Bácsmegyei Napló, 1922. július (23. évfolyam, 177-207. szám)

1922-07-03 / 179. szám

1922. Julius 3. BACSMEGYE! NAPLÓ 3. old el. érvényes, amely szerint pedig a nemzeti kisebbségeknek nem volt Választójoguk, kétséges, hogy mi­­hép|Sfen oWjdk meg a nemzetiségi választók névjegyzékbe való föl­vételének ügyét. A beKigyminiszterium utasítása mindenesetre el fogja dönteni ezt a kércüst és tekintettel azonban erre, hogy Marinkovics belügy­miniszternek ebben a kérdésben elfoglalt határozott álláspontja, amely szerint a nemzetiségeket is fel kell venni a névjegyzékbe, isme rcies, nem hheiő, hogy a te iigy­­ni:misztérium B. B. B. ügyosztálya azzal ellenkező értelmű utasítási adhatna ki. Marinkovics belügyminiszter ha­tározott állásfoglalása, valamin Dščdnovdcski Púi subolicai főispán megnyugtató nyilatkozata után re­mélhető, hogy ez a sok vitára okot adott kérdés végre kedvező elinté­zést fog nyerni. A horvát blokk tiđvozlo táviratot küldött Lloyd Georgenak ■— A blokk a választásokra készül — A forvát blokk képviselő-tagjai íszom&aton ülést tartottak, ame­lyen az aktuális politikai kérdések­ről tanácskoztak. A gyűlésről, a melyet a blokk lapjai a »horvát nemzet gyűlésé«-nek neveznek, üdvözlő táviratot küldtek Lloyd Georgenak. A távirat szövege a következő: A horvát képviselőknek, mint á horvát nép törvényes reprezen­tánsainak parlamentje, tisztelő és meleg üdvözletét küldi excellen­­ciádnak a hágai konferencia meg­nyitása alkalmával, amelynek meg kell hozni Európa és Oroszország együttműködését, ami a kontinens újjászületésére és a népek önren­delkezési jogának alapján létrejött béke igazságának megerősítésére fog szolgálni, A horvát nép súlyt helyez arra, hogy képviselői utján kifejezést adjon annak, hogy lelkes hívője excellenciád politikájának, valamint azoknak a nagyszerű em­beri elveknek, amely f két Nagy- Britannia hozott a kontinensre. Kérjük önt, hogy közölje a britt néppel a horvát nép őszinte és mély szolidaritását. A horvát nép törvényes képvise­lőinek 18. ülésén, Zágrebban, Hor­vátország fővárosában. Ugyanazon az ülésen a blokk képviselői foglalkoztak a közeledő választások kérdésével is. Hosszas vita után, amelyben a blokk min­den frakciójának szónokai reszt­vettek, kimondottak, hogy a blokkot alkotó pártok nem egysé­gesen mennek a választások elé. A Rádics-párt, a horvát egység pártja és a jogpárt külön-külön vivja meg a választási harcot. A gyűlés tárgysorozatán szere­pelt az a kérdés is, hogy a blokk résztvegyen-e a parlament munká­jában? Az erre vonatkozó hatá­rozat nem került ugyan nyilvá­nosságra, de beavatottak szerint a gyűlésen komoly szavak hang­zottak el a blokknak Beográdba való elmenetelének érdekében. A blokknak Lloyd Gergehoz in­tézett távirata Beográdban rossz hatást váltott ki és általában úgy vélekednek, hogy a blokk-politi­kusok komolyságába vetett hitet az ehhez hasonló manifesztációk erősen gyengítik. Beográdi véle­kedés szerint a távirat jövendő sorsa egyáltalán nem szenved két­séget. Az történik vele, ami a gé­­nuai memorandummal: papír­kosárba kerül. '«{HU Kultúra ládákban A ííolfuríorekvések akadálya — a politika — Miér* Ilié ver még mindig ládákban a suboticai városi könyvtár ? t. A suboticai városi könyvtár ügye Jrnár gyakran foglalkoztatta a sajtót es a közvéleményt. A Bácsmegyei Napló is többször foglalkozott már jazzal a kulturális anomáliával, hogy va város tulajdonát képező nagy Könyvtár már évek óta ládákba csomagolva hever és a közönség ei ,van zárva a könyvektől. Legutóbb már úgy látszott, hogy !a városi könyvtár végre hajlékot fog találni, a közhasználatba való át­adása már komoly tervnek látszott annál is inkább, miután a könyvtár rendezését is megkezdették már. A mintegy 15,000 kötetet tartalmazó könyvtár felállítása nagy munkát je­lent, mivel az ma teljesen rendszer­­jelenül fekszik a különböző ládákban ;szétszórva, ez a munka azonban Könnyen el lenne mégis vgezhető. A legnagyobb akadályt azonban a Városi könyvtár elhelyezése szol­gáltatja. Előbb az volt a terv, hogy a könyvtárt a kaszinó helyiségében lielye»z€k el, azonban ettől a gondo­lat el keSett tekinteni, mert a ka­­sataí olyan nagy örömmel fogadott ujjáate&Ríasa — nem tudni mi okból — még késedelmet szenved. Kvittem arra gondoltak, hogy a városi könayvíárt uíból a városi zene­iskola épületében kel! elhelyezni. Ez <az épület nem a legalkalmasabb a könyvtár céljára miután maga a foly­ton fmfdő zeneiskola is helyszűké­vel küzd. Ennek ellenére mégis jobb és megfelelőbb helyiség hiányában a zeneiskola ideiglenesen alkalmas vol­na a városi könyvtár céljaira, mi­után a város ma nincs abban a helyzetben, hogy rég tervbevett kul­túrpalotáját feíépitse. s így egyelőre nincs semmi re­mény arra, hogy a ládákban heverő könyveket átadják rendeltetésének. Hogy a könyvtár ügye igy húzódik időtlen-időkig, annak, amint megbíz­ható helyről értesülünk, az elhelye­zés nehézségein kivtíl más okai is vannak. A város tanácsa kétségkívül tole­ráns magatartást tanasit a nemzeti kisebbségekkel szemben és rossz­akarat kellene annak megállapításá­hoz, hogy a suboticai hatóságok a nemszláv lakosság kívánságait és törekvéseit nem veszik figyelembe. Ezen a téren Suboticán még elég jó a helyzet, azonban a könyvtár ügyé­nek rendezésébe mégis beleszól o politika is, még pedig ez esetben is, úgy mint mindig, a kultúra rovására. A városi könyvtár ugyanis túl­nyomói ag magyar müvekből áll és elég sok benne a német, francia és angol nyelvű munka. Ezzel szemben azonban feltűnően kevés a könyvtár­ban a szláv mii és ez az egyik titkolt, de fontos oka annak, hogy a könyv­tár megnyitása egyre késik. A megváltozott viszonyok minden­esetre megkívánják' azt, hogy ä su­boticai városi könyvtárban a szláv irodalom minden számottevő alkotá­sa is helyet foglaljon, ennek azonban az a módja, hogy a város akár saját költségén, akár társadalmi utón sze­rezze be ezeket a hiányzó könyve­ket, de semmiesetre se lehet ez ok arra, hogy emiatt a meglevő 15,000 könyvet is elzárják a közhasználattól. Ilyen kujtur-politika nem lehet célravezető^és Subotica szláv intel­ligenciája is szívesebben látná a megnyitott városi könyvtárt, ha egyelőre nem is teljes szláv könyv­tárra! kiegészítve, minthogy ládák­ban porladjanak még esetleg évekig a meglevő könyvek is és a magyar vagy németajkú olvasóközönség ne juthasson hozzá a könyvekhez. Az ir f elkelokDublmban megadták magukat — Elpusztult Írország legértékesebb könyvtára — Az írországi események forduló ponthoz értek. A felkelők vezérei, valamint a vezérkar főbb tisztjei fogságba kerültek. A jelentések sze­rint a felkelők legtöbb helyen meg­adták magukat. A felkelés főfész­kében a reguláris csapatok a hely­zet urai. Dublin. A Four Courts ostroma folyamán óriási robbanás történt. A lázadók felrobbantottak egy aknát és levegőbe röpítették az épületnek azt a részét, amelyet a szabadállam csapatai elfoglaltak. A sorkatonaság emberei közül 30 holtan vagy cson­kán maradt a robbanás színhelyén. A támadást ennek ellenére foly­tatták. A szerződésellenesek hivatalos lapjának jelentésű szerint de Valera átvette az igazságügyi palotán kí­vül működő irreguíáris haderők ve­zérletét. Dublin. A felkelők a város kü­lönböző részében még erős álláso­kat tartanak. Az utcákon végig­vonulnak és a reguláris katonákat vagy azok kisebb csoportjait meg­támadják. Csütörtökön és pénteken 40—50 embert megöltek és két­száznál többet megsebesítettek. London. A lapok beszámolna^ ártól, hogy az ir felkelők leverése alkalmával tönkrement Fourt Court palotában volt elhelyezve Írország egyik legértékesebb könyvtára, amely ótolhatatlan történelmi kutforrások­­an volt különösen gazdag. Hiva­talosan megállapították egyébként, hogy az épület pusztulását a felke­lők visszavonulásakor felrobbantott bomba okozta. Páris. A Matin londoni jelentése szerint Naoroomban a nép felakasz­tott három angol tisztet, akiket a köztársaságban foglyul ejtettek. London. Mielőtt az alsóház szo­kásos hétvégi szünetre szétraent volna Churchill gyarmatügyi miniszter beszámolt a legújabb hírekről. Kö­zölte, hegy Fourt Courts körül a kormánycsapatok néhány perccel felszólalása előtt nagy ujjongásbán „ törtek ki, ami nyilván arra vall, hogy a lázadók az egész vonalon meg­adták magukat. Dublin. A legújabb hirek szerint a lázadók megadták magukat. A vidékről érkező hirek szerint a re­guláris csapatok mindenütt urai a helyzetnek. Magyarországon vissza akarják állítani a nádori méltóságot — A Habsbarg-ház egyik tagja lenne a nádor — Budapestről jelentik: A keresz­tény ellenzék és a kormány között folyó tárgyalásokról eddig csak megbízhatatlan hirek szóltak, ame­lyek onnan származtak, hogy a ke­resztény ellenzék vezérei, ezek kö­zött elsősorban Friedrich István, a kormánnyal szemben taktikát vál­toztattak és az eddigi éles támadá­sok helyett sokkal békülékenyebb hangot ütöttek meg az uj nemzet­gyűlésen. Most a keresztény ellen­zéknek egy nyilatkozata megerősíti azt a feltevést, hogy Friedrich Ist­vánnak a kormánnyal folytatott al­kotmányjogi tárgyalásai tették szük­ségessé a mérsékeltebb otfenzivát. Hogy pedig ezeknek a királykérdés körül folyó tárgyalásoknak mi a lé­nyege, arra érdekesen világit rá egy ellenzéki nyilatkozat, amely szerint a nádorság visszaállításáról foly­nak a tárgyalások a kormány és a legitimisták között, amit úgy, akarnak megoldani, hogy a llabs­­burg-ház egyik tagja legyen a nádor. Friedrich bízik ezeknek a tárgya­lásoknak a sikerében, Andrássy azonban már kevesebb hitelt ad Bethlen Ígéreteinek. Komoly politikusok szerint nem lát­szik valószínűnek, hogy az erre vo­natkozó tárgyalások sikerre vezes­senek, elsősorban külpolitikai okok' miatt. A kisantant annakidején, mi­kor a kommunizmus letöréséről volt szó, még akkor sem akart belemenni abba, hogy a Habsburg-ház egyik tagja legyen Magyarország kor­mányzója. Ha. pedig akkor mereven elzárkózott a Habsburg-család bár­mely tagjának szerephez jutásától, akkor ma egészén bzonyos, hogy vqjlott álláspontján nem enyhít. Bethlenről inkább csak taktikai fo­gás ezeknek a tárgyalásoknak a fel­színen tartása, mert az ellenzék kö­zeledése csak a kormánynak lehet érdeke, de semmiesetre sem a ke­resztény ellenzéki szövetségnek. A kormánypárt kebelében máris elége­detlenségek észlelhetők, amelyek, egész biztosan robbanásra vezetnek; az elkövetkezendő gazdasági kér­dések tárgyalásánál. Kdllay pénz-, iigymniszter kijelentette, hogy a földadó-reform kielégítő megoldása nélkül az ország gazdasági szanálá­sa lehetetlen, A kormánypártban pe­dig érzik, hogy a reform elintézése a legnagyobb megpróbáltatás elé ál­lítja a pártot. Az ellenzék pedig óva­kodni fog attól, hogy most egyes kormánypárti faktorok vállonverege­tő invitálására odaszédüljön az inga­tag alapon álló kormány mellé. Teljesen egységes a liberális ellen­zék is. Közös akciót folytatnak az indemnitási vitában is. Szombaton Ruppert Rezső tartott hatalmas be­szédet a nemzetgyűlésen, amelyben Garami Ernő és Lovászy Márton Magyarországba ^ialó visszatéréséi sürgette, hétfőn Rassay Károly és Peyer Károly, kedden Haller István és Drózdy Győző, szerdán pedig valószínűleg Sándor Pál teszi bírá­lat tárgyává a javaslatot tiODnaaaaaaaaaQDűDDaonoDGaq „PEIL ATELIA” BÉLYEGKERESKEDÉS — SZÉCSI E. SUEOTICA.FŐPOSTA MELLETT VÉTEL - ELADÁS -CSERE Keresek megvételre has nált jugoszláv bélyegeket t ekintetuélkü! akiadésokra bármily mennyiségben 30^7

Next

/
Oldalképek
Tartalom