Bácsmegyei Napló, 1922. július (23. évfolyam, 177-207. szám)
1922-07-19 / 195. szám
2. oldal, BÄCSMEGYEI NAPLÓ 1922, julius 19, dése alapján Szápáry László gróf londoni magyar követ fog a tanács rendelkezésére áüani. Azt már megírtuk, hogy Jovánovics Vésza vezetésével a jugoszláv delegáció már elutazott Londonba Bethlen génuai emlékiratát Scham zer olasz külügyminiszter a napokban küldte el a népszövetségi tanács elnökének levél kisére tében. A bolgár kérdés tárgyalása London. A Népek Ligája tegnap délelőtt megkezdte tanácskozását. Az első ülésen az SHS, királyság, Görögország, Románia és Bulgária között felmerült kon fliktust vették tárgyalás alá. Az első ülés titkos volt, a többi azonban már nyilvános lesz. A „Times" ismerteti azt a memoran dumot, amelyet a bolgár kormány intézett a Népek Ligájához, a be törések ügyében. Ebben a me morandumban a bolgár kormány megállapítja hogy a komitácsilelsősorban azon bolgár menekii - tekből regrutálódnak, akiket a szomszéd államokból száműztek és akiknek száma mintegy fél millió. A bolgár kormány szerint egyetlen megoldása van a határincidensek megszüntetésének; he a menekültek visszatérhetnek rég lakóhelyükre és visszakapják el kobzott vagyonukat, valamint hía szomszédos államok a nemzet kisebbségeket megillető védelmei és jogokat megadják a bolgárok nak is. Tüntetések Zagrebban Az agyonlőtt fotballista temetése Az utcai incidens áldozatává let: Rózsity Rudolf, a Gradjanski sport egylet futballcsapat kapitányának te metését kínos incidensek zavartá. meg. A temetésre több e.zer főből álló tömeg gyűlt össze, valamennyi sportegylet képviseltette magát, a koporsó ra számtalan koszorút helyeztek. A temetőben először három sportember mondott beszédet, méltatva az elhunytnak a sport terén kifejtett érdemeit. A következő szónok politikai motívumokat kevert beszédébe és Rozsity halálát a Draskovics minisz tér meggyilkolása miatt kivégzett Aliagics esetével hozta összefüggésbe. A beszédet a tömeg sürü közbeszólásokkal kisérte, óriási zaj támadt s csupán a sportférfiak nyugalmának volt köszönhető, hogy a temetőben a különböző politikai nézetű emberek között nem került komolyabb összeütközésre a sor. A zagrebi polgár mesternek, Krcselics-nek a beszéde is izzó hangulatban hangzott el. Elbucsuztatta a halottat Lipovcsák István dr. is, aki szerb dialektusban mondotta el beszédét. A jelenvolt horvát fiatalság türelmetlen közbeszólásokkal kisérte a beszédet, amelynek végszavai már botrányba fulladtak. • A tüntetés a temetőből a városba vezető utón már hevessé vált és félni lehetett, hogy nagyoob arányú rend zavarásokra kerül a sor, A tüntetők állam- és dinasztiaellenes felkiáltó' sokkal, nagy tömegben vonultak a város felé. Az utón egy csendőrosztag gal találkoztak, amely azt a megbízást kapta, hogy oszlassa fel a tüntető menetet. A csendőrök csak nagyne hezen tudtak a kapott parancsnak eleget tenni, miután a tömeg a felszólításra nem akart szétoszlani, úgy, erősebb eszközökhöz folyamodni. A tüntetés élén haladókat a csendőrök letartóztatták és bevitték a főkapitányság épületébe. A rendőrség egyébként folytatja a nyomozást az agyonlőtt Rozsity Rudolf ügyében. Az előzetes letartóztatásba helyezett Szokolovity Milivojt — hir szerint — rövidesen szabadlábra helyezik, miután a nyomozás megállapította, hogy Rozsi.y véletlen balesetnek lett az áldozata. A zagrebi „Hrvat“, a blokkisták egyik legélesebb hangú orgánuma a Rozsity-üggyel kapcsolatban „Jugoszláv ifjúság csak gyilkolj!“ címmel vezérciítKet irt, mire a rendőrség a lapot elkobozta. Rathenau gyilkosai öngyilkosok lettek — A hallei rendőrség kinyomozta búvóhelyüket — A haliéi rendőrség kinyomozta, hogy Rathenau gyilkosai Fischer és Kern, Kosen fürdő mellett, a saalecki várban tartózkodnak. A várkastélyt erős rendőri kérzüitség vette körül s behatolt a kastélyba. A gyilkosok azonban közben a vártoronyban agyonlőtték magukat. A rendőrség azt hiszi, hogy ugyanazzal a revolverrel végeztek magukkal, amellyel Rafhenaut megölték. Berlinből jelentik: A rendőri nyomozás megállapította, hogyan örténtek Rathenau meggyilkolásának előkészületei. Először egy Stubenreich nevű tanuló vetette fel a tervet, hogy Rathenaut a birodalmi gyűlésen le kell lőni. Éltől a tervtől később elállottak. Junius 16-án Techow lakásán megbeszélés folyt a gyilkosság tervéről. A megbeszélésen Günther, Stubenreich, Techow, Fischer és Kern vettek részt. Junius 20-án a Ratskellerben folytatták a tanácskozásokat. A rákövetkező napon Küchelmeister au* tomobüján Nikolshöhebe mentek és a Grunewaldban pisztolylövési gyakorlatokat tartottak. Akkoriban sikerült Techow Wernert is az automobil vezetésére megnyerni, s ezen követték el a merényletet. Ki hivta be Budapestre a románokat? — Ágoston Péter védőjének nyilatkozata — meg a külügyi népbiz-Közel három évvel azután, hogy Budapestet megszállták a román csapatok, a pesti politikusok most egyszerre feszegetni kezdik, hogy ki hivta be a románokat Budapestre. Hosszú ideig a kurzus lelkiismerete azzal felelt erre a kérdésre, hogy a románokat a zsidók és a kommunisták hívták be. Úgy látszik azonban, hogy ezt a kérdést nem lehet ilyen általánosságban tartott felelettel' elintézni.' A pesti zsidóság tiltakozik ez ellen a ráfogás ellen s Sándor Pál minapi interpellációja nyomán már eddig is kiderült annyi, hogy sem a pesti zsidóknak, sem a szocialista Peidl - kormánynak nem volt semmi részük abban, hogy a románokat behívták. Ha még nem is derült ki, kik voltak bent a kilenctagú deputációban, a mely a román csapatokat Budapestre hivta, az megállapítható, hogy az 1919 augusztusban megszületett kurzus román segítséggel jutott hatalomra. A románok behívásának vádja ügyében nyilatkozott Vázsonyi Jenő volt magyar államvasuti igazgató, akit a kommunista uralom alatt elcsaptak, de aki a román megszállás előtti napokban visszament Budapestre. Vázsonyi szerint neki és elnöktársainak kész tervük volt arra, hogy a Máv. vagyonát megmentse, tervét azonban nem sikerült keresztülvinni, mert az uj kurzus őt elcsapta állásából. Most nyilatkozik dr. Újlaki Géza budapesti tb. városi főügyész is, aki Ágoston Péternek hivatalból kirendelt védője volt. Nyilatkozatának lényege a következő: Ágoston Péter elmondotta neki, hogy 1919 augusztus 4-ike és 1‘5-ike közti időben Reginald Gorton tábornok, az ántánt katonai missziójának vezetője, kiejlentette, hogy egy, a Peidl-kormányon kívül álló kilenctagú küldöttség hivta be a ro mánokat Budapestre. Ágoston azon ban nem akarta elmondani, hogy kik voltak a küldöttség tagjai s nem akarta azt sem, hogy Újlaki ezt a tényt védőbeszédében elmondja, mert ezzel akkor helyzetét tette volna rosszabbá s magára haragította volna az uralmon levőket. Később Újlaki Géza kiadta az Ágoston Péter ügyében tartott védőbeszédét könyvalakban s ebben bizonyítékokat sorolt fel arra nézve, hogy a csendőrök kénytelenek voltak [iogy Ágoston csak az ántánt kérésére tartotta tosságot. A könyvhöz előszót is irt Újlaki, amelyben a románok behívásáról is megemlékszik, az előszó megjelenését azonban a cenzúra nem engedélyezte. A konfiskált előszóban el van mondva, hogy Clémenceau 1919 augusztus 13-án az ántánt-hatalmak legfőbb haditanácsa nevében a ro-; mán kormányhoz és a Peidl-kormányhoz jegyzéket, intézett, amelyben megtiltotta á románoknak, hogy túlhaladják azt a pontot, amelyen akkor a román sereg magyar területen állott, megtiltlotta a magyar főváros felé való további közeledést. Ekkor a románok a cégiéd—áb'onyi vonalon állottak. Az olasz repülőgépekről ledobott cédulákon ismertették meg ezt a jegyzéket a főváros közönségével. A román hadsereg főparancsnokának, Mardarescu tábornoknak súlyos fegyverszüneti feltételeit a Peidl-kormány külügyminisztere, Ágoston Péter dr., nem fogadta el. Ágoston kijelentette, hogy ezen feltételek sértik az ántánt és Magyarország között létesült 1918 november 31iki fegyverszünet feltételeit és ezen okból a döntést az ántánthatalmak kezébe teszi le. Gorton tábornok kijelentései szerint, amelyet Ágoston előtt tett, a Peidl-kormányon teljesen kívülálló kilenctagú magyar bizottság ment Budapestről Mardarescu tábornokhoz megegyezés létesítése végett s olyan megegyezést is kötöttek a románokkal, amely szerint a románok nem állottak meg Ceglédnél, hartem augusztus 4-én délután bevonultak Budapestre. Augusztus 6-án este két román ezred vette körül a miniszterelnökségi palotát, amikor a Peidl-kormányt lemondásra kényszeritették, ugyan akkor Friedrich István és társai kor rnányt alakítottak. Tény, hogy a románok részben még az általuk ajánlott fegyverszüneti feltételeknél is terhesebb módon jártak el a meg szállás alatt és mindent megkaptak, amit akartak, A románok behívása ügyében valószínűleg nyilatkozni fog Pékár Gyula is, akire Sándor Pál hivatkozott, hogy mint összekötő tiszt működött .a magyar és a román korrnány közt, Rituális strandfürdő Palicson A strandbérlő Commercíá részvénytársaságnak kétségtelenül vart érzéke a gyakorlati élet követelményei iránt és a strand felszerelésével egyre nagyobb vonzóé rőt akar gyakorolni a íürdőző közönségre. A meleg nyári napokon ezerszámra látogatja is az eltikkadt városi közönség a fürdőt és meg lehet állapítani, hogy a lakosságnak majdnem minden rétege állandó látogatója a strandnak. A lakosságnak csupán egy kategóriája tartotta magát távol a szabad fürdőzéstől: orthodóx izraelita egyház hivei, akik szigorúan ragaszkodnak vallásuknak a fürdő-1 zésre vonatkozó előírásaihoz, amelyek megtiltják a férfiaknak a nőkkel való együttfürdést. Mivel azonban ők is szeretnék a strand előnyeit' élvezni, tárgyalásokat kezdtek a; strand igazgatóságával a nehéz kérdés megoldásáról, — mivel pedig a fürdő vezetősége előtt még a vallási problémák megoldása sem képez,, úgy látszik, akadályt, a tárgyalásokkellő eredményre is vezettek. Ä Commercia részvénytársaság megegyezett a suboticai orthodoxzsidó hitközség elöljáróságával, hogy a hitközség tagjai számára külön rituális strandfürdőt létesít. Ebből a célból a strandfürdő női kabinjai mellett elkerítve, külön bejárattal, harminc kabint építtet és a partot strandszerüen felszereli. A tónak a rituális strandhoz tartozó részét elkerítik, hogy ezzel megőrizzék ennek elkülönített jellegét. Az uj fürdőrészt az orthodox zsidó hitközség tagjai kabinonként évi 1200 koronáért bérlik. A tárgyalások annyira fix stádiumba jutottak, hogy a Com« rnereia a napokban már be is nyújtja a városi tanácshoz a kérelmet a rituális strandfürdő építésére, melynek kedvező elintézése után még ebben az idényben megkezdik az építést. A város tanácsa remélhetőleg nem fog elzárkózni a kérés teljesítése elől, — hogy igy mindenki fürödhessék Palicson. Egy hónapi fogházra ítélték az egyik orgoványi gyilkost? • A rriult hét hétfőjén hirdették csak ki Zbona János előtt a hadbíróság ítéletét, amely szerint a bíróság az orgoványi rablógyilkosságokban való részvétel miatt Zbonát rablás bűntettéért hét évi súlyos börtönre Ítélte. Ma újra vádlottként került Zbona a bíróság elé és ezúttal polgári bíróság hozott ellene Ítéletet. A múlt év novemberében egy detektív kereste fel Zbonát a Nádor-laktanyában — ahol Zbonának kantinja van —, hogy kihallgassa az orgoványi-ügyben. Zbona fenyegetőleg lépett fel a detektivvel szemben, revolvert rántott és azt mondta, hogy ha valaki a polgári hatóság részéről mégegyszer zaklatni merészeli, azt keresztül lövi. A detektív a fenyegető magatartás elől kénytelen volt kötelességének teljesítése nélkül eltávozni. Azóta nem is mertek Zbonához közelíteni mindaddig, mig a magyar kormány el nem határozta, hogy őt a jogrend áldozatául dobja. Hatósági közeg elleni erőszak miatt indult meg az eljárás Zbona ellen és ügyét ma tárgyalta a budapesti büntetőtörvényszéken Fayl Ivor dr, tanácsa. A bíróság a pörbeszádek meghallgatása után bűnösnek mondta ki Zbonát hatósági közeg elleni erőszak vétségében és ezért egy hónapi fogházra, 1000 korona pénzbüntetésre és két évi hivatalvesztésre ítélte.
