Bácsmegyei Napló, 1922. július (23. évfolyam, 177-207. szám)

1922-07-31 / 207. szám

% oldal BACSMEGYEI NAPLÓ 1922. julius 31 Pomcaré ellen a német C.-szervezet tagjai követték el a merényletet A párisi „Le Journal" írja, hogy a Poincaré ellen két héttel ezelőtt elkövetett merényletkisérletnek hátterét a belga kormánynak si­került megvilágítania. A belga kormány rendkívül fontos aktagy üj­­ieményt szerzett meg, amelyből kitűnik, hogy a Poincaré ellen tervezett merénylet szervezői a hírhedt titkos német Consal-szerve­­zet tagjai. A „Liberté" szenzációs leleple­zésnek szánt cikkben azt írja, hogy megbízható adatok szerint a Consul szervezet hét tagját küldte ki, hogy Poincarét Parisban vagy Londonban tegye el láb alói. A C szervezet hét tagjának állító­lag sikerült is hamis u: levelek se­gítségévei átjutnia a határon. Poincaré egyébként szombaton délután Sampignybe utazott. Uta­zásának órájáról szándékosan ha­mis jelentést hoztak nyilvános­ságra. Ilyen körülmények között kétséggel kell fogadni azt a hi­vatalos jelentést is, amely szerint a francba miniszterelnök hétfőn este érkezik vissza Parisba. A francia újságok még állandóan foglalkoznak a Poincaré ellen ál­lítólag tervbevett merényletről. Ismétlik azt, hogy a francia kor many egyik szövetségese utján szerzett értesülést a merénylet tervéről, de hangsúlyozzák, hogy ez a szövetséges sem Anglia, sem pedig Be gi.urn. A román király elé viszik az erdélyi magyarság sérelmeit Jelentettük már, hogy a román kormány az Erdélyben működő Magyar Szövetség működését be­tiltotta és az egyesület helyisé­geit lepecsételte. Mint most Ko­lozsvárról jelentik, Jósika Samu, a Magyar Szövetség elnöke és Ugrón István Bukarestbe utazott, hogy a Magyar Szövetséget és a magyarság egyetemet érintő kér désekben megegyezést létesítse­nek a kormánynak Bukarestben időző tagjaival. Eleinte szó volt arról, hogy báró Jósika megjele­nik a király előtt is Elutazása előtt kihallgatást kért a királytól, aki k binetirodája utján tudatta vele, hogy hajlandó őt sinajni kastélyában fogadni és az erdélyi magyarság sérelmeit meghall gatni. Azóta azonban a román király elhatározta, hogy Szövetére utazik és ebben az esetben báró Jósikának vagy meg keii várnia, mig a király -Szövőtűről vissza­utazik, lehet azonban, hogy Jó­sika Szovátán fog kihallgatásra jelentkezni Ferdinand királynál. A királyi audencia egyébként egyre sürgősebbé válik, mert a Magyar Szövetség augusztus 6 ra tűzte ki nagygyűlését, melynek megtartása elé a hatóságok mind nagyobb akadályokat gördítenek. Szombaton dr. Naláczy István, a Magyar Szövetség titkára meg­jelent dr. Utaiea kolozsvári alpre­­fektusnál és felkérte a közgyűlés megtartásához szükséges iratok kiadáséra. Utaiea utasításéra a rendőrség megbízottja megjelent a Magyar Szövetség lezárt helyi­ségében, ahol feltörték a pecsé­­eket és jegyzék ellenében átad *ák a kért okmányokat. Az alpre­fektus ez alkalommal tudomására uttatta a Szövetség titkárának, hogy a Szövetség intézőbizottsá­gának minden egyes ülését előre köteles bejelenteni. Dr. Naláczy ez ellen is tiltakozott, minthogy az erre vonatkozó belügyi rende­let szerint az intézőbizottság a naggyűiés megtartásáig állandóan működhetik. Ebben az ügyben a Magyar Szövetség intézőbizottsága kérést terjesztett fel a belügymi niszterhez, hogy utasítsa Erdély és a Bánság valamennyi prefek­tusát, hogy a Szövetség vidéki tagozatainak a megalakulásra vo­natkozó akaratnyilvánuiásei ellen ne gördítsenek akadályokat és en­gedélyezze a tagozatok gyűléseit és azoknak működését. szempontok fütenek. — Reakció ez a maga teljes vak­ságában és sötétségében. Pedig hiába tiltja el a kormány a pacifista .gyüle­kezést. A józan emberiség szivében él a vágy a békére. Korszellem ez ma már, amelyet feltartani nem lehet, Egyébként is a korszellemet produ­káló erő elől kitérni nem lehet az emberiségnek. — A kormány, úgy látszik, nem érti meg az okos hazaiiságot. Akik a mai ülést egybehívták, azokat haza­fiul érzés hatja át és meggyőződésük, hogy az országnak igen nagy szolgá­latot tettek volna. A kormány azon­­ban, úgy látszik, .nem engedi meg, hogy valaki a hazáját okosan szeresse. A békenagyi gyűlés a teljes leszerelésért London. A békenagygyülés több határozatot fogadott el, amelyek egyike teljes leszerelést követel. Egy másik határozat azt kívánja, hogy a népszö­vetség vegye fontolóra a katonai szol­gálati kötelezettség megszüntetését. A nagygyűlés kívánja továbbá, hogy a kisebbségeknek biztosítsák azt a Tehetőséget, hogy sorsukról maguk határozzanak. Jáiékkártya-csempészek Osijeken —- Osijeki munkatársunktól — Az osijeki rendőrségnek sikerüli! elfognia egy kártyacsempész konzor­ciumot, mielőtt még értékesíthették volna a külföldről behozott rengeteg mennyiségű játékkártyát. A rendőrség emberei megtudták", hogy egy Hirschler Mária nevű asz­­szonynál két gyanús idegen szállott meg, akiktől egy harmadik egyéír állandóan titokzatos csomagokkal megy el. A rendőrség a három egyént figyelni kezdte. Szombaton réggel aztán "detektí­vek állítottak be a lakásukra. A meg­lepett fiatalemberek holmijai között szigorú kutatást végző detektívek a szobában négy csomag játékkártyát találtak, amelyeket a detektívek elko­boztak, minthogy nem volt rajtuk bélyeg. De találtak kész és félig kész kártyabélyeg-hamisitványokat is. A kártyacsempészek ezután á rendőrségre kerültek, ahol az egyik Reményi Mihálynak, a másik pedig Schwarcz Dezsőnek mondta magát azzal, hogy novisadiak. Később azon­ban kiderült, hogy mind a ketten pé­csiek és az egyiknek neve Pollák Mihály, a másiké pedig Hoven An­tal. Töredelmesen bevallották, hogy. nemrégen jöttek át a határon Ma­gyarországból és itt azzal akartak pénzt szerezni, hogy a magas illeté­­kii itteni kártyacsoinagok helyett 30 dinárjával hamisított bélyegü kár­tyákat hozzanak forgalomba. Vallomásaik alapján a rendőrség letartóztatta harmadik társukat is, aki egy kisebb szállodában lakott. Ennek szobájában egy nagyobb bő­röndben nem kevesebb, mint 600 cso­mag játékkártyát találtak, amelye­ken még nem volt .bélyeg. A bélye­geket ugyanis még nem ragasztot­ták föl, mert csak most hozták őket Budapestről. A harmadik, akit Krieser József­nek hívnak, bevalotta, hogy a kár­tyákat ő csempészte be a baranyai határon keresztül, liátizsákpkban. A bélyegeket pedig itteni valódi kár­tyabélyeg után Budapesten csinál­tatták egy nyomdásszal. Érdekes, hogy a csempészek először bélyeg­nélküli kártyacsomagokat. kínáltak eladásra, de ilyenből egyetlent sem tudtak elhelyezni, dacára a potom árnak, mir„e Krieser a jugoszláv kár­tyabélyeggel és a hivatalos pecsét lenyomatával átment Magyarország­ba, hogy .ezeket hamisitassa. Augusztus 8-án megalakul a szuboticai gyárosok szövetsége Bérek helyett természetbeni ellátás a szuboticai ipari munkásoknak Néhány nappal ezelőtt hirt adott a Ucicsmegyei Napló a subóti iái gyáriparosok között megindult szer­vezkedési mozgalomról. A mozgalom már régebbi keletű. A helybeli vas­ipari vállalatok ugyanis régebben kartellba tömörültek és elhatározták, hogy az egyéb produktiv munkát végző1 üzemeket is felszólítják ha­sonló szervezet megteremtésére és egyben kiterjesztik a mozgalmat egy általános tőkeszindikátus léterhozá­­sára. A gyáriparosok mozgalmát a munkásság nagy idegenkedéssel nézte, attól tartva, hogy a tőkés cso­portosulás a Qy. 0. Sz. reakciós po­litikáját fogja feltámasztani. Vasárnap délelőtt volt az érde­keltek első találkozása a Lloyd he­lyiségében, ahol Steiner Kálmán gyáriparos vázolta a szervezkedés célját és a későbbi szövetség niun­­kaprogrammiát. Ebből kitűnik, hogy a munkásság félelme alaptalan, ha a szövetség tényleg beváltja a pro­gramújába tett ígéreteket. A szervezkedés legközvetlenebb célja a gyáriparosok gazdasági érdé keinek megvédése lesz. A szövetség (i munkásság szociális helyzetén is javítani akar, még pedig olyan módon, hogy a szövetség tag­jait kötelezni fogja, hogy munkásait A budapesti rendőrség betiltotta a békebarátok tüntető gyűlését — „Áiiamrejsdészeh okbői“ nem engedélyeztél, a gyűlés megtartását — [ r ne pénzben fizesse, hanem termé­szetbeni ellátásban részesítse. Ennek a tervnek a megvalósítása fontos szerepet játszana a munkás­ság szociális helyzetében. A mai vi­szonyok között, amikor a béremelé­sek nem tudnak lépést tartani az árak emelkedésével, a természetbeni ellátás redukálná a munkásság nap­­ról-napra növekedő megélhetési gondjait. Természetes, hogy ennek bizonyos akadályai vannak, mert a gyárak nagyobbára csak olyan cikkeket gyártanának, amelyek nem az első­rendű életszükség fedezésére szol­gálnak. Azért a szövetség megalaku­lása után azonnal érintkezésbe lépne a várossal és attól egy gazdaságot bérelne. Innen történnék Subotica 4000 főnyi gyári munkásságának liszt és kenyér szükségletének fede­zése. A gyárak ezenkívül önköltségi áron szállítanák a munkásság köz­szükségleti cikkeit. Az értekezlet résztvevői egy bi­zottságot választottak, amelyet az alapszabályok elkészítésével bíztak j meg. Az alapszabályok elkészítése után augusztus nyolcadikon lesz a gyárosok ’"szövetségének alakuló 1 közgyűlés. Mióta a háború véget ért, a béke­­barátók az egész világon szomorú ünnepként ülik meg a háború kitöré­sének évfordulóját. Angliában nagy szabású kömveneteket tartanak ezen a napon, a Novo more war („Soha többé nem háborút“) mozgalom hivei ezer és tízezer főt számláló tömegek­ben tüntetnek az örök béke mellett. Magában Londonban szombat dél­után öt menet vonult végig az utcá­kon, azután mind az öt a Hyde Park­ban találkozott össze, ahol a háború ellen tiltakozó javaslatot terjesztettek lő. Hasonlóan tüntentek a békebará­tok a Nyugat többi nagy országaiban, Franciaországban, Olaszországban Né­metországban. A magyar békebarátok az idén először határozták el, hogy ők is meg­­ünneplik azt a napot. Mint Budapest­ről jelentik a Magyar Országos Béke­­egyesület, a Nők Nemzetközi Béke­­iigáját képviselő Feminista Egyesület és a hadirokkantak, özvegyek és árvák egyesületei békegyülést hívtak egybe régi képviselőház üléstermébe. A meghívók a gyűlésre mindenfelé szétmentek és a társadalom minden rétegéből sokan készültek résztvenni ? békás és csöndes tüntető gyűlésen. Szombat délután télhat óra után szá­mosán kezdtek gyülekezni a Sándor­­utcai régi képviselőház előtt, köztük csonka, béna, rokkant harcosok is, egy csomó asszony és néhány öreg ember. Itt azonban meglepetésszerűen arról értesültek, hogy a gyűlés elmarad. A szervezők ugyanis délután három és négy óra közt értesítést kaptak a rendőr főkapitányságtó', mely sze ríni a rendőrség a délután hat órára összehívott gyűlést államrendészet; okokból betiltja. A betiltó végzés oly későn érkezeit, hogy a közönséget már semmiképpen sem lehetett érte­síteni a gyűlés elmaradásáról. A gyü­lekező közönség egy darabig tárgyalta az esetet az utcán, azután teljes csöndben szétoszlott. A gyűlést összehívó egyesületek a főkapitányi végzést megfellebbezik a belügyminisztériumhoz. Ha a belügy­miniszter megadja az engedélyt, úgy elkésve is. megtartják a gyűlést, hogy mégis bekapcsolódjanak valahogy a nemzetközi békemozgalom tüntetései­nek sorozatába. A kormány nem érti meg az okos hazafiasságot Az ülés vezérszónoka Rainprech Antal nemzetgyűlési képviselő lett volna, aki a Letiltásra vonatkozólag a következőket mondotta: — Ez a betiltás is csak. azt bizo­nyítja, hogy a kormány két lovon nyargal egy testtel. Kifelé játssza az európai mentalitáshoz alkalmazkodni tudó kormányt, Génuába is elmegy — igen helyesen — a „nemzetközi konferenciára“ és itthon pedig telje­sen polgári színezetű, okosan hazafias és par excellence keresztény hitéleti erkölcs alapján álló gyűlést sem en­gedélyez. Pedig ma az okos kor­mányzat még inkább megrendelhetne ilyenfajta hékeünnepségeket, amikor a külföldet amugyis idegessé teszi nem egy olyan esemény, amelyet hazafias

Next

/
Oldalképek
Tartalom