Bácsmegyei Napló, 1922. július (23. évfolyam, 177-207. szám)
1922-07-12 / 188. szám
X 6. oldal. BACSMEGYEl NAPLÓ 1922. julius 12. 'Vetanyagot úgyszólván egyszerre dobtak piacra a francia és a svájci gyárak, most a .'tüneményes szövésű és szinü vásznakkal', kockás és csikós nyersselymekkel, ■■ crepo jerseyvel ingerkednek. Mert ha már valaki megcsináltatta a crepo ; georgette-ruháját, a fehér vászonruháját, akkor már okvetlen szüksége van még egy jerseyruhára is. Lehet az persze nyersszinjí, cseresznyepiros, vagy hamvaskék. Gyönyörű például a világos testszin jersey, amely egy kissé rózsaszínben játszik. A ruha egybeszabva, majdnem simán fogja körül a termetet és a baloldalon selyemzűhatag omlik végig az aljon, s majdnem léér a földig. A derék alatt finom szegélyekkel tűzött Öv fogja körül a ruhát, s az öv egy nagy rózsaformáju kokárdával kapcsolódik egybe. Az ujja ennek a testszinü jersey-ruhának keztyüszerüen szűk, és éppen úgy, mint az öv, finoman szegélyezett. A hozzávaló crepe igen bő, térden alul ér, s nagy-szegélyezett kihajtó disziti. Ugyanebből-;a kelméből még sapka is készül a ruhához, kissé redőszerü, a szövetanyagból folytatott rojttal. Még alig volt nyár és alig volt alkalom arra, hogy fényes napsütésben, meg lehessen sétáltatni a nagyrózsás florentíne, s manilla kalapokat.’- máris felszínre kerülnek a : sapkák. Leginkább persze sportruhákhoz ifiéjiek, de mivel kecses és amellett igen\ kényelmes viselet, födi . az egész fejet, minden alkalomra Viselik. Finom’ gyapjúszövetekből vagy nyersselyemböl. A bársony és nemezkalapokat ié’ viselik már, pedig kár annyira sietni s mintegy bucsuzkodni a nyártól. •>,Bársonykalapot viselni könnyű nyári ruhához éppen olyan képtelenség nagy melegben, mintha esernyőt terpesztenénk ki a fejünk felett, déli napsütésben. Mindenesetre inkább időszerű most a fürdőruhákkal törődni. Hiszen egész kis toalettek ezek az uj fürdőruhák. Vászonból, selyemből készülnek, s a szoknyájuk majdnem olyan rövid, mint’ amilyen rövidek a tavalyi utcai ruhák voltak. Ezen persze most már csak mosolyog mindenki. Igazán furcsa volt az a térdigérő sé.taruha, amely most csak fürdésre alkalmas! Most jnár csak az a fö dolog, hogy a hosszú ruhákat ne engedjük úgy megnyúlni, hogy végre is a földet stjpör jék, mint a régi időkben; anyáink sleppszerü ruhája. • , KÖZGAZDASÁG A bankhitel halála. A Vajdaság bankjai már hónapokkal ezelőtt kénytelenek voltak megszorítani a hiteleket s most sorra visszakövetelik adósaiktól a kihitelezett összegeket. ; Újabb hitelek folyósításáról szó sem lehet. A bankhitelről tehát legalább egyenlőre mint az elmúlt idők emlékéről kell beszélnünk. A bankhitel legalább az eddigi formájában ; megszűnt, a bankok legfeljebb részesedést vállalnak üzletekben a finanszírozás ellenében. Ma azonban, amíg a pénzhiány ilyen általános, erre sem akad bank. E rovat és e sorok komoly jellegének nem esik talán rovására, ha a bankhitelről nekrológot Írván, megemlékezünk a bankhitel egyik korán jobblélre szendérült fajtájáról, a gavallér-váltóról. Valamikor az ifjú, aki huszonnegyedik életévét betöltötte, ezt a jelentős dátumot azzal ünnepelte meg, hogy váltót irt alá, a huszfiiléres váltóblankettára csak három aláírásnak kellett lenni s mintegy 300 koronányi összeget folyósítottak erre a bankok. Ha három ifjú jóbarát egy hivatalban dolgozott, egy kávéházba járt, akkor a variati'ót azzal gyakorolta, hogy a három nevet’mikép lehet elhelyezni s hány váltóblankettáii, hogy kibocsátó, forgató s elfogadó legyen belőle s minthogy hatfélekép könynyen lehetett operálni, a három jóbarátnak legalább hat váltója volt forgalomban. Nem is bomlottak akkoriban olyan könnyen fel a barátságok, mini mostanában. Hiszen a váltókat minden három hónapban újítani kellett; A suboticai városházán példáid a szolgák számát azért kellett szaporítani; mert a legtöbb szolga a zsiránsókért szaladgált s az öt-hat koronát kitevő kamatokat fizetgette. 'v-:A régi módi bankigazgatók s a rég; fajtájú bankvezetés elmúltával ráz újak halált üzentek a gavallér-váltóknak. A gavallérváltó halála akkoriban kisebb méretű nemzetgazdasági tragédia volt. A „gavallérok“ fühöz-fahoz kap- i kodtak s megesett, hogy mikor a 150 débe vagyok! . . . Kell nekem a Balaton, kell nekem kutya, kell nekem . . . Aztán más hangon kezdett kiáltani. .— Szakácsnő, szakácsnő! . . . Kérem Maris, Maris kérem szépen, legyen szives kérem szépen, vegyen ennek a derék jóembernek egy kakast, itt van háromszáz korona, vegyen neki egy kakast! Nem lesz olyan Üyáló egyénisé*, mint a magáé volt, de kSkas lesz , . . csak ne izgassa magát . . ; Bement és levetette magát a sezlongra es három perc múlva brómot vett be és öt perc múlva elhatározta, hogy a holnapi gyorssal elutazik ... Este kisétált az asszonyok után, főfájásról, rosszullétről, hányingerről panaszkodott és orvost hivatott, aki elrendelte, hogy túlságos gyomornedvei miatt azonnal utaznia kell Karlsbadba ...,. . A szakácsnő másnap délben jelentette, hogy megvette a .kakast. — Mennyibe kerül? — Háromszáz korona nagyságos ur. • Ebből látta hogy két^azötven volt. — Mit mondat rá'Kukora ur? —ri tjzaj,jC'ríé nevetett. — Azt mondta nagyságos ur, hogy1 mmmég szebb mint az övék volt. Ez igen megnyugtatóan hatott a gyomor nedveire s estére csakugyan elutazott. ■ • • Kukoráékná! azonban a kakassal némi baj volt. Először is az asszony dult-fult, hogy nem 600 koronát hozott Kukora, hanem egy dög kakast. (De Kukora megmagyarázta, ,hogy a zsidó azt mondta, hogy ... szóval felhányta a lovat! Amire ,az aszszony azt felelte, hogy: volt pofája a zsidónak? tartozol rá csak egy krajcárral is? Nem nyúzott le? Esztendeig csak neki dolgoztál és még ő szemtelénkedik. De te ilyen isten gyávája vagy stb.) De a nagyobbik baj lett, hogy éjszaka nagy virnyogásra ébrednek, kifutnak, hát a kutya újra itt van s eszi a kakast!... A legnagyobb baj pedig az volt, hogy nem a zsidó kutyája volt a kutya, hanem az ezredesé. Ezen igen elnémultak. Hm. Az ezredes kutyája?! - . De az asszony nem adta fel a harcot. — El fogsz menni az ezredes úrhoz, — adta ki a parancsot. Kukorának nem volt mit tenni. Másnap ünneplőbe öltözött s beállított az ezredeshez. * ■ f, — Nnnagyságos ezredes uram, a nnnagyságos uram kkkutyája mniinegette a kkakasom! Az ezredes épen akkor jött haza a strandról, ahöl mindenki a Gros? kakasán nevetett, - rábámult Kukorára, felállott, odament hozzá, a vállára tette a kezét s azt mondta: — Te Kukora fiam! . . . Mit ’gondolsz te, én is egy bolond zsidó vágyók? . . . Eredj haza és mondd meg a féleségednek, hogy csukja bé éccakára á tyúkjait . . . Vagy szoktassa fef a fára. Oda nem megy utána a kutya. Kukora dadogni kezdett, de az ézredes ráorditott: ' \ 1 — Haptákl . . . Indulj! . . . :i :t . És Kukora az ezredes hangerejétől öszszercskadva szépen hazaindultj t'. koronás váltót a modern bankvezér azial utasította vissza, hogy gavallérváltók eszámi tolásával nem foglalkoznak, a hiteltkérő ilyen kijelentéseket tett: — Kérem nem vagyok én gavallér, h szen engem már három évvel ezelőtt diskvalifikáltak, vagy — Ez nem gavallérváltó, hiszen kártyaadósságok kifizetésére kell. Azonban nem volt sem irgalom, sem kegyelem. A régi, 150—3Ö0 koronás összegről szóló váltóhitelek elpusztultak még mielőtt a háború egyéb gazdasági pusztitásairól sejtelmünk lett volna. Most azonban ez a sors éri a kereskedelmi váltókat is. A kereskedő, a gyáros, iparos, aki az áruért csak akkor kap pénzt, ha feldolgozza, vagy eladja, nem jut hitelhez, nem képes vásárolni, mert kinek van ma akkora tőkéje, hogy egy-egy vagon áru vételárát megfizethesse. És nincs pénz a bankokban azok számára sem, akik ingatlant, földet, házat akarnak venni. A pénz vásárlóereje egyre kisebb, mennyisége pedig naprólnapra kevesebbb. A kereskedői váltók eltűnéséről, a folyószámlái hitelek megszűnéséről nem lehet azzal a könnyed derűvel szólni, amely a gavallérváltók kimultát kísérte. Az üzleti, az ipari élet legfontosabb kelléke a hitel s a hitel megvonás nyo mán az összeomlás, elszegényedés jár. A bankok óvatos pénzügyi politikáját az indokolja, hogy a bankjegy mennyiség nem elegendő. Az árak emelkedésével mindig nő a bankjegyinfláció is a bankjegyek áradása pedig fölhajtja az árakat. A magas árak ismét nagyobb bankjéggforgalmat kívánnak s ebből a circulus-vitiosus-ból nincs menekvés. Ebbe az áradatba fuladt bele a bankhitel is. Az ötödik prágai mintavásár. Nehéz politikai viszonyok eddig megakadályozták azt, hogy Közép- és Kelet-, valamint Délkeleteurópa között a világháború előtti szoros gazdasági kapcsolat létesüljön. Mindegyik uj állam a súlyos bei- és külpolitikai viszonyok miatt többé-kevésbe elzárkózott a normális közgazdasági életfolyamat elől. Mindegyik állam különleges pénzügyi rendszabályokkal igyekezett kereskedelmi mérlegét javítani és-hogy ezek a módok nem mindig mutatkoztak alkalmasaknak a szanálásra, az nem magán az illető államon, hanem az: általános világgazdasági komplikációkon múlott. A csehszlovák köztársaság, amely az egykori osztrák-magyar monarchia iparának mintegy 65 százalékát számítja a magáénak, elsőnek igyekezett a gazdasági érintkezés megszokott ösvényeire lépni. Az állam alakulásának legelső idejétől fogva céltudatos pénzügyi politikát űzött, ugyannyira, hogy financiális téren ma ez az állam mutatja a konsolidáltság legbiztosabb jeleit. A csehszlovák köztársaság pénzügyi kormányzata mindezideig a legszigorúbb álláspontot foglalta el az állam pénzügyi érdekeinek biztosítására vonatkozólag és akkor, amikor polgáraitól, illetve a közgazdasági élet minden tényezőjétől, bankoktól, ipari és kereskedelmi vállalatoktól magas adókat szed, akkor, amikor a kivitelt és behozatalt szigorú rendszabályokhoz köti, — mindig egy cél: aktiv kereskedelmi mérleg lebeg, szem előtt. A prágai nemzetközi mintavásár intézménye, amely szerény kezdetből immár naggyá nőtt, a legfontosabb eszköze Csehszlovákia közgazdasági fruktuálisának. Ez év szeptember 3-tól 10-ig ismét összegyűjti Prágában a köztársaság egész iparának ée kereskedelmének termékeit. .Öntudatos szervezés, kiállítók és vevők minden igényének kielégítése, a prágai mintavására valóban mintaintézménnyé teszik. r n PEIL ATELIA" bÉLYEGKERESKEDÉS — SZÉCSI E. SyBCTICA.t ÓPOSTA MELLETT VÉTEL - ELADÁS - CSERE Keresek megvételre has nált jugoszláv bélyegeket t ekintetnélkül akiad. sokra bárniilymennyiségben 3047 — A kozigazga’ás? bizottság ülése. A közigazgatási bizottság kedden délután tartotta meg ülését Do~ banovacski Pál főispán elnöklése mellett. A bizottság jóváhagyta az eléje terjesztett különböző havi jelentéseket és néhány fegyelmi üggyel is foglalkozott. •. — A Toposáról kiutasított dr. Hoós Kázmérnak a belügyminiszter megengedte a visszatérést. A szombaton történt kiutasítások alkalmával Topóiéról — mint azt megírtuk — jogtalanul s törvénytelenül kiutasították Hoós Kázmér dr. ügyvédet, aki szombaton el is távozott Topóiéról. Mint értesülünk a belügyminiszter megengedte, hogy Hoós Kázmér, aki jugoszláv állampolgár, visszatérhessen Topóiéra. Amikor Hoós kiutasítása sörtént, a nevelő atyja, Cziráky Gábor ügyvéd, a topolai ügyvédi ;;ar köztiszteletben álló nesztora, halálán volt és Hoós kérte Markovics dr. szolgabirót, hogy adjon haladékot a kiutasítás foganatosítására. Ezt a kérést a főszolgabíró megtagadta. Vasárnapra) Cziráky Gábor ügyvéd, hatvanhat éves korában elhunyt. Halála széles körben keltett mély részvétet. Az elhunyt ügyvédet hétfőn temették el a malihegyesi családi sírboltban. — Uj magyar konzulátusok. Budapestről jelentik: A külügyminisztérium az utódállamokban több konzulátus létesítését készíti elő. Csehzlovákiában Pozsonyt és Kassát, Romániában Temesvárt és Nagyvá;adot, az SHS. királyságban Zágrábot veszi ebből a szempontból számításba. — Osztenburg ezredest szabadon bocsátották. Budapestről jelentik : A legfelsőbb katonai törvényszék Irendelte Osztenburg ezredes szaba donbocsátasát. A rendelet következtében eltávolították mellőle a detektiveket, akik a szanatóriumban őrizték. — Elhunyt püspök. Szergija sabáci pü$f>ök, aki több hónapja a beogradi elmegyógyintézetben volt, meghalt. — Mezőgazdasági kamarák Magyarországon. Budapestről jelentik: Julius 2-án megalakult Miskolcon a mezőgazdasági kamara. Még ebben a hónapban megalakul Kaposváron, Győrben és Kecskeméten is a mezőgazdasági kamara, majd Budapesten az országos mezőgazdasági főkamara kezdi" meg működését. — Optálás és vagyonvédelem. Budapestről jelentik: A mágyar hivatalos lap szerdai száma rendeletet közöl egyes olyan magánjogi joghátrányoknak az elhárításáról, amelyek a volt magyar állampolgárokat a trianoni békeszerződés rendelkezései értelmében állampolgárságuk elvesztése folytán vagyohilag sújtják. E rendelet szerint, amennyiben valpmely vagyonhoz, vagy valamely vagyon jövedelméhez való jog a magyar állampolgárságtól függ, a jogosultnak ezt a jogát egymagában nem érinti az, hogy a jogosólt msgyar állampolgárságát a trianoni béke- " szerződés értelmében elvesztette.
