Bácsmegyei Napló, 1922. június (23. évfolyam, 149-176. szám)

1922-06-16 / 163. szám

2. oldal. BACSMEGYEI NAPLÓ 1922. június 16> lásából Ausztria kezében maradnak. Az osztrák-magyar bank liquidálását ennek az évnek végén, vagy legké­sőbben a jövő év első napjában be­fejezik. Meg fog indulni az uj jegy­bank működése is kereken kétszáz millió font alaptőkével, amelyből az első száz millió font az osztrák pénz­intézetek valutakészletéből gyűl össze, a másik százmillió fontot pedig a külföldről kell előteremteni. Az uj jegy­bank tevékenysége egyelőre csak ideiglenes jellegű lesz és csupán az osztrák-magyar bank liquidálásának befejezése után veszi kezébe a pénz­ügyek kizárólagos intézését. Az utóbbi napoknak a mindenféle hirek következtében túlhajtott ideges­sége után ma bizonyos nyugalom kö­vetkezett be. Ha az élelmiszerek és a szükségleti cikkek áremelkedése nem jutott is még nyugvópontra, ma már mégis észrevehető, hogy a kény­szerösszevásárlások nagyrészt meg­szűntek. Prágából jelentik: A költségvetési bizottság dr. Benes miniszterelnök és Novák pénzügyminiszter jelenlétében e fogadta az Ausztriának adandó 500 milliós kölcsönről szóló kor­mányjavaslatot. A vita folyamán ki tűnt, hogy a bizottság túlnyomó több­sége azon a nézeten volt, hogy az egyes államok erkölcsi és emberi kő telessége, hogy a gazdaságilag gyen gébb államoknak segítségére legye­nek. A pénzügyminiszter hangsu lyozta, tekintettel arra, hogy sájá országa érdekeit sem szabad figyel men kívül hagynia és a megszavazott .hitelek csak részletekben kerülhetnek kifizetésre, amint azt az osztrák kő: társaság gazdasági érdekei megköve telik, a cseh köztársaság gazdaság-.; érdekei megengedik, " «»«•«•••••»«•••a* Tömegesen a jugoszláv állampolgárságot — Az opciós határidő lojúrta előtt —­Néhány hét múlva, július 26-ár lejár az opciós halár dó végs terminusa is. Amig a januári ha táridő csak azt a kevés éilampol g rt érdekelte, akik meg ekartá tar ani régi állampolgárságukat és el akarták hagyni az országot, hogy illet, ségi helyükre optálja nak, addig a júliusi terminus sok­kal nagyobb tömegeket érdekel, mindazokat, akik itt akarnak ma­radni és meg akarják szerezni az SHS. állampolgárságot. A közeli határidő következtében már tömegesen meg is indultak az oplálások. A városházán a fő­­jegyzői hivatal intézi az Opciós ügyeket és néhány nap óta már az érdeklődő felek egész tömege vár a főjegyzői hivatalban feivi­­lágositásra. Mert a közönség még mindig tájékozatlan az opcióra vonatkozó legfontosabb kérdések­ben is. így a legtöbb nehézséget az okozza, hogy igen sokan azt sem tudják, hogy megszerezték-e már az itteni illetőséget, még ke­­vésbbé, hogy mikor szerezték azt meg. így előzőleg a legtöbb op­­táló előbb illetőséget k^r, hogy igy eztán csatolhassa illetőségi bizonyítványát az opciós kérvény­hez. Azonban maga az illetőség kérdésének tisztázása is hossza dalmas és komplikált eljárást kiván. így az opciós határidő lejárta előtt egy hónappal még megle­hetősen tisztázatlan a helyzet.' A főjegyzői hivatal személyzetét is szaporítani kellett már, annyira igénybeveszik a tisztviselőket az opciós ügyek és emellett most mér előrelátható, hogy a terminus lejártáig minden opciós kérvényt valamennyi szükséges melléklet­tel nem fognak tudni ellátni. Annyit már most meg lehet állapítani, hogy nagyon sokan fog­ják Subolicán kérni az SHS. állam­polgárságot, mert már most is százával érkeznek be a kérvények a városhoz. Hogy az utolsó napok­ban nagyobb torlódás ne álljon elő, a főjegyzői hivatal inkább már most rendelkezésére áll azok­nak, akik igénybe kívánják venni a hatóságot. Benes az uj cseh-jogoszSáv szövetségről A trianoni béke védelmére alakúit -r Romániával is megkötik a szerződést Már részletesen foglalkoztunk azzal a szövetségi szerződésterve­zettel, amely Benes koncepciója­ként a kisantant megállapodásait szilárdabb bázisra óhajtja fektetni. \ beogradi tárgyalásokról eddig kevés megbízható részlet szivár­gott ki. Most maga Benes informálta a Times tudósitóját a közte és Pa­stes között történt megállapodás­ról, amelyet 8 cseh miniszterelnök védelmi szerződésnek nevez. Azt mondja, hogy a szerződés a tria­noni béke megvédése céljából alakul, egyelőre Csehország és Jugoszlávia között, de hasonló megállapodás készül Romániá­val is. Benes Zagrebban beszélt a Ti­mes tudósítójával és beszédéből a következő érdekes részt ernel­iük ki : Nyolcvanezer újabb menekült özöulik júliusban Magyarországba Lejárt az optilási határidő — Húszezer magyar csa­lád merül vissza Magyar.országba — Budapest nem tud helyet adui a repatriálóhnak — Vagonlakókkal népesülnek be újra a vasúti kocsik Pasics miniszterelnökkel és Nin­­csics külügyminiszterrel megálla­podtunk abban, hogy az uj szer­ződést szilárd alapokon fogjuk megkötni, hogy Középeuröpa déu részének politikai rendszerét továbbra is föntartsuk. Ez az uj szerződés voltaképen csak a trianoni szerző­dés védelmére alakuló szövetségei jelent. Uj alakjában általános jel­leget fog ölteni s minden irány­ban biztosítani fogja a . három állam kölcsönös támogatását kül­politikai viszonylatban, ily módon az uj szerződésnek az az előnye is meglesz, hogy nem irányul ki­fejezetten egy állam ellen. A Ro­mániával való szerződés megújí­tása csak a jövő évben kerül napirendre. Ezt a szerződést is kétségkívül ugyanezekre az ala­pokra fogják fektetni. Ebben a hónapban jár le a trianoni békeszerződésben megállapított az a terminus, ameddig az egykori Ma­gyarországnak polgárai eldönthetik, hogy az utódállamok közül melyikhez akarnak tartozni. Az optáiási termi­nus a gyakorlati életbe átültetve azt jtlenfi, hogy janius 27-ike ntán az utódálla­mok területét el kell hagyni azok­nak, akik Magyarországon re­­patriálialták is agukat s igy a jö­vő hónaptól kezdve tízezrével érkeznek ismét Magyarországba a menekültek. Ezzel egyidejűleg természetesen Magyarországot is elhagyják azok, akik az utódállamok valamelyikéhez akarnak tartozni, ezeknek száma izonban elenyésző csekély, mig az utódállamokból, az eddigi jelentések szériht, több mint húszezer család, tehát közel nyolcvanezer ember iog be­vándorolni. Ez az uj emberáradat ismét igen nehéz feladatok elé állitja a magyar hatóságokat és erősen igénybe veszi J Magyarország teherviselő képességét. A repatriálők újabb ozönlósére ugyan is idáig semmi elökér Met nem tör­tént. Városok és állam tétlenül várják az újabb tömegeket, pedig az ország a régieket sem tudta még egészen magába olvasztani, fel szívni. Még mindig vannak vaggonlakók, még mindig vannak menekültek, ’ki­ket nem tudnak elhelyezni és sokakat az elhelyezkedettek közül is épp most akar a magyar kormány az állam szolgálatból elbocsátani. Épp ezért katasztrofális lehet, ha a nyár folyamán újabb nyolcvanezer em­ber özönlik Magyarországba, akik megint tehetetlen kétségbeeséssel fogják nézni, hogy az ó-háza mennyi­re nem képes gondoskodni róluk. Különösen Budapestre nehezedik majd igen nagy súllyal ez az invázió. A menekültek többsége természetesen ide fog törekedni; Budapest azonban nem tud szá­mukra se lakást adui, se meg­élhetést biztosítani. A főváros az eddigi menekülteket sem tudta elhelyezni s ami helysége e cél­ra van, azt jelenleg is lefoglalva tart­ják. Budapest még jó ideig sem kaphatja visáza iskoláit, amelyekben a régebbi menekültek vannak elhelyezve s igy a nyárra várt transzportok számára nem tud újabb helyet adni, úgy hogy azok megint az áruforgalomhoz szük­séges vaggonokat fogják lefoglalni. Magyar hivatalos helyen egyébként most foglalkoznak a, kérdés mikénti megoldásával és az eddiginél szerve: zettebb fogadtatást sürgetnek a re­­patriálók részére. Az érdekelt mi­nisztériumokból, a menekültügyi hi­vatalból, továbbá az fi llamrendörség és Budapest város delegátusaiból bi­zottságot fognak alakítani, ameiy a határállomásokon fogadná az átlépő két, megvizsgálná repatriálásuk célját és azután gondoskodnék szétosztásuk­ról. Általában szigorúan akarjak el­bírálni és ellenőrizni, hogy miért re­patriál valaki Magyarországba. ?*PHIL ATELSAM BÉLYFGKERESKEDÉS — SZÉCSl E. SUEOTICA.t őPOSTA MELLETT VÉTEL - ELADÁS -CSERE Keresek metrvételrehss nált jugoszláv bélyegeket tekinté tnélkfli akiad .írókra bármily aiennytsieben ______ ______ 7304 jugoszláv képviselők Lengyelországban Szimiiy Jásó varsói SHS. követ a király esküvőjére Beogradba érkezett. Beogradi tartózkodása alatt közölte Ribár Ivén dr.~al, a parlament elnökével, hogy eluta­zása előtt meglátogatta a varsói parlament egy küldöttsége rá azt kérte tőle, hogy Beogradba való érkezése után közölje a parla­menti képviselőkkel, hogy Varsói kollégáik szívesen vennék, ha el­látogatnának Lengyelországba. Szimity követ a maga részéről is arra kérte Ribár elnököt, hogy a lengyel képviselők kérésének teljesülését mozdítsa elő, mert a tervezett látogatás nagy mérték-­­ben hozzájárulna a két ország közötti jóviszony megszilárdítá­sához. Ribár dr. megbeszéléseket foly­tatott több képviselővel és kö­zölte velük a lengyelek meghí­vását. A képviselők örömmel fo­gadták a meghívást és elhatá­rozták, hogy egy delegációik rövid időn belül kimegy Len­gyelországba. Nagyszabású bélyeg­­hamisítás Csehország­ban Az utóbbi időben egyre több a panasz a bélyeggyűjtők között a ritka rá drága bélyegek hamisítása miatt, amellyel valósággal elárasz­tottak a bélyegpiacokat. Most a Bohemia nyomán, kiderült, hogy n nagyban való hamisítás szál« Brünbe vezetnek. Az ottani rendőrséghez feljelen­tés érkezett, amely azzal vádolta Truppe Ferenc akadémiai festőt, hogy tőle kerültek forgalomba hamis bélyegek. Truppé beismerte a hamisításokat és azt mondotta,! hogy a bélyegek kliséit reklám­célokra használta. A bélyeghami­­sitásokról a Tagesbote többek között ezeket iija: Nagyon sike­rültek a finn egy és kettő, az egyházi állam 50 bajcechija, kü­lönböző Romagna, Panna és Tos­cana és néhány magyar bélyeg, melyeknél nemcsak a bélyeg képe, hanem a postabélyegző, sőt külö­nösen az egyes szakértők garan­táló pecsétjei is hamisítottak. Si­került továbbá : a Thurn és Taxis, Mecklenburg-Scwerin, Baden szak­értő pecséttel és anélkül, az osztrák sárga és rózsaszínű Mer­­kur-bélyegek (kémiai utón meg­festve előzőleg kék színben), fe­kete osztrák bordázott papír­ral (1850-től) András kereszt­tel; forgalomba levő hamisítvány még a. Lombardia 2 soldis (széles fogazassa!) postai bélyegző ráha­­misitással. A hamisítványok össz­értékét több százezer cseh koro­nára becsülik. Truppét szökés közben fogták el. Vallomása szerint a háború után jött Brünnbe s hosszabb ideig foglalkozott bélyegspekulá­ciókkal és csak néhány hónapja, hogy hamisít. Az ügy magára vonta egész Középeurópa bélyeggyűjtőinek fi­gyelmét, mert Truppé összekötte­tésben állt Németországgal, Ausz» triéval, Hollandiával, Belgiummal és jugoszláv bélyeggyűjtőkkel. A büntető feljelentés anyagát a ber­lini bélyeggyűjtők és szakértők szolgáltatták.

Next

/
Oldalképek
Tartalom