Bácsmegyei Napló, 1922. július (23. évfolyam, 177-207. szám)
1922-07-08 / 184. szám
2» tfldäl, BACSMEGYEI NAPLÓ 1922. julius 8. Ami nincsen Palloson A korlátozott telefon-szolgálat és a rossz villamosközlekedés Palics-fürrlőt úgy a város tanácsa, mint a fürdöigazgatóság - dicséretre- Tnéltó áldozatokkal akarja évről-évre fejleszteni, amit a szépen gondozott fürdő mindenképpen meg is érdemel. Éppen ezért csodálatos, hogy egyes intézkedések alkalmasak arra, hogy e dicséretes áldozatkészség eredményeit ideig még a közfcőrház ide! költségvetését sem hagyta jóvá. Julius hónapjában még azt sem tudja a suboticai közkórház vezetősége, hogy végeredményben milyen ápolási dijakat fog erre az esztendőre engedélyezni az egészségügyi minisztérium, miután az ápolási dijaknak a költségvetésben tervbevett és múlhatatlanul szükséges felemelését sem engedélyezte ezideig a kormány. Ennek következtében nemcsak, hogy a kórház nem tud megfelelő alapon kalkulálni, hanem nem is kapja meg rendesen az állami kezelésben lévő ingyenbetegek után az ápolási dijakat, úgy, hogy még tartozását se egyenlíti ki pontos fizető módjára az állam, A suboticai közkórház helyzete igy a legvigasztalanabb most is és a legközelebb összeülő kórházi, bizottság fogja a módját keresni a súlyos viszonyok szanálásának. lerontsák. Általán«» a panasz Palicson elsősorban azért, hogy a fürdöszezon derekán még mindig a korlátozott téli telefon-forgalom van érvényben a palicsi telefon-központban. Ennek értelmében Palicson csak délelőtt 8—12-ig és délután 2—6-ig van telefon-kapcsolás, mig vasár- és ünnepnapokon délelőtt csak 11 óráig és , délután egyáltalán nincs szolgálat. Ha ez a korlátozott telefon-szolgálat a télen megfelelő is Palicsnak, nyáron semmiesetre se elégséges. Más években segítettek is ezen a bajon és még tavaly is a fürdőszezon alatt reggel 7 órától éste 9-ig folytatólagos telefonszolgálat volt. Hogy az idén ezt még mostanáig sem valósították meg, annak csak a fürdő- és a postaigazgatóság az oka. A palicsi postahivatalban szolgálatot teljesítő hivatalnoknötöl senki sem kívánhatja, hogy a posta- és távirdakezelés mellett még egész nap a telefon-kapcsolást is maga végezze, de ha némi áldozattal megfelelő segéderőt adnának melléje, meg lehetne oldani az állandó telefon-szolgálat kérdését. A másik állandó panasz ia villamosjáratok ellen irányul. Erről már többször irtunk, de hiába: este 9 óra után nem közlekedik a villamos. Ez rengeteg kárt okoz a fürdőnek s roppant, sok kényelmetlenséget a közönségnek. Érthetetlen, hogy az idén nem tud -a fürdőigazgatóság ugyanolyan értelmű megállapodást létesíteni a villamosvasúti igazgatósággal, mint más években és hogy a villamostársulat miért nem mutat, annyi előzékenységet a a közönséggel szemben, hogy éjfélig vagy legalább is esti 11 óráig járatná a kocsikat. A suboticai kórház válsága Nincs segély — Elintézetlen még a kórházi költségvetés A suboticai közkórház állandó válsága csak nem kerül le a napirendről. Az elmúlt télen csak a legsúlyosabb nehézségekkel kfizködve tudták a közkórházat fentartani és nem egyszer fenyegetett a kórház beszüntetésének veszélye. A város közbelépésére akkor az egészségügyi minisztériumban minden ígéret megtörtént arra nézve, hogy a kórház részére nagyobb előlegeket fognak havonta folyósítani. Sajnos azonban megint azoknak az aggodalmaskodóknak volt igazuk, akik nem hittek az Ígéretek komolyságában. A suboticai közkórház még most — tehát a tárgyalások után hónapokkal — se kapta meg-az ígért segélyt és az állam továbbra is éppoly? r mostohán kezeli a kórházat, mintha nem is az ö fenhatósága alá tartoznék. Jelenleg ez nem idéz elő súlyosabb válságot a kórház gazdálkodásában, tekintettel arra, hogy a nyári hónapok alatt minimális a kórház beteglétszáma és a kiadások különben is lényegesen kisebbek, mint télen. Azonban súlyossá azáltal válik ismét a helyzet, hogy a kórház a segélyek illetve előlegek hiányában nem tudja télre a legszükségesebbeket se beszerezni, nem is szólva a berendezés szükséges kiegészitéséről, amit most már nem lehet halasztani1 és ami szintén nagy összegeket emészt fel. A kormány mostoha bánásmódja a suboticai közkórházzal szemben azonban még ennél is tovább megy, amennyiben a minisztérium naindez-A kisántánt szeptemberben konferenciát tart Prágában — Pénzügyi kérdések a konferencia napirendjén — A beogradi esküvő alkalmával az ott időző kisántántbeli államférfiak elhatározták, hogy a jövőben a szövetségbe tartozó államok közötti jóviszony erősítésére és a felmerülő közösérdekü problémák megtárgyalására időközönként konferenciát fognak tartani. Mint most Prágából érkező hirek jelzik, a kisantant államférfiéi megegyeztek, hogy a következő konferenciát Prágában tartják, szeptember hónap folyamán. A konferencián a külügyminisztereken kivül gazdasági szakértők is résztvesznek, mert ezen a konferencián előreláthatólag főleg gaz dasági kérdésekről fognak tárgyalni. A román kormány, mint * „Dácia" távirati ügynökség jelenti, Bratianu Vintilla pénzügyminisztert is kiküldi a prágai konferenciára. A fontos valutáris problémákon kivül az osztrák-magyar bank likvidálásának kérdése, a háború előtti államadósságok és a német jóvátétel ügyei azok, amelyeket a konferencián le fognak tárgyalni. A diplomáciai kérdések közül előreláthatólag újra napirendre tűzik Görögország problémáját, mer a kisantant államférfiak egy része Görögországnak a szövetségbe való bevonása mellett fejt ki agitációt. Amennyiben szép temberig nem fejeződik be a bolgár konfliktus, úgy az SHS. külügyminiszter azt is a kisantant konferenciája elé viszi. Valntaspekuláciő—a gabonával — Egyre jobb termésjelentések érkeznek — Néhány nappal ezelőtt megindult a búza aratása. Az aratási munkálatok' megkezdése óta napról-napra kedvezőbb jelentések érkeznek ai eredményről és most már megállapítható, hogy a termés a jó közepes átlagot erősen lelül fogja múlni. Az pptimisztikusan remélt 12 métermázsás hozam helyett lánconként 13— 14, sőt 15 mázsát várnak. Ez azonban pontosan csak két-három hét múlva, a cséplés megkezdésekor válik bizonyossá, amikor az uj búza minősége is ismeretes lesz. Azt hiszik, hogy az uj búza minőségi súlya az idén is el fogja érni a tavalyi 78 kg-mos átlagot. Az egyre javuló eredmények következtében az elraktározott óbuza mind nagyobb mennyiségben kerül piacra, úgy hogy ennek ára egy hét alatt 1550 koronáról 1400 koronára esett le. Ennek dacára sem mutatkozik az ó-áruban semmi kereslet, úgy hogy bizonyosra veszik, hogy mihelyt az uj búza picra kerül, julius végére az óbuza ára egyenlő lesz az újéval. A gabonaforgalom kezdetén a piacon máris nagy pénzhiány mutatkozik, ami a nagy, kinálat mellett szintén hozzájárul az árak eséséhez. A gazdáknak szükségük van pénzre* tehát uj termésük egy részét előre áruba bocsátják. A nagy kinálat folytán, a jó terméskilátások mellett, uj búzát már 1260—1280 koronás árért lehet vásárolni. Az árak esését részben csökkenti a jugoszláv valuta .zürichi devalvációja. A mostani valutakurzus állandósulása esetén azonban arra számítanak, hogy az uj búza ára 1150—1200 koronáig le fog esni. Zabban és árpában szintén nagyon jó a termés és ennek ára a szállítások megindulása után 900—950 korona közt fog stabilizálódni. Ez az áralakulás, a kenyér olcsóbbodása, némi megnyugvást idéz elő a fogyasztó milliók körében, de e tekintetben zavarólag hat a valutaesés, amely még komplikálhatja az árak alakulását és előre nem látott drágulást idézhet elő a világpiacon, , A gabonaexportőrök körében máris akadnak olyanok, akik a gabonaüzletet valutaspekulációval komplikálják. Arra számítanak ugyanis, hogy a jugokorona értéke a külföldön még jobban le fog esni, aminek következtében a külföldön drágábbért tudják a búzát értékesíteni. A merészebb spekulánsok októbernovemberre 1.20, sőt 1 centimes kurzust és igy 2000—2500 koronás búzaárat várnak. A spekuláció már most hátráltatja a reális olcsóbbodást és nincs kizárva, hogy ha a valutaesés tényleg bekövetkezik, a jó termés dacára irreális drágulás fog bekövetkezni. Illetékes köröknek már most elejét kellene venni, hogy a spekulációokozta drágulás a belföldön bekövetkezhessék é§ a belföldi fogyasztók kiadásai is a zürichi kurzus szerint alakuljanak. Amikor a jó termés, a keresletnek és a kínálatnak a viszonya leszorítja az árakat, kívánatos volna, hogy a kormány kiviteli vámpolitikájával megóvja a belföldi fogyasztók érdekeit és ha a külföldön a mi valutánkban, a valutaesés következtében tényleg megdrágulna a gabona, a belföldön ennek dacára fenn lehessen tartani a mai árnivót. Ez pedig nagyon egyszerű módon megoldható volna aképpén, hogy a gabona kiviteli vámját nem egy fix; összegben, hanem a gabona belföldi és külföldi árnivójában mutatkozó küllönbözet szerint szabnák meg. Ilymódon biztosítható volna a gabonaáraknak belföldi spekulációmentes stabilizálása, másrészt pedig a paritáskülönbözetből nem a spekuláció huzna hasznot, hanem az az állam vámjövedelmét képezrié. így elejét lehetne venni az esetleges belföldi drágulásnak, a védővám pedig a külföldi valutadiktátoroknak az árfolyamok leszorítására vonatkozó kampányát is keresztezhetné, mert bizonyos, hogy mesterséges utón azért szorítják le aratás idején a középeurópai termelőállamok valutáját, hogy ezáltal azoknak gabonatermését minél olcsóbban megszerezhessék,. Trans balkáni vasútvonalat terveznek A külföldi kölcsön egy részét tudvalevőleg az Adria-vasut céljaira szánták, amely a tervek szerint Beográdot fogja összekötni a tengerrel. Beográdban most mozgalom indult meg, hogy ugyancsak a külföldi kölcsönből, építsenek még egy vasútvonalat, amely kelet-nyugati irányban átszelné az országot és Nistől a tengerig vezetne. A dolog már komoly megvitatásra is került az érdekeltek között. Negyven országgyűlési képviselő főleg az érdekelt területek követei, tanácskozásra is gyűlt össze ebben az ügyben és komoly megbeszéléseket folytattak. A javaslatok szerint Nis—Prokuplje—Metohija—Montenegro—Kattaro irányában menne a vonal, amelynek első szakasza Nis—Prokuplje között, 170 kilométeren, már ki is van épitve. Ennek a tervnek a megvalósítása óriási fontosságú lenne a Közép- Balkánra, de ez a vasútvonal valódi értéket tulajdonképpen csak akkori kapna, ha Nistől továbbvezetve, Bulgárián át, elérné a Fekete-tengert. Egy vasútvonal, amely a Fekete-tengert összekötné az Adriai tengerrel, felmérhetetlen gazdasági értéket jelentene a balkáni államoknak, főleg pedig az abban leginkább érdekelt Jugoszláviának. Hogy ez a terv minden természetessége mellett sem vetődött fel a képviselők ankétján, az valószínűleg abban leli magyarázatát, hogy Jugoszlávia és Bulgária között jelenleg feszült a diplomáciai viszony1;. Ha ez a feszültség elmúlik, ä transbalkáni vonal ügye még aktuális lesz, úgy minden bizonnyal Bulgária is belekapcsolódik ebbe a világtörténelmi arányú akcióba. Elmondották a perbeszédeket az Izsáki rablógyilkosok bűnügyében Az izsáki rablógyilkosok perében a bizonyító eljárás befejeződött. Miután Héjjas Iván jegyzőkönyvi vallomásából kiderült, hogy ő adott utasítást Zbondknak a gyilkosságok végrehajtására és a védelem által felvonultatott izsáki bíró sem tudott semmi terhelő adatot mondani a meggyilkoltakra, a pénteki napon a vád és védbeszédek kerültek sorra. Schmitz őrnagy katonai ügyész nem lát enyhítő körülményeket fennforogni. A részegség kifogása nem igazolódott be, ellenben beigazolást nyert, hogy a vádlottak gyilkoltak és raboltak. A legsúlyosabb büntetések kiszabását kéri. Cziráky Ferenc, Zbona védője kifejti, hogy védencét a hónapokig tartó vizsgálati fogság testileg és lelkileg teljesen megviselte, ennek dacára sem viseltetik senkisem irányábaa megértéssel. A bizonyító eszközök pörjogilag elégte* lenek. Zbona ellen nem bizonyítottak sokat a tanúvallomások, mert azok teljesen ellentmondók. Beckék például Francia Kissnek gondolták, most pedig határozottan fölismerték. Pártatlan tanuk a hozzátartozók nem lehetnek. A rablás ténye nem nyert beigazolást, azonkívül parancsot teljesített és az akkori idők túlfűtött körülmenyei között nem mérlegelhette a parancs jelentőségét. Nem a vádlott hibája, hogy hős katona létére a vádlottak padjára került, odadobta az események végzetes sodra és sorsa egyéni tragikum .Fölmentését kéri.
