek a lapoknak betiltása, azonban ez akkor nem történt meg, azóts pedig négy év telt el és mitttár hat hónap alatt elévülnek a sajté utján elkövetett vétségek, négy év után nem volna helyes felelősségre vonni ezeket a topokat azért, amit annak idején írtak. Különben is a lapbetiltás a kormány diszkréció liális joga, amit nem oszthat meg senkivel. A szóban lévő indítvány tehát beleavüikozás a kormányzat, tevékenységbe. Kijelenti, hogy minden olyan esetben, amelyben egy lap visszatérne az 1918 ban követett útra, a kormány úgyis élni fog a lapbetiltás jogával. Kéri a határozati javaslat benyújtóját, vonja vissza az indítványát Amennyiben ezt nem tenné, c részéről ezzel szemben állást kellene foglalni és a javaslat megszavazását a kormánnyal szemben bizalmatlanságnak tekintené. Ezután Eckhardt Tibor kijelenti, hogy mivel bízik a kormány eréjyében és a miniszterelnök nyilatkozatát helyesnek ismeri el, indítványát visszavonja. Erre Kiss Menyhért jelentkezik szólásra, hogy miután Eckhardt indítványát visszavonta, ö az indítványt magáévá akarja tenni. Az elnök azonban kijelenti, hogy ennek nem adhat helyet, mire Kiss Menyhért leül és a baloldal viharos lármája közben Pakots József odakiáltja feléje, hogy emlékszik még, amikor Kiss Menyhért órák hosszat ácsorgóit versikéivel ezeknek a lapoknak a szerkesztősedében. Még néhány határozati javaslat elvetése után az indemnitásí ál-BACSMEGYEI NAPLÓ talánosságban elfogadták s áttértek a részletes vitára. Szerdán tárgyalják a román megszállás ügyéi Eredeti terv szerint a magyar nemzetgyűlés keddi ülésén kellett volna a Friedrich-kormány tagjainak Sándor Pálnak a románok behívása tárgyában tett interpellációjára nyilatkozniok. Friedrichék napirend előtt óhajtották volna felszólalásaikat megtartani, azonban az indemnitósi törvény tárgyalására sürgősség lévén kimondva, napirend előtti fe'szó'alésra a házszabályok érlel mében nincsen mód. Elhatározták ennélfogva Friedrichék, hogy a szerda délutáni ülés elé tárják a szenzációs anyagot, annál is inkább, mert Bethlen István gró? miniszterelnök szerdán válaszol Sándor Pál interpellációjára. Ausztria megszegte a velencei egyezményt — Konfliktus Ausztria és Magyarország kozott — Magyarország és Ausztria között újabb konfliktus állott elő. A magyar kormány ugyanis a nyugatmagyarországi határkiigazitás ügyében a haíárkiigazitó bizottságok javaslatára vonatkozólag a velencei egyezmény értelmében a Népszövetségi Tanács döntését követelte, amit az osztrák kormány nem akar elfogadni. A haíárkiigazitó bizottságok Magyarország javára tettek előterjesztést nemrégiben a Népszövetségnek. Az osztrák kormány azonban, nem tudni, milyen indokolással, arra az álláspontra helyezkedett, hogy nem ismeri el ebben az ügyben a Népszövetség döntőbírói jogát, bér ezt a velencei egyezmény kimondottan előírja. Az osztrák kormány szerint a Népszövetségi tanács határkiigazitási kérdésekben csak közvetítő joga van, a döntésre nem illetékes Ausztriának ez az indokolatlan viselkedése nagy feltűnést keltett Magyarországon. A magyar lapok elkeseredéssel imák az osztrák kormánynak a velencei egyezményt sértő állásfoglalásáról é? követelik, hogy a kormány haladéktalanul intézkedjék, hogy Ausztria betartsa a velencei egyez mény erre vonatkozó paragrafusát. Valószínű, hogy a magyar kormány először magával az osztrák kormánnyal próbálja elintézni ezt a konfliktust és csak akkor fordul a nagyhatalmakhoz, ha az a megegyezésre való törekvését véglegesen és határozottan elutasítaná. Megválasztották az államtanácsot Az Inzultáit újságírók ügye a parlament előtt — Vizsgálat Popadics vesztegetési ügyében — A belpolitika hírei A parlament kedd délelőtti ülésére szokatlanul nagy számmal jelentek meg a képviselők, akik Inkovics és Pavlovics újságírók ügyében elmondandó interpellációra voltak kiváncsiak. A napirend előtt Pjbar elnök bejelenti, hogy napirenden az államtanács tagjainak megválasztása szerepel. Ezután Krisztán szociáldemokrata elmondja interpellációját az Inkovics és Pavlovics elleni támadás ügyében. Elsősorban rámutat arra, hogy interpellációjának elmondására csak két hónap múltán kerülhetett sor. Kijelenti, hogy ebben az ügyben tisztán az vezeti, hogy a bűnösök lakóijának, hogy elvegyék . büntetésüket végre azok a tisztek, akik Inkovics és Pavlovics újságírókat, a Republika munkatársait megverték. Vászics hadügyminiszter válaszában kijelenti, hogy a nyomozás ebben az ügyben nem tudott semmi eredményt elérni, miután a támadók nem voltak ismeretesek. (Ivanics képviselő közbelriált: És mi lett volna akkor, ha mindketten meghaltak volna?) Nem lehetett azt megállapítani, hogy a támadókat felbérelték-e. A magánvádlók nem hoztak fel semmiféle bizonyítékot arra nézve, hogy ki támadta meg őket és így a nyomozók nem tudtak semmi eredményt sem elérni. Krisztán Edvin kijelenti, hogy nincs megelégedve a miniszter, válaszával. A bűnösök szigorú megbüntetését követeli. Lázics Voja (földmivespárti) támadja a hadügyminisztert amiatt, hogy az ilyen inzultusok büntetlenül maradnak. Gyonovics (köztársasági) tiltakozik a katonaságnak a politikába való beavatkozása ellen. Đr, Derzsics (nemzeti szocialista) parlamenti bizottság kiküldetését kívánja, dr. Popovics Matije (földmivespárti) pedig követeli a támadók megbüntetését. Dr. Risztics ezután azt a javaslatot terjeszti be, hogy térjenek át a napirendre, amit a szkupstina elfogad. Az elnök az ülést 12 órakor bezárja. A délutáni ülést 5 órakor nyitja meg Ribár elnök. Napirenden az államtanács tagjainak, valamint a legfelső állami számvevőszék egy tagjánan megválasztása szerepelt. Napirend előtt Dnkics Dusán földniivespárti képviselő bejelenti, hogy miután az államtanács megválasztásáról szóló törvény érteimében már julius 6-án meg kellett volna választani az államtanács tagjait, de a kormány ezt az ország érdekeivel ellentétben egészen mostanig halasztotta, valamint azért, mert csupa demokrata és radikális tagot akarnak az államtanácsba választani, a földmivespárt a javaslat ellen fog szavazni. Ezután Derzselics klerikális képviselő pártja nevében szintén különvéleményt jelentet. Kijelenti, hogy az államtanács nagyfontosságu állásaiban a három népfaj nincs arányosan képviselve, mert a 24 tag között csak 4 horvát és 2 szlovén van, miért is a klerikális párt nem szavazza meg a javaslatot. Ezután Ribár elnök javaslatára két háromtagú ellenőrző-bizottságot választanak, majd áttérnek a szavazásra. Először a legfelső állami számvevőszékbe egy tagot választanak. 169 szavazatból 134 esik Protics Mihajlóra, mig Dimics Andreja 24 szavazatot kap, 11 szavazólap pedig üres. Ezután az államtanácsnak a királst 3. oldal. által kijelölt 12 tagját választják meg, névszerint a következőket: Dr. Policsevics Mihajló, Vuletics Veliszláv, Rajcsevics Miroszláv, Avangyelovics Zsivojin, Sztanisics Alex, dr. Bogdanovics Jován, dr. Potosnyák Erányó, Eoravics Mihajló, Qyuranovics llia, Popovics Dimitrije, Despedarovics Ibrahim bég és dr. Skarja Iván. Utána áttérnek az államtanács többi tagjainak megválasztására. A szavazatok a következőképpen oszlanak meg: Domanico Mazzi 144, Jankuiovics Lázár 145, dr. Gyurgyevics Nikola tartományi főnök 139, dr. Protics sisáki ügyvéd 144, dr. Pusicki Mita képviselő 144, Radivijovics Mihajló bíró 142, Dimitriev Karies nyugalmazott kúriai elnök 153, dr. Jovanovics Re dója állami adóigazgató 120, dr. Vukanovics Száva főtanácsos 145, dr. Szagadin Steván miniszteri osztályfőnök 153, dr. Sardarics Rudolf osztályfőnök 153, dr. Alannovics Dragomir volt miniszter 145, Szimics Miloje biró 155, Voinovics Vladimír gimnáziumi Igazgató 145, Szapcsanin Pava gimuáiuini igazgató 143, Misevics Sudo;ev osztályfőnök 145, Sztefanovics idilivoj biró 145, Anasztasijevics Grigorijev igazságügyminiszteri osztályfőnök 145, Tomics Gréta gimnáziumi igazgató 145, Pavlocis nyugalmazott polgármester Í45, Jovics Mihajlo biró 145, Gyories Ljuba biró 145 és Obrcdovics Dragutin 145 szavazattal. Elnöknek 145 szavazattal Gyur,csics Marko volt igazságügyminrsztert, alelnökökké pedig 145—145 szavazattal Markovics Pérót és Raiar Jankót választották meg. Ezután az ülést az elnök berekesztette. Popadics vesztegetési átférje. Beogrddból jelentik: A Popadics Glisa megvesztegetési ügyekben kiküldött parlamenti bizottság kedden jerevics Jeremija földmivespárti képviselőt kihallgatta. Jerevics kijelentette, hogy az alkotmány fölött való szavazás előtt a klub helyiségéből kihivatta őt Popadics és kijelentette neki, hogy ötven, sőt százezer, dinárt kapna, ha az alkotmányra szavazna. Azt állította, hogy a kormány megbízta őt, hogy a földmivesklubból szavazókat akviráljon az alkotmányra. Jerevics kijelentette, hogy Popadics ajánlatát elutasította és közölte vele, hogy ő minden díjazás nélkül is az alkotmányra szavaz. Az ajánlatot még aznap közölte klubjával, álról egyetértettek abban, hogy Popadics nem komoly ember és ki is zárták a pártból, ö pedig a klub hozzájárulásával, nem jelent meg az alkotmány fölötti szavazásnál. Kijelentette, hogy vallomására kész az esküt is letenni. Elhatározta a bizottság, hogy Stamjanin Borát is kihallgatják, aki beadta képviselői mandátumáról való lemondását ROSSfjA—FONCISRE búictitó- és visxoatbiztositá társaság Az SHS. állam legnagyobb nemzett in Wz« te. ! Fiébigasgatéségt ScSoHtaHvítarcanV»slots) Főügynbkség; SaboticámKSzgszésséglBsnk és Sombsibaa: Bátsmegyei AjjíáxtakjiéBítáraáí. •
