Bácsmegyei Napló, 1922. július (23. évfolyam, 177-207. szám)

1922-07-16 / 192. szám

1922. julius 16. BACSMEGYEI NAPLÓ 3. oldat agrárváros jellege megnyilatkozott a városi adóztatás terén is és a válto­zott viszonyok folytán most a város fokozatosan át fog térni az olyan gaz­dálkodási rendszerre, amilyent azok a városok követnek, amelyeknek egy­általán nincs ingatlanuk. Subotica földjei nagyrészének elvesztésével ma már olyan helyzetben van, hogy pénz­ügyi gafdálkodása terén kénytelen teljesen magáévá . tenni az ingatla­nokkal nem rendelkező városok pénz­ügyi programmját. Ez a fontos átala­kulás nagy hatással lesz a suboticai adókivetésekre is. Aláírták az egyéni megkegyelmezéseket A politikai bűnösök nem kaptak kegyelmit — A vidordáni meréay lök a fegyházban Beogradból jelentik: Dr. Mar­kovié» igezségügyminiszter szom baton aláírta ózta kegyelmi ukázt, amely szerint egyes bűnösök sze­mély szerint amnesztiában része­sülnek a kirájyi esküvő alkalma bői kiadott amnesztia-rendelet alapján. A kegyelmi ukáz szerint négy halálraítélt bűnös ítéletét életfogy tig, illetve húsz évig terjedő fegy­­házra változtatták. Több száz el­ítéli bűn etesd részben vagy egész­ben elengedték. A rendeletét a leg rövidebb időn belül közölni fog­ják az illetékes ügyészségekkel végrehajtás végett. Az általános amnesztia-rendelet határozata értelmében az egyéni r egkegy elmezéseknél egy politika elitéit sem részesült közkegyelemben A vidovdáni merénylők elszállítása A beogradi elsőfokú bíróság; szombaton a vidovdáni merény­letből kifolyólag elitéit kommu­nistákat átadta a politikai ható Ságoknak, hogy az elitélteket bűn tetésük kitöltése végett a fegy­házba elszállítsa. Az elítélteket még a mai nap folyamán a srmski­­mitrovicai, illetve pozserovácifegy­­házba vitték. • Srmski-Mifrovicára kerülnek: A merénylő Sztejics Spasoje, továbbá Csáki Lajos, Filipovics Fülöp, Miiojkovics Zsivota, Milics Vla­dimir, Marjanovics Dragutin, Cso­­lovics Iván, Stefanovics Lázó, Trebinjac Milos és Nikolics Száva. Pozserovácr i Csopics Vladimírt, Kovácsevics Nikolát, Szalai Györ­gyöt és Pálinkás Simont szállí­tották. Hétszázezer koronás birság — Bűiért büntet a vámhivatal ? — A snboöcal vámhivatalnál tapasz­talható visszásságokat legutóbb már á parlamentben is szóvá tették. A mi­nisztérium részéről a felszólalásra nem adtak semmi választ s a szkup­siinában való felszólalás óta a suboti­­cai vámhivatal változatlan eréllyel képviseli azt az álláspontot, hogy neki a kicstár pénzügyi érdekeire kell ügyelnie még akkor is, ha ez ellentét­ben áll a vámtörvényekkel. A suboticai vámhivatalnál a leg­nehezebb elérni, hogy azok a tárgyak, amelyek vámmentesen hozhatók be az országba, csakugyan vámmente­sek is legyenek, mert — ha mást nem — a fekbért mindenesetre felszámít­ják s az áru annyi ideig marad a vá­moltató fél hibáján kiviil fekbérben, hogy ilyen címen nagy összegeket kell fizetni. Itt mennek a kincstár ér­dekeinek védelmében olyan messzire, hogy azok után a tárgyak után is vámot kell fizetni, amelyek a vámhí- j vatalban vesznek el. Itt bontják fel a' fotografáló-lemezeket tartalmazó le- i zárt csomagokat s fizettetik a vámot,; bár a lemezek a napfényen használ-1 hatatlanokká váltak. Itt van a leg-1 több elvámolatlan postacsomag s itt; kell vámot fizetni olyan áruk után,; amelyek mindenütt vámmentesek. Hogy milyen rigorózusan képviseli ■ a suboticai vámhivatal a kincátár ér- j dekeit, annak mindennél jellemzőbb! példája a következő eset: Egy suboticai gyártelep, amely he­­tenkint 6—8 vaggon árut kap, nem­régiben két vaggon csomagoláshoz! való fagyapotot hozatott Ausztriából, j A vasút értesítette a céget, hogy az áru megérkezett Osijeken Schenker és Társa szállító cég adta fel, rakják ki a vaggonokat, mert különben kocsi álláspénzt kell fizetniük. A cég érdek­lődött az iránt, hogy nem kell-e vá­mot fizetni az áru után, a vasúti pénz­tári kijelentette, hogy az áru Ősije­ken van feladva, ott elvámolták, nem kell vámot fizetni. Erre megkezdték az áru kirakását, óvatosságból azon­ban telefonon felhívták a Schenker cég osijeki fiókját s megkérdezték, hogy elvámoltatták-e Osijeken az árut. A Schenker cég azt telefonálta, hogy az elvámolás nem történt meg. A cég erre bejelentette a vámhivatal­nak, hogy milyen tévedés történt, el­vámolás alá eső árut vámolás nélkül kiadtak. A vámhivatal nyomban lepe­csételte a vaggont s a már kirakott árut s megindította a kihágási eljá­rást, melynek következményeképpen a céget és a vasúti tisztviselőt egye­temlegesen 172,000 dinár, birsaggal sújtotta a vámhivatal. A cégnél egyhitő körülménynek tudták be, hogy a tévedést maga je­lentette, a vasúti tisztviselőnél, hogy nem anyagi érdekből követte el a ki­hágást. Mekkora lenne a birság, ha nem volna ennyi enyhítő körülmény? A Becs—Bukarest-i expressz katasztrófája Romániában leszakadt alatta a híd —. A folyóba zuhant a vonat — Háromszáz halottról beszélnek — A román király a szerencsétlenség színhelyén — Bukarestből táviratozzék: Co­­marnic és Valea Larga vasútállo­mások között, Si'-aiánál péntek délután négy órakor borzalmas vasúti szerencséílenség történt. A Bukarestből egy órakor induló Arad — Budapest—Bécsi-i eksz­­presszvonat menet közben az itatta beömlő Prahova-hiddcl a fú­vóba zuhant. Az első jelentések szerint mindössze három utas ma radt sértetlen, a többi utas, mintegy háromszáz személy, részint meghalt, részint pedig súlyosan megsebesült. A vasutigazgatóság későbbi je­lentései szerint a szerencsétlenség ■nég sem ilyen nagyarányú. Az ekszpresszvonet mindkét mozdo­nya, a mozdonyok utáni vagon, valamint egy első és másodosz­tályú vagon zuhant a vízbe. Plo­­esti és Campina összes orvosai, valamint bukaresti orvosok, külön vonattal robogtak a szerencsét­lenség színhelyére. Bukarestből nagyszámú gépkocsi indult a sze­rencsétlenül jártak hozzátartozói­val a katasztrófa helyére. A vasutigazgatóság azonnali intézkedéseket foganatosított arra nézve hogy a sebesülteket Buka­restbe visszaszállítsák. Ezek az utasok esti féltizenegy órakor ér­keztek meg Bukarestbe. Az észak; pályaudvaron rögtöni intézkedések történtek a szükséges orvosi se gélynyujtásra vonatkozólag. A király és a trónörökös a bales e színhelyére utaztak. A katasztrófa híre Bukarestben igen mély benyomást keltett. — Egyes lapok külön kiadásokat adtak ki, amelyekben hangoztat jak, hogy ez a vasúti szerencsét­lenség, amely ezideig a legna gyobb vasúti baleset Romániában, kedvezőtlen színezetet kelt a kül­földön, a nemzetközi forgalmat illetően, mivel bizalmatlanságul kelthet az utazó közönségben. >»»«»*«»»«»»»»*»»•*»««>»♦«««»•««< A Rasztina-puszta-i földosztás Konzorcium és agrárreform — Kié a föld? — Egy birtok két országban — Nézeteltérés az agrárhivatal és a bíróság között — Szenzációs letartóztatások A sokat emlegetett Rastina-pusz­­ta ügye tartja ma izgalomban Som­bort és egész környékét. R é d 1 bárónő 4000 hold kiterjedésű birto­ka egyike volt a legnagyobb és leg­szebb bácskai gazdaságoknak és amikor az agrárreform céljára akar­ták a birtokot lefoglalni, megkezdő­dött a harc a nagy gazdaság körül. Ekkor 1919 elején egy konzorcium alakult Somborban, amelynek tagjai voltak V1 a j i c s Velimir, dr. C e i­­s e I Lajos, Novakovics Izidor és Rosenberg Izidor sombori lakosok, akik opciót kaptak a bir­tokra. A birtokból kb\ 3200 hold a triano­ni békeszerződésben megállapított határon innen fekszik, 840 hold pe­dig magyar területen. A bajai há­romszög kiürítésekor a suboticai agrárhivatal értesítette Rédl báró­nőt, hogy a határon innen fekvő 3200 holdas» birtokrészt az agrár­­reform céljára igénybe veszi. Ezen határozat alapján a tulajdonos a sombori járásbíróság telekkönyvi hatóságánál kérte a magyar terüle­ten levő birtokrészre feljegyzett el­idegenítési tilalom törlését, amit a telekkönyvi hatóság el is rendelt és ez a végzés 1922 januárjában jog­erőssé is vált. Ennek megtörténte után az opciót nyert konzorcium felparcellázni kezdt8 a birtokot és körülbelül 500 holdat 25—30 vevőnek el is adott. A még fenmaradó kb. 340 holdra vo­natkozó opciót pedig továbbadta a konzorcium egy uj konzorciumnak, amely dr. Pope vies, dr, Gál, R o h e i m Zsigmond és L a 1 o s e­­v i c s Stevica sombori lakosokból alakult. Az uj konzorcium a birto­kába jutott területet is parcellázta. A telekkönyvi hatóság, minthogy en­nek semmi akadálya nem volt, a tu­lajdonjogot a vevők jávára kebelez­te, úgy, hogy az uj tulajdonosok a megvett ingatlant akadály nélkül birtokba vették és ma is birtokban tartják. A határkiigazitás alkalmával azonban a birtoknak addig Magyar­­országhoz tartozott részét is az S. H. S. területekhez csatolták és eb­ből keletkeztek a különféle kompli­kációk. Az agrárhivatal ugyanis megkeresést intézett a' telekkönyvi hatósághoz, hogy az elidegenítési tilalmat a visszacsatolt területre uj-* hói jegyezze fel. Ezt a megkeresést azonban a telekkönyvi hatóság éli utasította azzal az indokolással, hogy az elidegenítési tilalom jogerős' törlése következtében jóhiszemű és a telekkönyv adataiban bizó szeméi Ivek kisebb parcellákban szerezték) meg a birtokot, amely már nem te­kinthető nagybirtoknak és igy nemi vehetők igénybe a kisebb parcellák­­az agrárreform céljára. Az ilyen én telmü végzés ellen az agrárhatóság nem is élt jogorvoslattal. Két vevő azonban, névszerinti V o s e k István és L a 1 o‘s e v i c s Stevica az ügyben dr. L a 1 o s ei­­vies Joca dr. ügyvédhez fordult, aki kijelentette, hogy az elidegení­tési tilalom törlése szabálytalan és ennek következtében a megkötött adásvételi szerződések semmisek.;! Ez a két vevő aztán az adásvételi szerződés felbontására polgári pert indított, amely jelenleg a sombori törvényszéknél folyamatban is van. Ezenkívül a két vevő feljelentést is tett az igazságügyi és agrárminisz­tériumnál is, amelyek azonban még nem döntöttek az ügyben. A polgári perben a vevők azt állították, hogy az eladók őket megtévesztették és e^pn az alapon az ügyészség csalás miatt büntető eljárást indított az első konzorcium tagjai ellen. Előre­láthatólag azonban a két vevő ellen is megindul a büntető eljárás, inert' a polgári pör folyamán a bíróságot1 is megrágalmazták azzal, hogy az elidegenítési iilalom törlése a bűn-: tetőtörvénykönyvbe ütköző módónt történt. A legutóbbi sombori letartóztatá­sok ennek az ügynek csak mellék­hajtását képezik. Amint ugyanis már megírtuk, a napokban letartóztatták Somborban S t a s z Rezső és G a a s z Jovan telekkönyvi tisztvi­selőket, akik ellen az volt a vád, hogy egy adótétel törlésénél formai j szabálytalanságot követtek el. A; rastinai birtokra opciót nyert első konzorcium ugyanis a telekkönyvi íisztviselőknek Stimm Mór végre» hajtó utján jutalomképpen az elvég-1 zett súlyos munkáért 26.000 koro-, nát, küldött ajándékul. Ebből S t a s z Jovan 6000 és Klein Maca 2000 koronát kaptak. Közben Stasz és Gaasz telekkönyvi tisztviselők' egy a pénzügy igazgat ósághoz kül­dött aktában, amelyben eg^ adóté­tel törléséről volt szó, az aláírásra jogosított járásbiró nevét aláírták, azért, hogy az akta gyorsabban el­intézést nyerjen. Ugyancsak ebből az ügyből kií­­lyólag julius 13-án letartóztatta a vizsgálóbíró dr. C e i s e 1 Laips sombori ügyvédet is, megvesztegeti tés miatt, mivel a telekkönyvi tiszt­viselők jutalmazására szánt pénzt 5 adta át Stimm végrehajtónak. Pén­teken úgy C e i s e 11, mint Gaaszf a vádtanács döntése alapján sza­badlábra helyezték, azonban ezzel még korántsem fejeződött be az egész Sombort izgalomban tartó» rastina-pusztai ügy, amelynek többi szereplője váratlanul fürdőre uta­zott, miután további letartóztatások vannak küszöbön. féle csokoládébonbcmek utolérhetetlenek

Next

/
Oldalképek
Tartalom