Bácsmegyei Napló, 1922. június (23. évfolyam, 149-176. szám)

1922-06-20 / 167. szám

2. oldal BACSMEGYEI NAPLÓ 1922. junius 20. Állategészségügyi intézkedések Hová temesse a katonaság az el­hullott lovakat? A közegészség és közbiztonság te­kintetében Suboticán még sok tenni való van hátra. Csak legutóbb szá­moltunk be azokról a közegészség­­ügyi rendszabályokról, amelyeket a városi tanács életbeléptetett és mára egy újabb közegészségügyi kérdés ve­tődött felszínre. Suboticán van ugyan egy dögte­mető a gyepmesteri telep mellett, azonban ide aránylag csak igen ke­vés állatot földeinek el. Az állat­­egészségügy hanyatlásának nem kis részben előidézője az is, ahogy az érdekeltek fölfogják ezt a kérdést és igen gyakran az egészséges állatok­hoz egész közel, egészségügyi szem­pontból tehát egyáltalában nem meg­lelő helyen földelik el a kimúlt álla­tokat. Leginkább a katonaság eljárása ér­demelt figyelmet. A katonaság ugyan is eddig egyáltalán nem használta a városi dögtemetöt, miután az az egyes laktanyákból nagyon nehezen volt megközelíthető. Ezért a helyőrség pa­rancsnoksága most azzal a kérelem­mel fordult a városi tanácshoz, jelöl­jön ki a katonaság részére külön dög­temetőt. A város legközelebbi tanácsülésén fogja tárgyalni a katonaság átiratát és ki fog jelölni egy újabb helyet erre a célra, amit nemcsak az állat­egészségügy, hanem általában a köz­­egészségügy védelme is megkövetel. Ugyanevvel egyidőben a hatóság szigorúan ellenőrizni fogja, hogy t gazdák elhullott jószágaikat a városi dögtemetőben temetik-e el, miután több esetben etöfordult már, hogy a lakóház mellett eltemetett állatok fer­tőző megbetegedéseknek voltak a kórokozói. cor a restanciái; feldolgozása során a lakásbirósághoz ügyük letárgyalása végett beidézték ökeá, jelentették be, hogy kérvényük tárgytalanná vált. A lakásbiróság figyelembe vette, hogy a akáshivatal eddigi késedelmeskedő eljárása miatt voltak kénytelenek en­nek igénybevétele nélkül lakást sze­rezni maguknak és jóváhagyta a bér­­letszerzödéseket. Ily módon kiderült, hogy a lakást­­igénylök száma korántsem olyan nagy, mint azt a lakáshivatal uj ve­zetősége a hivatal átvételekor talált akták nagy tömegéből következtethet­te. A hivatal vezetőjének közlése sze­rint egy hónapon belül elintézést nyer minden restancia, amikor telje­sen tiszta képet nyer a lakáshivatal a suboticai lakásviszonyokról, ami, az eddigi tapasztalatok szerint sokkal kedvezőbb, mint illetékes körök a la­káskérvények nagy tömege alapján gondolták. A novisadi közgyűlés — Az állami és városi tisztviselőknek megszavazták a házhelyeket — — Novisadi munkatársunktól. — Novisad város kiszélesített tanácsa hétfőn délután négy órakor Szlepcse­­vics Milán főispán elnöklete alatt közgyűlést tartott. A gyűlés megnyitása után a fő­ispán megemlékezett Varadjanin Ar­­kadie, a leánynevelő intézet igazgató­jának, a tanítói egyesület és a Matica irodalmi osztálya elnökének elhunyté­ról. A közgyűlés Jegyzőkönyvben fe­jezte ki részvétét. Ezután bemutatja az elnök a bel­ügyminiszter egy átiratát, amelyben felhatalmazza a várost, hogy az eddigi főszámvevői állás helyett számtaná­csosi állást kreáljon. A közgyűlés ennek alapján városi számtanácsossá Bosnyakovics István főszámvevőt vá­lasztotta meg. A 49 pontból álló napirend máso­dik pontja volt az állami és városi tisztviselők részére házépítés céljából adandó háztelkek ügye. Tapavica György dr. gazdasági ta­nácsnok referálta az ügyet. Előadta, hogy nem csupán a tisztviselők ér­dekeiről van szó ennél a kérdésnél, hanem jelentékeny mértékben a vá­ros érdekeiről is, amennyiben tiszt­'»•«••««o oa« tM* a-®»■»« ®*©■ viselőlakások építése által lényegesen csökkenne a lakáshiány. A tisztvi­selőlakások építésére szánt telkeket a város három kategóriába sorozta. Az első kategóriába tartoznak a Hidsán­­con levő telkek, a második kategó­riába az Artézi fürdőnél levő házhe­lyek s a harmadik kategóriába a Strand-fürdőhöz vezető utón levő ház­helyek. A kérdéshez többen hozzászóltak és végül a közgyűlés nagy szótöbb­séggel elfogadta a tanács javaslatát, minden változtatás nélkül. A tisztviselők a házhelyek árának felét mindjárt tartoznak megfizetni, a másik felére hosszabb lejáratú köl­csönt kapnak. Ennek a tárgynak elintézése után Szlepcsevics főispán indítványozta, hogy szakítsák félbe a közgyűlést és a városi tanács, valamint a kiszéle­sített tanács tagjai testületileg jelen­jenek meg Varadjanin Arkadia te­metésén. A közgyűlés hozzájárult a főispán indítványához és elhatározták, hogy a közgyűlést kedden délután öt óra­kor folytatják, amikor több függő kér­désről Is dönteni fognak. • ® «- ö O <S> ® '0> ■» 4*?> C; Háborús bűnös az osijeki törvényszék előtt csendőrei tiz fogát verték ki, majd levetkőztették és addig verték, amig csak bele nem fáradtak. Prokics Mi­lánt azért, mert állítólag Petár ki­rály arcképét megcsókolta, letartóz­tatták és megverték. Miskor István még ma is szenvedi a csendőröktől kapott ütlegeket, amiket azért ka­pott, mert nem akarta elfogadni az osztrák-magyar pénzt, öt négy csendőr lefogta, egy ötödik pedig húszszor ráverf meztelen testére, úgy hogy a vére is kiserkedt. öt év­vel később Miskor törvényszéki or­vosi látleletet vétetett föl magáról é$ még mindig láthatók voltak a be­hegedt sebhelyek. Valamennyi tanú, aki ezután kö­vetkezett, egytől-egyik szörnyű bán­talmazásokról és embertelen kínzá­sokról panaszkodott. Stenzel őrnagy kihallgatása követ­kezett ezután. Kijelenti, hogy nem érzi magát bűnösnek, mert mint ka­tona, köteles volt mindenben parancs­nokai utasítása szerint eljárni. A la­kosság közül azokkal szemben, akik a szerbekkel rokonszenveztek, köte­les volt szigorúan bánni. Mindenben felsőbb parancs szerint járt el. Mint Tamássy altábornagy adjutánsa, 1914 szeptember végén került ai csendőrséghez és csak azokkal szem­ben járt el a még ma is föltalálható titkos parancsok alapján, akiknél ai házkutatás tárgyi bizonyítékot szol­gáltatott a bűnösségre. Fölolvassa Schvarz alezredes (később tábornok^ parancsát a lakossággal szemben követendő könyörtelen szigorról. (X csak parancs szerint járt el, mint jó] katona. A biróság elnöke ezután Bejelen­tette, hogy a bántalmazottak egyé­nenként kisebb-nagyobb kártérítési összegeket követelnek szenvedé­seikért, amely összegek végered­ményben 30,000 dinárt tesznek ki. A tárgyalást ezután — mivel több tanú nem jelent meg — bizonytalan időre elnapolták. Embx üres lakás Elsősorban a vag'onlakők kapnak lakást , Alig egy hónappal ezelőtt vette át a városi lakáshivatal vezetését Piuko vies József városi hivatalnok és már­is sikerült az elintézetlen akták és la­kásigények számát csökkenteni, a füg­gő ügyeket pedig annyira rendezni, hogy a lakáshivatal tiszta képet nyer­hetett a suboticai lakásviszonyokról. Megállapították, hogy tizenöt egy­­szoba-konyhls és öt kétszobás lakás áll üresen, amelyeknek nagy részét tulajdonosaik jelentették be a lakás­hivatalnál. Kisebb lakásokra alig van igénylő, úgy, hogy most elsősorban a vaggonokban lakó családokat fogják a rendelkezésre álló helyiségekben el­helyezni. A lakáshivatal most átirat tál fordul a vasutigazgatósághoz, hogy terjessze be a vaggonlakók és lakást­­■ igénylő vasutasok névsorát, hogy az üres lakásokban elhelyezhessék őket. A kétszobás lakásokat is elsősorban állami tisztviselők részére tartják fenn. Mivel sürgősebb lakásigénylés nincs, most módjában van a lakás hivatalnak Palicson lakó államhiva­talnokokat áttelepíteni Suboticára. A lakáshivatali akták átrendezése során kiderült, hogy az egy év óta el­intézetlenül heverő kérelmek nagy része időközben tárgytalanná vált. A kérelmezők, nem győzve bevárni ak táik elintézését, a lakáshivatal meg­kerülésével voltak kénytelenek lakást szerezni maguknak. Csak most, ami­— Osijeki munkatársunktól — — Novisadi munktársnnktól. — Az osijeki törvényszék a mai na­pon egy szenzációs érdeklődést kel­tő bűnügy tárgyalását kezdette meg, amelynek szálai a világháború első napjaiig nyúlnak vissza, az 1914-ik esztendő őszéig. A vádlott csendőr­őrnagy, aki a szerémségi volt ma­gyar csendőrség zemuni lovas por­­tyázó különítménynek parancsnoka volt és mint ilyen a vád szerint tö­méntelen brutalitást követett el a szerémségi szerb lakosság közt, aki­ket kémkedéssel és hűtlenséggel gyanúsított. A vádlott Stenzel Vladimir 40 éves csendőrőrnagy, akit hivatalos hata­lommal való visszaélések, súlyos tes­ti sértések, sokrendbeli bántalma­zással vádolt meg a Zemun környé­kén fekvő falvak lakossága. A bün­­pört egyizben már tárgyalta a mit­­rovicai törvényszék, azonban Stenzel őrnagyot a vádlók hozzátartozói tár­gyalás előtt a nyilt utcán megverték, mire más törvényszéket kellett dele­gálni, ahol a vádlott testi épsége nem volt veszélyeztetve. A mai tárgyalás óriási tömeg­­érdeklődés előtt folyt le; a közönség számára föntartott hely zsúfolásig megtelt a tárgyalóteremben. Tizen­három vádló, illetőleg sértett jelent meg, valamennyien zemuniak. A tár­gyalást Berberin báni táblabiró ye­­zeti. A vádirat fölolvasásakor ismerte­tik a vádat. A háború kitörésekor — mondja a vádirat, — mint minden szerémségi szerb községben, Zernun­ban is üldözni kezdték a szerb la­kosságot. Akit el nem vittek internál­ni, azt megfigyelték és szoros fel­ügyelet alatt tartották, a legkisebb hütlenségi gyanúra pedig — minden katonai vagy polgári bíráskodás mel­lőzésével — a portyázó csendőrök agyonlőtték. így a Szerénységben nem kevesebb, mint 200 áldozata volt ennek a módszernek, amellyel az ottani lakosságot akarták megfélem­líteni. Ezek’ közé a portyázó csendőrök közé tartozott a vádlott is, aki Ze­­munnak a szerb hadsereg első és második megszállása alkalmával el­menekült ugyan, de amikor a szer­­bek kivonultak, visszament és a szerb lakosság közül többeket dur­ván bántalmazott, internálásba kül­dött, egyet pedig: Szimonovics Bo­­goljubot, akit a péterváradi várban később kivégeztek, egy bikacsökkel félholtra vert. A tanuk — jobbára a sértettek — kihallgatása következett ezután. Jerenics Misa elmondja, hogy az őrnagy 10—20szor vert öklével az arcába, majd a csendőrök a talpára és a kezeire vertek egy vesszővel, miközben Stenzel revolverrel állt előtte. Szavics Miklós elmondja, hogy Stenzel megkérdezte tőle, mi­lyen nemetiségü? Amikor ő azt fe­lelte, hogy szerb, a csendőrökkel el­verette és lezáratta, majd éjszakán­ként bejött a fogdába, a foglyokat két sorba állíttatta és ököllel verte a a foglyok arcát. Kényszer-építkezések Suboticán — A vasárnapi vihar epilógusa — A vasárnapi nagy zivatar több kárt okozott Suboticán, mint azt az első percben hitték. Az óriási vihar több külvárosi házat rongált meg úgy, hogy föltétlenül szükségessé vált gyors renoválásuk. Ezenkívül bebizonyította a vihar azt is, hogy a vasúti átjáró alatti alagút mai formájában nem felel meg hivatásának. A nagy záporeső következtében a vasúti töltés mellett elhúzódó csatorna ugyanis annyira megtelt vizzel, hogy elárasztotta az egész alagutat és kör­nyékét, úgy, hogy teljesen lehetetlenné vált rajtuk a közlekedés. Épen vasár­nap irtuk meg azt, hogy a városnak már mennyi baja volt ezzel a csator­nával, amely nincs megfelelőképen megépítve és a szennyvíz, amelynek lévezetésére szolgál, gyakran a csa­torna eldugulása következtében any­­nyira megárad, hogy elönti az egész töltés melletti területet. Ép a szom­bati tanácsülés határozta el a csatorna tisztítását, azonban a vasárnapi vihar tapasztalatai után kérdésessé vált, hogy maqa ez a tisztítás célravezető lesz-e. Épen ezért bizottság fogja megvizsgálni, hogy miben keresendő az átjáró vasutihid alatt húzódó alag­útnak épitési hibája és a város a vasárnapihoz hasonló árvizek és for­galmi zavarok elkerülésére kénytelen lesz az alagur építkezésében változta­tásokat eszközölni, esetleg egy u] fel­&irc$anszki Jánosnak Stenzel játót építeni, legalább a személyfor-

Next

/
Oldalképek
Tartalom