Bácsmegyei Napló, 1922. június (23. évfolyam, 149-176. szám)

1922-06-17 / 164. szám

is& BAĆSMEGVH NAPLÓ 3. «NUL ' fi A f©jelien csecsemő titka — A letartóztatott szüiéssoo — Iáégkfek, fecgy patas S-ikán este a Büboiicai gyepmesfer-telep közelében jé teáé kfegyen&ekek útmutatására a ieisđfiržk «gy árokparton vér«; cse­­'josEaö-hSiítestet találtak. Eisiat* azt 'Isiiiák, hogy egy fejetlen gverrnek­­; hulla, de misnap a pentos vizsgálat hidentette, hegy egy hathónapos mag­jai tóSát a rongy e-kban. Azonnal magindult a rendőri kula­­&z anya után, do eleinte nem járt fcredroéajsy»!. A. múlt tót folyamán teabaaj & rendőrséghez feljelentés érkezett, melyben közölték, hogy egy gubofesá leányon tiltott műtétet haj­lottak 'régre ás az ö magzata a talált «raffe. A leányt monyai előállították a rendőrségre, az orvosi vizsgálat megállapította rajta a nemrégiben Végrehajtott tiltott műiét nyomait. A áoásy er«» bevallotta, hogy Mteneries Hegtaa szSlésené hajotta végre rajta 'a műtétet. Elmondta, azt is, hogy ez inár nem as első eset«, írsert a szü­lésznő múlt év augusztusában is se­gédkezett neki, hogy szégyenétől meg­mentse. A megtévedt leányt a kihall­gatás után szabadlábra helyezték. Az kijárást folytatják ellene. A leány terhelő vallomása alapján pzerdán este a rendőrség letartóztatta, fifinnerica Mária Regina szülésznőt, aki eleinie tagadott, de a terhelő ada­tok elébetárása után beismerő vallo­mást tett. A rendőrség tovább nyomo­zott a bűnügyben és máris számos adatnak jutott birtokába, melyek azt bizonyítják, hogy a letartóztatott szü­lésznő tiltott műtétekkel foglalkozott. rhaansk » wadetetiwis vsáé szigorú ragaszkodása csak egyetlen következ­mény nyel járhat: a zsidó iskolák fel­oszlatását lógják elhatározni ások a hitközségek, amelyek az áiiamköií­­ségek egy részét vállalva, nagy áldo­zatokkal hozzájárultak a kultúra fej­lesztéséhez. Kimondotta, végűi az értekezlet azt i3, hogy helyteleníti a tanulás szabad­ságának azt a korlátozását, amely a felekezeti iskoláidból kitiltja a niás fe­lekezetihez tari&zó gyermekeket. En­nek az intézkedésnek megszüntetése — mondja a memorandum — a kul­turális szabadság elemi követelménye. Az amerikai kormány jóváhagyta a jugoszláv kölcsönt Washingtonból érkezett hivatalos jelentés szerint az Egyesült Államok kormánya jóváhagyta a beogradi kormánynak a BSer-ceoporttaS kö­tött százmillió dolláros kölcsönszer­ződését és hozzájárult ahhoz, hogy ebből az összegtől 25 millió dollárt a bankszindikáiíss készpénzben fo­lyósítson. A Bler-csoparí a hozzájárulás alapján a 25 millió dollár erejéig :egyzés alá bocsátotta Amerikában a • ölcsönkötvényekei 95 és fél száza­lékos árfolyamon. Mielőtt Beogradba megérkezett volna az amerikai kormány Jóváha­gyása, a kormány azzal a kivánsáu­­sággaí fordalt a B’er-c söpört hoz, hogy az első résziéi fejében ne 25, hanem 30 millió dollárt folyósítsa­nak. Ez a kívánság újabb kompli­kációkat idézett elő, mert az utóla­gos felemelésről szóló távirat már megkésve, aa Unió kormányának jóváhagyása után érkezett Washing­tonba, így Washingtonban nem ha­tározhattak a 30 milliós kölcsönről. Pénteken azután az amerikai kor­mány nevében Doodge, az Egyesült Á lamok beegradi követe jegyzéke! nyújtott át Kumanudi pénzügymi­niszternek, melybe ss felvilágosítást kérnek arra nézve, hogy miért csak utólagosan kérik a kölcsön első részletének 30 millió dollárra való felemelését és hogy milyen célra fordítják est az ojabb őt millió dollárt. A kormány rövidesen válaszolni fog a jegyzékre. Azt remélik, hegy Amerika ez újabb öt millió dollá; folyósításához is hozzá fog járaln? Ás erdélyi ssidék a magyar nyelvért Kotezzvári tudósítónk írja: Erdély Igkolafentartó egyházai között az cióbbi iádban jelentős helyet biztosí­tottak maguknak a zsidó hitközségek, amelyek seáraes elemi és középisko­lát állítottak föl. Ezekben az iskolák - fsa a tanítás természetese« magyar nyeivsa folyik, tóttáui az erdélyi zsi­dóság túlnyomó többség* magyar ssysnyeivS­A zsidó iskolákat alapjában támad­ta meg a, bukaresti kultuszminiszté­rium legutóbbi renddete, amelyben előírta, hogy a zsidó hitközségek által Sentartott iskolákban nem szabad­­>aK3ttoü magyar nyerin® tanítani, ha­nem vagy héberül, vagy as állam arys!vte: remén®! fest! as oktatást be­vezeti?!. A rendelet ellen as erdélyi zsidóság összes rétegei, úgy azok, akik zsidó vallása magyaroknak vall­ják magukat, »fei a tsöii nemzeti alapon Ölé cšsEŠet&k * leghevesebben íiiia&esfek. A «a-pokba« aztán sa er­délyi is bánsági zsidó rskofefentertó feittíáteségek Kolozsvárt Sriekesleire jöttek össze, ahol egyhangú tiltakozó­­határozatot fogadtak el a miniszteri rendelet elles. Az értekezleten részt vettek s cio­nisták », akik szintén hozzájárultak a tiltakozó határosaihoz, amelyben a zsidó hitközségek részletese® megin­dokolták a miniszteri rendelet elleni kifogásaikat. Elsősorban is rámutattak arra, hogy egy nyelv tudását nem le­het egyik napról & másikra rendeleti utón rádiktálni a tanulókra és tanítók­ra. Az államnyelv bevezetéséhez hosszú átmeneti idő szükséges. Kije­lentették. hogy- a bukaresti núniszté-Subotica földjeiről folyik a tárgyalás a magyar kormánnyal A magyar kormány fcajíasdó a városi földek ejjrésséí visszaadna Több ízben foglalkoztunk már a1 várostól elszakított földek kérdésével. Legutóbb, inég a határmegállapitó bi­zottság munkájának befejezés,e előtt, már beszámoltunk arról is, Hogy az S. H. S. kormány álláspontja szerint Suboíica városnak magyar területre eső földjei továbbra is a város tulaj­donjogát képezik, tekintet nélkül az átcsatolásra és Így a város, a kettős birtokosok példájára továbbra is él­vezheti Magyarországhoz tartozó föld­jeinek jövedelmét. Az ilyen értelemben megindult tár­gyalások a katármegállapitás alkal­mával megszakadtak, naig most újra folynak, sőt értesülésünk szerint ked­vező stádiumban vannak. Budapesti jelentés szerint ugyanis a magyar kormány a gmhotfeai Máek egyzésnét felosztotta, má­sik részét pedig hajtandó Snfcs­­dea talajáoaában meghagyni, Eb­ben az irányban most folynak a tárgyalások % magyar és fsgo­­sdáv hatóságok kézéit, A Suhotica városra nagyfontoeaágu tárgyalásokra vonatkozólag a >Bács­­megyei Napíóc munkatársa érdeklő­dött illetékes helyes, ahol a* egész kérdés komplexumát jól ismerik. A kővetkező információt kapta: —A budapesti bejelentés szerinti vég­leges eredményről a város ezideig még nem kapott hivatalos értesítést, azon­ban tény az, hogy ilyen irányú tár­gyalások folyamatban vannak az S. R. S. és a magyar kormány között. Mint ismeretes, a város tulajdonát ké­pező földek egy részéből alakította meg a magyar hatóság Ujszabadka községet és a földek egy részét igy már felosztotta. Erre vonatkozhat a magyar jelentésnek az a része, amely a vissza nem adható földekről szól. —A két kormány között folyamatban lévő tárgyalások alatt a magyar kor­mány sokáig azzal érveit, hogy a ma­gyar területhez csatolt suboticai föl­dekkel együtt arányos számú lakos­ságot ia Magyarországhoz kapcsoltak és ezzel igyekezett bizonyítani azt, hogy Suhotica nem tarihat már igényt földjeire. Ezzel szemben, azon­ban mi azt aa álláspontot képvisel­tük, hogy a békeszerződés Sabottc-áiól in­­gatlainak mintegy a felét, 17.600 hald főidet sz&Mfatf eä, az ezen területen é!S Sateseáe pádig *1- enyész&sa mkály ás egyáltalán nässe arányban a tezatet sagy­­lájánL Amint előrelátható is volt, úgy lát szik csakugyan ea az álláspont győ­zedelmeskedett. Arra a kérdésre, hogy miképpen ol daná meg a város a földek kezelését, ha csakugyan visszakapná azokat, in­formátorunk a köveiken* feirilägesi tűst adta: — A számításba jövő suboíicai föl­dek főképpen erdők és legelők és csak kevés a termőföld. Amint a váróé ezeknek a tulajdonát képező földek­nek újból haszonélvezője lesz, Subo­­tica város maga ia kettősbirtokoe lesz és mint ilyen, jogos lesz a határon való átjárásra. A földek kezelését úgy fogjuk megoldani, hogy gazdasági felfigyalfságet állít lei a vésés »agyas teHÖetes és ott a város egy megbízottja fogja a gazdaság ügymenetét intézni. Ezt aztán a tanács időnkfet ellenőrizni fogja. — Ebben az esetben Suhotica vá­ros természetesen magyar adófizető lesz, mert a magyar területen fekvő ingatlanai után a rendes állami adót lesz köteles a magyar kincstár javára megfizetni. Hogy a kérdéses területen kitermelt fával és mezőgazdasági ter­ményekkel mit fogunk kezdeni, az még nem bizonyos: vagy áthozzuk őket S. H. S. területre és ebben az esetben a megfelelő várni! leteket meg kell hzešai; mint általában a kéUoz birtokosoknak, vagy pedig Magyaaor-j szágon adjuk el a terményeket és esi esetben se éri lényeges károsodás af várost, meri hiszen ha a magyar va­luta sokkal rosszabb is a miénknél,' az árak is arányosan magasabbak! Magyarországon. A város most megvárja, amíg érts-'; sitést kap a kormánytól a magyar ha-! lóságokkal való megegyezés Iétrejöt-' íéről és ebben az esetben azonnal hir-' tokba veszi visszakapott földjeit. Felmentés Siár-sm Évi fegyház utáni Rehabilitáltak egy becskercki ár»*»! széki äißökSi A háború alatt Popovics György,| aki most árvaszéki ülnök Becsiére-* ken, kezség-i jegyző volt a torontál-i megyei Oriód községben. 1.916 január: 5-án, szerb ktzicsúny estéjén a gör.i tói. vallása Fopovicsot ieiaxióztaüákj és a pancsovai ügyészség fogházába: szállították. Kihallgatása során meg-í tudta, hogy kaíonaszabitással vádol-, ják, íJieri mint községi jegyző állitólagj módos gazdák fiairól hamis adatokat irt be a felmentési javaslatba és ezértí tőlük pénzt {©gadott el. Január 6-tói' március 31-ig volt előzetes íeUrtőzfe-: tásban, március 9-én és 10-én volt # föiárgyalás a gyorsított bűnvádi eljá-i rás szabályai szerint, a nyilvánossági kizárásával végül Stecker Antal tör­vényszéki elnök kihirdette az Ítéletet; Az Ítélet Popovics György jegyzői,* aki ü gyermek atyja, azért, írtért többi egyénről a katonai szolgálat alatti! felmentés érdekében valótlan adatokai foglalt közokiratba és ezért jutalma­kat fogadott el, bűnösnek mondja klí megvesztegetés bűneteiiében és hm M fogMsMctetésre, Vm kenma pénsbftntsito« és fis é«9 hivaialvesEtésre Ítélte. Pc-puvks fefebbazett a Kurfehos, at> Kúria a bünteiéri 7 évről 5 évre ssál­­litóttá. I«, egyebekben az eteöfokp üfes letet helybenhagyta. Pop«vica tehát jogerősen őt évi fegyházat kapott és abból hánras enn térülőt le is GlS 1918-ban kérvényé adott be szabad-. iábrabelyesés írást, armnek helytasS- tak és 1918 november 29-én as aradi börtönből szabadlábra helyezték. Három évi fegyhiz utón Popovica- György kiszabadult. 1919. év elején ® pancsovai törvényszék ügyének ujra-i felvételét kérte. A bíróság a kérelem-! nek heáyt adott és most mé,r sem n; gyorsított, hanem « rautes bírói rás szeri ati tárgyaláson Popovicaf. Györgyöt felmentette. Indokolásában kimondta, hogy legfeljebb legye!naí vétségről fcs aem bűntettről lehet: szó. A felmentő Ítéletet a királyi ügyész megíeiebbezíe. A novtsadi tábla másodfokán megállapította, hogy még fegyelmi vétséget, sem követet# ei, Popovics György teljesen szabály». szerűen a törvények koriátai között járt el. A tábla felmentő ítélete a» ügyész feíebbezása folytán a rsovisadi Kúriához került. A Kúria a táblai ité» letet helybenhagyta s ezzel rehabili­tálta az drvaszéki ülnököt. Hat évnek kellett eltelnie, míg Po» povics György megkapta a rehabilitál* ciót. Három évi fegyház, további három évi hivatalvesztés után most megállapították róla, hogy teljese« ártatlan. Vájjon mivel lehet jóvátenni egy ártatlan ember szenvedését, me­lyet Stocker Antal és a gyorsított el­járás hibái folytán szervedet!.

Next

/
Oldalképek
Tartalom