Bácsmegyei Napló, 1922. július (23. évfolyam, 177-207. szám)

1922-07-16 / 192. szám

1922. iulius 16. BACSMEGYEI NAPLÖ M. oldal Azután vannak a nagy rejtélyek, me­lyekben már a mindenségire vonatkozó­lag semmi tanulni való nem marad hátra, csupán a természetnek és a dolgoknak megfigyelése és megértése. A jnisztériumok tetőpontja egy exati­­kus állapot volt, amelyről Piotjnus igy ir: „az elragadtatás“ (extázis) nem az a tulajdonság, amit tuiajdonképcn annak neveznek. Olyan állapot ez, amely annyira áthatja a lelket, hogy képes meglátni, ami azelőtt el volt rejtve előle“. Plotinus azt állítja, hogy ő há­romszor érte el ezt az állapotot. A zsidóknak szintén meg volt a ma­guk titkos tudománya és meg voltak a „látók“ kinévelésére való iskoláik. Ilyen volt a Sámuel elnöksége alatt álló pró­­fétaíársaság Naiothban. Hasonló iskolák voltak Bethelben és Jerichohan. (Bő­vebbet: Gruden: „Concordance“.) Ez iskolák tanitásai— ép úgy, mint a többi hasönló vallásos iskoláknál — titkosak voltak: , „szájból a fülbe“ ha­tottak. De nemcsak a vallások körén belül találkozunk a „látás“ e sajátos íorámá­­jával. Az ókor és a középkor „mágia“ elnevezés alatt ismert tudományos — vagy pseu'udományos — nézetei mind abból indulnak ki, hogy van egy — a normális halandók részére nem érzékel­hető —- világ, melynek ismeretlenségébe behatol, kivételes emberek a lét oly titkajt látják mego'dottan maguk előtt, hogy o- titkok birtokában maguk is va­lósággal csodatételekre képesek. Ilyen csodatevő „mágusok“ ma is seregszámra vannak minden világvárosban; a hipno­tizőrök, grafológusok, asztrológusok f többi titkos „tudományokból“ táplálkozó •— a szó igazi érteimében véve e szó! jrr üzérek között azonban csak ritkán akad egy-kettő, akiknek egyénisége fi­gyelmet érdemel s akik különleges ké­pességeikkel valóban megérdemlik a tu­dományos vizsgálatot. Anélkül, hogy ezúttal a mágia kér­déseivel foglalkoznánk, érdekesnek tart­juk a mágia egyik természettudományi magyarázatának ismertetését. Ostwald filozófiai folyóiratának egyik cikkében Standenmaier ismerteti mágikus kísér­leteinek eredményét. E kísérletekről — melyek célja épen a távoibahatások elérése volt — a következő közléseke! teszi: „Ha abból a célból, hogy a szándé­kolt távolbahatásokuak exakt mértéké kapjam, egy nagyon érzékeny mérleg élé ültem és távolbanyomás által aj egyik csésze sülyedését és ezzel a mér­leg nyelvének megfelelő kilengését igye­keztem előidézni, az gyakran nem ab­ban az irányban mozgott, amelybe akartam, hanem egész világosan az el­lenkező felé. Mikor aztán annál inkább erőlködtem, mind világosabban merült íel a mérleg nyelvén egy hosszú orrú g’.nya'ak (Sportfigur) hallucinációja, mely látszólag gúnyosan vigyorgott rám Egyébként is, minél inkább tulerőltettem magam, abban a mértékben léptek fe' félre nem érthetően ellenséges demon­strációk. Néha pld. ütés érte az ablakot, a szobában levő tárgyakat, csattanás hallatszott, stb. De, nem hiányoztak a barátságos, vagy közömbös demonstrá­ciók sem. Különösen érdekes a követ­kező eset: Midőn egyszer egy előttem fekvő durva szemcséjű, anyagot szem­léltem, ez legnagyobb meglepetésemre hirtelen elkezdett apró rézzecskékre töredezni, amennyiben egyik szemcse a másik után robbant szét látszólag valami belső erő hatása alatt.“ Stadenmaier akaratlan hallucináció: később egyre jobban megszaporodtak. „Végül valóságos perszomfikációk kelet­keztek, amennyiben fontosabb látási ké­pek a megfelelő hallási képzetekkel tör­vényszerűen összekapcsolódtak, úgy­hogy a felmerülő optikai képek be­szélni kezdtek, nekem tanácsokat oszto­gattak, nemkülönben hallható és látható távolhatásokat idéztek elő. jellegzetes és általános hibájuk e perszonifikációknak, hogy valóban annak tartják magukat, vagy utánoznak.“ A továbbiakban Standenmaier kifejti, hogy e perszonifikációkat öntudatlan lelkifolyamatok eredményének tekinti s hasonló jelenségeknek tartja a spiritisz­ták „szellemeit“ is. Standermaier kísérletei föképen ott válnak érdekessé, ahol öntudatlan lelki­folyamatainak „egyéniséggé“ való kiala­kulásához jut el. A perszonifikációk mindegyike más és más egyéniség: egyik .felség“, — a másik „gyermek“; fellép­nek gonosz, ördögi perszonifikációk, stb. Akik u. n. spiritiszta médiumokkal kí­sérleteztek, igazolhatják, hogy a perszo­­tifikáeióknak — melyek lényegileg az öntudathasadás felette érdekes problé­májához -tartoznak — ilyesféle esetei .alóban lehetségesek. Cikke végén Standenmaier követeli íz öntudatlan lelki fo'yamatotés okkult tünemények tanulmányozását s hogy e végből a mágiát a többi tudományok sorába emeljék fel. Az elpárolgott likőr 3 a „minden kritikán aluli Anatoíe France“ Parisnak egyik leghíresebb gim­náziuma, a Stanislos-iskola. Ennek a nagymultu iskolának egyik tanára most összegyűjtötte azokat az isko­lai feladatokat, amelyeket az iskolá­ban végzett hires iéríiak készítettek tanulmányaik alatt. Az iskolai felad­ványok írója között a legkülönbözőbb foglalkozású férfiakat találjuk. Van­nak köztük tudósok, irók, papok, po­litikusok. 1860 óta áll fenn a Stanis­­los-adakémia, amelynek tizenegy tagja van. Tizenegy tanuló évenként összeül és átolvassák, elemzik, kom­mentálják és kritizálják tanulótár­saik feladatait, a legjobb feladvá­nyok szerzői között dijakat osztanak ki és ünnepélyes ülésben ünnepük a megkoszoruzottakat. A legkiválóbb dolgozatokat azután egy archívum­ban. őrzik meg. A Stanislos-gimnáziutn tanulói kö­zé tartozott többek között Edmond Rostand, Anatole France, a szocia­lista Marcell Sembat, Monseigneur D’Rulst, Páris püspöke, Maré Sen­­gair katolikus köztársasági képvi­selő, aki jelenleg erélyesen dolgozik a népek kibéküléséért, itt érettségi­zett Urbain fíohier, a volt ultraradi­kális szocialista, aki később áttért a royalizmusra, továbbá egy eléggé ismert regényíró; Gauthiers-Villars, azonkívül a francia akadémia egy tagja, Etienne Camy, Francis Viele - Griífin, a költő, Vangeois, a royalis­ta Action Franeaise megalapítója és még számos költő, újságíró, a sze­nátus több tagja, a párisi éleinek több híressége. Ezek az iskolai emlékek éppoly mulatságosak, mint tanulságosak. Ki­derült például, hogy Marcell Sembat tizenötéves korában ragyogóan szel­lemes párbeszédet irt Balzac és Se­­vigné asszony között. A kétőbbi szo­cialista képviselő piég egy dolgozat­tal szerepel a gyűjteményben, ez is diológus, amely egy szofista és Plu­­tarchos közöltt folyik; a szofista a hagyományos vallást támadja. Píu­­hirc hős pedig védi. \ párbeszédet kifogástalan latit} nyelven irta meg szerzője. Plutarchos azt bizonyítja, hogy nincs erény vallás nélkül, a szofista azonban olyan iróniával és éllel beszél a papok ellen, hogy a ta­nár ur kénytelen volt oldaljegyzetet a dolgozatra írni: »Sembat tanuló több mértéktartást tanúsíthatna, hogyha a papokról beszél«. Edmond Rostand is szerepel a leg­jobb dolgozatok gyűjteményében. És pedig két dolgozattal. Az egyik­nek a cime: »Az érzések emlékei­ről«, a másiké pedig »Alceste és Phi­line«. Az első dolgozathoz azt irta m korrigáló tanár: »Igen jó irás, tele van kitűnő' ötletekkel, szerencsés a dolgozat menete, azonban egyálta­lán nem filozófiai munka«. Egy be­kezdést benne egészen töröltek, mert túlságosan »banális«. Ezt: »A lélek hasonlít egy palackhoz, amely­ben valaha igen értékes likőr volt; a likőr már jóideje eltűnt a palack­ból, de parfőmje beteivódott az üvegbe, amely továbbra is megőriz­te az édes és átható illatot és ez a parfőm az emlékezés«. Rostand jel­lemzi egy öreg matróznak a szomo­rúságát, aki vágyódik azokra a tá­voli útjaira, amelyeket ifjúkorában járt meg. Amikor Anatole France a Stanti los-gimnáziumban a dolgozatait irta, még nagyon fiatal volt. 1859-ből és 1860-ból valók ezek az írások. Az egyik dolgozatnak a címe: Guten­berg legendája. »Figyelemreméltó, — mondja a tanár megjegyzése — a helyesírás minden kritikán álul van.« France egyik dolgozatának. »A szent Radegunda legendájáénak olyan nagy sikere volt, hogy France szülei sokszorositatták. Ebből a bib­liophil ritkaságából ma már csak egyetlen példány van, ez Barthou­ö .K © $ NO S') •2 g t s fe *0 N s* & © •SS D * k, «8 «1 H P «a; SS a © w se © © < < > OS u fr­et © « >•. ts :© bt h. tS m A Continental-pneuiüatika Hannoverből a legmegbízhatóbb! Bizonyíték: Amióta versenyek és megbízhatósági kocsizások léteznek, az egész világon ez a pneumatika vitte el az első dija­kat. A legjelentősebb versenyek egyike a Grand Prix de France 1914. Conti- 3/Si nental-pneumatikkal lett megnyerve. nak a hires könyvgyűjteményében található. A gimnázium legjobb tanulói közé Marc Senguir tartozott. Minden szak­ban ö az első. Ő a legkitűnőbb latin, a legkitűnőbb német, a legjobb fran­cia stiiista, a iegjobb matematikusi és szónok. Az egyik francia újság megemle-' kezvén erről a gyűjteményről, min­den dicsérete mellett is tökéletesnek találja. Azt kérdi ugyanis, njiért nin­csenek meg ebben a gyűjteményben azoknak a tanulóknak a dolgozatai, akik igen kiválóknak látszottak isko­láskorukban, igen kitűnő dolgozato­kat Írtak, a legnagyobb reményeket ébresztették jövőjük iránt, de azután mindenki csalódott ezekben a remé­nyekben és most valami sötét hiva­talban tengetik egyszerű és igényte­len életüket. És azokat is hasztalan keresi az ember ebben a gyűjte­ményben, akik naplopók voltak az; iskola padjai között, -de egy idői múlva kiemelkedtek az emberek kö­zül. Annyi bizonyos, hogy ez az anyag sok ‘mulatságos és tanulságos összehasonlításra nyújt alkalmat. Állatorvosi vezetés! Állami felügyelet f ►TR/ A SZERUMTERMELŐ-INTÉZET beögrad-subouca VÉDJEGY. rPÄXRI­SÜEGŐHYCIM: S~_ÉL / PATRIA SERUM ) \ SUBOTICA. ' vSEtfUM/ ✓ TÉL-SZÁMOK BEOGRAD m. SUBOTICA «0. Első hazai intézet, me’y az összes ál­lati oltóanyagokat és szérumokat ki­zárólag hazai baktériumtörzsekből termeli. Termelünk és szállítunk védő- il­letve gyógyító oltóanyagokat és szé­rumokat minden mennyiségben és min­denkor teljesen friss állapotban a kö­vetkező betegségek, u. m. Lépfene, sertésorbánc, sertéspestis, (sertésvész) scrtésseptlkaemia, bmrom­­f (kolera, mirigy kör (petecskór) seroegö­­üszök, járványos elvetélés (abortus) I vérisas és fertőző tüdőlob ellen. ) Készítünk továbbá Tuberculint és ( Cphtalmint, végül Murint egerek és •j Katiul patkányok irtására. Díjtalan * kórmegáilapitás! Díjmentes felvilágo- I sitás minden szakkérdésben. L_______________________________ äznxoimiiixaiQmaxj Testszinü für döf űzők, melltartók és mellfüzők. hasszoritóval készülnek Steinné Schaffer Margit : > fiizű szalonjában CDOT. SS PHIL ÁTÉLI A” BÉLYEGKERESKEDÉS - SZÉCSI E. SUEOTICA.FÖPOSTA MELLETT VÉTEL - ELADÁS -CSERE Keresek megvételre lir.s nátt jugoszláv bélyegeket tckintetnélköl akiadasokrabármilymenpyiségben 5u47 __________ űDDaaaapDDaQaűDaDDCiaGaDűcq

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom