Bácsmegyei Napló, 1922. június (23. évfolyam, 149-176. szám)

1922-06-30 / 176. szám

1Ö22. juniuš 30. BACSMEGYEI NAPLÓ 3. plđal. Döntő jelestSségfi tárgyalások a magyar politika kulisszái mögött Friedrich és Bethlen szövetkezése a szocialisták ellen A királykérdés elintézésének politikai következményei Budapestről jelentik: A ma­gyar kormány megcáfolta a Bács­­megyei Naptó szerdai számában regisztrált azt a hírt, hogy közte és a legitimista ellenzék között kibékülés! tárgyalások vannak fo­lyamatban. Budapesti tudósitónk értesülése ezzel szemben az, hogy a politika hátterében valóban komoly tárgyalások vannak, melyeknek következményei sokkal nagyobb horderejűek, semhogy a napi politika mér­legén le lehetne mérni. Még a beavaíottabb politikusok Is összetévesztik ezeket a kulisz- Szák mögötti tárgyalásokat azzal az akcióval, amelyet a legitimista ellenzék Friedrich-íéle csoportja indított meg. Ez az utóbbi akció csak pillanatnyi iegyverbarátságot akart elérni, a kormány magatar­tásán azonban meghiúsult a kísér­let. Friedrichék azt a propoziciót tették a kormánynak, hogy haj­landók simán és rövid vitával ke­resztülengedni az indemnitást, ha & kormány garanciát ad arra vo­natkozólag, hogy egy későbbi kor­­ínányprogramm vitában elmond­hatják sérelmeiket. A kormány ezzel a kéréssel szemben utalt arra, hogy az in­­demni fásból kihagyta a hatodik szakaszt és igy, ha az ellenzék a választási sérelmeit elő akarja hozni, bőven lesz alkalma a válasz­tójogi rendelet törvényesité­­sére vonatkozó törvényjavas­lat benyújtása idején. Ez a válasz visszautasítást jelent Friedrich és Halier propoziciójára és e tekintetben a kormány cáfo­lata valóban helyt áll a kibékülé­­si tárgyalásokat illetőleg. Megállapítható azonban, hogy a kormánynak ez a magatartása nem vette el a keresztény el­lenzék kedvéi attól, hogy szűk mozgási téren ne harcoljon a kormánypárttal egy lobogó alatt. Ez az uj front a szociáldemokrata párt ellen fordult, mint azt a nemzetgyűlés szerdai ülése igen pregnánsan mu­tatta. Mindkét oldalon úgy fogják fel ezt a furcsa közös együttműkö­dést, hogy a szociáldemokrata párt az a veszedelem, amely egyformán és válogatás nélkül küzd az agrárius színezetű nagybirtok­politika és nagytőkés-politika képviselői ellen, akik egyformán találhatók a kor­mánypárton és a keresztényszo­­cialista keveréKü legitimista ellen­zék padsoraiban. Valahányszor tehát u szociáldemokrata párt olyan témákat hoz a Ház elé, amelynek éle ellenük fordul, ese­tenként, minden szövetkezés! jel­leg nélkül, önkéntelenül megalkotják azt a közös harci frontot, amely mögül, mint ahogyan az a szerdai ülésen is történt, egymás mellett állva fog vissza* lövöldözni a szociáldemokra­tákra Friedrich és Gömbös. Ennél az esetenként adódó ad Jioc szövetkezésnél sokkal mély­rehatóbb az a tárgyalás, amelyről fentebb megemlékeztünk és ame­lyet a kormány félhivatalosa nem is cáfol. Ez a tárgyalás két közvetítő — a legitimisták részéről Mi­kes János püspök és a kor­mány részéről gróf Teleki Pál — személyén keresztül bonyoló­dik le és célja a kiráíykérdés rendezése. Itt természetesen nincs szó arról, hogy napo­kon belüli lényeges eredményt lehetne várni de beavatottak szerint a tárgyalásoktól füg­gő nagy kihatású belpolitikai változások már nem beláthatat­lan idő homályában rejlenek. E tárgyalások folytatásának ko­molyabb akadálya már nincs is. Nagy mértékben hozzájárult a helyzet tisztázásához Zita királynénak egy levele, amelyről az utolsó napokban poli­tikai körökben rendkívül sok szó esik s amelyben a hírek szerint Zita mérsékletre kéri a legiti­mistákat. A tárgyalások még nem fejeződ­tek be és a mai nap folyamán eb­ben a kérdésben semmi jelentős fordulat nem történj. Azt mond­ják, hogy a lényeges személyi kérdé­sek tekintetében már csaknem kész megállapodásokról lehet beszélni viszont egyes szereplő politikusok személye még mindig akadálylo kát jelent, ügy a kormánypárt ol­dalán, mint a legitimisták csO' portja személyi követeléseket ál litott fel. Az egyik oldalon Gömbös végleges elejtését, a másik ol­dalon Rakovszky István tel­jes kikapcsolását kívánják, azonkívül egyes politikusok­nak, Így gróf Andrássy Gyu­lának teljes passzivitását. Ezek a személyi kérdések azon­ban nem olyan jelentősek, hogy ezeken a várható változások fel­borulnának. Ezekkel a tárgyalásokkal pár­huzamosan puhatolózások folynak a legitimista oldalról oly irányban is, hogy népi lehet-e a kormány­pártban helyet foglaló legitimis­tákkal közös parlamenti működés­re valamilyen plattformot találni. Ezek a tapogatózások még egé­szen kezdetleges stádiumban van­nak és igy erre vonatkozólag to­vábbi következtetéseket levonni korai volna. Szokol-ünnopségek Szoboticán — Nagy sikerre'; zajlót- le a kétnapos acnep'ség — Az ünnepek folyamán a szokolisíák impozáns keretek között lezajlott ver­senyjátékai tették mozgalmassá Su­botica életét. Közel kétezer szokolista gyűlt össze az ország legkülönbözőbb vidékeiről: Beogradból, Osijkből és a Vajdaság valamennyi városából, akik a hagyományos szokolegyenruhában vettek részt, a rendezett gyakorlatokon és versenyjátékokon. Szerdai programra. Reggel hat érakor a Bácska-páiyá­­ján vette kezdetót a kétnapos Pro­gramm. A szokolisíák négyes sorok­ban katonazenével vonultai le az erre az alkalomra földisziíett sporttelepre. 4. menet élén a lányszokolisták ha­ladtak, utánuk az egyenruhás férfi­csoportok, majd a játékokban részt nem vevő civilruhás, nagyrészt falusi 3Zokolszerverzetek. A katonazenekar az egész utón a Szokol-indulót ját­szotta. A versenypályán először is szer­tornagyakorlatokat mutattak be a kü­lönböző csoportok. Nyújtón és lovon precíz mozdulatokkal a legnehezebb gyakorlatokat is meglepő biztonság­gal végezték. Különösen tetszett a beogradi gárda. Izmos, szép szál fiuk, akik ebben a versenyszámban min­denki mást tulszámvalón mutatták be produkcióikat. A szertorna után katonazenére a ljubljánai szabadgya­korlatok következtek. A beogradi és a ljubljánai lánycsoport' és a beogradi férfi szokolisíák arattak itt nagy si­kert, komplikált., táncszerü mozdula­tokkal végzett versen vszá maikkal. Mindezek lezajlása után próbafelvonu­­íás volt, amelyben részt vett vala­mennyi csoport, a nők épp úgy, mint a férfiak. A felvonulással kapcsolatban tömeggyakorlatokban gyönyörködött a publikum. Impozáns látvány volt, másfélezer ember színes öltözetben egyszerre fordult és szinte gépszerü pontossággal gyakorlatozott a zöld me­zön. A fértiszoko listák között két szá­zad katonát osztottak be, akik meg­lepő rutinnal és pontossággal dolgoz­tak. Pár percre rá rohan.sisakos szu.ro­­ínyos puskás haton aszázsdot rendeztek e! a pályán. Katonazene ütemére spe­gyakorla tokát vé­ciálisan hadászati geztek. Délután. Délután két órakor a városház előtt összegyűlt szokolisíák zárt menetben katonazenével a pályaudvarra mene­teltek, ahonnan vonaton kiutaztak Pa- Licsra. A forró délután szüneteltek a játé­kok. A szokolisták szétszéledve a pa­­lícsi parkban szórakoztak, miközben egyes helyeken gyűjtést rendeztek az országos szervezet részére. Este lampionokkal és transparen­­sekkel kivilágították a paiiesi parkot. Ezrekre menő tömeg hullámzott az utcákon és a tó partján. A viz fölötti cölöpökön színes Iransparensek égtek. A vigadóban cigányzenekar húzta a Szokolindulót és a katonazenekar is állandóan játszott. A jókedvű publi­kum és a szokolisták csoportokban járták a kólót, egész éjfélig, amikor vonaton visszatértek Suboticára. Snbotioa város üdvözlése. Csütörtökön délben a szokolisták Subotica városát üdvözölték. Fél tizen kettőkor katonai rendben, zeneszó mellett az A lexandrova-utcán át fel­vonultak a városháza előtti térre. A festői menetet lova* szokolisták cso­portja nyitotta meg. Utánuk a subo­­ticai helyőrség lovas és gyalogos sza­kaszai következtek, majd egymásután jöttek a különböző városok egyenru­hás női és férfi szokolszakaszán. A menetet a suboíicai elemi iskolák nö­vendékei zárták be. A felvonulás résztvevői a. Szabad­ság-téren elhelyezkedtek. Megérkezé­sük után dr. P a v 1 a s z novisadi ügyvéd, mint a szokolisíák vezetője, a téren felállított emelvényről beszé­det intézett dr. Pletikoszits An­drás polgármesterhez, akinek megkö­szönte a város vendéglátását. Beszé­dében rámutatott arra, hogy az ün­nepségen az egység jeléül Beograd, Zagreb, Ljubljana, a Vajdaság. Hor­vátország és Szlovénia szokoiistái egy­aránt részt vesznek. Dr. Pletikoszits polgármester hivatalának erkélye« ablakából vála­szolt 9.z üdvözlésre, Ezután a katonazenekar a himnuszt játszotta, majd a katonaság és szoko­listák szakaszai zárt sorokban elvo­nultak. Félégykor a Eeograd-száliodában bankettet adott a város a szokottatok tiszteletére. Az ebéden resztvettek a városi hatóságok és a vendégek nagy része, valamint még sok meghívott. Több feíköszőntő hangzott el a ban­ketten, amelyen a katonazenekar hangversenyezett. Sporiánnep 3 Bácska talapén. A szokol-ünnepségek tulajdonkép­peni fénypontja az a sport-ünnep volt, amit csütörtök délután rendeztek a Bácska sporttelepén. A sportpályát már kora délután olözönlötte a közön­ség, úgy, hogy mire öt órakor meg­kezdődött a tornaverseny, mintegy öt­ezer ember volt jelen. Úgy a tribün, mint a katonazenekar részére felállí­tott emelvény díszesen fel volt díszít­ve zászlókkal és gallyakkal. A tomaünnep valóban impozáns látványt nyújtott. Először mintegy ezer szokolista mutatott be szabad­­gyakorlatokat precízen és fegyelme­zetten. Utána a kisebb szó hol léte. gyermekek játékokat mutattak be és a, kedves mutatványok élénk derűt kel­tettek. Ezután több szokolista női csa­pat mutatóit be plasztikus szabad­­gyakorlatokat, néhol Doierense-szerü, már a klasszikus táncba vágó formás mutatványokká!, a közönség süni tap ­saitól kísérve. A szertorna következett ezután és szebbnél-szebb gyakorlato­kat mutattak be úgy a vendégek, mint a subotica! szokolisták. Utána a kato­naság mutatott be nehéz gyakorlato­kat fegyverrel, a legfegyeimezettebb pontossággal. A műsor egyik legszebb száma, a subotácai lovas altiszti iskola lovasgyakorlata volt, amely bámulat­ba ejtette a közönséget. A töbhezer főnyi közönség a zárt sorokban elvonuló szokoiistáks.t min­den mutatvány után lelkesen megél­jenezte. Hét órakor ért véget a szépen sikerült sportünnep. A vendégek elutazása. Csütörtökön este utaztak el Subo ti cáról a Szokol-ünnepély résztvevői, A zenekarok kísérete mellett vonultai ki a pályaudvarra a lelkesen éneklő szokolista férfiak és nők, akiknek utolsó csoportja fél tizenegykor hagy­ta el a pályaudvart. A vendégek Su­­boticáról a legszebb impressziókat vit­ték magukkal, am? a gondos és fá­radhatatlan rendezőség érdeme». Az orosz delegáció megérkezett Hágába A konferencia elsősorban ez orosz kölcsön tárgyalását tűzi napirendre Hágából jelentik: Megérkeztek végre az oroszok, de nem teljes számmal. Egyelőre csak Litvinov, Krescnszky és Szokolnikov jött meg-, Kraszin és Rakovszki még nincs itt. Azt mondják a bolsevista delegátu­sok, hogy két társuk később fog hozzájuk csatlakozni. Megérkezése után Litvinov érint­kezésbe lépett a szakértő konferen­cia elnökségével és megkérte a hol­land külügyminisztert, hogy első sorban a kölcsönök kérdését vegye sorra. Összeült az albizottság, amely a hiteleket tárgyalja. Még ki sem pihente az ut fárdai­­mait Litvinov s máris magához ké­rette szállására a külföldi sajtó kép­viselőit. Elmondta nekik, hogy Szov­­jet-Oroszországra nir.cs fontosabb kérdés Hágában, mint a külföldi kölcsön. A bolsevista kormány szempontjából mindegy, hogy a kor­mányok fogják-e a hitelt nyújtani, vagy magánbankok, ellenben Szovjet- Oroszország maga vállal kezességet a nyújtandó Kölcsönökör* s nem va„

Next

/
Oldalképek
Tartalom