Bácsmegyei Napló, 1922. július (23. évfolyam, 177-207. szám)
1922-07-11 / 187. szám
2. oldal. BACSMEGYEI NAPLÓ 1922. }ulius 11. esetre se lehetnek mérvadók. A nyugalom érdekében azonban minrdenesetre kívánatos volna egy hivatalos kormány-nyilatkozat erre a nagyíontosságu kérdésre vonatkozólag, hogy az itt élő magyarok nyugodtan folytathassák — az állam érdekében is — munkásságukat. Magyarországi jelentés a kiutasításokról. Budapestről jelentik: A budapesti lapok hosszasan foglalkoznak a kiutasítások ügyével; a hétfőn megjelent lapok megállapítják, hogy a felelőtlen egyének által inszcenált incidensek következménye volt a magyar állampolgárok kiutasítása. Szombaton éjszaka érkeztek meg a magyar határra a kiutasítottak és ma este 10 óráig Horgoson tartózkodtak, minthogy a magyar határközegek a szállítmányt kétszer viszszaküldték. Hétfőn este azonban hivatalosan átvették a kiutasitottakat. A Magyar Távirati Iroda jelentése szerint a magyar külügyminisztérium lépéseket tett aziránt, hogy a kiutasításokat a beográdi kormány vonja Vissza. Rendelet az aprópénz Milyen összegű aprópénz elfogadása kötelező ? Az aprópénz elfogadása körül tapasztalható anomáliákkal már több ízben foglalkoztunk és rámutattunk arra, hogy milyen súlyos nehézségek merülnek fel gyakran a kereskedelmi forgalomban azáltal, hogy az aprópénztől mindenki idegenkedik és az egy dinárosoknál kisebb pénzegységeket alig akarják elfogadni. Az ércaprópénz pedig úgyszólván semmi szerepet sem játszik a fizetőeszközök sorában. Az aprópénz elfogadásának szabályozása most végre megtörtént. Hétfőn érkezett meg a pénzügyminiszteri rendelet, amely megállapítja az elfogadni kőteles aprópénz összegét. A rendelet szerint a következő összegekig tartozik minden állami, községi pénztár vagy magánszemély az aprópénzt elfogadni: egy dinárost 50 dinárig, féldinárost 25 dinárig és negyeddinárost 10 dinárig. Az ércpénzekből a 10 párás nikkelpénz elfogadása 10 dinárig, az 5 párásé pedig 5 ' dinárig kötelező. A rendelet szerint ügyelni kell arra, ‘hogy csak jó és hibátlan papírpénz legyen forgalomban, a kopott rossz 1 bankjegyeket a pénzügyigazgatóságok tartoznak beváltani. Drágább lesz a palicsi siraod-fiirdő — Két dinár helyett három — A palicsi strand-fürdő uj bérlője a Commercia részvénytársaság kétségtelenül többet nyújt a közönségnek, mint amennyit az előző íürdőszezonban a suboticai strand nyújtott. A strandfürdő uj vezetősége nagy költségekkel járó beruházást eszközölt, amely a közönség nagyobb kényelmét szolgálja és a fürdőt valóban elsőrendűvé teszi. Ennek ellenében azonban a Commercia részvénytársaság fel akarja emelni a fürdő-árakat. A strand igazgatósága beadványt intézett a város tanácsához, amelyben a tanács hozzájárulását kéri ahhoz, hogy a fürdő belépőjegyeinek árát két dinárról három dinárra emelhesse fel. A strand vezetősége beadványában hivatkozik azokra a nagy kiadásokra, amelyekkel a strand átalakítása járt és hivatkozik arra, hogy más hasonló strandfürdőkben magasabbak a fürdőárak, így például a novisadi strandon á dinárba fcacfll egy fürdőjegy, A városi tanács még nem foglalkozott a kérelemmel, de amint értesülünk, a íürdőjegyek árának felemeléséhez nem fog könnyen hozzájárulni. A városi tanács már az uj bérlővel való szerződéskötés alkalmával ellenezte a íürdőjegyek árának 6 koronáról 8 koronára való felemelését és most még kevésbbé akar hozzájárulni a fürdőjegy árának újabb emeléséhez. A tanács álláspontja szerint csak vasárnap mintegy 3000 látogatója volt a strandfürdőnek és ilyen nagy forgalom mellett annak bérlői az árak emelése nélkül is be tudják hozni költségeiket. Pa lies nagy látogatottságára különben jellemző adat, hogy magának a meleg fürdőnek is 600 vendége volt vasárnap. A tanács álláspontjával szemben viszont a strand igazgatósága joggal hivatkozik azokra a nagyarányú be fektetésekre, melyeket már az idén eszközölt a strandon és amelyeket még fejleszteni akar. Miután pedig ez városi érdek is, valószínűleg létre fog jönni a megegyezés a tanáccsal az árak emelésére vonatkozólag. Uj rendelet a katonai jelentkezésekről jelentkezni kell a katonai ügyosztályon minden idegen állampolgárnak is A katonai jelentkezésekre vonatkozó rendeletek sorában Subotica város tanácsa most egy érdekes újabb rendelkezést hozott. Igen gyakran előfordult, hogy az érvényben levő rendelkezések ellenére is egyes hadköteles egyének lakhelyt változtattak és egyik városból a másikba költözködtek anélkül, hogy ezt az illetékes katonai ügyosztálynál bejelentették volna. Ez a behívás vagy más katonai kötelezettség teljesítésére vonatkozó parancs esetén a legnagyobb zavarokat idézte elő, miután a hadköteles egyének sok esetben nem voltak megtalálhatók, Ennek megszüntetése érdekében a Julius 8-án kelt 15.000 számú takács határozat értelmében Tabakovics Miklós alpolgármester aláírásával a napokban hirdetmény fog rnegjeenni, a kővetkező tartalommat: Minthogy a hadkötelesek (18—50 közöttiek) és a hadiszolgáltatásra kötelezettek (kocsi, ló, szarvasmarha stb. tulajdonosok) a múltban nem tettek mindig pontosan eleget katonai köte'ezettségüknek, a jövőben nevezettek, mennyiben 15 napon túl távoznának a városból, távozásuk előtt kölesek a város katonai ügy osztályától ezt bejelenteni. Ugyancsak kötelesek a katonai ügyosztályon jelentkezni azok a hadkötelesek és hadiszolgáltatásra kötelezettek is, akik más községekből jönnek Suboticára, valamint az idegen állampolgárok, akik öt napon tut szándé koznak itt tartózkodni, szintén azon nal tartoznak a katonai ügyosztálynál jelentkezni. A rendelkezés ellen vétőket szigorúan fogják bűn tetni. Az idegen állampolgárok jelentkezési kötelezettségének okára nézve kérdést intéztünk Tabakovics Miklói alpolgármesterhez, aki munkatársunknak a következő felvilágosítást adta : — Az idegen állampolgárok jelentkezésére elsősorban azért van szükség., mert meg akarjuk indítani a küz delmfet a katona-szökevények eüén. A jövőben az olyan idegen állom polgárokat, akik állítás-kötelesek és mint katonaszökevények tarlózkod nak itt, nem fogják megtűrni a- SHS királyság területén és a legna gyobb valószínűség szerint ki fogják őket adni államaiknak, amennyiben ezeknek kormányukkal van ilyen irá nyu megegyezésük. A katonai jelentkezésekről szóló uj rendelet a napokban fog megjelenni és a nyilvánosság elé hozatni. A vajdasági evangélikus egyházak harca — Tiltakoznak az autonómia megsértése ellen — A bácskai evangélikus egyházban hónapok óta súlyos válságok vannak. 1921. december 27 én Beogradban összejött esperességi gyűlés a hivatalos körök előtti kinyilatkoztatta, hogy tiltakozik a püspöki teendőkkel megbízott Ve'es Ádám iloki lelkész kinevezése ellen. A kinevezés az evangélikus egyház autonómiáját sértette. Az egyház belső életében századokon keresztül az a jogszokás alakult ki, hogy a legkisebb teendőket végző egyházi funkcionáriusok az egyházközség választja a legszé-j lesebb autonómia alapján. Ebben az esetben azonban másként tör-: tént. A kormány nem vette figyelembe ezt a jogszokást, hanem egy ukéz alapján Veres Ádám iloki lelkészt nevezte ki püspöknek. Ezt a kinevezést annak idején már megpeticionálták úgy a bánáti, mint a bácskai német és magyar egyházak. A tiltakozás olyan messze ment, hogy az egyház községek kijelentették, ho^y nőm veszik tudomásul Veres Ádam intézkedéseit és nem ismerik el, mivel nem választás utján került tisztségébe. Ezeknek a viszályoknak, amelyek az evangélikus egyház belsejében dúlnak, igen érdekes hátterük van. A Szlavóniában és Baranyában lévő tót esperességek néhány élükön a közigazgatási bizottság megkerülésével magukhoz ragadták az egyház vezetését és ennek ellenében feladták azokat az autonom jogokat, amelyeket a világ összes államában élveznek a kü ’önböző egyházak. A jogoknak a feladása eleinte nem látszott olyan veszélyesnek, most azonban amikor a pillanatnyi poziciókért a századok által biztosított jogok teljes feladása a rekompenzáció, a tót és szlovén evangélikus egyház községek magúig keresik az érintkezést a magyar és német egyház községekkel, vagy pedig önhatalmúlag eljárt vezetőiket kényszerítik a közös plattformon való munkálkodás felvételére. A harc minden valószínűség szerint az autonómiáért küzdők győzelmével fog végződni. A krízis megoldását a vrbászi esperes gyűléstől várják. Ezen a gyűlésen ugyanis úgy a bánáti, mint a bácskai esperességek részt fognak venni. A gyűlés egybehivóinak az a célja, hogy még egyszer tudomására adják a hivatalos köröknek, hogy semmi esetre sem veszik tudomásul Veres Ádám kinevezését. Hangsúlyozottan tiltakozni fognak az autonómia megsértése ellen és követelik annak 'eljes visszaállítását. Az autonómia híveinek szilárd elhatározása abban az esetben, ha ez a demon melyben már minden valószínűség szerint a tót és szlavón egyház községek az ő oldalukon vesznek részt, sikertelen m sredna, radikáisabb eszközhöz fognak folyamodni. Egy uj közigazgatási bizottságot fognak a püspöki tisztség legális betöltéséig az egyház élére állítani. Ez a bizottság olyan hatáskörrel működne, mint a püspök. Azok, akik pesszimisztikusan látják a helyzetet, nem sokat remélnek ennek a lépésnek a sikerétől. A sikertelenség esetén azonban még egy másik eszköz is áll rendelkezésre az opponálóknak. A~ egyháznak, mint autonóm egységnek nemzetközi összeköttetései vannak. Az SHS. királyságban levő evangélikus egyház belső harcairól személyesen győződött meg dr. Morchedd, az amerikai lutheránus konzul európai megbízottja. Dr Morched több ízben járt az SHS. királyságban, többek között Suboticán is és biztosította az autonómia híveit az amerikai és nemzetközi központi szervek feltétlen támogatásáról. Az autonómia hívei nagy bizakodással néznek a jövő elé, mert ha a vrbászi akció nem is járna sikerrel, akkor a nemzetközi erők megmozdulásától várják ügyük teljes győzelmét. vezetője Doleschal esperessel azjstrativ jellegű megmozdulás, a ‘ kor aztán a cigányokat beszállították Amikor a cigánytól lopnak ... Főtárgyalás a suboticai törvényszéken Hétfőn őt büntetőügyben tartott főtárgyalást Pavlovics István dr. törvényszéki elnök büntetötanácsa. Mind az öt esetben Vaszilievics Ljuba dr. államügyész képviselte a vádhatóságot. Az első ügy egy bonyolódott lopási eset volt, amelyben a sértett szokatlan szerepében cigányok szerepeitek. Illusztris cigánytársaság ül a vádlottak padján. Két nő: Horváth Julka és Sárközi Katica és három férfi: Sárközi János, Jakab Gyula és Dongó Pál. Horváth Juika érdekes »bronz-szinü arcú, koromfekete hajú, igazi cigánytipus. Sárközi Katicának arca fehér, feltűnően finom arckifejezésü, szökés hajú fiatal leány. Oroszországban született. Kozáktiszt volt az apja. A közönség részére fentartott helyen tömött sorokban ültek figyelmesen hallgató, ünneplőbe öltözött cigányasszonyok, akiknek arcán a remény és aggódás kifejezése ült: mi sors vár a vádlottakra. Mind szeretett volna előre jönni a vádlottak mellé, hogy ott legyenek mellettük. A vád egy bonyodalmas lopási ügyön alapul. 1921 szeptemberében Kalocsa és Hajós között cigányok baltákkal feltörtek egy gőzmalmot és elraboltak egy pénzszekrényt, amelyben 200.000 korona készpénz volt. A pénzt kivették a szekrényből és elhozták ide Ludas-Pusztára, ahol egy kertben elásták. Történt aztán, hogy Maxi István cigány jelentést tett a ludasi csendőröknek, hogy a cigányok ellopták »biztos helyről« 120.000 magyar korona készpénzét. Ennek pedig az a magyarázata, hógy Sárközi Antal és Lajos megtudták, hogy Maxinak nagy összeg pénze van elásva és miután megtudták az elásott pénz rejtekhelyét, felásták a kincset és ellopták a rabolt pénzt. Maxi feljelentésére a csendőrség körülvette a ludasi cigányokat és az egész társaságot elfogták, köztük a feljelentő Maxi Istvánt is, akiről kiderült, hogy ő a kalocsai malomban elkövetett betöréses lopás tettese. Ami-
