Bácsmegyei Napló, 1922. június (23. évfolyam, 149-176. szám)

1922-06-12 / 159. szám

4- oldal. BACSMEGYEI NAPLÓ Arad magyar képviselője az erdélyi magyarság aktivitásba lépéséről — Az erdélyi magyar sajtó szerepe — Zima Tibor Arad város magyar képviselője, aki minden agilitását a kisebbségi jogok szolgálatéba állította, az erdélyi magyarság helyzetéről a következőkben nyi­latkozott : — A helyzet a magyarság par­lamenti szereplése tekintetében a pótvalasztésok után nem változott Annyi volna a reparálandó sére­lem, hogy ezekkel szemben három képviselő sem több, mint egy. A legfontosabb ügyek egész sora mered elénk, amelyektől megannyi uj séreiem válik, ha nem leszünk képesek nem is a speciálisan magyar, hanem általában az er­délyi szempontokat érvényre jut­tatni ezek megoldásával. — Alapelvekben és részletkér­désekben egyaránt nagy ür tátong az erdélyi és a bukaresti felfogá­sok között, ezt elég beszédesen igazolja di. Zigre államtitkár hely­zete, aki romén, sőt liberális létére is kénytelen pozíciójából távozni, mert nem képes érvényt szerezni a magas nacionalista szempontból bizonyára nem kifogásolható meg­győződésének. — Ami a magyarság aktivitásba lépését illeti, az a véleményem, hogy tekintet nélkül az elhatáro zás várható eredményeire, ezt a lépést meg kellett tenni. Nem volt más ut, amelyet nagy veszedel mek nélkül járhattunk volna. A passzivitásról sok ok miatt nincs mit beszélni. Három éves múltjá­nak eredményeit siratjuk ma is. — Hogy Aradon 20.000 magyar helyett ennek tizedrésze küzd a város mandátumáért, hogy Maros­­vásárhely tiszta magyar lakossága •e*oc*»n« a»*»* »»Mo««»«» még a képviselőjelclésig sem tud eljutni, hogy a magyar többség annyi kerületben nem tud érvé­nyesülni, az mind a passzivitás eredménye. Lehetne-e számítanunk a hely­zet megváltozására, ha tovább is tétlenek maradtunk volna, ha nem tálcán nyújtottuk volna a legel­­'ogadhatóbb indokot a névjegy­zékek ki nemegészitésére, ha nem kívántunk volna élni a választói joggal? Kinek a kedvéért rendel­tessék el uj összeírás, ha a ma­gyarok már eieve lemondanak a jog gyakorlásáról? — Nehéz és hosszú az ut, amely előttünk áll, és amelyeket joga­ink teljes respektálásáig meg kell tennünk. — Egy dologgal azonban tisz­tában kell lennünk: az a néhány parlamenti pionír is sokat végez hét, ha mögöttük egységesen ál! Erdély magyarságának közvéle ménye és a magyar sajtó, a köz­vélemény kifejezője teljesiti kö telességét. Az utóbbit nem kel! félteni. Nehéz napok viharaiban edzett legények vezetik itt a tol­lat, csak végig kell nézni Erdély minden nemzetiségű sajtóján, hegy a magunkét értékeljük és benne megbízzunk. Ha Erdély magyar­sága elég érettséget és okossá got tanúsít, és érteni fogja a mód­ját annak, hogy a pártpolitika he lyett erdélyi politikát kövessen, akkor nem lesz oka lemondásra. Az államfenntartó nemzet politi­kája talán felelősségteljesebb, a k sebbségeké azonban minden­esetre nehezebb. Erre kell össze fognia minden magyarnak. Görög ultimátum Bulgáriának Beográdból jelentik : A bolgár komitácsi bandák garázdálkodása állandó feszültségben tartja a Balkán békéjét. Görögország és az S. H. S királyság területére való bolgár komitácsi betörések súlyosan veszélyeztetik a két or­szág békepolitikáját. Mindkét or­szág kormánya elkövetett min­dent, hogy a folytonosan megis­métlődő határincidenseket, ame lyek polgárai élet- és vagyonbiz­tonságát veszélyeztették, békés utón intézze el. A legmesszebb türelemről adott az S. H. S. királyság kormánya bizony ségot, amikor a rendszeressé vált rablóhadjáratokat úgy akarta meg­szüntetni. hogy felhívta a történ­tekre a bolgár kormány figyelmét. A többszöri jegyzékeknek nerr volt hatásuk, mert a bolgár ban dák tovább folytatták garázdál­kodásukat. Végül az SHS. kor­mány utimátumot intézett ebben az ügyben Bulgáriához. Beogradi munkatársunk jelen­tése szerint a bolgár bandák rab 'ásai és fosztogatásai átkaptak Gö­rögország területére is. A göröt kormány Beopradban folytatott meg­beszélések alapján most szintén ul­timátummal fordult Bulgáriához. — Albán po'itikus Pasicsnál és Nincsicsnél. Beográdból jelentik: Aliza Riza albán politikus, aki a király esküvőjén az albán küldöttséget ve zette, meglátogatta Pasics miniszter­­elnököt és Nincsics külügyminisztert, akikkel politikai megbeszéléseket foly tatott. Osijek nagyszabású fejlődési programja — Ősijeid munkatársunldól — Osijeknek, e rohamosan fejlődő és értékes ipari centrummá növő városnak terjeszkedésében és fej­lődésében gigászi és szinte el­pusztíthatatlan akadálya a város két részét elválasztó, hatalmas területű vár, amely ósdi, elavult, omladozó félben levő ősi bás­tyáival és hatafmas árkaival ál­landóan útját állja a város to­vábbterjeszkedésének. A vár egész területe a katonai kincstár tulajdona. A hadügymi­nisztérium pedig már évek óta ellenszegül minden olyan kísér­letnek, amely a vár és sáncainak parlagon heverő területeit akarná építkezésre felhasználni. A katonaság mégis ragaszko­dik a hatalmas területhez, s mig más helyütt — mint például No­­visadon — már csákány és kapa alá kerültek a százados erődít­mények, Osljeken egy ujjal sem engednek az omladozó falakhoz nyúlni. A varos vezetősége már évek óta szívós harcot folytat a vár­beli területekért, amelyek a város természetes fejlődésének kerék­kötői, eddig azonban minden eredmény nélkül. A tárgyalások azonban most szerencsés fordulatot vettek és sikerrel kecsegtetnek. A város ugyanis cserébe a várbeli üres területekért jelentékeny nagyságú városi földeket ajánlottak fel. A tárgyalások a cserét illetőleg sikerre vezettek. A hadügyminisz­térium ugyanis elfogadta az aján­latot és mér 145 holdat kitevő, építkezésekre alkalmas külső te­rületét a katonai kincstár áten­gedte cserébe a város tulajdonát képező gyakorlóterekért. A város tehát megkapja a vár külső terü­letéből az úgynevezett Regiments garten nevű parkot, a Glacis nevű hosszú allét a Drávaparton, az Ambroziusz-parkot és a vár om ladozó falai és csillagbástyái alatt elterülő sáncárkokat. Az omlófélben levő várfalakat és bástyákat mindenütt lebontják, a sáncárkokat betöltik és az Így nyert területen megkezdik e város nagyszabású építkezési és fejlesz­tési programjának végrehajtását. A várbástyák lerombolásánál kikerülő óriási mennyiségű, régi téglákat a város a meginduló épít­kezéseknél fogja értékesíteni. Az itt előkerülő rengeteg tégla mil­liókat képvisel. A lerombolás munkáját a város vezetősége az csijeki orosz mene­kült szakemberekre fogja bizni mielőtt azonban megkezdik a kö­zel egy éves, müemlékszámba vehető építmények lerombolását a város fényképfölvételeket készít­tet a régi erődművekről és a fény képeket a városháza közgyűlési termében fogják elhelyezni. — Beograd kölcsöne. Becgradbó jelentik: Egy angol pénzcsoport aján­latot tett Beograd városának nyuj tandó hitelre. A hitel összege 30C millió dinár lenne. A tárgyalások mái megindultak. Az ügy későbbi stádiu mában a minisztertanács elé kerül. — Megrongálódott a budapest távirővonaL A budapesti táviró vonal, amelyen a suboticai posta­főnökség a forgalmat lebonyolítja zivatarok következtében megron­gálódott. A budapesti választási és sporteredményekről emiatt nem kaptunk semmi értesítést. — A Republika elkobzása miatt interpellálni fognám. Beográdból je­lentik: A köztársasági-párt képvise­lők elhatározták, hogy a Republik* eeyik lapszámának elkobzása miatt interpellálni fognak a szkupstinában. — A bcnyevác-sokác-párt gyű­lése. Mintegy ötszáz résztvevő je­lenlétében vasárnap tartotta meg a bunyevác-sokác-párt központi párt­vezetőségi ülését. Az ülésen Vojnics- Tunics István dr. elnökölt. Szudá revics Ferenc dr., Vojnics-Tunics István dr. és Rajics Balázs ország­­gyűlési képviselők ismertették a DÓJitikai helyzetet. Az ülésen a ma­gyar párt ügye, mint ahogy arról eredetileg szó volt, nem került szóba, miután a pártvezetőség véle­ménye szerint „a magyer párt m g kialakulatlan és ott egyelőre zava­ros a helyzet“. 1922, junius 12, — A lengyel kormányválság. Varsóból jelentik: A lengyel or­szággyűlés pártelnökeinek értekezlete tegnap folytatta a kormány lemon­dása által keletkezett helyzet vitáját. Az országgyűlés elnökének arra a kérdésére, v«n-e a pártok valame­lyikének jelöltje a miniszterelnöki tisztségre, választ nem adtak, mire az elnök Ponikovsky eddigi minisz­­»erelnök jelölését javasolta. Az esti órákban 2 sejm elnöke megkérdezte a pártok véleményét az alakítandó kormányról: a lengyel néppárt és a szociáldemokraták kivételével vala­mennyi párt a régi kormány meg­maradása mellett nyilatkozott, a melynek az ellenzék 164*szavazatá­­val szemben 256 szavazatnyi több­sége volt. — A nemzetközi Danabizottság ülése. Pozsonyból jelentik, hogy a nemzetközi Duna-bizottság ju­nius hónapban Pozsonyban teljes ülést tart, amelyen Concescu ro­­román miniszter fog elnökölni. Junius 15 én a bizottság tizenöt tagja érkezik Pozsonyba a már ott tartózkodó öt tagon felül. A tárgyalások julius 1-én fejeződ­nek be. — Eljegyzés. SzaJay Ilonka és Laczkovics Sándor jegyesek Suboti­­cán. (Minden külön értesítés helyett.) — Anglia megkezdi amerikai kölcsöne törlesztését. Londonból leientik: Az Amerikai Egyesült- Államoknak . mostantól kezdve Anglia rendszeresen törleszteni ogja háborús adósságát. A tör­lesztés összege évenkint negyven­­millió sterlinget tesz ki. — Az olasz-orosz kereskedelmi szerződés. Rómából jelentik : Az olasz-orosz icereškedeimi szerző­dés megjelent a hivatalos lapban. A sajtó szimpatikus hangon ir a szerződésről és pártállás nélkül helyesli, hogy a kormány meg­állapodást kötött Sžovjet-Orosz­­országgal. A kereskedelmi érint­kezés más vonatkozásokban is közelebbhozzék egymáshoz a két országot. — A kemalisták újabb offen­­zivája. Párisból jelentik : A legu­tóbbi hirek szerint a kemalista csapatok Kisázsióban, Eski-Seir irányéban feltűnő hevességgel uj offenzívat kezdtek. — Eljegyzés. Bicskey István el­­;egyezte Petantzky Margitka urleányt. (Minden külön értesítés helyett.) — Zagreb város kölcsöne. Zag­­rebból jelentik : Egy angol bank­csoport hetekkel ezelőtt 600 mil­lió korona kölcsönt ajánlott fel Zagreb városának. A tárgyalások olyan előrehaladt stádiumba ju­tottak, hogy Zagreb polgármes­tere a város egy másik megbí­zottjának kíséretében szombaton Londonba utazott, hogy a köl­csön ügyét perfektuálja. (x) Felhívás. Az asztalosmesterek szakcsoportja felhívja az összes asz­talosmestereket, hogy fontos értekez­letre szerdán délután 5 órakor szíves­kedjenek az ipartestület helyiségében megjelenni. A vezetőség. 4011 — A görögök bombáztak egy török kikötőt. Konstantinápolyi jelentés szerint a görög flotta bombázta Szamszum kikötőjét. Az angorai kormány a moszkvai kormányhoz fordult s tengeri had­erőt kért segitsógül.

Next

/
Oldalképek
Tartalom