Bácsmegyei Napló, 1922. június (23. évfolyam, 149-176. szám)
1922-06-12 / 159. szám
4- oldal. BACSMEGYEI NAPLÓ Arad magyar képviselője az erdélyi magyarság aktivitásba lépéséről — Az erdélyi magyar sajtó szerepe — Zima Tibor Arad város magyar képviselője, aki minden agilitását a kisebbségi jogok szolgálatéba állította, az erdélyi magyarság helyzetéről a következőkben nyilatkozott : — A helyzet a magyarság parlamenti szereplése tekintetében a pótvalasztésok után nem változott Annyi volna a reparálandó sérelem, hogy ezekkel szemben három képviselő sem több, mint egy. A legfontosabb ügyek egész sora mered elénk, amelyektől megannyi uj séreiem válik, ha nem leszünk képesek nem is a speciálisan magyar, hanem általában az erdélyi szempontokat érvényre juttatni ezek megoldásával. — Alapelvekben és részletkérdésekben egyaránt nagy ür tátong az erdélyi és a bukaresti felfogások között, ezt elég beszédesen igazolja di. Zigre államtitkár helyzete, aki romén, sőt liberális létére is kénytelen pozíciójából távozni, mert nem képes érvényt szerezni a magas nacionalista szempontból bizonyára nem kifogásolható meggyőződésének. — Ami a magyarság aktivitásba lépését illeti, az a véleményem, hogy tekintet nélkül az elhatáro zás várható eredményeire, ezt a lépést meg kellett tenni. Nem volt más ut, amelyet nagy veszedel mek nélkül járhattunk volna. A passzivitásról sok ok miatt nincs mit beszélni. Három éves múltjának eredményeit siratjuk ma is. — Hogy Aradon 20.000 magyar helyett ennek tizedrésze küzd a város mandátumáért, hogy Marosvásárhely tiszta magyar lakossága •e*oc*»n« a»*»* »»Mo««»«» még a képviselőjelclésig sem tud eljutni, hogy a magyar többség annyi kerületben nem tud érvényesülni, az mind a passzivitás eredménye. Lehetne-e számítanunk a helyzet megváltozására, ha tovább is tétlenek maradtunk volna, ha nem tálcán nyújtottuk volna a legel'ogadhatóbb indokot a névjegyzékek ki nemegészitésére, ha nem kívántunk volna élni a választói joggal? Kinek a kedvéért rendeltessék el uj összeírás, ha a magyarok már eieve lemondanak a jog gyakorlásáról? — Nehéz és hosszú az ut, amely előttünk áll, és amelyeket jogaink teljes respektálásáig meg kell tennünk. — Egy dologgal azonban tisztában kell lennünk: az a néhány parlamenti pionír is sokat végez hét, ha mögöttük egységesen ál! Erdély magyarságának közvéle ménye és a magyar sajtó, a közvélemény kifejezője teljesiti kö telességét. Az utóbbit nem kel! félteni. Nehéz napok viharaiban edzett legények vezetik itt a tollat, csak végig kell nézni Erdély minden nemzetiségű sajtóján, hegy a magunkét értékeljük és benne megbízzunk. Ha Erdély magyarsága elég érettséget és okossá got tanúsít, és érteni fogja a módját annak, hogy a pártpolitika he lyett erdélyi politikát kövessen, akkor nem lesz oka lemondásra. Az államfenntartó nemzet politikája talán felelősségteljesebb, a k sebbségeké azonban mindenesetre nehezebb. Erre kell össze fognia minden magyarnak. Görög ultimátum Bulgáriának Beográdból jelentik : A bolgár komitácsi bandák garázdálkodása állandó feszültségben tartja a Balkán békéjét. Görögország és az S. H. S királyság területére való bolgár komitácsi betörések súlyosan veszélyeztetik a két ország békepolitikáját. Mindkét ország kormánya elkövetett mindent, hogy a folytonosan megismétlődő határincidenseket, ame lyek polgárai élet- és vagyonbiztonságát veszélyeztették, békés utón intézze el. A legmesszebb türelemről adott az S. H. S. királyság kormánya bizony ségot, amikor a rendszeressé vált rablóhadjáratokat úgy akarta megszüntetni. hogy felhívta a történtekre a bolgár kormány figyelmét. A többszöri jegyzékeknek nerr volt hatásuk, mert a bolgár ban dák tovább folytatták garázdálkodásukat. Végül az SHS. kormány utimátumot intézett ebben az ügyben Bulgáriához. Beogradi munkatársunk jelentése szerint a bolgár bandák rab 'ásai és fosztogatásai átkaptak Görögország területére is. A göröt kormány Beopradban folytatott megbeszélések alapján most szintén ultimátummal fordult Bulgáriához. — Albán po'itikus Pasicsnál és Nincsicsnél. Beográdból jelentik: Aliza Riza albán politikus, aki a király esküvőjén az albán küldöttséget ve zette, meglátogatta Pasics miniszterelnököt és Nincsics külügyminisztert, akikkel politikai megbeszéléseket foly tatott. Osijek nagyszabású fejlődési programja — Ősijeid munkatársunldól — Osijeknek, e rohamosan fejlődő és értékes ipari centrummá növő városnak terjeszkedésében és fejlődésében gigászi és szinte elpusztíthatatlan akadálya a város két részét elválasztó, hatalmas területű vár, amely ósdi, elavult, omladozó félben levő ősi bástyáival és hatafmas árkaival állandóan útját állja a város továbbterjeszkedésének. A vár egész területe a katonai kincstár tulajdona. A hadügyminisztérium pedig már évek óta ellenszegül minden olyan kísérletnek, amely a vár és sáncainak parlagon heverő területeit akarná építkezésre felhasználni. A katonaság mégis ragaszkodik a hatalmas területhez, s mig más helyütt — mint például Novisadon — már csákány és kapa alá kerültek a százados erődítmények, Osljeken egy ujjal sem engednek az omladozó falakhoz nyúlni. A varos vezetősége már évek óta szívós harcot folytat a várbeli területekért, amelyek a város természetes fejlődésének kerékkötői, eddig azonban minden eredmény nélkül. A tárgyalások azonban most szerencsés fordulatot vettek és sikerrel kecsegtetnek. A város ugyanis cserébe a várbeli üres területekért jelentékeny nagyságú városi földeket ajánlottak fel. A tárgyalások a cserét illetőleg sikerre vezettek. A hadügyminisztérium ugyanis elfogadta az ajánlatot és mér 145 holdat kitevő, építkezésekre alkalmas külső területét a katonai kincstár átengedte cserébe a város tulajdonát képező gyakorlóterekért. A város tehát megkapja a vár külső területéből az úgynevezett Regiments garten nevű parkot, a Glacis nevű hosszú allét a Drávaparton, az Ambroziusz-parkot és a vár om ladozó falai és csillagbástyái alatt elterülő sáncárkokat. Az omlófélben levő várfalakat és bástyákat mindenütt lebontják, a sáncárkokat betöltik és az Így nyert területen megkezdik e város nagyszabású építkezési és fejlesztési programjának végrehajtását. A várbástyák lerombolásánál kikerülő óriási mennyiségű, régi téglákat a város a meginduló építkezéseknél fogja értékesíteni. Az itt előkerülő rengeteg tégla milliókat képvisel. A lerombolás munkáját a város vezetősége az csijeki orosz menekült szakemberekre fogja bizni mielőtt azonban megkezdik a közel egy éves, müemlékszámba vehető építmények lerombolását a város fényképfölvételeket készíttet a régi erődművekről és a fény képeket a városháza közgyűlési termében fogják elhelyezni. — Beograd kölcsöne. Becgradbó jelentik: Egy angol pénzcsoport ajánlatot tett Beograd városának nyuj tandó hitelre. A hitel összege 30C millió dinár lenne. A tárgyalások mái megindultak. Az ügy későbbi stádiu mában a minisztertanács elé kerül. — Megrongálódott a budapest távirővonaL A budapesti táviró vonal, amelyen a suboticai postafőnökség a forgalmat lebonyolítja zivatarok következtében megrongálódott. A budapesti választási és sporteredményekről emiatt nem kaptunk semmi értesítést. — A Republika elkobzása miatt interpellálni fognám. Beográdból jelentik: A köztársasági-párt képviselők elhatározták, hogy a Republik* eeyik lapszámának elkobzása miatt interpellálni fognak a szkupstinában. — A bcnyevác-sokác-párt gyűlése. Mintegy ötszáz résztvevő jelenlétében vasárnap tartotta meg a bunyevác-sokác-párt központi pártvezetőségi ülését. Az ülésen Vojnics- Tunics István dr. elnökölt. Szudá revics Ferenc dr., Vojnics-Tunics István dr. és Rajics Balázs országgyűlési képviselők ismertették a DÓJitikai helyzetet. Az ülésen a magyar párt ügye, mint ahogy arról eredetileg szó volt, nem került szóba, miután a pártvezetőség véleménye szerint „a magyer párt m g kialakulatlan és ott egyelőre zavaros a helyzet“. 1922, junius 12, — A lengyel kormányválság. Varsóból jelentik: A lengyel országgyűlés pártelnökeinek értekezlete tegnap folytatta a kormány lemondása által keletkezett helyzet vitáját. Az országgyűlés elnökének arra a kérdésére, v«n-e a pártok valamelyikének jelöltje a miniszterelnöki tisztségre, választ nem adtak, mire az elnök Ponikovsky eddigi minisz»erelnök jelölését javasolta. Az esti órákban 2 sejm elnöke megkérdezte a pártok véleményét az alakítandó kormányról: a lengyel néppárt és a szociáldemokraták kivételével valamennyi párt a régi kormány megmaradása mellett nyilatkozott, a melynek az ellenzék 164*szavazatával szemben 256 szavazatnyi többsége volt. — A nemzetközi Danabizottság ülése. Pozsonyból jelentik, hogy a nemzetközi Duna-bizottság junius hónapban Pozsonyban teljes ülést tart, amelyen Concescu roromán miniszter fog elnökölni. Junius 15 én a bizottság tizenöt tagja érkezik Pozsonyba a már ott tartózkodó öt tagon felül. A tárgyalások julius 1-én fejeződnek be. — Eljegyzés. SzaJay Ilonka és Laczkovics Sándor jegyesek Suboticán. (Minden külön értesítés helyett.) — Anglia megkezdi amerikai kölcsöne törlesztését. Londonból leientik: Az Amerikai Egyesült- Államoknak . mostantól kezdve Anglia rendszeresen törleszteni ogja háborús adósságát. A törlesztés összege évenkint negyvenmillió sterlinget tesz ki. — Az olasz-orosz kereskedelmi szerződés. Rómából jelentik : Az olasz-orosz icereškedeimi szerződés megjelent a hivatalos lapban. A sajtó szimpatikus hangon ir a szerződésről és pártállás nélkül helyesli, hogy a kormány megállapodást kötött Sžovjet-Oroszországgal. A kereskedelmi érintkezés más vonatkozásokban is közelebbhozzék egymáshoz a két országot. — A kemalisták újabb offenzivája. Párisból jelentik : A legutóbbi hirek szerint a kemalista csapatok Kisázsióban, Eski-Seir irányéban feltűnő hevességgel uj offenzívat kezdtek. — Eljegyzés. Bicskey István el;egyezte Petantzky Margitka urleányt. (Minden külön értesítés helyett.) — Zagreb város kölcsöne. Zagrebból jelentik : Egy angol bankcsoport hetekkel ezelőtt 600 millió korona kölcsönt ajánlott fel Zagreb városának. A tárgyalások olyan előrehaladt stádiumba jutottak, hogy Zagreb polgármestere a város egy másik megbízottjának kíséretében szombaton Londonba utazott, hogy a kölcsön ügyét perfektuálja. (x) Felhívás. Az asztalosmesterek szakcsoportja felhívja az összes asztalosmestereket, hogy fontos értekezletre szerdán délután 5 órakor szíveskedjenek az ipartestület helyiségében megjelenni. A vezetőség. 4011 — A görögök bombáztak egy török kikötőt. Konstantinápolyi jelentés szerint a görög flotta bombázta Szamszum kikötőjét. Az angorai kormány a moszkvai kormányhoz fordult s tengeri haderőt kért segitsógül.