Bácsmegyei Napló, 1922. július (23. évfolyam, 177-207. szám)

1922-07-30 / 206. szám

Ara 1 dinár, 2 lei, 4 márka, 1 sokol XXIII. évfolyam Síibotca, vas in^n j.922. Julius 30. 2Q8. szám Megjelenik minden reggelt ünnep után ét hétiön délben TéL£iCN SZÁM: Kiadóhivatal 8—58, szerkesztőség 5—10 Elófixetéei ár: negyedévre 90‘ —dinár Si-Llth.LCZ’:CS£u: Kralja A exondra-ullca 4 team alatt Kiadóhivatal: Kralja Alexaudra-ulica 1 (Lelbadi-palota) Hága balsikerének politikai háttere Irta: Jász! Oszkár Európa rekonstrukciójának egy fontos etappeja zárult most le Há­gában — negatív eredménnyel. E balsiker politikai hátterét kívánjuk i itt röviden megvilágítani. Ismételten kifejtettük már ugyan •ezen a helyen Európa újjáépítésének :azt a három koncepcióját, amelyet ■sni a francia, az orosz és az angol ■Útnak neveztünk el. A francia poli­tika a faji és nemzeti harc reakciós inpcriallzmusának az útját követi: a fóbornokok diktatúrája alapján kí­vánja elrendezni. Európa népeinek megzavart életét. Az orosz koncepció az osztályharc forradalmi imperializ­musa utján hasonló célt kivánt elér­ni, összetévesztve a proletárdiktatú­ra temetői csöndjét a munka és a Tóiét békés világával. E kettővel szemben egyedül az angol at keres­te a kibontakozást a népek és osz­tályok szolidáris Összérdekének az íninyában: Az eszmék, az áruk és '6 személy szabad forgalmának a helyreállítása utján a nemzetközi munkamegosztás egységességét is­­taiét létrehozni, a demokratikus kö­­zületck kifejlesztésével pedig a tar­lós nemzetközi jogrend lehetőségét Megalapozni. Az orosz ut minden józan ember számára már régen járhatatlannak bizonyult. Az angol megoldásra még nem érett meg teljesen a helyzet. Egyelőre a francia militarizmus el­veit uralja a gyakorlati politika. Csak az orosz illúziók teljes széí­­foszlása után válhatik az angol fel­fogás valóban hatékony tényezővé. Csak ha Oroszország a demokráciá­ra térve át, a maga részéről őszintén támogatja Anglia pacifista világpoli­tikáját, lesz Angliának meg hozzá az ereje, hogy Franciaországgal szem­ben is érvényre juttassa ezt a kibon­takozási tervet. Amig azonban erre a helyzet meg nem érett, addig to­vább is a francia módszerek túl­súlyával kell számolnunk Európában. Kétségkívül ennek a politikai kon­stellációnak kel! betudni a hágai kon­ferencia balsikerét is. A francia külpolitikát kizárólag a német probléma irányítja. Amikor Oénuában az orosz—német rapallói szerződés közzététetett, világos volt, hogy Franciaország szemében ennek a szerződésnek a felbontása a con­ditio snie qua non-ja bármiféle meg­egyezésnek Oroszországgal. A há­gai konferencia eleve is terméketlen­ségre volt ítélve, amig az oroszok a rapallói szerződéshez ragaszkodtak. A rapallói szerződéstől viszont Szovjetoroszország addig el nem állhat, amig annak a felbontása egy­értelmű volna a francia politika dik­tatúrájával Oroszországban. Jól tud­ják ugyanis az oroszok, hqgy Fran­ciaország végeredményében olyan katonai hűbérest akar magának sze­rezni Oroszországban, akit bármi­kor mozgósíthasson a német ellen­ség hátbatámadására. A rapallói szerződés kérdésében tehát az orosz álláspont kétségtelenül jogosult, mert csak ezen egyezmény fentartása ut­ján tarthatja meg Oroszország füg­getlenségét. amelynek hiányában ez a szerencsétlen ország idegen im­perializmusok zsolajában vérezne el. Ezen áthidalhatatlan ellentét tuda­tában Franciaország előre is egy capitis deminutio maximat hajtott végre a hágai konferencián. Az orosz és a nemorosz bizottságokat egy­mástól elválasztották. Mindenféle politikai kérdés (Oroszország elis­merése, Konstantinápolyi kérdés stb.) teljesen kikapcsoltatott és ki­zárólag a gazdasági kérdések kerül­hettek a napirendre. Végül pedig az államok kongresszusából a kormá­nyok konferenciájává degradálták Hágát, ahol is a kormányok képvi­selői még csak kötelező nyilatkoza­tokat sem adhattak le, mert a kor­mányok maguknak tartották fenn a döntés jogát. A külön-külön bizottságok elé utalt három gazdasági probléma tud­valevőleg a következő volt: az ál­lamadósságok vállalása, a kölcsön ügye és a magántulajdon elismeré­sének a kérdése. 1. Az államadósságok problé­mája két részre bomlik: a cári kor­mány által a háború előtt felvett francia és belga államadósságoknak és a háború alatt a cári, valamint a Kerenszkij-kormánynak nyújtott an­tant-hitelnek a rendezésére. Az előb­bieket a szovjetkormány mint isme­retes, hajlandó elvállalni. A háború finanszírozására szolgáló hitelekkel szemben azonban azt az álláspontot foglalja el, hogy Oroszország a há­ború véráldozataiért amúgy sem ka­pott semmiféle kárpótlást azokból a nagy előnyökből, amelyeket az rész­ben orosz segítséggel, a győzedel­meskedő antant a békekötések révén j magának megszerzett. Az államadósságok komplexuma te- j hát végeredményében politikai szá-: lakból szövődik össze. 2. Az Oroszország gazdasági fel-; építésére nyújtandó nemzetközi kői- j csőn ügye két fontos kérdést vet fel. > Az egyik, hogy ki nyújtsa ezt a köl- < csont? A magánbankok-e avagy a kormányok maguk? (Nyilvánvaló, hogy az utóbbi esetben az Oroszor­szággal való politikai érintkezés is elkerülhetetlen.) Avagy, végül, a ma­gánbankok-e, az ő kormányaiknak az adósért vállalt kezessége mellett? (Ez az eventualitás burkoltan ugyan­azokat a politikai következményeket vonja maga után, mint a közvetlen kormány-hitelek esete.) A másik kér­dés, hogy milyen összegű legyen a szóbanforgó kölcsön? Ez persze lát­szólag merőben pénzügyi kérdés. A valóságban azonban kétféle politikai vonatkozása is van e kérdésnek és a tárgyalások teljesen ezeknek a je­gyében folytak le: a franciák kis köl­csönök révén akarják a szovjetkor­mányt a kezükben tartani,, a szovjet­­kormány pedig azzal kívánja a tár­gyalások meghiúsulásáért a felelős­séget Franciaországra hárítani, hogy egy előre meghatározott és gazdasá­gilag teljesen indokolatlan mamutli­­számhoz mereven ragaszkodik. 3. A magántulajdon elismerésének a kérdése abban a formulázásban ke­rült a hágai konferencia elé, hogy hajlandó-e a szovjetkormány az ál­tala szocializált és külföldieket illető magántulajdont természetben visz­­szaszolgáltatni volt birtokosaiknak? Az orosz kormány ezzel a követe­léssel szemben tudvalévőén a volt birtokosok kárpótlását ajánlja fel, elsősorban koncessziók, privilégiu­mok, továbbá állami tulajdonban lé­vő gyárak és üzemek bérbeadása révén. A magántulajdon természet­beni visszaadása ugyanis nemcsak gazdaságilag oktalan követelés, (hi­szen az orosz összeomlás, a raz­­rucha, folyamán lerongyolódott és szétrombolódott szinte minden gyár és üzem), hanem politikailag is ve­szélyezteti a szovjetkormányt, amely befelé még mindig kommunista frá­zisokkal tartja fenn hanyatló presz­tízsét. Viszont Franciaország is poli­tikai okokból ragaszkodik a magán­­tulajdonnak Shylock-i értelmezésé­hez: Az orosz vasutak birtokát, ame­lyeket nagyrészt francia pénzen épi­­! tettek, stratégiai célokból, igy sze­retné magának Franciaország meg­szerezni. E mindent átható katonai, straté­giai, imperialisztikus és egyéb poli­tikai motívumokon a hágai konfe­renciának szükségképpen meg kellett teneklenie. Amig a francia politika a kard döntése számára akarja nyitva tartani az utat, addig a gazdasági rekonstrukcióra irányuló minden 15- rekedés c politikai háttér következ­tében hiúnak fog bizonyulni. Törvényjavaslat az egyesülési és gyülekezési jogról A kibontakozás kérdése holtpontra jutóit — Torvény készül a hadiköksönrői A költségvetési vita „erőltetett menetiem" közeledik befejezésé hez. Naponként három ülésen 'egtöbbször éjfélig „tanácskozva" két-három tárca költségvetésé* szavazzák meg. A megszavazás után pedig beáll a kritikus idő­pont : véget ér a kormánypártok trcnga dci-je, felszabadulnak a le­kötött energiák, a sok régi elinté­zetlen ügy hirtelen napirendre kerülhet. Hogy lesz, mint lesz, senkisem tudja. Az optimisták azt 3 reményt táplálják, hogy a köii­­ségvelési vita folyamim sikerülni fog a lappangó ellenteleket vagy elsírni tani, vagy elintézésükkel tiszid hely­zetet teremteni. Sem az egyik, sem a másik nem következett be. A még hátralevő agy-két nap már nem hozhat uj megoldást. Mint­hogy az uj közjogi törvények (di lamtanécs, választóig, választói névjegyzékek, kerületi beosztás, központi közigazgatás) még nin­csenek végrehajtva, ez ősz végéig annak a lehetősége is ki var, zárva, hogy a király — a mostani kormány beleegyezésével vagy anélkül is — az uj választások ki Írásával a nép szavazatára bizze a mai helyzet liquidálását. Nem lévén más megoldás, t kormány-koalíció továbbra is „fort­­wursteln" politikáját kénytelen folytatni. A kibontakozási kísérle­tek során a tegnapi nap nem produkált újabb kibontakozási ter­veket. Ellenkezőleg, a kormány­hoz közelálló sajtó igyekszik r válsághírek hatásait cáfolatokkal gyengíteni. Posies Upia, a „Tribuna* a mi­niszterelnök blédi kihallgatásáról elterjedt híreket utasítja vissza, azokat a defnitista sajtó intrikáinak nevezi. Szerinte Pasics a reá váró fontos állnmügyék miatt sietett illitólegos hideg fogadtatás miatt. °asics továbbra is bírja a korona cljes bizalmát. A „Balkán" radikálispárti körök­ből nyert értesítés alapján kate­gorikusan dementá'ja Plibicsevxs­­nek és csoportjának e radikáli­sokkal való fúzióját. Teljesen le­hetetlen kombináció ez, mert ez kizárná Prolid visszatérését a pártba, pedig ezt egyetlen radi­kális sem kívánja. A főispánok kinevezése A belügyminiszter sürgős tör­vényjavaslatot nyújtott be a szkup­­stinának az általános igazgatásról szóló törvény megváltoztatására, A módosítások a főispánok és já­rási főnökök kvalifikációjára nézve tartalmaznak könnyítéseket. Kide­rült ugyanis, hogy a törvényben előirt fc'.té'e'el: (15 évi szolgálat és fogvégzettség) mellett aligha talál a kormány megfelelő számú alkalmas embert. Azonkívül a tervezett fi­zetés (évi 9000 dinár) is kevés­nek bizonyult, ezért a főispánok ez államtarccsosok rangosztályába kerülnek, a járási főnökök* pedig a kerületi főnökökébe. A kvalifikációtól pedig az e!s5 kinevezéseknél nagyfokú könnyí­téseket engednek. Uj egyesülési és gyülekezési törvény Az igazségügyminiszterium el­készült a nyilvános gyűlésekről és egyesületekről szóló törvény, javaslatával, melyet áttanulmá­nyozás végett már szétosztottak a kormány tagjai között. Az el­lenzéki Eoccha megszerezte a ja­vaslat szövegét, melynek egyes fejezeteit leközli annak a bizonyí­tására, hogy a javaslat mennyire antidemokratikus saos rendelkezé­sekei tartó.,máz. Ha autentikus az vissza Beogredba, nem pedig azt ellenzéki lapban közreadott szö-Lapunk mai száma 16 oldal.

Next

/
Oldalképek
Tartalom