Bácsmegyei Napló, 1922. július (23. évfolyam, 177-207. szám)

1922-07-16 / 192. szám

Ára 1 dinár, 2 lei» 4 márka, 1 sokol AGSMEGYEI XXIII. évfolyam Subotica, vasárnap 1922. juilus £6. 192. szám Megjelenik minden reggel, ünnep után és ht iíün délben TELEFON SZÁM: Kiadóhivatal 8—SS, szerkesztőség 5—10 Előfizetési árt negyedévre 90’ —dinár SZERKESZTŐSÉGi Kralja Alexandim-nlica 4 szám alatt Kiad óbbra talt Kralja Alexandra-tüica 1 (Lelbach-palote) Rodostói levél Még meg vagyunk valahogy Édes Néném a tízesztendős ru­hánkban, a régi bölcs jelszavak mellett pipázgatva. Nagy fene büszkeségünk se csorbult, az eszünk járása is talál a molyette diszmagyárhoz; de egyebünk sin­csen. Nemes és nemzetes irodal­munkat felrúgta a pegazus, úgy hogy ispotályba került. A garas­nak színéi se látjuk, hogy ma­gyar iskolákat tartsunk fenn, ma­gyar egyetemet állítsunk, sok kincsünket kézbevegyük, a kul­túra gyönyörű müveit megépít­sük, kereskedelmi és közgazda­­sági éietet teremtsünk. Hanem azért Édes Néném ne búsuljon, mert még politizálunk úgy, — ahogy szoktunk. A nagyúri sar­­jadékok se haltak ki, de — ki hitte volna — szegény ember mégis csak több van, mint — ők; de azért mi egyelőre az ő jussu­kat kell, hogy megmentsük; mert ezt követeli egy uj szó, a világ­nézet, ami egyébként most ka pott lábra. < Mi azonban egynéhány szegény magyarok a magunk csendessé­gében úgy látjuk, hogy a mágyai kisebbségnek legsúlyosabb baja mégis abban van, hogy gyér me keink, ifjúságunk jövendő sorsa van veszendőben. Ha mi kidiiltiink a népünk életéért vívott harcból, utá­nunk senki sem következik. Mert a helyzet ma az. Családi életünk könnyes feje, valahogy csak felvirágzik és irtózatos ke­serűséggel fiukat, leányokat gon­dozunk — inkább csókkal, mint kenyérrel. — Valahogy iskolába küldjük. A buzavetést odaadjuk a betűvetésért, a kis kartonru­­hácskáért. Véres verejtékkel Írjuk szülői tanácsunkat a homlokukra. És mikor mi csak álmodni, nekik jövőt tervezni tudunk, jön egy miniszteri rendelet az anyanyel­vek ellen, egy másik a numerus klauzussal, harmadik a felekezeti tagozódás megtiltásával, negyedik az iskolák nyilvánossági jogának megvonásával, a szorgalom, ér­vényesülés és továbbhaladás biz­tosítékát tépi szét a tanulók ke­zében. Egyik állam retorzióval él a másik ellen és kölcsönösen kö­vetik el a bűnt a kenyér és kpl­­tura szentséges érintetlensége és szabadsága ellen. Immár felsorol­­hatatlanul megsokasodának azok, az okok, amelyek miatt gyerme­keink éretlen testtel és lélekkel a szülői gondosság édes melegéből ki kell szakadniok végleg. Vég­leg pedig azért, mert vissza nem jöhetnek. Látogatni is csak nagy nehézségek árán és kivételesen. Magyarország pedig már kitűzte a fekete lobogót és tizezerszámra kül, ilyen nesztelenül pusztul ei a magyarság. Politizáló feleim vélitek-e, hogy nem ez a legfontosabb ? Embert kiátkozni tudtunk, de embert te remteni képtelenek vagyunk. Nem feipanaszolás ez tőlünk, egyné­hány szegény magyartól, esek — jajszó. Jó volna eköré a kér­dés köré sereglenie mindenkinek. Ehhez az ügyünkhöz nem kell sem alapszabály, sem belügy­miniszteri jóváhagyás, sem párt­vetélkedés. Egyetlenegy az szük­séges: az áldozat és munka. Szó­nak, belátásnak, pénznek, észnek és szeretetnek a munkája Ezért dolgozzék a toll, az arató, a mun­kás, a nagy ur, a kis ur, a he­gedű, a pap, a magyar, a zsidó, a tőke és a fillér. Itt és minde­nütt testvérek a népek, nekik is kötelességük egymásért síkra szál laniok. A világbékesség nevében mond­juk és kérjük őket. Ny. I bocsátja el a tisztviselőit. A nél­külözésekkel és erőszakosan, po­litikából széttépettszivü, fiuk oda­­kinn hazavágynak nemcsak ér­zésből, hanem kötelességből is. Szép leányaink pedig itt her­vadnak a kopogómeilü, köhögős apákat támogatva. A családalapí­tás reális követelményei teljesen hiányzanak. Leányok álmai letör­nek és lelkileg tizenhatéves ko­rukban százévesek lesznek. A fiziológia és a bűn terméketlen­sége és szennye jön reájuk. Ha­gyatékunk semmi és az irtó’attól m.erevül meg a haldokló szülő is, ha támasznélküli leánygyermekére gondol. Kis pénzért kínlódva, ki­dobva az írógépek, bolti kasszák mellé, tülekedniük kel!, mig pe­nész rakodik szőke hajkoroná­­jukra. A teremtés küldötte, hogy szüljenek és ök nem fognak szülni. Egynéhányból asszony lesz, a többiből — koszorús leány talán. A jövő nemzedék tehát nem jön a nyomunkba. Külső erőszak nél-Nincsics külügyminiszter a Külügyi helyzetről Nyilatkozat a sajtó képviselői előtt — „Az ország külügyi helyzete nagyon kedvező“ a külügyminiszter — a kisebbsé­gek kérdése, amit különösen Ma­gyarország vet a szemünkre. Ada­tokkal tudjuk bizonyítani, hogy a nálunk levő magyar iskolákba közel hatvanezer gyermek jár, arai annyit jelent, hogy «vala­mennyi magyar gyermek a ma­gyar iskolákat látogatja. Ebből a legjobban meg lehet állapítani, hogy a magyar kisebbségek meny­nyire vannak elnyomva. A harmadik gondot okozó prob léma, az adriai kérdés, mely a leg­rövidebb idő alatt Lloyd George közvetítő indítványa alopjún elintő zést fog nyerni. — Sokat beszélnek arról is, különösen a rosszakaróink, hogy Zadar körül területi változtatása kát engedélyeztünk az olaszok előnyére. Ez nem fele! meg a valóságnak. Csak annyi ebből a valóság, hogy vámzónát engedé­lyeztünk a szabad forgalom szá­mára, azonban az ország tervied épsége semmi változást sem fog szenvedni. A külügyminiszter végül kije­lentette, hogy mindezt azért közli a sajtóval, hogy elejét vegye a valóságnak meg nem felelő sajtó­közlemények kolportázsának. A nemzetgyűlés ülése A képviselőház tegnapi ülését Ribrír elnök tiz óra után nyitotta meg. Megnyitó beszédjében kö­zölte a Házzal, hogy a pártok ve-Beogradból jelentik: Nincsics kül­ügyminiszter szombaton délben a szkupstina sajtó-szobájában felke­reste a parlamenti újságírókat, akik előtt fontos és részletes kije­lentéseket tett az ország külügyi helyzetéről. A külügyminiszter ez alkalommal a következőket mon­dotta : — Az ország külügyi helyzete a jelen pillanatban nagyon kedve­zőnek mondható. Most tárgyalá­sok folynak Beograd, Bukarest és Athén között, hogy együttes ak­ciót fejtsünk ki Bulgária ellen. Az SHS. királyság, Románia és Görögország most tárgyal a bolgá­rok indítványáról, amely szerint a három — Bulgáriával szomszédos állam és a bolgár határmenti ha tóságok együttes bizottságot küld­jenek ki a komitácsi bandák műkö­dési területére. A beegradi kormány hajlandó elfogadni ezt az ajánlatot, ha kellő garanciát fog kapni arra nézve, hogy az eredménnyel is jár. — Ami a népek ligáját illeti, a bolgár kormány vádjai alól tisz­tázni fogjuk magunkat Macedonia tekintetében. Sőt nemcsak tisz­tázni fogjuk magunkat, hanem egyben le fogjuk rántani a leplet bolgár bandák macedóniai üzelmci­­ről. Bizonyítékaink vannak arról, hogy ebben a tekintetben kizáró­lag Bulgária a hibás és bizonyos, hegy a Népek Ligája el is fogja őket iiélnr. A második kérdés — mondotta zetői megegyeztek a kerületi és járási önkormányzati törvény má­sodik pontját helyettesitő szakasz áttanulmányozására kiküldendő bi­zottság tagjai személyébsn. A bi­zottság tagjai a megállapodás sze­rint Miletics, Persies, Wilder, Ma­­gosevits, Moskoviis, Barics, Halics, Greszenics és Gyonov cs képviselők lesznek. A napirend második része a költségvetés pontjainak részleges vitája volt. Elsőnek Jovanovics, kért szót, aki kifogásol;«, hogy ebben a pontban nincs felveve az államtanács, állami közigazga­tás és állami ellenőrzés költségei. A rendelkezési állományba helye­zett miniszterek magas fizetése ellen is szót emelt. Takarékossági szempontból előnyösebbnek tar­taná, ha azokat nyugdíjba helyez­nék. A sajtóiroda átszervezését sürgette. Sf.uly klerikális szintén erősen támadta a költségvetés első pontját. Denies hosszú beszédében hi­báztatta a helytelen pénzügyig kormányzatot, amelynek követ- j kezménye a költségvetés nagy deficitje. Lázics Voja a miniszterelnökség; számára előirányzott budget ma*| gasságát kifogásolta. A rendelke-l zési állományba helyezett minisz- j terek illetményeinek megvonását/ javasolta. Az ülés délután I órakor ért véget. Nem lehet beutazási engedélyt kérni 3 ÉÉföMi hatóságoknál! A külföldről az SHS. király­ságba utazóknak tudvalevőleg a; beogradi belügymtniszterium be­utazási engedélyét is meg kellett szerezniök ahoz, hogy a külföldi követségek, illetve konzulátusok az útlevelet vízummal elláthassák. Az eddigi gyakorlat szerint a be­utazási engedély iránti kérelme­ket gyakori esetben a belföldi; rendőrhatóságok utján is beíer-* vesztették vagy egyenesen a bel­ügyminisztériumhoz nyújtották bes azok a belföldi lakosok, akiknek érdekében állott a kérelmező be­utazása. A belügyminisztérium legújabb rendeletével most megszüntette a beutazási engedélyek ily módon való kérelmezését. A rendelet szerint a külföldi állampolgárok kérvényeiket az államukban mű­ködő SHS. követségekhez illetve konzulátusokhoz tartoznak benyúj­tani, amelyek a kérést a külügy­minisztérium utján a beogradi belügyminisztériumhoz továbbít­ják döntés végett. Lapunk mai száma 16 oldal

Next

/
Oldalképek
Tartalom