Bácsmegyei Napló, 1922. július (23. évfolyam, 177-207. szám)

1922-07-25 / 201. szám

Ära 1 dinár, 2 lei, 4 márka, 1 sokol ACSMEGYEI NAPLÓ XXIII. évfolyam Subotica, kedd 1922. Julius 25, 201, szám Megjelenik minden reggel, ünnep után és hétfőn délben TELEFON SZÁM: Kiadóhivatal 8—5S, szerkesztőség 5—10 Az első vagonok Ne elégedjünk meg a riport regisztráló objektivitásával, amikor az országban elkészült első vasúti kocsik kifutottak a gyárból. összefogott magyar és szláv. — mondotta az ünnepségek egyik szónoka. Valóban az itt élők mun kajának összefogásából áilt elő ez a nagyszerű eredmény — a szláv föld, a magyar munka és a zsidó kezdeményezés. Íme, a példa be­szél, a példa világit: ahol nincs jneg a béke az emberek, osztá lyok, nemzetek és felekezetek közt, ahol a több elnyomja a ke­vesebbet, az erősebb kizsákmá­nyolja a gyöngébbet, ott kardot kalapálnak, ágyút öntenek, muní­ciót készítenek, ott puska, lánc és drótszöges korbács készül. De ahol megértik egymást azok is, akiknek anyanyelvűk különböző, ahol kezet fog egymással győző és legyőzött s ahol azok, akiknek Krisztusuk már járt a földön, nem vetik meg azokat, akik még vár­ják a Krisztusukat — ott gyár épül, ott munkáskezek dolgoznak, ott vasúti kocsit termelnek gyil­koló szerszámok helyett. Szemben állhatnak egymással társadalmi osztályok és harcol­hatnak világnézetek. A társada­lomban végbemenő küzdelem a társadalmi termelés eredményei­nek megosztásáért folyik. De !e het*e a termés fölött harcolni, ha senki se vet ? Lehet-e a munka eredményéért küzdeni, ha senkise dolgozik? Csak az elméletek szürkeháiyogosai hihetik azt, hogy az osztályharcot ott lehet folytatni, ahol 1914-ben megkötötték a Burgfriedet. Először — nem mond­juk az amszterdamiak szavaival, hogy föl kell építeni a világot, de — meg kell szervezni a munkái. Ez az igazi internacionále, a mun­kának testvéri közössége. Nincs ma nagyobb jótékonyság, nincs hazafiasabb tett, nincs szociáli­sabb belátás, mint kalapácsot adni a munkás kezébe. Aki mun­kát ad, kenyeret ad az éhező­nek, pihenőt a meghajszoitnak, békét a nyugtalanoknak és egy téglát rak le abba a fundamen­tumba, melyre mégis csak (ö! fogjuk egyszer építeni a jobb jövendőt. Addig énekelhetik az ínternacionálét és énekelhetik a Marseillest, a munka igazi híirmu szét, mégis a kalapácsok csöndi­­tik ki, az üllő zengi ki, vonat ke rekei zakatolják ki s a munka igazi zászlójának rudja a gyárké­mény s iobogója a gomolygó füst. Ahol munka van, béke van. A lázadás az éhség és munkát­­lanság ölelkezéséből sarjad a vi­lágra. A vasúti kocsik az elsők, ame­lyek ebben az országban készül­ik, most ki futnak a sínekre. Előfizetési ir: negyedévre 90* —dinéi SZERKESZTŐSÉG: Kralja Aiexandra-oiica 4 szám alatt Kiadóhivatal: Kralja Alexandra-nlica 1 (Lelbash-paleta) Szeretnénk gügyögő szóval kö nyörögni hozzájuk : — Ti, akik első gyermekei vagytok a munkának, minek nincs vallása és nincs nemzetisége, legyetek mindig hűek a műhely­hez, a kalapácshoz, a verejtékhez ami titeket megalkotott. Soha ne szolgáljátok a gyűlöletet, soha ne kerüljön arra a sor, hogy muní­ciót kelljen vinnetek, ágyukat hordoznotok, vagy katonákat szál­lítanotok a harcterekre. Vigyetek csak mindig búzát, ekét, vasúti síneket, vigyetek karácsonyfákat vigyétek el anyjához a fiát, le­ányhoz a legényt, vigyétek pi­henni a fáradtat, vigyétek mun­kára a pihenteket. Az életet szol­gáijátok, ne a halált, a szeretetet, ne a gyűlölködést. Ti ezt könnyen megtehetitek, hiszen nincs szivetek. A negyven kocsi, ami a szu­­boticai Ferrum gyárból most ki­futott, nagyobb gazdasági, szocia; és pénzügyi politikai esemény s nagyobb sikere, garanciája és bizonyítéka a közrendnek, mint ötven miniszteri beszéd és ezer párthatározat. S vigasztaló doku­mentuma a munkavégzés szent integráló határának. A műhelyben a munka az ur, nem a nemzeti­ségi különbség s a felekezeti vil­longás. S ahol a munka az ur, ott nem ablakokat és koponyákat vernek be, hanem vagonokat épí­tenek. Az SHS királyság külkereskedelme — Egyre javul a külkereskedelmi mérleg — A SHS. királyság gazdasági helyzetének fokmérője: a valuta értékének külföldi alakulása, ked vezőtlen színben mutatja az ország gazdasági állapotait. A külkeres­kedelmi mérleg passzivitása az egyik legfőbb oka annak, hogy a dinár értéke néhány hét alatt majdnem háromnegj'edére — 1'90 centimesrő! 1525 centimesre siiiy; él­hetett le. A legutóbb közölt hiva­talos kimutatásokból azonban meg lehet állapítani, hogy a kereskedelmi mérleg évtöl-évre lényeges mértékben fokozatosan javuk A kereskedelmi mérleg annak révén, hogy az 1919. ”évi 667 millió és az 1920. évi 1321 millió dinár­­nyi kivitel 1921-ben 2 milliátdra emelkedett megjavult és igy az 1920. évi 298 százalékos passzivitással szemben 1921-ben már csak 100 százalékos passzivitással zárult, de a múlt évi rossz termés egy­előre még távol tartja a teljes egyensúlyt, sőt ez évben (januári kivjtel 247 millió dinár, februári kivitel 196 millió dinár) megint hanyatló irányzatot mutat. A kivitelnek azonban nem cse­kély akadályát képezi a közleke­dési eszközök hiánya, a forgalom­nak már több ízben szóvátett sok­oldalú korlátozása és a szakembe­rek hiánya. Tagadhatatlan azonban, hogy úgy az érdekképviseletek, mint a kormány mindent megtesznek a kereskedelmi érdekek belső kép­viseletének, illetőleg a külső ösz­­szeköttetések kiépítésére. Jelenleg 14 kereskedelmi kamarával ren­delkezik a SHS. királyság és 25 kereskedelmi ügynökséget tart fenn. (Amerikában 7, Ausztráliá­ban 2, a többi Európában), az 50 (kétharmadrészben tiszteletbeli) konzulátuson kivül. A SHS. királyság minden ke­reskedelmére számottevő állam mai kötött szerződést, csak Magyarország nem hasz­nálta ki icedvezö földrajzi hely­zetét annak ellenére, hogy vitális ke­reskedelmi érdekeik mindakét ál­lamot egymásra utalják. Ennek; következtében Magyarország helyére Ausztria lépett Jugoszlávia külkereske­delmében. A külföldi államok közül Magyar­­országon kívül még csupán Bu! - gáriával és Törökországgal nincs a királyságnak kereskedelmi szer­ződése. A SHS. királyság főkivi teli cikke: a kukorica Csehszlo­vákiába vándorol. A miveit föl deknek majdnem felét vesziigénybe a kukoricatermelés, 35 százalékát pedig a búzatermelés. Mig a me­zőgazdaság a régi Bosznia-Herce govina s Szerbia északi részén virágzik, addig a királyságnak a hajdani Montenegró s Albánia északi megszállt részein a leg­kezdetlegesebb stádiumban van. A kivitelben második helyen a szarvasmarha, harmadik helyen a hús és husnemüek állanak. A bevitel 25°/o-a Ausztriára (1.) 22 %-a Olaszországra (II.), 20%-a Csehszlovákiára (III.). A kivitel 38%-a Ausztriára (l), 23%-a Olaszországra (II.), 18%-a Német­országra (III.) esik. Magyarország Jugoszlávia be­vitelében nem játszik szerepel, kivitelében azonban már 134 o/0-kal (22 millió dinárra!) sze­repel. Modern értelemben vett erdé­szetről az országnak csak a haj­dani monarchiához tartozott ré-1 szeinél beszélhetünk, mely erdő­ségek évi 167 millió jugo korona nyereséget mutatnak a tulajdon­­képeni szerb állami erdők 2 és fél millió dinárjával szemben. A fakivitel első felvevő piaca Olaszország'. Az ezévi kedvező gabonater­més, mely jóval felülmúlja a múlt esztendeit, nagy szerepet fog ját­szani a passzív külkereskedelmi mérleg megjavításában úgy, hogy előreláthatólag az export és im­port között fennálló muitévi egy milliárd dinárnyi különbözet elő­reláthatólag lényegtelen kis ősz­­szegre fog lecsökkenni, sőt helyes gazdaságpolitikával a teljes egyen­súly-helyzetei helyre lehet állítani. *>©•*•'*•* >•«•«»• Költségvetés helyett indemmtás Vesztegetési vádak a korcson ügy köriif A pénzügyminiszter a napokban beterjeszti a szkupstinának az augusz­tus havára szóló költségvetési ti­­zenkettedeket. Bármennyire siettette is a kormány a rendes évi költség­­vetés tárgyalását, végül kénytelen megint ehhez az annyira perhorresz­­kált eszközhöz nyúlni, hogy a megint fenyegető ex-lexet elkerülje. Nem is' olyan régen még arra számított a kormány, hogy még június havában törvénnyé válik u rendes költségve­tés és már juiius havára sem kell egy hónapos budgeível dolgozni. Már a júliusi tizenkettedek benyújtását is nyugtalansággal fogadta a közvéle­mény, az újabb augusztusi tizenket­tedek még nagyobb elégedetlenség­gel találkoznak. A költségvetés rész­letes vitájának tempója után Ítélve most körübelül augusztus 10-re vár­ják a vita bezárását. A többségi pár­tok vezetőinek értekezletén elhatá­rozták hogy a vita minél előbbi befejezése érdekében a további vitá­ban lehetőleg kevés szónokkal vesz­nek részt. Az augusztusi tizenkette­dek benyújtásával egyébként a költ­ségvetési év kezdete is eltolódott és igy az uj költségvetési év szeptem­ber 1-vel fog kezdődni. A költségvetési ( vita vége egyéb­ként nem csak állapénzügyi szem­pontból lesz fontos dátum, hanem a politikánál is fordulópontjává lehet. A kormány rekonstrukcióját napról­­napra halasztják a pártok, mert a sok kényes személyi kérdés, mely ezzel összefügg, felbomlással fenyegeti a koalíciót. A demokrata-párt, amelyet pedig .Marinkovics belügyminiszter, már ultimátumszerüleg sürget utód­ja kijelölésére, még a belügyminisz­ter helyettesének kiválasztását is a költségvetési vita befejezése utánra akarja halasztani. Az hiszik, hogy, akkor könnyebben lehet majd meg­oldani azokat a vitás kérdéseket, melyek a köztük és a radikálisok kö­zött fennállanak. A Beogradski Dnev­­iiik értesülése szerint a radikálisok1 felfogása nem ilyen optimista. Ük a budgetvita után hosszú és nehéz vál­ságra számítanak, amely a radikális­­demokrata szövetség revíziójára és

Next

/
Oldalképek
Tartalom