Bácsmegyei Napló, 1922. június (23. évfolyam, 149-176. szám)

1922-06-27 / 174. szám

1922. juntas 2?­BACSMEGYEI NAPLÖ 3. oldal Egy mfnfaállam alkotmányából Milyen Letllandbaa a nesazeüségiek j®ga ? Lettland uj államként a világ­háború kataklizmájából alakult ki az orosz birodalom régi területén, Finnországés Lengyelország szom­szédságában. A lett népnek né­met népkfsebbsége van. Erre a népkisebbségre nézve az uj or­szág a következő alkotmányter­vezetet állította össze, amit pz. országgyűlés első olvasásban már el is fogadott: 1. Minden lettföldi polgárnak joga van a nyilvános és magán­életben a németnyelv korlátnél­küli használatára. Különösen sza­badon lehet használni a német nyelvet a posta, telegráf és táv beszélőforgalomban,nyilvános elő­adásokon és összejöveteleken,min­den nyilvános beadványon, felira­ton, bármilyen nyomdaterméken, úgyszintén az üzleti élőszóval és írásbeli forgalomban. 2. Az országgyűlés és autonom testületek ülésein a német nyelv használata megengedett. 3. A bírósági intézményeken a felek a német nyelvet szóban és írásban használhatják. 4. Az állam központi intézményeiben, az ösz­­szes állami és községi hatóságok­nál a németnyelvű írásbeli bead­ványokat és szóbeli nyilatkozato­kat el kell fogadni. A törvény a kisehbségi nyelv használatát minden olyan község és kerületi képviseleti ülésein meg­engedi, ahol legalább tiz százalék a népkisebbséghez tartozók száma. NépgyiSés — vagy beszélgetés? A topolai főszolgabíró eljárást in­dított a szckicsi németek ellen A topolai főszolgabiréság területér most a változatosság kedvéért a né metekkei van baj, akik eilen a szé kiesi jegyző feljelentése folytán eljá­rást indítottak, büntetéseket róttak ki. sőt letartóztatásokat is foganatosítot­tak, minden komoly ok nélkül, fi vajdasági német nemzeti kisebbsége­ket érthető izgalomban tartja ez az eset, melyről a kővetkező tudósítás számol be: Dr. Tausz Fülpp székics! Jegyző feljelentést intézett a topolai főszolga, birósághoz Mancs Fülöp székicsi lakős ellen azon a címen, hogy álan dóan izgat a hatóságok ellen. Beje lentette a jegyző azt is, hogy a szé kicsi német iakésság a Deutsche Partei megalakulása óta nagyon gyak ran tart gyűléseket engedély nélkül. A feljelentés folytán Markovid Nikola topolai főszolgabíró a legeré lyesebb nyomozást indította meg az ügyben. Elsősorban is letartóztatták Muncs Fülőpőt, azonban az ellene lefolytatott nyomozás nem eredménye­zett semmiféle terhelő adatot úgy, hogy a főszolgabiróság maga helyezte szabadlábra. Az engedély nélkül megtartott gyű­lések ügyében azonban tovább folyt a nyomozás és Tausz Jegyző bemon­dása alapján a székicsi német lakos­ság több vezető tagját őrizetbe vették. A letartóztatottakat ugyan minden terhelő adat hiányában szabadon kel­lett bocsátani, azonban Markovics fő szolgabiró azon a címen, hogy enge­dély nélkül gyűléseket tartottak. 500— 500 dinár pénzbüntetéssel sújtotta az érdekelteket. A székicsi németek azzal védekez­tek, hogy egyetlen gyűlést sem tar­tottak, csupán tlzenőt-huszan rendes, mindennapi szokás szerint összejöttek egy pohár borra a községi vendéglő­ben, amely a kaszinót pótolja Széki­csín és ott barátságosan elbeszélget­tek és elkártyázgattak. Az összejöve­teleknek tehát politikai Jei'ege nem volt és igy fölöslegesnek tartották, hogy ezeket a korcsmái összejövete­­ket előzetesen bejelentsék. A székicsiek a topolai főszolga­biróság Ítéletét ezen a címen meg is fölebbezték Bács-Bodrogmegye alis­pánjához, aki bizonyára igazságot fcg szolgáltatni nekik. Súlyosabbá teszi az esetet, hogy az alkotmány értelmében a zárt helyiségben megtartott gyűlé­sekre nem is kel! előzetesen enge­délyt kérni a hatóságtól, szóval abban az esetben sem lehetne az alkotmány szerint eljárást indítani a székicsi né­metek ellen, ha valóban gyűléseket tartottak volna. A király megkegyelmezett Sztéicsisek Tízévi fegyházra változtatta a vidovdáni merénylő halálos Ítéletét Beegrad’oól jelentik: Sándor király szombaton B'eđben aláírta Stéics Spasoje ítéletét. Stéicset, a vidovdáni merényiéi főrészesét annak idején tudvalevőleg a törvényszék halálra ilélle, amit most a legfőbb semmito­­szék is helybenhagyott. Stéics ke­gyelmi kérvénye most a király elé került, aki megkegyelmezett Stéics­­nek és a halálos Ítéletet tiz évi fegy házra változtatta. A királyi kegyelem meglepetéssze­rűen hatott, mert a kegyelmi kérvényt a kormány elutasító véleményezéssel terjesztette fel a királyhoz. Az .Epocha“ értesülése szerint c király a kegyelmet Mária királyné kérésére adta meg. A halálraítélt Stéics nagynénje ugyanis felkereste a királynét és kőnyőrgött neki unoka öccse életéért. Mária királynét az öregasszony kérelme annyira meg­hatotta, hegy kieszközölte a királynál a kegyeimet. Pár sző kérdése csupán . . . A nemzetiségek választójoga — Mit tartalmaz a titkos utasítás — A suboticai magyarokat felveszik a vá­lasztók névjegyzékébe A Bácsmeiyei Napló vasárnapi számában megírta, hogy a bel ügy miniszter bizalmas utasítást adott t: főispánoknak a választói névjegy­zékek összeomlására nézve. Első értesülésünk szerint a bizalmas utasítás azt tartalmazza, hogv az aj névjegyzékeket ne az 1920-as jegyzék alapján készítsék el és abba a nemzetiségeket ne vegyék fel. Alkalmunk vplt a belügyminisz­teri utasítás részleteit is megis­merni és azok után megállapítjuk, hogy az nem olyan mértékben sé­relmes a nemzetiségekre, mint ahogy az első pillanatban látszott. Az utasítás ugyanis úgy szól, hogy a választól névjegyzékek a hivatalos lap 125-ik számában kö­bölt törvény utasításai alapján állítandó!: össze. Fel kell abba venni mindazokat, akik az 1920. évi novemberi választásokon válasz­­'ói joggal bírtak, hacsak közben valamely oknál fogva választójo­gukat el nem vesztették. Felveen­dők ebbe a jegyzékbe mindazok is, akik időközben választójogot szerez fék. Amennyiben az ügyre vonat­­ozólag valamelyes kétség merülne fel, a belügyminisztérium ad fel­­világositást. Ezt az utasítást, mint értesü­lünk, a vajdasági főispánok és a polgármesterek megkapták és a választói névjegyzékek összeálli tását már meg is kezdték. Meg kell azonban állapítani, hogy ezt az utasítást több helyen, eddig Som bortól és Becskerekről tudunk, a nemzetiségek rovására értelmezik. Ennek az az oka, hogy az uta­sítás nem szabatos, nem emiiti fel kifejezetten a nemzetiségeket, ami pedig természetes volna, az a mondat pedig, amely azt mondja, hogy „felveendők a jegyzékbe mindazok is,, akik időközben vá­lasztójogot szereztek", nem eléggé kategorikus, mert aminthogy a2 utasításnak az a mondata, amely szerint azok, akiknek megszűnt a választói jogosultságuk, törlendők, kizárólag a sziávokra vonatkoz­tatható, úgy ezt is igen könnyen fogják csak a szlávokra vonat koztatni. Mindez az értelmezés teljesen felesleges volna, ha a törvény rendelkezései félreérthetetlenek és keíegorikusak volnának. A válasz­tói névjegyzékek összeállításáról szóló junius 10-i törvény azt mond ja, hogy a választói névjegyzékbe­­hivatalból felveendők mindazok, »kiknek választójoguk van. A vá­lasztási törvény azonban, amelyet pár nap előtt szavaztak meg, a végrehajtó hatóságok előtt még teljesen ismeretlen, azt a hivata­los lapban még nem tették köz­hírré, tehát még nincs érvényben, így a vajdasági hatóságok a vá­lasztójog megállapításánál a még érvényben levő törvényt, illetőleg törvényerejű rendeletet alkalmaz­zák az 1920 as választások alap jául szolgálót, az pedig a nemze liségi kisebbségeknek nem ad válasz­tójogot. Ezért hiányos a belügyminiszter n'um utasítása, olyannyira az, hogy azt, sajnos, alig lehet a nemzeti kisebbségek javára magyarázni. Azt szeretnénk hinni, hogy az utasításnak ez a hiányossága tisz­tén fogalmazási pontatlanságból ered, amelynek helyrehozása nem késhet sokáig Az egyöntetű munka, a félreérthetetlen jóakarat azonban minden körülmények kö­zött megkövetelte volna, nogy a bizalmas végrehajtási utasítás ka tegórikusan kimondja, hogy a nem zeti kisebbségekhez iariozó polgárok is felveendők a választói listába. Csak pár szó kérdése lett volna az egész. Csak pár szó kérdése, akár a választói törvényben, ahol az egyik szakasz éppen az, amely a nemzeti kisebbségek választó­jogáról szól, — fatális véletlen — homályos és többféle értelmezést megtörő. Amikor a Búcsmegyei Napló megindította a harcot a fe­nyegetett kisebbségi választó- i jogért, akkor minden érdekeit párt I politikusa sietett kijelenteni, hogy a nemzetiségek ellen irányuló jog­­f'oszlásról szó sem lehet. Erre az ellenvetésre rámutattunk a tör­vény kritikus szakaszának homá­lyosságára, félreérthetöségére és ezzel egyidejűleg a demokrata képviselők egy része, Jaksics Zsárkó vezetésével módositó ja­vaslatot is terjesztett a Ház elé, amelyben néhány szónak a sza­kaszba való beiktatását kérte, amelyek minden félreértést elosz» latiak volna. Ezt a javaslatot azonban a Ház többsége elve­tette. Pedig csak pár szó kérdése lett volna csupán. Vigasztaló momentumként ál­lapíthatjuk meg azonban Dobano­­vacski Pál suboticai főispán nyi­latkozatát, akihez ebben az ügy­ben kérdést intéztünk: — Nekem az az álláspontom, a törvény rendelkezései világosan azt mondják, hogy a nemzeti kisebb­ségeket föl kell venni a választói névjegyzékbe. Ezt az álláspontomat a gyakorlatban is keresztülviszem amennyiben Subnticdn a választói névjegyzékbe, amelyen már napok Ha dolgozunk, a nemzetiségeket is fölveszik. — Ebben az ügyben, főleg a süksé^es technikai utasítások áiróislére, Orcsics Lázár városi főjegyző Beogradba utazott, ahon­nan" a napokban már visszaérke­zik, amikorra hihetőleg minden félreértés a törvény és jog állás­pontjának megfelelően fog elsi­mulni. A palicsi fürdöigaz­­gaióság válsága A palicsi fürdőigazgatóság most a szezón elején súlyos válságba jutott. Lepedőt Illés városi pénzügyi taná­csos, aki két szezónon keresztül ve­­•etie a fürdő ügyeit, hétfőn délelőtt váratlanul beadta lemondását. Lepe­­dát kijelentette, hogy ragaszkodik el­határozásához és meg akar válni ál­lásától. Ennek folytár. a polgármester elfogadta a lemondást és igy a pa­llos! fürdőigazgatói állás megüresedett. A meglepő lemondás ügyében a „Bácsmegyei Napló“ munkatársa kér­dést intézett Lepedát tanácsoshoz el­határozásának okaira vonatkozólag, a mire nézve a következő választ kap­tuk : — Semmi különösebb okom nincs a lemondásra, csupán az hogy elfog­laltságom nem engedi meg a fürdő ügyeinek további vezetését. A tanács­noki állásom annyira elfoglal, hogy nem tudok elég időt szakítani a fürdő igazgatói teendők elvégzésére. Lepedát tanácsos nyilatkozatával szemben azonban jó forrásból arról értesülünk, hogy más okok is hozzá­járultak a lemondáshoz. Nem utolsó ezeknek sorában a palicsi strand uj bérlőjével, a Com­­mercia részvénytársasággal való ál­landó összeütközés sem. A múltkor már megírtuk, hogy a fürdőigazgató­ság nem hajlandó a srand mulatsá­gait engedélyezni, aminek ellenére azonban a strand vezetősége mégis ragaszkodik ebbeit jogaihoz. Legutóbb szombaton este rendezett a strand egy Jól sikerült »velencei éjszakát“, amit az utolsó órában megint be akart a hatóság tiltani, tekintette! arra, hogy ugyanekkorra egy hangversenyt hirdetett a íürdőigazgatóság a Viga­dóban. A strand egyik igazgatója Ide­iében bejelentette ugyan a mulatsá­got, azonban az engedélyt nem kapta meg.

Next

/
Oldalképek
Tartalom