Bácsmegyei Napló, 1922. június (23. évfolyam, 149-176. szám)
1922-06-28 / 175. szám
... I Ára 1 dinár ÁGSMEGYEI XXIII. évfolyam Suboiica, szerda 1922. junks 28. 175. szám Kojj^lenik rcindea reggel, ünnep után és hétfős délben TELEFON SZÁM* Kiadóhivatal 8—58, szerkesztőség 5—10 Előfizetési árt 90* —diai» 5ZEKKESZTŐSEG: Kralja Aiexandra-ulica 4 szám alatt Kiadóhivatalt Kralja Alexaadra-oÜpa 1 (Lelbach-palcta) Magyar áldozatkészség Egy héttel ezelőtt egy hír jelent meg a Bécsmegyei Naplóban. Megírtuk, hogy egy volt magyar köztisztviselő, akit állásából elbocsátottak s akire egy család eltartásának kínos gondja sulyosodik, fölélt kis vagyonának utolsó roncsait értékesítette, hogy a kiutazáshoz szükséges iratokat be szerezze. Most itt áll útlevéllel a zsebében, kenyér nélkül, kereset nélkül éhező családja kapaszkodik belé s elutazni már nem tud, mert az utolsó ágy és az utolsó fehér nemű árából útiköltségre már nem futja. Kértük azokat a megyaro kát, akikhez könyörületesebb a sors, tegyék lehetővé, hogy ez a hivatalából — jaj, nem a saját hibájából — kibukott tisztviselő családjával együtt Magyarországra mehessen kenyérért és mqnkáért. Kérő szavunkra egyetlen egy válasz érkezett, összesen öt dinárt kaptunk valakitől, aki magáról csak annyit irt, hogy vasutas volt és két évvel ezelőtt elvesztette állását. i Magyar összetartás, magyar áldozatkészség, magyar fajöntudat, magyar segités — itélőszék elé idéz benneteket a lelkiismeret. Fájjon mindenkinek az orca pirulása, égessen mindenkit az elkendözhetetlen szégyen, aki jóllakott és tiszta ruhában sütíed kívül langyos vízzel és puha fehérneművel, belül izes falatokkal és gyöngyöző italokkal hizelgető testét az isten napjával. A szemetek láttára pusztul itt egy család, vesz éhen a gyerek és esik össze az élet jármába fogott asszony, — mert magyar s annyit nem tudtok adni ti jóllakottak, asszonnyal és borral bujálkcdók, hogy kezébe vehessék a kenyeret, amit kínálnak nekik. Itt nem hallani mást, csak panaszt. Panaszkodik a kereskedő, iparos, háztulajdonos és földbirtokos, panaszkodik a siber,' a kártyás, a láncos, panaszkodik az ügyvéd és az orvos, mindenkinek van panaszra oka s a panasz Pandora szelencéjéből kifogyhatatlan a jajszó, de — istennek hála — gyarapodunk és gazdagodunk s nem szenvedünk hiányt ételben és italban. Ebéd utáni szórakozásaink közt ezer dinérosok csereberélik a zsebeket egy egy dartliparti után, a 200 dináros pezsgő kevés embertől vette még el a kedvet az éjszaka örömeitől, arra is telik, hogy fehér csipkékkel tegyük forróbbá a szeretőnk testét, csak arra nem, hogy pár száz dinárral visszarántsunk az elpusztulás örvényétől egy magyar családot, akit magyarsága ítélt most el nyomorra és pusztulásra. Hallottam földbirtokost kétségbeesetten panaszkodni, hogy koldulni kell mennie, mert az 518 holdon felüli birtokát elvették. Hallottam kifakadni a sors mostohpsága ellen az 500 holdas birtokost, akinek a földjéből ügyen nem vettek el semmit, de a munkabérek elvesznek valamit a irtási félezer koronás bu?a profitjából. Látok kereskedőket, akik ma villatulajdonosok, nagyiparosokat, a kik nem járnak gyalog, holott a háború előtt lélekszakadva könyörögtek minden ultimo előtt halasztásért. A bőség nyoszolyájóban nyugodtan alszik a lelkiismeret s a tegnapi nyomor emlékét is lemossa a jólét első langyos fürdője. S amikor egy magyar tisztviselő kézen fogja a gyerekeit * kiáll bus élete bus asszonyéval a sarokra koldulni, egyetlen öí dináros hull reszkető tenyerébe. * " Magyar színházat kellene építeni, magyar könyvet kiadni, magyar folyóiratot megindítani, magyar kulturszövetségeí szervezni, magyar népliceumoí, magyar kö zépiskolát fentartani — hol az a vagyon, amelyik megmozdul, hol az a bőség, amelyik nem tanácsot ad, de aranyakat, telket és téglát, hol vannak az akadémiát alapitó Széchenyinek, a telket ajándékozó Grassalkovichnak és a színházat építő Lukács Györgyöknek utó dai ? Ki álmodozhatík teremtő áldozatkészségről, amikor annyi nem telik ki az itt élő és jólétben élő magyarságtól, hogy egy magyarsága miatt éhező család eljusson a már kinyújtott kenyeréhez. Attól kell félni: a magyarságnak is az elnyomatás ghett ójába kell élni ezer évig, hogy kifejlődjön benne az összetartás, az áldozatkészség, a szavalni tudó száj helyett až adni tudó szív. (d.) Folyik a költségvetés vitája — A beipoitika hírei — A szkupsíina kedden folytatta a költségvetési vitát, a képviselők legnagyobb részvétlensége mellett. A keddi ülésen mindössze 20—30 képviselő volt csak jelen és a kormány tagjai közül is csak igen kevesen vettek részt az ülésen. Az ülést Ribár elnök délelőtt 9 órakor nyitotta meg. A formalitások után azonnal rátértek a napirenden levő költségvetési javaslat tárgyalására. Az ülés első szónoka Pusenyák klerikális képviselő e költségvetés részleteit teszi bírálat tárgyévá és támadja a kormány általános pénzügyi politikáját is. Utána Gycmovics köztársasági párti képviselő a költségvetést politikai és pénzügyi szempontokból kritizálja. Megállapítja, hogy ezt az első költségvetést, amely a szkupsíina elé kerüi az egyesülés óta, nem a kormány, hanem a pénzügyi bizottság dolgozta ki. A valuta azért áll olyan mélyen, mert a költségvetés állandóan deficittel zárai, Ezután tamadja a belügyminisztert a Republika cimü köztársasági lap elkobzása miatt. Támadja a kormány adópolitikáját is és kifejti, hogy amig más államoknak az adók képezik a föjövedelmét, addig az SHS. királyságban rendezetlen és megbízhatatlan jövedelmi fonást jeleni csak az adó. Tiltakozik végül a vasúti tarifák tervbevett emelése ellen. Gyonovlcs beszéde után elnök az ülést bezárja és a vita folyta ását délutánra tűzi ki. A délutáni ülést öt órakor nyitja meg az elnöklő Vuicsics alelnök. Elször Derzsícs nemzeti szocia lista szól hozzá a javaslathoz és hosszú beszédben éles támadást intéz a költségvetés ellen. Különösen sokat foglalkozik a közlekedésügyi tárca budgetjével és követeli, hogy a vasúti munkások és kishivatalnakok megfelelő anyagi helyzetét biztosítsák. Seiyerov előadó azonnal válaszol Derzsicsnek és néhány ténybeli tévedését visszautasítja, mire Derzsics viszonválaszában bizonyítani igyekszik állításainak helyességét. Ezután Milkcrvics Hasszán el’enzéki muzulmán képviselő szólal fel és elsősorban a belügyi igazgatás kérdésével foglalkozik. A iisztviselők korruptsúga az ország legnagyobb veszedelme. Felsorol konkrét eseteket is különösen a Boszniában és Hercegovinában működő főszolgabirék megvesztegethetőségéről. Milkovics olyan gyorsan beszél, hogy az elnök többször figyelmezteti arra, hogy a gyorsírók nem tudják beszédét jegyezni. Közben kitör a vihar, mert a demokraták és radikálisok állandóan heves közbeszólásokkal zavarják a szónokot, mig az ellenzéki muzulmánok folyvást helyeselnek és tapsolnak. Beszédének beíejezésév9i az elnök berekeszti az ülést. A kölcsön ügye a radikális pártban A radikális pártban még mindig nem aiakult ki egységes vélemény a kölcsönre vonatkozólag. A pártnak jelentős része határozottan a kölcsön megszavazása ellen van. A Tribuna tegnapi száma emiatt támadja Kosticsot, ekf, a lap szerint, azért agitál a kölcsön ellen, mert a Krott-csoport megbízottja volt. A Novosli szerint a párt nem egységes magatartása dacára is keresztül megy a kölcsön kérdése, mert a radikális párt elnöksége megígérte ezt Pasicsnak. Amint hírlik, a ma esti ülésen hoznak a kölcsön ügyében határozatot. A pénzügyi bizottság tegnapi ülésén foglalkozott a július havi költségvetési tlzenkettedekkel. Az eredeti javaslatot kisebb változtatásokkal elfogadták. ömerovics közegészségügyi miminiszter inditványára a sarajevoi kórház szükségleteire ötszázezer, a többi uj kerületek kórházainak fentartására egymillió dinár hitelt szavaztak meg. .,-*•** MM»*©«*»* Az Interparlamentáris Unió magyar csoportja a kisebbségek jogaiért és a lefegyverzésért Budapesti tudósítónk jelenti: Az Interparlamentáris Unió magyar csoportja Éerzevfczy Albert elnöklete alatt tartotta első ülését, amelyen a régi parlamenti tagok és az uj nemzetgyűlési képviselők először vettek együttesen részi. Az ülés feladata a magyar delegációnak a bécsi interparlamentáris kongresszuson való részvételének előkészítése volt. Elhatározta a csoport, hogy az interparlamentáris Unió főtanácsába gróf Appcnyi Albertet és Berzevicty Albertet küldi ki. Berzeviczy Albert bejelentette, hogy a bécsi konferencia napirendjén a kisebbségek ügye is szerepelni fog és hogy magyar részről a helyzetnek ismertetésére gr. Apponyi Albert vállalkozott. Dr. Póka-Pivny Béla kívánatosnak tartja, hogy a magyar csoport az Interparlamentáris Unió elé uj javaslatokkal lépjen, amelyek elejét vennék annak, hegy egyes kisebbségek vándorlásra kényszerüljenek és igy a nemzetközi proletariátus számát növeljék. Javasolja, hogy terjesszék az Interparlamentáris Unió elé a nemzeti kisebbségek Lapunk mai száma 12 oldal
