Bácsmegyei Napló, 1922. július (23. évfolyam, 177-207. szám)
1922-07-12 / 188. szám
i 2. oldal. BACSMEGYEI NAPLÓ 1922. julius 12. a fennálló törvényekkel, — ha azt mindenütt az utasítás értelmében hajtották volna végre. — Nekem, — mondotta Brkics képviselő — néhány olyan eset jutott tudomásomra, amikor a rendelet megsértésével utasítottak ki embereket. Én ezekben az ügyekben interveniáltam és minden tudomásomra jutó ilyen esetben interveniálni is fogok. — A parlamentben interpellálni is fogok. Interpellálni fogok elsősorban azért, mert ez a retorzió egyáltalán nem retorzió, mert Magyarországon senkinek a feje sem fájdul meg azért, mert innen néhány kereskedelmi alkalmazottat vagy iürdővendéget áttettek a határon, másodszor azért, mert sok helyen a helyi hatóságok nem tartották be a rendelet parancsait. Egy beogradi lap éles kritikája A „Vreme" cimü lap, amely qeyike a legtekintélyesebb beó- Éjfradi lapoknak, éles támadást intéz a kiutasítások miatt, a vaj dasági hatóságok ellen. Támadja §ket főleg azért, mert a kiutasításoknál nem követték a kor ijmnyzat intencióit és békés, jelenteklelen kispolgárokat utasítottak ki, akik a legkevésbé azonosítják magukat a jelenlegi magyar kormányzat ténykedéseivel. A végrehajtó közegek önkényes munkája, — fejezi be cikkét a lap — egyedül csak a horvai blokkot fogja erősíteni. következményeit, a márka szédületes zuhanását az európai pénzügyi körök a legnagyobb aggodalommal nézik. Az antant pénzügyminiszterei világosan látják azt a gazdasági katasztrófát, amelyet a márka teljes elértéktelenedése okozhat. Felvetődött tehát az a terv, hogy az antant pénzügyminiszterei jöjjenek össze közös tanácskozásra és keressék meg a márka elértéktelenedésének okait. A németországi helyzet ebben i pillanatban európai kérdéssé vált és lik vidálásától Európa békéje, yagy teljes felfordulása függ. Általános sztrájk készül Németországban Bajorország- kiválik a német birodalomból Rathenau egyik gyilkosa öngyilkos lett A német krízis még nem érte el tető pontját. Az utóbbi napokban a politikai helyzet nem hogy tisztázódott volna, hanem akutabbá vált. Bajoroszág nem hajlandó a köztársaság védelméről szóló törvényt, ngy, amint az a szocialisták a parlament elé terjesztették, elfgogadni. 'A német munkásság ezzel szemben kitart régi álláspontja mellett, hogy ha a szocialista (parlamenti pártok nem lesznek elég erősek a törvényjavaslat keresztülvitelére, akkor az általános sztrájkot fogják ; igénybe venni. Az izgalom az ország különböző részeiből érkező hirekből óráról-órára újabb táperőt nyer. A még mindig dolgozó reakciós szervezeteket egy pillanatra sem felemlítette meg a német munkásság és az ország demokratikus erőinek megmozdulása. Legutóbb Oppelnböl kértek sürgős segítséget, ahol az úgynevezett »Önvédelmi szervezet« tagjai rémuralmat gyakorolnak a város lakossága felett. A Rathenau gyilkosságból kifolyólag letartóztatott Tillingen kapitányi szabadlábra helyezték. Az egyik fí&ünös, akii a mágdebnrgi titkos fegyvertár felfedezésekor tartóztattak le börtönében felakasztotta magát. Nem csupán ezek a hírek izgatják a kedélyeket, hanem a reakció expo nenseinek hivatalos nyilatkozatai hozzájárulnak a helyzet zavarosásgához. A bajor miniszterelnök ma már hiva italosán publikálta, hogy abban az esetben, ha a köztársaság védelméről szóló törvényt megszavazzák, Bajorország kiválik a német birodalomból. ’ % helyzet komolyságát és annak Varga György kémkedési ügye a vádtanács előtt Felhívják az ügyészséget, hogy tizenöt nap alatt adjon vádiratot, ellenkező esetben a vádlottakat szabadon bocsájtják A suboticai törvényszék vádtanácsa kedden délelőtt foglalkozott a több hónap óta vizsgálati fogságban levő Varga György és társai kémkedési bűnügyével. ' A védtanácsban Pavloviés István törvényszéki elnök elnökölt, az ügy előadója Urosevics törvényszéki bíró volt. Az ügy úgy került most a vádtanács elé, hogy György Imre dr. ügyvéd, mint Ignácz Gyula és Deák Sándor védője beadványt intézett a vádtanácshoz, kérte a főtárgyalás kitűzését, miután annak1 a bűnügynek a vizsgálata, amelyben védencei már közel kilenc hónap óia vizsgálati fogságban vannak, hónapok óta be van fejezve. A vádtanács határozatában felhívta az államügyészséget, minthogy a bűnügyben a vizsgálóbíró már hónapok óta befejezte a vizsgálatot, amiről jelentést is tett a vádtanácshoz, felhívja az államügyészséget, hogy tizenöt nap alatt készítse el a vádiratot s amennyiben ez nem történik meg, a bünpör vádlottad szabadlábra fogják helyezni. A vajdasági magyar orvosok megrendszahályozása Felfüggesztik azoknak az orvosoknak gyakorlatát, akik nem S. H. S. állampolgárok A legutóbb i hetekben már megszokhatta a Vajdaság magyar lakossága, hogy csőstül szakadnak rá a legkülönbözőbb sérelmek. Most a vajdasági orvosok kerültek sorra. Ez alkalommal az egészségügyi minisztérium, — amelynek pedig más volna a hivatása —- avatkozik a politikába, amikor a nem jugoszláv állampolgárságú magyar orvosokat eltiltja az orvosi gyakorlattól. Ki folytathat orvosi gyakorlatot? Az egészségügyi minisztériumnak egy korábbi rendelete alapján már valamennyi vajdasági orvosnak igazolni kellett diplomájával kvalifikációját, ami közegészségügyi szempontból még érthető Ugyanez a rendelet azonban azt is követeli a vajdasági magyar orvosoktól, hogy kérvényükben itteni honosságukat igazolják, mert csak ez esetben engedi meg orvosi prakszisuk további gyakorlását. A rendelet értelmében ugyanis csak azok az orvosok jogosak az orvosi gyakorlatra, akik itteni illetőséggel bírnak, azonban mindazok az orvosok, akik a háború kitörése óta költöztek a Vajdaság területére, nem folytathatják tovább orvosi gyakorlatukat. Ez a rendelet olyan súlyos komplikációkra ad okot, amik válságossá teszik sok magyar orvos helyzetét. A gyakorlattól felfüg gesztett orvosok. A rendelet következtében a vajdasági magyar orvosok természetesen azonnal beadták kérvényeiket a. novisadi egészségügyi főnökség utján az egészségügyi minisztériumhoz, a melyben orvosi gyakorlatuk további folytatására kértek engedélyt. Ezek a kérvények most érkeztek vissza, igen sok esetben kedvezőtlen elintézéssel. A háború kitörése óta beköltözött magyar orvosok ugyanis még nem szerezhették meg az itteni illetőséget, miután a négy évhez kötött egyhelyben lakás idejébe a háborús évek nem számittatnak be, a háború befejezése pedig még nem telt el a négy esztendővel így ezeket az orvosokat most eltiltják az orvosi gyakorlattól mindaddig, amíg nem szerzik meg az az .SHS állampolgárságukat. A rendelkezés sok vajdosági örvöst sújt, ezeknek sorában több suboticai orvost, A sérelmeket fokozza az, hogy olyan orvosokat is eltiltanak az orvosi gyakorlattól állampolgárságuk igazolásáig, akik kétségtelenül jugoszláv állampolgárok. Itt ismétlődnek a kiutasítások »tévedései« . . . Hogy hajtják végre az orvosi gyakorlat felfüggesztését. A nem SHS állampolgárságú orvosok gyakorlatának felfüggesztése csak nagyon nehezen hajtható végre. Az egészségügyi főnökség határozatának kézhezvétele után a hatóság — Suboticán a tiszti főorvosi hivatal — értesít az érdekelt orvost az egészségügyi minisztérium döntéséről és felszólítja, hogy orvosi gyakorlatát függessze iel és orvosi cimtábláját szerelje le. Ezzel egyidejűleg azonban a tiszti főorvosi hivatal értesíti valamennyi gyógyszertárat, hogy hogy a gyakorlatától felfüggesztett orvos vevényére nem szabad orvosságot kiszolgáltatnia. Ezzel az intézkedéssel ugyanis több súlyt akarnak adni a rendelkezésnek, mert a hatóság maga is tisztában van azzal, hogy miniszteri rendelkezés ellenére sem hagyják el az orvost betegei. A hatóság azonban a rendelet alapján olyan esetben, ha tudomására jut, hogy a gyakorlattól eltiltott orvso mégis kezel betegeket, szigorú büntetéssel sújtja az orvost. Mit moud a tiszti főorvos? A magyar orvosok nagy részére sérelmes rendelet végrehajtása ügyében a Bácsmegyci Napló munkatársa kérdést intézett dr. Paokovics Milán suboticai tiszti főorvoshoz, aki kérdésünkre a következőket mondotta: — Az egészségügyi minisztérium rendelete elsősorban azt a célt szolgálja, hogy az itteni orvosokat megvédje az orvosok beözönlésétől. Különben is ugyanilyen rendelkezések vannak érvényben Magyarországon, Csehszlovákiában és a legtöbb más államban is. A kérdésben egyáltalán nem játszik közre semmiféle politikai szempont, mert a legtöbb ittlakó magyar orvos már meg is kapta az engedélyt a további prakszis folytatására és a rendelet csupán néhány orvost sújt, aki nem tudta igazolni honosságát. . Ezzel a nyilatkozattal szemben legfeljebb csak azt lehetne megállapítani, hogy ha az orvosok beözönlését meg is akarják akadályozni, ezt el lehetne érni anélkül is, hogy az itt már letelepedett orvosokat eltiltsák a gyakorlattól. Különben is azok az orvosok, akik már itt vannak, azok nem »beözönlök«. Tudomásunk szerint azonban az országnak szüksége van orvosokra, egyes vidékeken még nagy az orvoshiány. Ezt a rendelkezést, ami sok orvos egzisztenciáját teszi tönkre, ami veszedelmesen árt az általános közegészségügynek, talán mégsem lehet a versenytől való védekezés nem túlságosan emelkedett szempontjával megindokolni. A közegészségügy talán mégis fontosabb, mint az, hogy egypár orvos megszabaduljon yer> senytársától? A paiiesi strand első áldozata A palicsi strandfürdőzésnek kedden halálos áldozata volt. Hubai János 22 éves, bácsalmási születésű pincér délután kiment a fürdőbe. Egy ideig vidáman úszkált a móló körül, majd a csuzda közelében, a csónakkikötőnél a mólóról fejest ugrott a vizbe. Többet nem került élve elő. Eltűnését senki sem vette észre, mig egy félóra múlva Huszák Imre 13 éves diák a viz alatt beleütközött holttestébe és egy másik fürdőző segítségével a mólóra vitték. Az élesztési kísérletek, melyeket a nelyedóra múlva megérkező Schwarz Ottó dr. fürdőorvos egy órán keresztül végzett, eredménytelenek maradtak. Az eset a nagyszámú közönségben óriási izgalmat keltett és a jelenlevő rendőr közegeknek, Bacsevics rendőrkapitány vezetése mellett, kordonnal kellett a közönséget a holttestül távoltartani. Közben egy asszony, Bezvalj Konstantin orosz menekült felesége is rosszul lett a vízben, de idejekoián kimentették. A halált valószínűleg ugrás közben beállott szívszélhüdés okozta. Felboncolás végett a bajai úti temető hullaházába szállították. Ébredő kritika az ébredők működéséről Budapestről jelentik : A büntető törvényszék kedden kezdte meg annak a sajtópernek tárgyalását, melyet az Ébredő Magyarok Egyesülete indított rágalmazás miatt Bárdossy Gyula, az ÉME volt főtitkára ellen. Bárdossy múlt év októberében az Uj Nemzedék-ben nyílt levélben az egyesületben előfordult sikkasztások ügyében vizsgálatot követelt. A vádlott a tárgyaláson előadja, hogy az igazgatóságnál több ízben panaszt emelt, mert verekedések napirenden voltak, sikkasztások és csalások egész tömegét követték el. Az egyesület éttermében minden éjjel valóságos orgiák voltak, úgy hogy az utca lakói gyakran a szemközti ablakokból tiltakoztak. Ami a sikkasztásokat illeti, Bachert Gusztáv volt főhadnagy egyesületi pénzekből 34 ezer koronát, Lukács volt főhadnagy 15 ezer koronát, Kontra László 14 ezer koronát, Erdélyi István pedig 34 ezer koronát sikkasztott el. Utóbbi meg is mérgezte magát, de később felgyógyult. Ezek mind szabadon járnak. A bíróság elrendelte a valódiság bizonyitésát s a tárgyalást élnapolta.
