Bácsmegyei Napló, 1922. július (23. évfolyam, 177-207. szám)
1922-07-23 / 199. szám
4. ofáal. BACSMEGYEI NAPLÓ 1922. Julius 23. Idegen állampolgárokat is behívtak katonai szolgálatra Tizennégy hónapra kell bevonulni a volt tiszt jelölteknek is magyar, illetve a bolgár kisebb* ségek védelmére vonatkozó kéréseket a tanács által megállapított eljárási módozatok betartásával megvizsgálni. Az SHS.-magyar hatar tekintetében a tanács a következő döntést hozta: t*elkéri Hymanst hogy lépjen érintkezésbe az érdekelt felekkel és a kérdésről terjesszen elő jelentést a népszövetségi tanács legközelebbi ülésezésén. ® « a*«.®* Szitboiica város fel akarja bontani a villanytársulattal kötött szerződését Hsic a sáridon villamosvasút korul A sándori villamosvasúti vonal kiépítésének ügye újabb érdekes fordulatot vett. Arról már a napokban beszámoltunk, hogy a város egy tiz év előtti bírói Ítélet végrehajtásával akarja a részvénytársaságot kényszeríteni a, sándori vonal kiépítésére. A villamosvasút igazgatósága erre azzal a nyilatkozattal felelt, hogy az uj vonal terveit m^r felterjesztette a közlekedésügyi minisztériumhoz és kérte a vonal közigazgatási bejárását. Annál meglepőül}, hogy az uj vonalépités ügyében a viszony a város és a villany-társulat között mégis annyira elmérgesedett, hogy a városi tanács fel akarja bontani a villanytársulattal kötött szerződését. A város annak idején huszonöt évre szóló szerződést kötött a viRanytelep jelenlegi tulajdonosával, a belga villamossági részvénytársasággal. Ebből a szerződésből még tiz év van hátra. Azonban tekintettel arra a körülményre, hogy a villanytársulat nem hajlandó eleget tenni azon szerződésszerű kötelezettségének, hogy a sándori vonalat kiépítse, aminek már a háború előtt meg kellett volna történnie és amit akkor a szerződésen kívül még bírái Ítélet is kötelezővé tett, a városi tanácsban most felmerült az az ötlet, hogy a még tiz évre szóló szerződést birói utón felbontja, a villanytársulat szerződésszegése címén. A terv annál meglepőbb, mert röviddel ezelőtt arról volt még szó, ljogy a vonal kiépítése fejében a város újabb huszonöt évre meghosszabbítja a villanytársulattal kötött szerződését. Zorabor fát és lisztet ad tisztviselőinek — A városi közgyűlés határozata — Sombor város pénteken közgyűlést tartott, amelynek tárgysorozatán főleg adminisztratív ügyek szerepeltek. Ami a közgyűlésnek különösebb jelentőséget kölcsönzött, az egy polgármesteri javaslat volt, amely a szűkös viszonyok között élő, az állandóan növekvő drágaság ájtal leginkább sújtott köztisztviselői karnak óhajt legalább valamelyes segélyt nyújtani. R a d i s i c s Lázár dr. polgármester ugyanis a következő javaslatot nyújtotta be: Adjon Sombor városa minden városi tisztviselőnek, altisztnek és szolgának, fizetési fokozatra való tekintet nélkül, személyenként és családtagonként havi tiz kilogramm lisztet és tűzifát. A VI.—VII. fizetési osztálybeliek kapjanak öt öl fát, a Vili—XI fizetési osztály négy ölet, a. X.—XT. három ölet, a szolgák és rendőrök két öl<?t, a dijnokok pedig egy öl fát. A polgármester javaslatához Rácics dr. bizottsági tag szólt hozzá, aki azt elfogadásra ajánlotta, A közgyűlés erre a polgármester javaslatát egyhangúlag elfogadta. Sombor város példája szép és dicséretreméltó példa, de valódi célját csak akkor éri el, ha az precedensül fog szolgálni a vajdasági városoknak, járásoknak és községeknek. A legújabb katonai behívások sem történtek meg tévedések nélkül. Azt már tegnap megírtuk, hogy mintegy száz magyar nemzetiségű hadköteles önkéntest hívtak be Suboticán. katonai szolgálatra. A behivottak száma mára még megszaporodott és az 1898— 19Ö2, évfolyambeli önkéntesekre terjedt ki. A behivottak között ven néhány degen állampolgár is, sőt van közöttük olyan is, akit két héttel ezlőtt a magyar állampolgárok liu'asilása alkalmával kiutasítottak. Hogy ezeket most mégis behívták katonai szolgálatra, annak egy a város katonai ügyosztálya által tévesen értelmezett rendelet az oka. Annak idején ugyanis, amikor a város két ízben is azonnali katonai jelentkezésre szólította fel az itt élő nem szlávokat, úgy értelmezte a hatóság ezt a rendeletét, hogy minden hadköteles korban levő nem szlávnak jelentkeznie élt, tekintet nélkül arra, hogy az Vető idegen állampolgár, vagy polt lkai menekült-e. így akkor az ezen Kategóriákba tartozók is jelentkeztek, aminek folytán később be is sorozták ís most behívták őket. Csakhogy időközben kiderült, hogy a város a jelentkezésről szóló rendeetet tévesen magyarázta és azóta már a kormánytól is utasítást kapott arra, hogy a trianoni békeszerződés és a nemzetközi jog értelmében az idegen Hampolgárokot nem szabad bevolultalni az SHS. hadseregbe. A hadkiegészítő parancsnokság viszont, tmely a katonai ügyosztály utján a behívásokat eszközölte, nem tudhatott arról, hogy a behivottak közül kik az A suboticai Ferrum r.-t. most készítette el az első negyven vasúti kocsit. Valamikor nemzeti ünnepeket tartottak, amikor egy-egy csatahajót a vízre bocsátottak. Mennyivel inkább érdekli meg a méltatást az az esemény, amikor nem öldöklő csatahajót, hanem a békét és munkát szolgáló vasúti kocsikat adnak át először a forgalomnak. S ezeket a kocsikat belföldi gyárban, belföldi anyagból ittélö munkások készítették el, nagyszerű példát adva ezzel a közérdeket minden vonatkozásban szolgáló munkára s az igazi valutajavitó termelésre. Ebből az alkalomból kimentünk végignézni a Ferrum-gyár telepeit. A suboticai vasalti állomás mögött a majsai-uton fekszik a gyártelep. Valamikor — alig három évvel ezelőtt — egy üzemenkivül helyezett malom roskadozó épülete volt csak ott, ahol most száz meg száz munkáskéz szorgalmas munkával gyarapítja a nemzeti vagyont. Három évvel ezelőtt alakult meg itt a Mezőgazdasági Gépgyár r.-t., melyből kinőttek a Ferrum r.-t. monumentális méretei. Egy kis összehasonlítás rávilágít erre a germán szívóssággal és értelemmel, de amerikai tempóban megvalósított fejlődésre: Tizenkét munkással kezdték az üzemet, ma 350 munkás dolgozik a gyárban s a 750.000 koronás alaptőke 8 millióvá duzzadt fel, akkor 1086 négyszögöl tartozott a gyárhoz, ma 12.000 négyszögölnyi terület fundusa a gyárnak. Ugyanilyen mértékben bővült a gyár üzemi köre is. Akkor csak Sazidegen állampolgárok és politikai menekültek és igy történtek a téves behívások. Ezeknek a tévesen behívott idegen állampolgároknak az ügyében a város katonai ügyosztálya a behívásokat elrendelő hadkiegészítő parancsnokságnál már megtette a szükséges lépéseket és remélhető, hogy azok, akik idegen állampolgárságukat vagy politikai menekült-voltukat igazolni tud ják, fel fogják menteni a katonai szolgálat alól és igy ezek talán nem lesznek kötelesek julius 29-én bevonulni. Súlyos sérelmet jelent még a jelenlegi behívásoknál, hogy minden önkéntest tizennégy havi szolgálatra hívtak be, még olyanokat is, akik a volt osztrák-magyar hadseregben már mint tisztjeleitek szolgáltak Ezeknek most mint rangnélküli ön kérdéseknek kell bevonulniok és újbóli kiképzés után 14 hónapig kel! szolgálniok, holott az eddigi behívások folyamán tekintettel voltak a volt osztrák-magyar hadseregben eltöltött szolgálati időre és a volt katonákat csak két hónapos fegyvergyakorlatra hivták be. Épen ezért a behivottaknak ez a csoportja azonnal a bevonu lás után kérvényezni fogja a szol gálali idő leszállítását és a rang visszaadását. Értesülésünk szerint különben a gyalogsághoz tartozó önkéntesei Valjevóba kerülnek, a lovassághobeosztottak Suboticán maradnak részben, másrészük pedig Veliki Becskerekre kerül, mig a tüzérséghez tartozók Nisben fognak szolgálni katonáskodásuk ideje alatt. dasági gépek javításával foglalkozott, ma vasúti kocsikat javít, épit meg újra s ebben a munkakörben egyetlen üzemben levő gyár az egész országban. Havonta nyolcvan kocsi újraépítését tudja elvégezni a gyár. A gyár a saját üzemében készíti el azokat a gépeket, melyek a vagonjavitó munkához szükségesek. De elvállalja a gyár a legkomplikáltabb gépjavítást is, amit eddig csak külföldön lehetett elvégeztetni. Modern vasöntödéje van, havi tiz vagon teljesítménnyel. Harangöntödéje van, melyet most alakit át az apoldai szisztéma szerint a legmodernebb rendszerűvé. Harangöntödéje is egyetlen az országban. Tervbe van véve, hogy az üzemet mérlegek készítésére fogják kiterjeszteni. Az uj inérleggyár már a legközelebbi időben kész lesz. Ezenkívül gépfelszerelések készítésére is berendezkednek. Egy uj osztály létesül, mely szivattyúkat hidvasszerkezeteket fog előállítani. A gyárnak most épült fel hatalmas garázsa, melyben 80 vasúti kocsi tolható be egyszerre s a gyártelep most egy újabb, még nagyobb garázszsal fog bővülni. Az egész telep olyannak látszik, mintha egy nem is kis város teherpályaudvara lenne. Ott a síneken uj kocsikból összeállított vonat, amott vasúti kocsik földolgozandó nyersanyaggal megrakodottan s azután hosszú vonatok bent a telepen, melyek csupa kijavítandó, vagy egészen i újra építendő vasúti kocsikból ájlnak. I A gyár azonban nemcsak a munka- i val, hanem a munkásokkal is törődik. Az első üzem volt az országban, mely nyereségrészesedést biztosított a munkásoknak. Ahogy emelkedik a munkások száma, úgy emelkednek a gyár mellett a munkáslakások is. Sok és üdvös munkásjóléti intézményt tart fenn a gyár. A vállalat lelke, alapitója és vezetője Steiner Kálmán Károly vezérigazgató. ö teremtette meg a gyárat s ö fejlesztette ki a szerény kezdetből ily monumentális méretűvé. Az ö szívóssága, leleményessége, kezdeményező ereje, szervező és vezető talentuma biztosítéka annak, hogy a gyár fejlődése méltó lesz az eddigi eredményekhez. Az első negyven kocsi elkészültét meleg ünneppel tette emlékezetessé a gyár igazgatósága. Szombaton délután a munkaasztalok helyére terített asztalok kerültek, a gyár munkásai családias környezetben ünnepelték a siker első állomását. Az ünnepen nagyszámú notabilitás jelent meg, élükön D obanovacski Pál főispánnal. Este a Bárány-szállóban bankett volt, amelyen a polgári, a. katonai hatóságok. a vasutigazgatóság képviselői, valamint a suboticai gyáripar éa kereskedelem előkelőségei jelentek meg, Az első felköszöntöt Dobanovacski főispán mondotta, aki a Ferrum-gyár nemzetgazdasági jelentőségét méltatta. Beslin Miklós, a gyárvállalat elnöke válaszolt a főispán beszédére, majd Manojlovics Dusán a távollevő vasutigazgatóra, Gyorics Miladinra emelte poharát. A bankett, amelynek folyamán még több felköszöntö hangzott el, a legjobb hangulatban a hajnali órákig tartott. Egy újságíró harca az igazságügyminiszterre] I* Agyonlövő 21 az igazságügy minisztert“ Nem mindennapi harc folyik Markov ics igazságügyminiszter éa R i s z 10 v i c s Vladimir újságíró, az »Epolia<. főszerkesztője között. Risztovics lapjában erős támadási intézett az igazságügyminiszter ellen, akit azzal vádolt, hogy a külföldi kölcsön ügyében Beogradban járt Blercsoportbeli ügynökökkel dáridókatsvsapott és befolyását azok érdekében nem önzetlenül vetette latba. Markovics miniszter a Tribunában és a Samoupravában felelt a támadásokra, majd parlamenti felszólalásban visszautasította a vádakat és bejelentette, hogy az újságírót bíróság elé állítja. Beszédében azt is mondotta, hogy ha nem lenne miniszter, leszámolna az újságíróval. Risztovics azonban nem szüntette be a támadásokat, sőt azok tónusban egyre erősödtek. A »Semmiházi miniszter« és a »Sárga miniszter« cimü vezércikkeiben még a közismerten éles hangú beogradi sajtóban is feltűnést keltő modorban támadja Risztovics az igazságügy miniszterét. A dolog csattanója az a beadvány, amelyet Risztovics Beograd város tanácsához intézett és amely igy hangzik: >Markovics Lázár igazságügyminiszter a szkupstinában tartott beszédében azzal fenyegetőzött, hogy meg fog támadni és leszámol velem fizikai eszközökkel. Ugyanezt már meg is kísérelte Janvity Vojiszláv képviselő. Miután ebben az országban odáig fajultak a dolgok, hogy a jogrend őre, az igazságügyminszter utcai botrányokkal fenyegetődzik, tisztelettel kérem, hogy még a mai nap folyamán adjanak ki részemre fegyverviselési engedélyt. Ha ezt az engedélyt nem is kapnám meg azonnal, kénytelen lennék mégis a magam védelmére fegyvert viselni. Kijelentem, hogy miután eddig még soha senki meg nem támadott, amennyiben pedig az ígazságügyminiszter fenyegetése után akárki megtámadna, minden gondolkodás nélkül agyonlövöm Markovics igazságügyminisztert. Elkészültek Jugoszláviában az első vasúti kocsik A suboticai Ferrum részvénytársaság ünnepe —
