Bácsmegyei Napló, 1922. július (23. évfolyam, 177-207. szám)

1922-07-29 / 205. szám

2. oldal Ezen a találkozáson beszélték meg állítólag a Pribicsevics csoportnak a radikális pártba való belépését. A radikálisok az egyesülés ked­véért programmbeli engedménye­ket tennének és az egyesült párt neve Radikális-Demokrata Párt lenne. A Vreme szerint azonban ee a terv Protics híveinek ellen­állása miatt nem fog megvalósul-} hatni. Pribicsevics legközelebbi barátja, Vilder Vetyeszlav egy nyilatkozatá­ban cáfolja a demokrata-párt kö­zeli bomlásának híreit. Szerinte s Pribicsevics és Dav’dovics közötti ellentétek tisztázása személyi ter­mészetűek, mig politikai elvi kér­désekben a párt egysége teljes. Az úgynevezett balszárny más véieményen van. Szerintük a Da vidovics és Pribicsevics csoport kö­zött különösen a horvát politike terén nagy nézeteltérések vannak. Davidovics szakadás esetén a part­ból korábban kilépett horvát po lírikusok támogatására is számít­hatna. A dinár esése A parlament folyosóin nagy megütközéssel tárgyalják, hogy az utóbbi napokban a dinár kur­zusa megint romlik. A pénzügy­­miniszter korábbi nyilatkozatai folytán az az általános nézet ala kult ki, hogy az amerikai kölcsön megszavazásának a dinár árfolya mára rövidesen stabilizáló hatást lesz. Hogy a kölcsön megszava­zása még sem váltotta ki azonno ezt az eredményt, azt csak a bü nős spekulációnak tulajdonítják. Be avatottak egyes nagy bankok ma­nőverének tartják az árfolyam le szorítását. A főispánok kinevezése Beogradból jelentik : A kerület választásokat már az újonnan ki­nevezendő főispánok fogják in tézni. Ezért érthetően élénkéi foglalkoztatja a kormánypárti klub bokát a kinevezendő főispánoí személye és — pártállása. Nagy vá laszték alkalmas személyekben nincs, mert a törvény 15 tvi kö­­szolgálatot és jogi kvalifikációt ki ván a főispánoktól. A főispánok kine­vezése mé; augusztus folyamáé megtörténik, hogy az október 10- re tervezett kerületi gyűlési válasz tdsokat idejekorán előkészíthessék Az olasz kormányválság késlelteti az SHS—olasz konvenciók ratifikálását A római jugoszláv követ nyilatkozata Az SHS. kormány hetekig tartó megvitatás után, mint ismeretes, visszavonta azokat a köváifeléseit melyekhez a Santa-Margheritában és Rómában megkötött adriai konvenciók ratifikálását kötötte. A király béke akarata és Kásztelj miniszter kitartása az általa kial­kudott feltételek betartása mellett eloszlatták az intrazigensebb kor­mányférfiak aggodalmait. Az olasz kormányválságot azonban a na­cionalista sajtó a megállapítások felboritására akarja felhasználni. Tendenciózus híreket közölnek naponta arról, hogy az SHS. kor mány nem fogja az egyezménye két ratifikálni és hogy újabb kö­veteléseket támasztanak a dalmá­­iai olaszok rovására. BACSMEGYE1 NAPLÓ í922. július 29 Ezért úgy a jugoszláv, mint az oiasz kormány ezeknek a hírek­nek erélyes megcáfoláséra hatá­rozta el magát. Mint Rómából jelentik, Antoni­­jevics római jugoszláv követ meg­látogatta Sclianzer külügyminisz­tert és közölte vele, hogy teljes felhatalmazása van annnk a kije­lentésére, hogy az SHS. kormány az Olaszország és az SHS. király­ság között megkötött koncesszió­kat az uj olasz kormány megala­kulása után czonnal ratifikálni fogja. Az olasz kormány is hivatalos kommünikét adott ki, mely sze­rint azok a hírek, mely szerint azok e hírek, mintha a jugoszláv kormány a dalmáciai olasz érde­kek sérelmére a konvenciók újabb megváltoztatásét követelte volna, nem felelnek meg a valóságnak Az agrárreform széttördeli a magyar egységes pártot A nagybirtokosok el akarják temetni a földreformot — Kor­mányválság fenyeget — A szociálisták a pénzügyminiszter ellen — Lázonganak a kisgazda képviselők — A nagybir­tokosok csoportjának a nemzetgyűlés elnöke a vezetője A magyar nagybirtok most kezdi meg döntő csatáját a kisbirtokkJ s a demokráciával. Mért kellett megalkot­ni az egységes pártot? Hogy kilehessen buktatni a Kisgazdákat s a kisgazdák­tól megtisztított parlamentben el le­hessen temetni a legkorszerűbb, legát­­alakitóbb hatású, legdemokratikusabb programmot: az agrárreformot. A nagybirtok megüzente a háborút a magyar pénzügyminiszternek, aki a deficitben fuldokló állami pénzügye­ket a földadó fölemelésével és íöld­­váltsággal akarja szanálni. A kisgaz­dák most eszmélhetnek rá, hogy az egységes párt pártkötelékeivel hogy védi meg magát a politikailag szerve­zett nagybirtok. Amikor a játék föld­be-, búzába, politikai hatalomba megy, talán ők se fogják elintézni ezt a problémát Csontos .bácsi gesztusá­­vel: Hja, ez a politika. Nagyatádi Ist­ván a pártelnök, most nyíltan beáll­hat a nagybirtokos érdekek védelme­zőjévé. . : A magyar politikai válság legújabb fúziójáról a következő tudósítás szá­mol be: Az adójavaslatok benyújtásával egyszerre kiéleződött a parlamenti helyzet. A csütörtök esti lapok már szinte katasztrofálisnak tüntetik fel az egységes pártra, de főleg Kállay pénz­ügyminiszterre az ebből keletkezett helyzetet. Az esti ülés után nagy tanácsko­zások indultak meg a kormány­párt különböző frakcióiban, me­lyeknek célja a helyzet megmen­tése volt. Ha a kormánypárt egységét sikerül is ezekkel megmenteni, előreláthatóan a pénzügyminiszter áldozatul esik a földadóreform javaslatnak. Gaal Gaszton személye áll annak a mozgalomnak az élén, mely a föld­adóreform gyors tárgyalását a legha­tározottabban ellenzi. Az ö körülötte csoportosuló nagy agráriusok az egy­ségespárt kisbirtokosait szintén ma­gukkal rántják és egész bizonyos, hogy ebben a kérdésben a keresztény ellenzék nagy agrár többsége !s ngyanezen érdekektől vezetve haj­landó lenne egy agrár blokkban való egyesülésre, melynek célja a földadóreform megváltoztatása lenne. Amennyiben ezt a kormánynak megakadályoznia nem sikerül, annak kiszámíthatatlan következményei le­hetnek. mert ennek a* blokknak a többsége a nemzet­gyűlésben igen számottevő. A kormány természetesen mindent elkövet a békés megegyezésre. Eddig­­elé azonban ennek eredményei nem látszanak. Péntek reggelre kialakult erre vonatkozóan egy mozgalom, melynek az a célja, hogy a pénzügyi bizottságban határozzák el, hogy a földadójavaslat ügyében a földmive­lési bizottságon kívül a közgazdasági bizottságot és a parlamenten kivül álló szaktekintélyeket is meghallgas­sanak és hogy a bizottság ne ülésezzék a Ház ülései alatt. Gaal Gaszton péntek délelőtt egész nyíltan kijelentette, hogy ö sem he­lyesli azt, hogy ilyen fontos kérdések tárgyalása alatt a Ház ülést tartson és iffy kizárja a bizottsági tárgyalások­ról az érdekelt képviselőket. A lemondásáról és ellenzékbe lé­péséről szóló hírekről nem nyilat­kozik. Egész bizonyos azonban az, hogy Gaal Gaszton személye áll a javaslat elleni nagy felzúdulás központjában s akik emlékeznek a föld vagyonvált­­ságánál kifejtett hatalmas munkájára, tudják, hogy Gaal Gaszton ezt a sze­repet nagyon szívesen vállalja. A pénzügyi bizottságban az adó­javaslatok tárgyalásának elha­lasztását akarják keresztülvinni. A pénzügyi bizottságot az adójavas latok tárgyalására hétfőre összehív­ták. Agrárius körökben foglalkoznak azzal a tervvel, hogy erre a napra a Ház ne hirdessen ülést. Gaal Gaszton fog erre indítványt tenni és kérni fogja, hogy a bizottság függessze fel ne’csak a földadóreform, hanem a töb­bi adóreformok tárgyalását is. A kormány cáfolja a pénz­­figyminiszterválságról szóló kereket. A földadóreform beterjesztésével előállott feszültség és az azzal kapcso­latos eseményekre vonatkozóan ille­tékes helyen a kővetkező információ­kat kapta az egyik pesti lap munka­társa: — Leghatározottabban meg kell cáfolni a pénteki politikai fejlemé­nyekkel kapcsolatosan a miniszter­­válságról elterjedt híreket. Az adó­­javaslatok körül tagadhatatlanul vannak érdekellentétek, ezek azon­ban nem oly mélyrehatók, hogy kabinet- vagy éppen pártválságot idézhetnének elő. A liberális ellenzék és a föld adóreform. A keresztény ellenzék nagy több­sége egyetért az egységes -pártnak Gaal Gaszton körül csoportosuló ré­szével. Az ellenzék többi részében, a földadó kérdésében, különféle irányú elhatározások érlelődnek meg. Ras­­sayék és a 48-as árnyalatú ellenzé­kiek kifogásokat emelnek a földadó­reform ellen, főként a progresszivitás hiánya miatt. A szociáldemokraták vi­szont keveslik a földadó mértékét és egész határozottan a pénzügyminisz­ter javaslatait hajlandók magukévá tenni. A Héjjas-ftgy politikai vo­natkozásai megszűntek. A Héjjas szabadonboc.sátása alkal­mával a magyar kormánykörökből azt az információt közük, hogy ezzei az egész nyugatmagyarországi kérdés minden politikai vonatkozása teljesen megszűntnek tekinthető és az ügy, minden részletében a bíróság elé tar­tozik. 'A magyar nemzetgyűlés pénteki ülése. A magyar nemzetgyűlés pénteki ülésén az indemnitási vita keretében B o g y a János keresztény ellenzéki képviselő agresszív támadást intézett a szociáldemokraták ellen. Elsősorban a szabadkőműveseket és azokat teszi felelőssé a háború utáni eseménye­kért, akik »materialista kezekbe dől­tek és eszközei lettek annak a propa­gandának, amelynek vezérei a vörös­­szociafisták voltak, akik kommuniz-. musba vitték az országot.« Éleshangu támadása miatt nagy vi­har tört ki és a szociáldemokraták sűrű közbeszólásokkal ’ igyekeznek megzavarni a szónokot, ami sikerül is. mert Bogya végül is teljesen bele­zavarodik a beszédébe. Eckhardt lapbetiltó javaslata —< európai botrány. Eckhardt Tibornak a magyar, nemzetgyűlésen beterjesztett javaslata, amelyben négy liberális napilap be­tiltását indítványozta, máris élénk visszhangra talál a külföldi sajtóban. A bécsi és berlini lapok már az indít­vány benyújtását követő napon meg­állapítják, hogy ez a javaslat »euró­­pai botrány«. A legelőkelőbb német sajtóorgánum, a »Berliner Tagblatt« igy ir Eckhardt Tibor javaslatáról:, »Az egész európai közvélemény kénytelen volna a leg­élesebben- helyteleníteni a liberális polgári sajtóval elkövetett erőszakos­kodást. Európai botrány lenne a füg­getlen magyar újságok elnyomása, amelynek átlátszó célja az előfizető­­hiányban szenvedő antiszemita-sajtói fölsegitése«. De — folytatja tovább a Berliner Tagblatt, — remélhető, hogy »gróf Bethlen kormánya nem dobja magát oda áldozatul ennek a taktiká­nak, hanem meg fogja védeni a sajtó­szabadságot, ami jobb időkben mindig büszke hagyománya volt Magyaror­szágnak«. . Ugyanilyen hangnemben Írnak Eck­hardt lapbetiltó javaslatáról a többi külföldi lapok is. Megint felemelték a kiviteli vámokat A kormány védi a belföldi fogyasztókat Két héttel ezelőtt, julius 16-ikálól kezdődő érvénnyel a kormány fel­emelte a belföldön termelt ehsörendü közszükségleti cikkek, gabonanemüek, nyerstermények kiviteli vámját és olyan cikkekre is,, mint pl. a zsir, ser­tés, stb., melyeknek exportja teljesen vámmentes Volt, kiviteli vámot rótt ki. Annak idején megírtuk, hogy a vám emelésének, a mértéke még nem elég magas ahhoz, hogy a belföldi fo­gyasztásban éreztethetné hatását, mert a valuta romlása folytán a kül­föld még mindig nagyobbárat fizethet különösen a gabonáért, mint. ameny­­nyit a kereslet és terméseredmény ala­kulása a belföldi piacon jogosulttá tenne. Úgy látszik, a kormány belátta ä külföldi verseny árdrágító ‘hatását és a védővámok révén meg akarja őrizni a dinár belföldi vásárló erejét is, ami szintén hatásos eszköznek ígérkezik nemcsak a belföldi drágaság megaka­dályozására, de a valuta védelmére is. A kormány gazdasági és pénzügyi miniszlerközi bizottsága csütörtökön tartott konferencián elhatározták a ki­viteli vámok felemelését, 80—100 szá­zalékos mértékben, sőt egyes cikke­ket, mint a baromfi és baromfi-toll, ami eddig vámmentes volt, a jövőben szintén kiviteli vámmal terhelnek. Fontos határozata még a miniszterta­nácsnak, hogy a jó termésre való te­kintettel megengedi a zabnak és az

Next

/
Oldalképek
Tartalom