Bácsmegyei Napló, 1922. július (23. évfolyam, 177-207. szám)
1922-07-05 / 181. szám
4. oldd. BACSMEGYEI NAPLÓ 1922. julius 5. Szeptember elsejére f eloldják a szekvesztráit vagyonok a t Csak az ellenséges polgárok vagyona marad zár alatt Beogradból jelentik: A zár alá vett vagyonok ügye jelentős fordulat előtt áll. Már régebben szó van arról, hogy a szekveszter alatt álló vállalatokat föloldják. Most végre elkészült az a rendelet, amely a szekvesztráit vagyonok föloldásáról szól. Ennek a rendeletnek értelmében a szekvesztrdlt vagyonokat szeptember elsején föloldják a zár alól. A rendelet szerint kivételt csak azok e vállalatok és vagyonok képeznek, amelyek állami kezelésben vannak, vagy pedig amelyeknek tulajdonosé volt ellenséges állampolgár. A rendelet, amely legközelebb nyilvánosságra kerül, végrehajtási utasításokat is fog tartalmazni. Passzivitásra készül a magyarországi szociáldemokrata párt A magyar nemzet :jyülés keddi ülése A szociáldemokrata képviselők a visszavonulás gondolatával foglalkoznak arra az esetre, ha a kormány a közszabadságok kérdésében eddigi irányzatával nem szakit. A kormány a közszabadságok kérdésében a szociáldemokrata pártnak a választások előtt ígéretet tett, a szocialisták ettől az ígérettől tették függővé a választásokon való részvételt. A párt most egyelőre őszig vár és ha addig a kormány a helyzeten nem változtat, úgy a Párt képviselői paszsziv rezisztenciába lépnek s le is mondanak mandátumaikról. A parlament keddi ülésén Petrovfcs György volt az első szónok, azután Rassay Károly beszéde következett. Beszédében főleg azért támadja a kormányt, mert nem gondoskodott egy olyan választási eljárásról, amely legalább erkölcsi alapját nem ingatta meg az összeülő nemzetgyűlésnek. Nem járhat eredménnyel ennek a parlamentnek a munkája, ha az elvi álláspontot képviselő ellenzéki politikusaiban a többség hazaárufókat és kommunistákat lát. Rassay beszédét sűrűn szakították meg közbeszólások és ellentmondások. Az ellenzék előkészületeiből és az ellenzéki vezetőemberek nyilatkozataiból arra lehet következtetni, hogy az indemriitási vita még hosszabb időt vesz igénybe. Szélhámos álmérnök —• Helyreigazító nyilatkozat — Igen tisztelt Szerkesztő ur! B. lapjának julius 30-iki és julius 1-i számaiban a személyemre vonatkozólag megjelent közleményekre vonatkozólag szíveskedjék a sajtótörvény 20. §-a alapján a következő helyreigazító nyilatkozatot közzétenni: 1. Az említett cikkében arról volt szó, hogy Suboticáról megszöktem. Ez az állítás a valóságnak meg nem felel, mert arra semmi okom nem volt és nem is gondoltam, hogy Suboticáról megszökjem. A feljelentésre vonatkozólag egyelőre csak annyit jegyzek meg, hogy az abban foglalt tényállítások valótlansága a vizsgálat folyamán teljesen ki fog derülni, 2. B. lapjának cikkeiben az állott, hogy engem országszerte köröznek. Ez sem felel meg a valóságnak. Az egés2 ügyről útközben értesültem, mire utamat félbeszakítottam, nyomban hazatértem Suboticára, ahol _ a mai napon az államügyészségnél jelentkeztem. 3. Soha okleveles mérnöknek magamat ki nem adtam és soha, mint mérnök, saját nevem alatt nem dolgoztam. 4. Ami a »Horvátov« név felvételét illeti, erre nézve megjegyzem, hogy ezen nevet én 1913. év március hó 28-án kelt A. 1296 1913. számú végzéssel teljesen rendes és jogos utón a királyi Horvát-Szlavon-Dalmát kormánytól (Zemaljska Viada) eszközöltem ki. Egyelőre csak ennyit vagyok bátor' közölni az ügy ideiglenes tisztázására. A többi adatokat a vizsgálat befejezése után hiteles okiratokkal felszerelve fogom a t. szerkesztőség rendelke zésére bocsátani. Helyreigazításom közléséért köszönetem kifejezése mellett vagyok Suboticán, 1922. évi julius 4. teljes tisztelettel: Hrvatov Zvooimir. E nyilatkozatra a sajtótörvény értelmében nem tehetünk megjegyzést. ii A „Vajdasági Párt , amely meghalt, mielőtt megszületett volna — Lallosevics János dr. nyilatkozata — Vajdasági politikusok körében már néhány hete beszélnek arról, hogy a Vajdaságban a legnagyobb csendben egy uj politikai párt van alakulóban. Az uj pártot a kulisszák mögött keringő hírek szerint, főleg a radikális és a demokrata pártok elégedetlenjei alakítanák, de az előkészítők között van néhány olyan tekintélyes vajdasági szláv politikus, aki eddig nem csatlakozott egyik politikai párthoz sem. Munkatársunk kérdést intézett ebben az ügyben Lallosevics János dr. zombori ügyvédhez, akinek a neve a felmerült kombinációk kapcsán igen sokat szerepelt. — Valóban — mondotta Lallosevics János dr. — felmerült egy vajdasági párt alakításának terve, az alakítás módozatairól is beszélünk, de az események rohanása •zt hisszük, feleslegessé teszi majd az uj pártot. Az alakítók ugyanis úgy látják, hogy a Protics télé politikai akció olyan helyzetet teremt, amely megszünteti ♦»»»»«‘»»■oa«—»»«»«»»»*•«»« azokat az okokat is, amelyek miatt az uj pártot meg akarták alakítani. A Protics-féle akció, a mely ma már nincs messze a sikertől, megdönti a koalíciót, uj elveket hoz be az államigazgatásba és az elégedetlenkedő hot vétókat is kielégíti majd. így a „vajdasági pártot“ nem alakítjuk meg, hanem ehelyett igyekezünk Protics akcióját erősíteni és tn mogatni. — Nekem és politikai barátaim nak az az álláspontunk, — folytatta Lallosevics, — hogy a nem zetiségekkel szemben kizárólag o trianoni békeszerződés és az alkot mány alapján lehet eljárni. Szigorúan keresztülvitt egyenjogúsága követelhetnek maguknak a nemzeti ségek. Remélhető, hogy a politikai fejlődés eliminálni fogja azokat az intézkedéseket és szem pontokat, amelyeket a nemzeti ségek sérelmeseknek tartanak. Bizonyára rövid idő kérdése csupán és a nemzeti kisebbségek panaszai el fognak hallgatni. Uj rendelet a behozatali tilalomról — Csak kevéssel enyhült a mai helyzet — A behozatali tilalomról szóló rendelet súlyos helyzetbe hozta az ország kereskedőinek egy részét. Kereskedelmi körökben biztosan számítottak arra, hogy ezt a rendeletet rövidesen módosítani fogják és erre nézve is a kormány géretet tett. Egyes lapok már be is számoltak róla, hogy a behozatali tilalmat a legtöbb árucikkre meg fogják szüntetni és ezzel szemben a vám ágiót fogják fölemelni. A kereskedők nagyrésze ezeknek a híreknek a következtében nem is próbált eddig behozatali engedélyt szerezni a szükségelt cikkekre, miután a módosító rendeletet várték. A kereskedők azonban csalódtak reményeikben. A behozatali tilalmat szabulyozó uj rendelet, most készült el, azonban az alig tartalmaz némi enyhítést az eredet? rendelettel szemben, sőt bizonyos tekintetben még újabb nehézségekre és hosszas utánjárásokra vezető megszorításokat foglal magában. Az uj rendelet szerint csak a következő, eddig behozatali tilalom aló esett cikkeknek szabad a behozatala: müvoj, elkészített vadásztöltények, vas- és acél díszműáruk nikkelezett vagy rézzel bevont állapotban. Eddig a behozatali tilalom alá eső árura a vámfőigazgatóságtól kellett engedélyt kérni, amely 60 napra volt érvényes. Az uj ren delet szerint, ha ez a 60 napos határidő le élik anélkül, hogy a kérvényezett áru megérkezett volna, ak kor újólag kell kérelmezni a beho zatali engedélyt és az uj kérvény hez mellékelni kell az eredeti számiét is, amelyre az engedélyt rávezették. Ez a rendelkezés na gyón sok újabb nehézséget okoz, mivel igy a kérvényezés egész hosszadalmas procedúráját meg kell ismételni. Az uj rendelet még egy fontos intézkedést tartalmaz. Kimondja ugyanis, hogy olyan, a behozatali tilalom alá eső áruk, amelyek vala mely üzem fenntartásához szükségesek, vagy az illető üzemben feldől gozás alá kerülnek, a vámföigciz gatósdg és a kereskedelmi minisztérium együttes engedélye alapján behozhatók. Ezekről az árukról azonban külön könyvet kell vezetni, hogy meg legyen állapítható, vájjon az árut tényleg feldolgozták-e és nem került-e az változatlanul eladásra. féle csokoládébonbonok utolérhetetlenek Kern teljesitik a városi tisztviselők fizetésemelési kérelmét Több ízben foglalkoztunk már a városi tisztviselők fizetésrendezési mozgalmával és legutóbb rámutattunk arra is, hogy a köztisztviselők a folytonosan emelkedő di ágaság és sirnivalóan kevés jövedelem miatt mindtöbben kénytelenek elhagyni állásaikat. A városi tisztviselőknek a tanácshoz fizetésük emelése érdekében benyújtott kérvénye a mai napokig húzódott, mig most kedvezőtlen elintézést nyert. A tanács ugyanis a kérvényt kiadta a számvevőségnek annak megállapítása céljából, hogy mennyi a különbözet az állami és városi tisztviselők fizetése között és miután az adatok szerint nincs a két kategória között jelentékeny különbség, a város visszautasította a tisztviselők kérelmét. így a városi tisztviselők hónapok óta húzódó mozgalma ismét kudarcot vallott. holott az állami tisztviselők fizetésével való összehasonlítás nem jelenti még azt, hogy ebből a jövedelemből akár az állami, akár a városi alkalmazottak a mai drágaság mellett megtudnának élni. A városi tisztviselők között igen nagy az elkeseredés kérésük ismételt elutasítása miatt. Bizonyos, hogy lehetetlen lesz hosszabb ideig kitérni a tisztviselők méltányos követeléseinek teljesítése elől, akik a mai horribilis megélhetési viszonyok mellest csak szűkösen tudnak jelenlegi fizetésükből megélni. Elkészült az uj magyar lakásrendelet A rendelet a lakásokat négg kategóriába sorozza Budapestről jelentik: A legújabb lakásrendelet a megjelenés stádiumába jutott. Ennek a lakásrendeletnek eddig csak főbb rendelkezéseit ismerjük s ezek a következők: Az üzletbérekre vonatkozólag az uj rendelet úgy intézkedik, hogy azok az üzletek, amelyek 1920 május 1-én 2000 K-t fizettek, az 1917-iki évi bérnek 15- szörösét fizetik. Azoknak az üzleteknek az évi bére, amelyek 1920 május I-én 6000 K-t fizettek, ez 1917-kinek 20-szorosára, azoké pedig, amelyek ugyanekkor 12.000 K-ig terjedő bért fizettek, a 1917-ének 30-szorosára emelhető. Az uj lakásrendelet szerint ezentúl minden lakásigazolványért dijat kell fizetni. Még pedig két szoba után 300, három szoba után 400, négy szoba után 1000, öt szoba után 1500, hat szoba után 6000 koronát. A hatszobásnál nagyobb lakásoknál minden szoba után 3000 K dij fizetendő. A rendelet a lakásokat négy kategóriába sorozza. Megkülönböztet : kis, közép, nagy és fényűző lakásokat. Az első csoportba azok tartoznak, amelyek 1920 május 1-én 4000 koronánál nem fizettek nagyobb bért, a másodikba azok, amelyek 6000 koronánál többet nem fizettek, a harmadikba 6—8000 koronát fizetők, a negyedikbe pedig azok, amelyeknek bére nyolc ezer koronán felül van. Az uj lakásrendelet szerint a kislakások bére 1920 augusztus 1-én az 1917. évi nov. elseji bérnek négyszerese lehet. A többi három kategóriánál a felek a rendelet szerint szabadon egyezkedhetnek.
