Bácsmegyei Napló, 1922. július (23. évfolyam, 177-207. szám)
1922-07-30 / 206. szám
Ara 1 dinár, 2 lei, 4 márka, 1 sokol XXIII. évfolyam Síibotca, vas in^n j.922. Julius 30. 2Q8. szám Megjelenik minden reggelt ünnep után ét hétiön délben TéL£iCN SZÁM: Kiadóhivatal 8—58, szerkesztőség 5—10 Elófixetéei ár: negyedévre 90‘ —dinár Si-Llth.LCZ’:CS£u: Kralja A exondra-ullca 4 team alatt Kiadóhivatal: Kralja Alexaudra-ulica 1 (Lelbadi-palota) Hága balsikerének politikai háttere Irta: Jász! Oszkár Európa rekonstrukciójának egy fontos etappeja zárult most le Hágában — negatív eredménnyel. E balsiker politikai hátterét kívánjuk i itt röviden megvilágítani. Ismételten kifejtettük már ugyan •ezen a helyen Európa újjáépítésének :azt a három koncepcióját, amelyet ■sni a francia, az orosz és az angol ■Útnak neveztünk el. A francia politika a faji és nemzeti harc reakciós inpcriallzmusának az útját követi: a fóbornokok diktatúrája alapján kívánja elrendezni. Európa népeinek megzavart életét. Az orosz koncepció az osztályharc forradalmi imperializmusa utján hasonló célt kivánt elérni, összetévesztve a proletárdiktatúra temetői csöndjét a munka és a Tóiét békés világával. E kettővel szemben egyedül az angol at kereste a kibontakozást a népek és osztályok szolidáris Összérdekének az íninyában: Az eszmék, az áruk és '6 személy szabad forgalmának a helyreállítása utján a nemzetközi munkamegosztás egységességét istaiét létrehozni, a demokratikus közületck kifejlesztésével pedig a tarlós nemzetközi jogrend lehetőségét Megalapozni. Az orosz ut minden józan ember számára már régen járhatatlannak bizonyult. Az angol megoldásra még nem érett meg teljesen a helyzet. Egyelőre a francia militarizmus elveit uralja a gyakorlati politika. Csak az orosz illúziók teljes széífoszlása után válhatik az angol felfogás valóban hatékony tényezővé. Csak ha Oroszország a demokráciára térve át, a maga részéről őszintén támogatja Anglia pacifista világpolitikáját, lesz Angliának meg hozzá az ereje, hogy Franciaországgal szemben is érvényre juttassa ezt a kibontakozási tervet. Amig azonban erre a helyzet meg nem érett, addig tovább is a francia módszerek túlsúlyával kell számolnunk Európában. Kétségkívül ennek a politikai konstellációnak kel! betudni a hágai konferencia balsikerét is. A francia külpolitikát kizárólag a német probléma irányítja. Amikor Oénuában az orosz—német rapallói szerződés közzététetett, világos volt, hogy Franciaország szemében ennek a szerződésnek a felbontása a conditio snie qua non-ja bármiféle megegyezésnek Oroszországgal. A hágai konferencia eleve is terméketlenségre volt ítélve, amig az oroszok a rapallói szerződéshez ragaszkodtak. A rapallói szerződéstől viszont Szovjetoroszország addig el nem állhat, amig annak a felbontása egyértelmű volna a francia politika diktatúrájával Oroszországban. Jól tudják ugyanis az oroszok, hqgy Franciaország végeredményében olyan katonai hűbérest akar magának szerezni Oroszországban, akit bármikor mozgósíthasson a német ellenség hátbatámadására. A rapallói szerződés kérdésében tehát az orosz álláspont kétségtelenül jogosult, mert csak ezen egyezmény fentartása utján tarthatja meg Oroszország függetlenségét. amelynek hiányában ez a szerencsétlen ország idegen imperializmusok zsolajában vérezne el. Ezen áthidalhatatlan ellentét tudatában Franciaország előre is egy capitis deminutio maximat hajtott végre a hágai konferencián. Az orosz és a nemorosz bizottságokat egymástól elválasztották. Mindenféle politikai kérdés (Oroszország elismerése, Konstantinápolyi kérdés stb.) teljesen kikapcsoltatott és kizárólag a gazdasági kérdések kerülhettek a napirendre. Végül pedig az államok kongresszusából a kormányok konferenciájává degradálták Hágát, ahol is a kormányok képviselői még csak kötelező nyilatkozatokat sem adhattak le, mert a kormányok maguknak tartották fenn a döntés jogát. A külön-külön bizottságok elé utalt három gazdasági probléma tudvalevőleg a következő volt: az államadósságok vállalása, a kölcsön ügye és a magántulajdon elismerésének a kérdése. 1. Az államadósságok problémája két részre bomlik: a cári kormány által a háború előtt felvett francia és belga államadósságoknak és a háború alatt a cári, valamint a Kerenszkij-kormánynak nyújtott antant-hitelnek a rendezésére. Az előbbieket a szovjetkormány mint ismeretes, hajlandó elvállalni. A háború finanszírozására szolgáló hitelekkel szemben azonban azt az álláspontot foglalja el, hogy Oroszország a háború véráldozataiért amúgy sem kapott semmiféle kárpótlást azokból a nagy előnyökből, amelyeket az részben orosz segítséggel, a győzedelmeskedő antant a békekötések révén j magának megszerzett. Az államadósságok komplexuma te- j hát végeredményében politikai szá-: lakból szövődik össze. 2. Az Oroszország gazdasági fel-; építésére nyújtandó nemzetközi kői- j csőn ügye két fontos kérdést vet fel. > Az egyik, hogy ki nyújtsa ezt a köl- < csont? A magánbankok-e avagy a kormányok maguk? (Nyilvánvaló, hogy az utóbbi esetben az Oroszországgal való politikai érintkezés is elkerülhetetlen.) Avagy, végül, a magánbankok-e, az ő kormányaiknak az adósért vállalt kezessége mellett? (Ez az eventualitás burkoltan ugyanazokat a politikai következményeket vonja maga után, mint a közvetlen kormány-hitelek esete.) A másik kérdés, hogy milyen összegű legyen a szóbanforgó kölcsön? Ez persze látszólag merőben pénzügyi kérdés. A valóságban azonban kétféle politikai vonatkozása is van e kérdésnek és a tárgyalások teljesen ezeknek a jegyében folytak le: a franciák kis kölcsönök révén akarják a szovjetkormányt a kezükben tartani,, a szovjetkormány pedig azzal kívánja a tárgyalások meghiúsulásáért a felelősséget Franciaországra hárítani, hogy egy előre meghatározott és gazdaságilag teljesen indokolatlan mamutliszámhoz mereven ragaszkodik. 3. A magántulajdon elismerésének a kérdése abban a formulázásban került a hágai konferencia elé, hogy hajlandó-e a szovjetkormány az általa szocializált és külföldieket illető magántulajdont természetben viszszaszolgáltatni volt birtokosaiknak? Az orosz kormány ezzel a követeléssel szemben tudvalévőén a volt birtokosok kárpótlását ajánlja fel, elsősorban koncessziók, privilégiumok, továbbá állami tulajdonban lévő gyárak és üzemek bérbeadása révén. A magántulajdon természetbeni visszaadása ugyanis nemcsak gazdaságilag oktalan követelés, (hiszen az orosz összeomlás, a razrucha, folyamán lerongyolódott és szétrombolódott szinte minden gyár és üzem), hanem politikailag is veszélyezteti a szovjetkormányt, amely befelé még mindig kommunista frázisokkal tartja fenn hanyatló presztízsét. Viszont Franciaország is politikai okokból ragaszkodik a magántulajdonnak Shylock-i értelmezéséhez: Az orosz vasutak birtokát, amelyeket nagyrészt francia pénzen épi! tettek, stratégiai célokból, igy szeretné magának Franciaország megszerezni. E mindent átható katonai, stratégiai, imperialisztikus és egyéb politikai motívumokon a hágai konferenciának szükségképpen meg kellett teneklenie. Amig a francia politika a kard döntése számára akarja nyitva tartani az utat, addig a gazdasági rekonstrukcióra irányuló minden 15- rekedés c politikai háttér következtében hiúnak fog bizonyulni. Törvényjavaslat az egyesülési és gyülekezési jogról A kibontakozás kérdése holtpontra jutóit — Torvény készül a hadiköksönrői A költségvetési vita „erőltetett menetiem" közeledik befejezésé hez. Naponként három ülésen 'egtöbbször éjfélig „tanácskozva" két-három tárca költségvetésé* szavazzák meg. A megszavazás után pedig beáll a kritikus időpont : véget ér a kormánypártok trcnga dci-je, felszabadulnak a lekötött energiák, a sok régi elintézetlen ügy hirtelen napirendre kerülhet. Hogy lesz, mint lesz, senkisem tudja. Az optimisták azt 3 reményt táplálják, hogy a köiiségvelési vita folyamim sikerülni fog a lappangó ellenteleket vagy elsírni tani, vagy elintézésükkel tiszid helyzetet teremteni. Sem az egyik, sem a másik nem következett be. A még hátralevő agy-két nap már nem hozhat uj megoldást. Minthogy az uj közjogi törvények (di lamtanécs, választóig, választói névjegyzékek, kerületi beosztás, központi közigazgatás) még nincsenek végrehajtva, ez ősz végéig annak a lehetősége is ki var, zárva, hogy a király — a mostani kormány beleegyezésével vagy anélkül is — az uj választások ki Írásával a nép szavazatára bizze a mai helyzet liquidálását. Nem lévén más megoldás, t kormány-koalíció továbbra is „fortwursteln" politikáját kénytelen folytatni. A kibontakozási kísérletek során a tegnapi nap nem produkált újabb kibontakozási terveket. Ellenkezőleg, a kormányhoz közelálló sajtó igyekszik r válsághírek hatásait cáfolatokkal gyengíteni. Posies Upia, a „Tribuna* a miniszterelnök blédi kihallgatásáról elterjedt híreket utasítja vissza, azokat a defnitista sajtó intrikáinak nevezi. Szerinte Pasics a reá váró fontos állnmügyék miatt sietett illitólegos hideg fogadtatás miatt. °asics továbbra is bírja a korona cljes bizalmát. A „Balkán" radikálispárti körökből nyert értesítés alapján kategorikusan dementá'ja Plibicsevxsnek és csoportjának e radikálisokkal való fúzióját. Teljesen lehetetlen kombináció ez, mert ez kizárná Prolid visszatérését a pártba, pedig ezt egyetlen radikális sem kívánja. A főispánok kinevezése A belügyminiszter sürgős törvényjavaslatot nyújtott be a szkupstinának az általános igazgatásról szóló törvény megváltoztatására, A módosítások a főispánok és járási főnökök kvalifikációjára nézve tartalmaznak könnyítéseket. Kiderült ugyanis, hogy a törvényben előirt fc'.té'e'el: (15 évi szolgálat és fogvégzettség) mellett aligha talál a kormány megfelelő számú alkalmas embert. Azonkívül a tervezett fizetés (évi 9000 dinár) is kevésnek bizonyult, ezért a főispánok ez államtarccsosok rangosztályába kerülnek, a járási főnökök* pedig a kerületi főnökökébe. A kvalifikációtól pedig az e!s5 kinevezéseknél nagyfokú könnyítéseket engednek. Uj egyesülési és gyülekezési törvény Az igazségügyminiszterium elkészült a nyilvános gyűlésekről és egyesületekről szóló törvény, javaslatával, melyet áttanulmányozás végett már szétosztottak a kormány tagjai között. Az ellenzéki Eoccha megszerezte a javaslat szövegét, melynek egyes fejezeteit leközli annak a bizonyítására, hogy a javaslat mennyire antidemokratikus saos rendelkezésekei tartó.,máz. Ha autentikus az vissza Beogredba, nem pedig azt ellenzéki lapban közreadott szö-Lapunk mai száma 16 oldal.
