Bácsmegyei Napló, 1922. június (23. évfolyam, 149-176. szám)
1922-06-27 / 174. szám
1922. juntas 2?BACSMEGYEI NAPLÖ 3. oldal Egy mfnfaállam alkotmányából Milyen Letllandbaa a nesazeüségiek j®ga ? Lettland uj államként a világháború kataklizmájából alakult ki az orosz birodalom régi területén, Finnországés Lengyelország szomszédságában. A lett népnek német népkfsebbsége van. Erre a népkisebbségre nézve az uj ország a következő alkotmánytervezetet állította össze, amit pz. országgyűlés első olvasásban már el is fogadott: 1. Minden lettföldi polgárnak joga van a nyilvános és magánéletben a németnyelv korlátnélküli használatára. Különösen szabadon lehet használni a német nyelvet a posta, telegráf és táv beszélőforgalomban,nyilvános előadásokon és összejöveteleken,minden nyilvános beadványon, feliraton, bármilyen nyomdaterméken, úgyszintén az üzleti élőszóval és írásbeli forgalomban. 2. Az országgyűlés és autonom testületek ülésein a német nyelv használata megengedett. 3. A bírósági intézményeken a felek a német nyelvet szóban és írásban használhatják. 4. Az állam központi intézményeiben, az öszszes állami és községi hatóságoknál a németnyelvű írásbeli beadványokat és szóbeli nyilatkozatokat el kell fogadni. A törvény a kisehbségi nyelv használatát minden olyan község és kerületi képviseleti ülésein megengedi, ahol legalább tiz százalék a népkisebbséghez tartozók száma. NépgyiSés — vagy beszélgetés? A topolai főszolgabíró eljárást indított a szckicsi németek ellen A topolai főszolgabiréság területér most a változatosság kedvéért a né metekkei van baj, akik eilen a szé kiesi jegyző feljelentése folytán eljárást indítottak, büntetéseket róttak ki. sőt letartóztatásokat is foganatosítottak, minden komoly ok nélkül, fi vajdasági német nemzeti kisebbségeket érthető izgalomban tartja ez az eset, melyről a kővetkező tudósítás számol be: Dr. Tausz Fülpp székics! Jegyző feljelentést intézett a topolai főszolga, birósághoz Mancs Fülöp székicsi lakős ellen azon a címen, hogy álan dóan izgat a hatóságok ellen. Beje lentette a jegyző azt is, hogy a szé kicsi német iakésság a Deutsche Partei megalakulása óta nagyon gyak ran tart gyűléseket engedély nélkül. A feljelentés folytán Markovid Nikola topolai főszolgabíró a legeré lyesebb nyomozást indította meg az ügyben. Elsősorban is letartóztatták Muncs Fülőpőt, azonban az ellene lefolytatott nyomozás nem eredményezett semmiféle terhelő adatot úgy, hogy a főszolgabiróság maga helyezte szabadlábra. Az engedély nélkül megtartott gyűlések ügyében azonban tovább folyt a nyomozás és Tausz Jegyző bemondása alapján a székicsi német lakosság több vezető tagját őrizetbe vették. A letartóztatottakat ugyan minden terhelő adat hiányában szabadon kellett bocsátani, azonban Markovics fő szolgabiró azon a címen, hogy engedély nélkül gyűléseket tartottak. 500— 500 dinár pénzbüntetéssel sújtotta az érdekelteket. A székicsi németek azzal védekeztek, hogy egyetlen gyűlést sem tartottak, csupán tlzenőt-huszan rendes, mindennapi szokás szerint összejöttek egy pohár borra a községi vendéglőben, amely a kaszinót pótolja Székicsín és ott barátságosan elbeszélgettek és elkártyázgattak. Az összejöveteleknek tehát politikai Jei'ege nem volt és igy fölöslegesnek tartották, hogy ezeket a korcsmái összejöveteket előzetesen bejelentsék. A székicsiek a topolai főszolgabiróság Ítéletét ezen a címen meg is fölebbezték Bács-Bodrogmegye alispánjához, aki bizonyára igazságot fcg szolgáltatni nekik. Súlyosabbá teszi az esetet, hogy az alkotmány értelmében a zárt helyiségben megtartott gyűlésekre nem is kel! előzetesen engedélyt kérni a hatóságtól, szóval abban az esetben sem lehetne az alkotmány szerint eljárást indítani a székicsi németek ellen, ha valóban gyűléseket tartottak volna. A király megkegyelmezett Sztéicsisek Tízévi fegyházra változtatta a vidovdáni merénylő halálos Ítéletét Beegrad’oól jelentik: Sándor király szombaton B'eđben aláírta Stéics Spasoje ítéletét. Stéicset, a vidovdáni merényiéi főrészesét annak idején tudvalevőleg a törvényszék halálra ilélle, amit most a legfőbb semmitoszék is helybenhagyott. Stéics kegyelmi kérvénye most a király elé került, aki megkegyelmezett Stéicsnek és a halálos Ítéletet tiz évi fegy házra változtatta. A királyi kegyelem meglepetésszerűen hatott, mert a kegyelmi kérvényt a kormány elutasító véleményezéssel terjesztette fel a királyhoz. Az .Epocha“ értesülése szerint c király a kegyelmet Mária királyné kérésére adta meg. A halálraítélt Stéics nagynénje ugyanis felkereste a királynét és kőnyőrgött neki unoka öccse életéért. Mária királynét az öregasszony kérelme annyira meghatotta, hegy kieszközölte a királynál a kegyeimet. Pár sző kérdése csupán . . . A nemzetiségek választójoga — Mit tartalmaz a titkos utasítás — A suboticai magyarokat felveszik a választók névjegyzékébe A Bácsmeiyei Napló vasárnapi számában megírta, hogy a bel ügy miniszter bizalmas utasítást adott t: főispánoknak a választói névjegyzékek összeomlására nézve. Első értesülésünk szerint a bizalmas utasítás azt tartalmazza, hogv az aj névjegyzékeket ne az 1920-as jegyzék alapján készítsék el és abba a nemzetiségeket ne vegyék fel. Alkalmunk vplt a belügyminiszteri utasítás részleteit is megismerni és azok után megállapítjuk, hogy az nem olyan mértékben sérelmes a nemzetiségekre, mint ahogy az első pillanatban látszott. Az utasítás ugyanis úgy szól, hogy a választól névjegyzékek a hivatalos lap 125-ik számában köbölt törvény utasításai alapján állítandó!: össze. Fel kell abba venni mindazokat, akik az 1920. évi novemberi választásokon válasz'ói joggal bírtak, hacsak közben valamely oknál fogva választójogukat el nem vesztették. Felveendők ebbe a jegyzékbe mindazok is, akik időközben választójogot szerez fék. Amennyiben az ügyre vonatozólag valamelyes kétség merülne fel, a belügyminisztérium ad felvilágositást. Ezt az utasítást, mint értesülünk, a vajdasági főispánok és a polgármesterek megkapták és a választói névjegyzékek összeálli tását már meg is kezdték. Meg kell azonban állapítani, hogy ezt az utasítást több helyen, eddig Som bortól és Becskerekről tudunk, a nemzetiségek rovására értelmezik. Ennek az az oka, hogy az utasítás nem szabatos, nem emiiti fel kifejezetten a nemzetiségeket, ami pedig természetes volna, az a mondat pedig, amely azt mondja, hogy „felveendők a jegyzékbe mindazok is,, akik időközben választójogot szereztek", nem eléggé kategorikus, mert aminthogy a2 utasításnak az a mondata, amely szerint azok, akiknek megszűnt a választói jogosultságuk, törlendők, kizárólag a sziávokra vonatkoztatható, úgy ezt is igen könnyen fogják csak a szlávokra vonat koztatni. Mindez az értelmezés teljesen felesleges volna, ha a törvény rendelkezései félreérthetetlenek és keíegorikusak volnának. A választói névjegyzékek összeállításáról szóló junius 10-i törvény azt mond ja, hogy a választói névjegyzékbehivatalból felveendők mindazok, »kiknek választójoguk van. A választási törvény azonban, amelyet pár nap előtt szavaztak meg, a végrehajtó hatóságok előtt még teljesen ismeretlen, azt a hivatalos lapban még nem tették közhírré, tehát még nincs érvényben, így a vajdasági hatóságok a választójog megállapításánál a még érvényben levő törvényt, illetőleg törvényerejű rendeletet alkalmazzák az 1920 as választások alap jául szolgálót, az pedig a nemze liségi kisebbségeknek nem ad választójogot. Ezért hiányos a belügyminiszter n'um utasítása, olyannyira az, hogy azt, sajnos, alig lehet a nemzeti kisebbségek javára magyarázni. Azt szeretnénk hinni, hogy az utasításnak ez a hiányossága tisztén fogalmazási pontatlanságból ered, amelynek helyrehozása nem késhet sokáig Az egyöntetű munka, a félreérthetetlen jóakarat azonban minden körülmények között megkövetelte volna, nogy a bizalmas végrehajtási utasítás ka tegórikusan kimondja, hogy a nem zeti kisebbségekhez iariozó polgárok is felveendők a választói listába. Csak pár szó kérdése lett volna az egész. Csak pár szó kérdése, akár a választói törvényben, ahol az egyik szakasz éppen az, amely a nemzeti kisebbségek választójogáról szól, — fatális véletlen — homályos és többféle értelmezést megtörő. Amikor a Búcsmegyei Napló megindította a harcot a fenyegetett kisebbségi választó- i jogért, akkor minden érdekeit párt I politikusa sietett kijelenteni, hogy a nemzetiségek ellen irányuló jogf'oszlásról szó sem lehet. Erre az ellenvetésre rámutattunk a törvény kritikus szakaszának homályosságára, félreérthetöségére és ezzel egyidejűleg a demokrata képviselők egy része, Jaksics Zsárkó vezetésével módositó javaslatot is terjesztett a Ház elé, amelyben néhány szónak a szakaszba való beiktatását kérte, amelyek minden félreértést elosz» latiak volna. Ezt a javaslatot azonban a Ház többsége elvetette. Pedig csak pár szó kérdése lett volna csupán. Vigasztaló momentumként állapíthatjuk meg azonban Dobanovacski Pál suboticai főispán nyilatkozatát, akihez ebben az ügyben kérdést intéztünk: — Nekem az az álláspontom, a törvény rendelkezései világosan azt mondják, hogy a nemzeti kisebbségeket föl kell venni a választói névjegyzékbe. Ezt az álláspontomat a gyakorlatban is keresztülviszem amennyiben Subnticdn a választói névjegyzékbe, amelyen már napok Ha dolgozunk, a nemzetiségeket is fölveszik. — Ebben az ügyben, főleg a süksé^es technikai utasítások áiróislére, Orcsics Lázár városi főjegyző Beogradba utazott, ahonnan" a napokban már visszaérkezik, amikorra hihetőleg minden félreértés a törvény és jog álláspontjának megfelelően fog elsimulni. A palicsi fürdöigazgaióság válsága A palicsi fürdőigazgatóság most a szezón elején súlyos válságba jutott. Lepedőt Illés városi pénzügyi tanácsos, aki két szezónon keresztül ve•etie a fürdő ügyeit, hétfőn délelőtt váratlanul beadta lemondását. Lepedát kijelentette, hogy ragaszkodik elhatározásához és meg akar válni állásától. Ennek folytár. a polgármester elfogadta a lemondást és igy a pallos! fürdőigazgatói állás megüresedett. A meglepő lemondás ügyében a „Bácsmegyei Napló“ munkatársa kérdést intézett Lepedát tanácsoshoz elhatározásának okaira vonatkozólag, a mire nézve a következő választ kaptuk : — Semmi különösebb okom nincs a lemondásra, csupán az hogy elfoglaltságom nem engedi meg a fürdő ügyeinek további vezetését. A tanácsnoki állásom annyira elfoglal, hogy nem tudok elég időt szakítani a fürdő igazgatói teendők elvégzésére. Lepedát tanácsos nyilatkozatával szemben azonban jó forrásból arról értesülünk, hogy más okok is hozzájárultak a lemondáshoz. Nem utolsó ezeknek sorában a palicsi strand uj bérlőjével, a Commercia részvénytársasággal való állandó összeütközés sem. A múltkor már megírtuk, hogy a fürdőigazgatóság nem hajlandó a srand mulatságait engedélyezni, aminek ellenére azonban a strand vezetősége mégis ragaszkodik ebbeit jogaihoz. Legutóbb szombaton este rendezett a strand egy Jól sikerült »velencei éjszakát“, amit az utolsó órában megint be akart a hatóság tiltani, tekintette! arra, hogy ugyanekkorra egy hangversenyt hirdetett a íürdőigazgatóság a Vigadóban. A strand egyik igazgatója Ideiében bejelentette ugyan a mulatságot, azonban az engedélyt nem kapta meg.
