Bácsmegyei Napló, 1922. július (23. évfolyam, 177-207. szám)
1922-07-16 / 192. szám
Ára 1 dinár, 2 lei» 4 márka, 1 sokol AGSMEGYEI XXIII. évfolyam Subotica, vasárnap 1922. juilus £6. 192. szám Megjelenik minden reggel, ünnep után és ht iíün délben TELEFON SZÁM: Kiadóhivatal 8—SS, szerkesztőség 5—10 Előfizetési árt negyedévre 90’ —dinár SZERKESZTŐSÉGi Kralja Alexandim-nlica 4 szám alatt Kiad óbbra talt Kralja Alexandra-tüica 1 (Lelbach-palote) Rodostói levél Még meg vagyunk valahogy Édes Néném a tízesztendős ruhánkban, a régi bölcs jelszavak mellett pipázgatva. Nagy fene büszkeségünk se csorbult, az eszünk járása is talál a molyette diszmagyárhoz; de egyebünk sincsen. Nemes és nemzetes irodalmunkat felrúgta a pegazus, úgy hogy ispotályba került. A garasnak színéi se látjuk, hogy magyar iskolákat tartsunk fenn, magyar egyetemet állítsunk, sok kincsünket kézbevegyük, a kultúra gyönyörű müveit megépítsük, kereskedelmi és közgazdasági éietet teremtsünk. Hanem azért Édes Néném ne búsuljon, mert még politizálunk úgy, — ahogy szoktunk. A nagyúri sarjadékok se haltak ki, de — ki hitte volna — szegény ember mégis csak több van, mint — ők; de azért mi egyelőre az ő jussukat kell, hogy megmentsük; mert ezt követeli egy uj szó, a világnézet, ami egyébként most ka pott lábra. < Mi azonban egynéhány szegény magyarok a magunk csendességében úgy látjuk, hogy a mágyai kisebbségnek legsúlyosabb baja mégis abban van, hogy gyér me keink, ifjúságunk jövendő sorsa van veszendőben. Ha mi kidiiltiink a népünk életéért vívott harcból, utánunk senki sem következik. Mert a helyzet ma az. Családi életünk könnyes feje, valahogy csak felvirágzik és irtózatos keserűséggel fiukat, leányokat gondozunk — inkább csókkal, mint kenyérrel. — Valahogy iskolába küldjük. A buzavetést odaadjuk a betűvetésért, a kis kartonruhácskáért. Véres verejtékkel Írjuk szülői tanácsunkat a homlokukra. És mikor mi csak álmodni, nekik jövőt tervezni tudunk, jön egy miniszteri rendelet az anyanyelvek ellen, egy másik a numerus klauzussal, harmadik a felekezeti tagozódás megtiltásával, negyedik az iskolák nyilvánossági jogának megvonásával, a szorgalom, érvényesülés és továbbhaladás biztosítékát tépi szét a tanulók kezében. Egyik állam retorzióval él a másik ellen és kölcsönösen követik el a bűnt a kenyér és kpltura szentséges érintetlensége és szabadsága ellen. Immár felsorolhatatlanul megsokasodának azok, az okok, amelyek miatt gyermekeink éretlen testtel és lélekkel a szülői gondosság édes melegéből ki kell szakadniok végleg. Végleg pedig azért, mert vissza nem jöhetnek. Látogatni is csak nagy nehézségek árán és kivételesen. Magyarország pedig már kitűzte a fekete lobogót és tizezerszámra kül, ilyen nesztelenül pusztul ei a magyarság. Politizáló feleim vélitek-e, hogy nem ez a legfontosabb ? Embert kiátkozni tudtunk, de embert te remteni képtelenek vagyunk. Nem feipanaszolás ez tőlünk, egynéhány szegény magyartól, esek — jajszó. Jó volna eköré a kérdés köré sereglenie mindenkinek. Ehhez az ügyünkhöz nem kell sem alapszabály, sem belügyminiszteri jóváhagyás, sem pártvetélkedés. Egyetlenegy az szükséges: az áldozat és munka. Szónak, belátásnak, pénznek, észnek és szeretetnek a munkája Ezért dolgozzék a toll, az arató, a munkás, a nagy ur, a kis ur, a hegedű, a pap, a magyar, a zsidó, a tőke és a fillér. Itt és mindenütt testvérek a népek, nekik is kötelességük egymásért síkra szál laniok. A világbékesség nevében mondjuk és kérjük őket. Ny. I bocsátja el a tisztviselőit. A nélkülözésekkel és erőszakosan, politikából széttépettszivü, fiuk odakinn hazavágynak nemcsak érzésből, hanem kötelességből is. Szép leányaink pedig itt hervadnak a kopogómeilü, köhögős apákat támogatva. A családalapítás reális követelményei teljesen hiányzanak. Leányok álmai letörnek és lelkileg tizenhatéves korukban százévesek lesznek. A fiziológia és a bűn terméketlensége és szennye jön reájuk. Hagyatékunk semmi és az irtó’attól m.erevül meg a haldokló szülő is, ha támasznélküli leánygyermekére gondol. Kis pénzért kínlódva, kidobva az írógépek, bolti kasszák mellé, tülekedniük kel!, mig penész rakodik szőke hajkoronájukra. A teremtés küldötte, hogy szüljenek és ök nem fognak szülni. Egynéhányból asszony lesz, a többiből — koszorús leány talán. A jövő nemzedék tehát nem jön a nyomunkba. Külső erőszak nél-Nincsics külügyminiszter a Külügyi helyzetről Nyilatkozat a sajtó képviselői előtt — „Az ország külügyi helyzete nagyon kedvező“ a külügyminiszter — a kisebbségek kérdése, amit különösen Magyarország vet a szemünkre. Adatokkal tudjuk bizonyítani, hogy a nálunk levő magyar iskolákba közel hatvanezer gyermek jár, arai annyit jelent, hogy «valamennyi magyar gyermek a magyar iskolákat látogatja. Ebből a legjobban meg lehet állapítani, hogy a magyar kisebbségek menynyire vannak elnyomva. A harmadik gondot okozó prob léma, az adriai kérdés, mely a legrövidebb idő alatt Lloyd George közvetítő indítványa alopjún elintő zést fog nyerni. — Sokat beszélnek arról is, különösen a rosszakaróink, hogy Zadar körül területi változtatása kát engedélyeztünk az olaszok előnyére. Ez nem fele! meg a valóságnak. Csak annyi ebből a valóság, hogy vámzónát engedélyeztünk a szabad forgalom számára, azonban az ország tervied épsége semmi változást sem fog szenvedni. A külügyminiszter végül kijelentette, hogy mindezt azért közli a sajtóval, hogy elejét vegye a valóságnak meg nem felelő sajtóközlemények kolportázsának. A nemzetgyűlés ülése A képviselőház tegnapi ülését Ribrír elnök tiz óra után nyitotta meg. Megnyitó beszédjében közölte a Házzal, hogy a pártok ve-Beogradból jelentik: Nincsics külügyminiszter szombaton délben a szkupstina sajtó-szobájában felkereste a parlamenti újságírókat, akik előtt fontos és részletes kijelentéseket tett az ország külügyi helyzetéről. A külügyminiszter ez alkalommal a következőket mondotta : — Az ország külügyi helyzete a jelen pillanatban nagyon kedvezőnek mondható. Most tárgyalások folynak Beograd, Bukarest és Athén között, hogy együttes akciót fejtsünk ki Bulgária ellen. Az SHS. királyság, Románia és Görögország most tárgyal a bolgárok indítványáról, amely szerint a három — Bulgáriával szomszédos állam és a bolgár határmenti ha tóságok együttes bizottságot küldjenek ki a komitácsi bandák működési területére. A beegradi kormány hajlandó elfogadni ezt az ajánlatot, ha kellő garanciát fog kapni arra nézve, hogy az eredménnyel is jár. — Ami a népek ligáját illeti, a bolgár kormány vádjai alól tisztázni fogjuk magunkat Macedonia tekintetében. Sőt nemcsak tisztázni fogjuk magunkat, hanem egyben le fogjuk rántani a leplet bolgár bandák macedóniai üzelmciről. Bizonyítékaink vannak arról, hogy ebben a tekintetben kizárólag Bulgária a hibás és bizonyos, hegy a Népek Ligája el is fogja őket iiélnr. A második kérdés — mondotta zetői megegyeztek a kerületi és járási önkormányzati törvény második pontját helyettesitő szakasz áttanulmányozására kiküldendő bizottság tagjai személyébsn. A bizottság tagjai a megállapodás szerint Miletics, Persies, Wilder, Magosevits, Moskoviis, Barics, Halics, Greszenics és Gyonov cs képviselők lesznek. A napirend második része a költségvetés pontjainak részleges vitája volt. Elsőnek Jovanovics, kért szót, aki kifogásol;«, hogy ebben a pontban nincs felveve az államtanács, állami közigazgatás és állami ellenőrzés költségei. A rendelkezési állományba helyezett miniszterek magas fizetése ellen is szót emelt. Takarékossági szempontból előnyösebbnek tartaná, ha azokat nyugdíjba helyeznék. A sajtóiroda átszervezését sürgette. Sf.uly klerikális szintén erősen támadta a költségvetés első pontját. Denies hosszú beszédében hibáztatta a helytelen pénzügyig kormányzatot, amelynek követ- j kezménye a költségvetés nagy deficitje. Lázics Voja a miniszterelnökség; számára előirányzott budget ma*| gasságát kifogásolta. A rendelke-l zési állományba helyezett minisz- j terek illetményeinek megvonását/ javasolta. Az ülés délután I órakor ért véget. Nem lehet beutazási engedélyt kérni 3 ÉÉföMi hatóságoknál! A külföldről az SHS. királyságba utazóknak tudvalevőleg a; beogradi belügymtniszterium beutazási engedélyét is meg kellett szerezniök ahoz, hogy a külföldi követségek, illetve konzulátusok az útlevelet vízummal elláthassák. Az eddigi gyakorlat szerint a beutazási engedély iránti kérelmeket gyakori esetben a belföldi; rendőrhatóságok utján is beíer-* vesztették vagy egyenesen a belügyminisztériumhoz nyújtották bes azok a belföldi lakosok, akiknek érdekében állott a kérelmező beutazása. A belügyminisztérium legújabb rendeletével most megszüntette a beutazási engedélyek ily módon való kérelmezését. A rendelet szerint a külföldi állampolgárok kérvényeiket az államukban működő SHS. követségekhez illetve konzulátusokhoz tartoznak benyújtani, amelyek a kérést a külügyminisztérium utján a beogradi belügyminisztériumhoz továbbítják döntés végett. Lapunk mai száma 16 oldal
