Bácsmegyei Napló, 1922. július (23. évfolyam, 177-207. szám)
1922-07-09 / 185. szám
2. oldal. BÁCSMEGYB1 NAPLÓ hadinyareségadót fizetett le annak idején. Szombat délelőtt a rendőrségen A suboticiji rendőrségen szombaton déleit kétségbeesett emberektől voltak hangosak a hivatalos szobák. Megdöbbentő jele* nctek játszódtak le, amikor több gyermekes családapák csak néhány órai haladékért könyörögtek, hogy legalább ho.mijaikat összecsomagolhassák. Voltak olyanok, akik délelőtt tiz órakor kapták csak meg hivatalosan a kiutasító végzést és még családjukat sem tudták értesíteni kél órával a vonat indulása előtt. Kétségbeesett, tehetetlen emberek könyörögtek az egzisz tenciájukért, azonban hiába, Debanovacski főispán és Karakasevics rendőrfőkapitány egész délelőtt nem voltak hivatalukban találhatók, hogy elkerüljék a személyes interveniálásokat, amelyeken úgysem állt volna módjukban segíteni és a kiutasítottak okmányait Tittinger György fökapitányhélyettes és Zsivanovics rendőrkapitány adta ki. A rendőrtisztviselők kijelentették a kiutasítottak előtt, hogy a kiutasítás nem irányul senkinek a személye ellen, ők csak sajnálatos politikai áldozatok, pői egyiknek-másiknak, aki füg gőben levő ügyeire hivatkozott, vigasztalásul kijelentették, hogy égy későbbi időpon ban útlevéllé visszatérhetnek Suboticdra ügyeit rendezésére. A kiutasítottak vonata délután félkettőkor indult Horgo felé. A pályaudvaron már egy órakor kínnvoltak a szerencsétlen magyar családok, akik csak s legszükségesebbeket tudták öszszecsomagolni a rendelkezésükre álló rövid néhány óra alatt. A kiutasítottak közül a szegényeb bek azért is kétségbeejtő helyzetben voltak, mert sokuknak neru volt még annyi pénzük sem,cmeny nyíre minimálisan is szükségük let volna, ingyen viszont csak a határig szállították őket. A kiutasi tottakat a pályaudvaron Zsiva• novics rendőrkapitány ellenőrizte, majd beszálltak a vonatba, akikhez a vidékről érkezett kiutasitotítranszportok is csatlakoztak és kevéssel félkettő után megindult, a vonat a határ felé. Rendőrségi nyilatkozat a kiutasításokról A rendőrség részéről a következő nyilatkozatot tették a kiutasítások ügyében a „Bácsmegyei Napló" munkatársa előtt: — A kiutasítások belügyminisz téri rendeletre történtek, amelyeket a legszigorúbban és legsürgősebben kellett végrehajtani Személy szerint voltak megjelölve a kiutasitandók és mi csak az utasításhoz hiven jártunk el. A ren delet nem vonatkozik minden ittlakó állampolgárra, csupán bizo nyos százalékot utasítottak ki, elsősorban az értelmiséghez tartozó magyar állampolgárok közül. Tu domásunk szerint a Suboticdról kiutasítottak között nincs egy olyan sem, aki már az SHS királyság javára optált volna és nem vonatkozik a kiutasítás egyetlen politikai menekültre sem. A kiutasítások oka politikai természetű és a pécsi afférral vannak kapcsolatban. Arra kérdésre, vájjon a magyar állampolgárok kiutasítása folytatódni fog-e, a következő megnyugtató választ kaptuk: .4 kiutasítások a szombati nappal befejezést nyertek és egyáltalában nincs szó arról• hogy a belügyminisztérium most kiutasított magyar állampolgárokon túl, másokat is kiutasítanának. Csaján még hat egyénről van szó, akiket eddig nem sikerült megtaálnunk, ezeket kézrekeritésük után szigorú fedezettel fogjuk a határon átszállítani. A vidéki kiutasítások A suboticai kiutasításokhoz hasonlóan a többi vajdasági városból is nagyszámú magyar állampolgárt utasítottak ki szombaton. A kiutasítás mindenütt ugyanolyan rövid határidőre történt, mint Suboticán. Somborból tíz magyar állampolgárt utasítottak ki, névszerint a kővetkezőket: dr. Turdnyi, dr. Bu iyák, dr. Palásthy Ede, dr. Deák Béla, dr. Hoffmann, dr. Wirih, dr. Mezei és dr. Léderer ügyvédeket, dr. Tibor Ervin orvost és Hauptmann volt vasúti tisztviselőt, akik szombaton este hagyták el Som bort. Vrsacról 45 magyar állampolgárf itasilallak ki, ugyancsak Velikibecskerekről, Velikikindáról, Sztari becséről is több kiutasítás történt Topáidról Hoós Kázmér dr. ügyédet, Pacsinál Arany Gusztáv református lelkészt, Szekicsrö 'Chneider János tanítót utasítót ák ki. A Becskerekről kapott jelenté sek szerint ott is több kiutasitá? örtént. A rendőrkapitány utasítása szerint a kiutasitottaknak ti zenkét óra leforgása alatt kellett a várost elhagyni. A becskerek ki utasítottak között Karom olyan család van, akik különben is Me gyarország javára optáltak és így a kiutasítás nem érintette őket olyan súlyosan, mint a többieket. A novisadi kiutasítások A kiutasítások hire Novisadon az esti órákban terjedt el. A kiutasitási parancsokat még az éj folyamán kikézbesitette a rendőr ség azzal a meghagyással, hogy reggel jelentkezni és délelőtt e meghatározott időben a várost kötelesek a kiutasítottak elhagyni Novisadról 30 egyént utasítottak ki. A kiutasítottak között több olyan egyén szerepel, akik évek óta Novisadon laknak és ott existenciát teremtettek maguknak. A kiutasítottak között van többek közöttt a Szegő-szappangyár igazgatója, aki Novisad kereskedelmi és ipari életében fontos szerepet játszott. Brüll Sándor 1918 óta lakott Novisadon, ahol jómenetelü ipari vállalata volt. Kálmán Dezső, a Central Bank fötisztvi selője szintén évek óta lakott No visadon. A kiutasítottak között több munkás is van. Így a »Grafik“ nyomdai müintézet mind a két üzemvezetőjének el kellett a várost hagyni, ami az üzem megszüntetését jelenti. Vámossy ügyvéd, Izász Gyula, Békési és mások, valamennyien olyan ne vek, amelyeket mindenki ismer Novisadon. A kiutasítottak reggel nyolc órakor már ott voltak a városházán és kilenckor megindult az állomás felé a hosszú kocsisor. A Subotica—Horgos—Szeged felé induló személyvonatban a kiutasítottak számára külön kocsit jelöllek ki. A rendőrhatóság részéről Gyakov Alexa rendőrkapitány jelent meg az állomáson. A Novisad közelében levő járási hatóságok is kaptak rendelkezést a területükön tartózkodó magyar állampolgárok kiutasítására. A kiutasítások itt még a 1922. jolats 9. tegnapi nap folyamén megtörténtek. Kiutasítások Beogradból Ellenőrizhetetlen hírek szerint a nagyobbrészt magyarországi politikai menekültekből álló beogradi magyar kolónia egyes tagjai szintén kaptak kiutasítás! végzést. Hogy kik a kiutasítottak és hogy hányán vannak, nem lehetett megáílapitani. Kiélésednek a szuboiicai bérmozgalmak — Nincs közeledés a munkaadók és munkások között — A gazdasági viszonyok romlásának természetes velejárója a bérmozgalom, amely a legutóbb folyton fokozódó drágaság következtében most Suboticán is több üzemben jelentkezik. A napokban már megemlékeztünk az asztalos munkások bérharcáról, amelyben rnég a mai napig sem történt megegyezés. Egyes műhelyekben a munkások még most sem vették fel a munkát és az asztalosok bérmozgalmát más iparágakban is követik a bérharcok. A munkások a valuta leromlott vásárlóereje és a drágaság növekedése arányában követelik az egész vonalon fizetésük rendezését és tartani lehet attól, hogy a bérmozgalmak ki fognak élesedni, ha nem sikerül nagyobb megértést teremteni a munkaadók és munkások között. A munkaadók viszont annak a véleménynek adnak kifejezést, hogy a j munkások követelései és a felajánlott ; béremelés között nincs s nagy diffe, rencia és hogy a munkások mégis ; annyira ragaszkodnak követeléseikhez, abban a munkaadók bizonyos hatalmi törekvést látnak. Éppen ezért szervezkednek most az iparosok is, ; hogy igy a munkaadók testületé egységesen szállhasson szembe a mutt* :kásság hatalmi aspirációi ellen, bár a munkásság ismételten hangsúlyozta már, hogy tisztán csak gazdasági okokból folytatja a bérharcot, ami a mai gazdasági helyzetben könnyen fel is tételezhető. j A bérmozgalmak békés megoldása érdekében föltétlenül szükséges volna, hogy a munkásság és munkaadók körött nagyobb megértés legyen, mert a hosszú ideig húzódó bérmozgalmak egyformán károsak a munkásokra és I munkáltatókra. A vajdasági pénzintézetek az útlevélnekézségek miatt nem jutnak magyarországi követeléseikhez Idestova négy éve lesz annak, hogy a volt monarchia területén az uj államok megalakultak, de az egyes államok közötti pénzügypolitikái, kérdések még mindig nincsenek fisz-' tázva. A háború idején az akkori Magyarország vidéki pénzintézetei betéteik legnagyobb részét a budapesti nagybankoknál helyezték el, a forradalom idején pedig minden mobilis vagyonukat Budapestre küldték biztonságbahelyezés végett. így a budapesti bankok nagy összegekkel tartoznak a horvátországi, de főképpen a vajdasági pénzintézeteknek, amelyeknek egy része később válságba jutott amiatt, mert e követelésekhez a megváltozott viszonyok miatt nem tudtak hozzájutni. Mint annak idején közöltük, a pénzügyminiszter a múlt év folyamán bizottságot küldött ki a vajdasági pénzintézetek pénzügyeinek felülvizsgálására és szanálására, amelyeknek a magyarországi pénzintézetekkel szemben követeléseik vannak. Sztojkov alispán elnökletével az érdekelt mintegy hetven vajdasági pénzintézet megbízottai múlt év november 27-ikén értekezletet tartottak Somborban abból a célból, hogy a magyarországi pénzintézetekkel szemben fennálló kölcsönös tartozások és követelések kiegyenlítése fölött tárgyaljanak. Az értekezleten a budapesti bankok képviseletében a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank egyik igazgatója vett részt. A tárgyalások akkor nem vezettek eredményre, mert a magyar megbízott a kölcsönös tartozások kiegyenlítését hetven százalékos jugoszláv-valuta bázison ajánlotta, míg a vajdasági pénzintézetek a magyar bankok horvátországi megegyezésének mintájára 83 százalékkal követelték a kiegyenlítést. Ekkor a tárgyalások megakadtak és később csak par distance folyhattak, mert az útlevél megszerzésének nehézségei miatt a magyar bankok nem küldhették el megbízottjaikat a tárgyalások folytatása végett. A magyar bankok hajlandók lettek volna 80 százalékos alapon megfizetni tartozásaikat és az itteni pénzintézetek ezt készek is elfogadni, azonban a megállapodások perfektuálásához szükséges lenne a budapesti bankok megbízottjának leutazása, .ami azonban nehézségekbe ütközik az útlevél-mizériák miatt. A magyar bankok hasonló tárgyalásai ,a Magyarországtól Csehszlovákiához került területek pénzintézeteivel már régen megegyezéssel végződtek. A szlovákiai — volt magyar — pénzintézetek egyesületének a napokban Ótátrafüreden tartott közgyűlésén bejelentették, hogy a TEBE és a Jednota közötti megállapodás értelmében a budapesti intézetek leszállították a szlovákiai intézeteknek a követelések tejében vállalt különböző álami járadékokat, amelyeket a csehszlovák kormány, nosztrifikált is. A budapesti pénzintézetek 1921 augusztusában 12.4 millió korona értékű háboruelőtti állampapírt, 36 millió korona értékű hadikölcsönt és pénztárjegyet, 1.9 millió korona névértékű 8000 darab belföldi részvényt és 28.330,000 egyéb értékpapírt szállítottak le. Ebből a mennyiségből a cseh pénzügyminisztérium nosztrifikált 254 tételben 137.912,140 korona n. é. koronái áradékot, nyolcmillió korona értékű földtehermentesitési kötvényt, 60,000 korona n. é. 3.5 százalékos koronaj áradékot, 6.767,680 korona n. é. 4.5 százalékos és hárommillió korona törlesztéses járadékot. 1921 októberében a szlovákiai intézetek 26 budapesti intézettől 35 millió korona értékű koronaj áradékot vittek haza, mig az utolsó szállítmányt 1921 decemberében vitték el Magyarországból 13.596,880 korona névértékben. Ezzel a csehszlovák— magyar követelések ügye véglegesen elintézést nyert. Az SHS királyság pénzintézeteivel folyó tárgyalásokról Kresz Károly dr., a TÉBE főtitkára, a következő kijelentést tette: »Az SHS királysághoz csatolt területen fekvő intézetek egy részével, nevezetesen a horvát intézetekkel szemben tavaly jött létre egy megállapodási amelynek értelmében a
