Bácsmegyei Napló, 1922. június (23. évfolyam, 149-176. szám)

1922-06-02 / 150. szám

t ftrnaras 2. BACSMEGYE! NAPLÓ a 4M Maréczy Géza Safaoticán Maróczy Géza, a „Bácsmegyei Napló* sakkrovatának vezetője, a vi­lághírű sakkmester angliai kőrútjának befejezése után Jugoszláviában indul kőrútra. A jövő hét első napjaiban érkezik Beogradba s junius 10—12-ike között látogat el $uboticára. A Bács­­megyei Napló szerkesztőségéhez inté­zett levelében Maróczy Géza azt Írja, hogy komoly mérkőzéseket akar ezen a turnén lejátszani s a terve az, hogy Suboticán Kosztics-csal és Vidmar-ral, a két kitűnő szláv mesterrel mérkőz­nék meg. Maróczy mindazokat a vá­ltósokat meg fogja látogatni, ahová a sakkozók hívni fogják s szimultán, tábla nélküli és tanácskozási partik ban fogja bemutatni csorbitatlan játék­erejét. Ezt a turnét a Bácsmegyei Napid szerkesztőségével való egyet­értésben Erdey Aladár dr. Jugoszlávia első sakkbajnoka rendezi, a meghivá sok is az 5 nevére, Somborba cim­­zendők. Maróczy Gézát nem kell bemutatni azoknak, akik a sakk iránt érdeklőd­nek. Játékereje ma is csorbitatlan, kombinativ képessége, játékának ele­ganciája és biztonsága ma is a leg­elsők közé emelik. A mai sakkforra­dalmi áramlatokban az ő játéka a klasszicitást jelenti, mely egyformán rendelkezik a régi iskola előnyeivel s az uj kísérletezések eredményeivel. Most megjelent könyve, melyben száz legszebb játszmáját adta közre, nagy­szerűen demonstrálja, hogy Maróczy­­ban egyesült Morphy kombinativ zse­nije Steinitz Szívósságával, Lasker biztonságával s az újak eredeti­ségével. Nem lehet kétséges, hogy Jugo­szlávia sakkozói azzal a szeretettel és ünnepléssel fogják fogadni a sakkozás világszerte becsült művészét, ami Ma­­sóczy Gézát valóban őszintén és ientartás nélkül megilleti. Nem tudják kivetni a városi pőtadói — Nincsen állami adóalap — h városi költségvetés lezárása kö­­tűíi akadályok nem akarnak meg­szűnni. Most, amidőn rnár végre si­kerűit leközdeni mindazokat a nehéz­ségeket, amelyek az 1922, évi budget összeállítása körül felmerültek és a költségvetés már minden részletében ás készen áll, újabb akadály merült Jel, amennyiben szorosan a költség­­vetés letárgyalásáhcz tartozik a városi pótadó megállapítása is, amit pedig ezldőszerint nem tud a város kivetni, A pótadót a tavalyihoz képest nem akarják emelni, amennyiben ehhez kötötte magát Pletikoszits András dr. polgármester akkor, mikor elhatározta, hogy megmarad állásában és vissza­vonta lemondását. De különben is a költségvetés egyenlege sem teszi szük­ségessé a pótadó felemelését. Ezzel szemben azonban a város tanácsa nem tudja az 1922. évi pót­adót kivetni, mert nem áll rendelke­­tésre semmiféle olyan állami adó­alap, amelynek arányában a pótadót meg lehetne állapítani. Az állami adókivetések ugyanis még mindig az 1918. évi adóalap szerint történnek, mert az azóta megállapított állami adóalapot időközben pontatlansága és megbízhatatlan adatai miatt megsem­misítették. Így tehát a városnak csak tt a régi állami adóalap áll rendel­kezésére, amelyik pedig ma már .-..n-ll,.lr,w. ■n.i, r„r-r.n.. , ■ hasznavehetetlen, tekintettel arra, hogy azóta az egyes adófizetők vagyoni viszonyai lényegesen megváltoztak és az akkori vagyoni ketyzetük szerint való adókivetés ma már sok esetben teljesen méltánytalan volna. Tapasztalta ezt a nehézséget a vá­ros már korábban is, más városi adók kivetésénél és el is határozták, hogy jó állam! adóalap hiányában a város maga fog ilyent felfektetni, azonban ez óriási munkát jelent és elkészítése roppant sok időt vesz igénybe A város tanácsa most már néhány napja foglalkozik ennek az újabb nehézségnek mikénti leküzdésével és ebben az ügyben csütörtökön rend­kívüli tanácsülés is volt. A tanács most folytatólagos ülésein fog erre az akadályra Is megoldást keresni, ami annál is inkább sürgős, mert a költ­ségvetés egyébként már készen van és azt a tanács feltétlenül ebben a hónapban szeretné még a közgyűlés elé ter|es2tani. Az amnes Döntött a minisztertanács — Nem kapnak kegyelmet a politikai bűnösök A minisztertanács legutóbbi ülése a király esküvője alkalmával adandó királyi amnesztia ügyével foglalko­zott. A minisztertanács elfogadta Markovics Lázár dr. igazságügymi­niszter javaslatát és annak alapján fognak az amnesztiára vaiő előter­jesztések megtörténni. Az igazságügyminiszier előterjesz­tése szerint minden elitéit vagy a büntetés egy részére, vagy. az egész büntetésre amnesztiát kap. Ez aló! csak azokat veszik ki, akik halálra voltak ítélve, de büntetésüket királyi kegyelemmel húsz évi börtönre vál­toztatták át. Nem kapnak kegyelmet azonkívül azok sem, akiket nehéz rabságra Ítéltek súlyos bűncselek­ményekért. A többieknek vagy az egész büntetői ükét, vagy annak egy részét elengedik, vagy feltételesen ssabadonbocsátják őket. A szaioniki afférból kifolyólag elítéltek — akik közűi hárman külföldön tartózkod nak — nem kapnak kegyelmet mind addig, amíg vissza nem térnek az országba. Az igazságíigyminiszíerium ennek a tervezetnek az alapján kö rendeletét bocsátóit ki a tömény­­székekhez, hogy azok tegyenek ja­vaslatot s megkegyelmezendőkre nézve. A beogradi sajtó egy része a ké­szülő amnesztiarendeleite! kapcso­latban lám dja a kormányt, mert az amnesztiatervezet nem tartalmaz kü­lön intézkedéseket a politikai bű­nösökre nézve. A lapok úgy véle­kednek, fogy ha kegyelmet kapnak a betörök, tolvajok, zsebmetszők, kegyelmet kaphatnak azok is, akik politikai fanatizmusból doktriner el­vektől vezérelteivé kerültek összeüt­közésbe a törvénnyel. Nyolc év után megindult Subotícán át a Keleti Express Az utódállamokba sibolják a magyar koronajáradékoi Néhány hét óta igen érdekes üstéi fejlődött ki a budapesti értékpapírpia­con magyar koronajáradékban. Ennek as üzletnek az a szenzációja, hogy sesok a iáiaáéktnlajdonosek járta* jól, akik annak idején nem aoss- - triiikáltattáh knsonajátadék sása- - létsíkét. Az értékpapírpiacon ugyanis a noez­­tnfiiálatlan 4%-os koronajáradék ár­folyamértéke 100%-kai is magasabb a nosztriíikált koronajáradéknál. Ä nosztriíikált koronajáradék mai árfo­lyama ugyanis 106 korona körül mo­zog, míg a 4%-os koronajáradékért 260 koronát fizetnek. Mi ennek a fur­csa ellentmondásnak az oka és ho­gyan lehetséges az, hogy árfolyam­veszteség éri azokat, akik annak ide­jén nosztrifikáiási kötelezettségüknek eleget tettek? A dolog magyarázata az, hogy az utódállamokban már megkezdték a. koronaiáradékok becse­rélését. Legutóbb Csehszlovákiában indult meg a becserélést akció al pari ala­pon, vagyis a magyar koronaiáradék­­tulajdonosok ugyanolyan címletű és névértékű iáradékpapiri kapnak: cseh koronában. Ez a körülmény na­gyon jó alkalmul szolgál a síberek­nek arra, hogy a budapesti piacoe összevásárolják a noseírifikálatl&B járadékcimleteket és az utódállamok­ba, főleg pedig Csehszlovákiába tolják át. A magyar koronajáradéknak a bé­csi és berlini piacon való feltűnő nagy áremelkedése ezzel a kicserélési ak­cióval é9 a siberek működésével ál!' összefüggésben. 1814 julius 28-ikán, a mozgósítás napján jött Suboticára utoljára a Ke­leti Expresszvonat Páriából és ment tovább Konstntinápoly felé. Ma, nyolc évvel későbben, érkezett meg újból Prágán, Pozsonyon, Budapes­ten keresztül az Orient-Expressz. Amikor a háború kitört, természe­tesen megszűnt ez a vonat és csak az 1916-ik év elején, amikor a központi hatalmak Szerbia nagy részét meg­szállva tartották és biztosították saját részükre a beograd—konstantinápolyi vonalat, a zemuni* vasúti hidat pedig kijavították, Berlin és Konstantiná­poly között tartották fenn az expressz­vonat közlekedését. Ezen a vonalon utazott 1916 májusában II. Vilmos császár is Suboticán át Konstantiná­­polyba a Berlin—Bagdad vasútvonal első szakaszán. 1918 október közepén a központi hatalmak első szerbiai összeomlása ég a bolgárok fegyverle­tétele alkalmával füstbe ment a bag­dadi álom és megszűnt az expresz­­vonat is. 1922 junius 1-én délután 1 óra 15 perckor érkezett meg újból nyolc év után az Orient-Expressz Párisból Su­boticára és 2 órakor folytatta útját Beogradon és Szófián át Konstantiná­poly felé. A vonat hatalmas mozdo­nyon kivül első- és másodosztályú hatalmas és modern kényelemmel el­látott Pullmann-kocsiból, egy étkező­kocsiból és két hálókocsiból áll. Az egyik hálókocsi Konstantinápolyig a másik Athénbe megy. Így Párisból Konstantinápolyig, illetve Athénig át­szállás nélkül lehet utazni. Az expresszvonat minden hétfőn, csütörtökön és szombaton érkezik Pá­ria felől és a beograd—prágai szaka-* szón helyettesíti azt a gyorsvonatot, mely a két főváros között eddig na­ponta közlekedett. A vonat minden hétfőn, szerdán és pénteken délután 3 óra 55 perckor érkezik meg Kons­tantinápoly felöl és 4 óra 45 perckor folytatja útját Budapest—Páris felé. A hét többi négy napján, mint már közöltük, az eddig is forgalomban volt gyorsvonat fog közlekedni Buda­pest—Prága felé. A gyorsvonatoknál is újítás lépett életbe, amennyiben ehhez a mai nap tói kezdve III. osztályú személyko­csit is csatoltak, melynek ára Subo­­ticáíóí Kelebiáig 42 koronába kerül, — tehát fele annyiba, mint a II. osz­tályon. Csütörtökön reggel 6 órakor indult az első személyvonat Suboticáról Bu­dapestre. A vonatnak, mely természe­tesen lényegesebben olcsóbb a gyors­vonatoknál, már az első napon 25 utasa volt. Az útiköltség a személy­­vonaton Kelebiáig 1. osztályon 7 és fél, II. osztályon 5, III. osztályon 2 és fél dinárba kerül. Erre a vonatra Suboticán csak Kelebiáig adnak je­gyet. A vasúti rendőrségen az útle­velek láttamozását és a podgyászok vámvizsgálatát az uj menetrendnek megfelelően reggel 5 órakor kezdik meg. Ha azonban ezt az utasok szá­ma szükségessé teszi, hogy az útleve­leket már előző délután is látta,mozni fogják. A mostani menetrend szerint tehát naponta két vonatpár közlekedik Su­­boticán át Budapest felé, ami min­denesetre újabb lépés a normális uta­zási viszonyok helyreállítása felé. Felemelik a kiviteli vámokat — A belpolitika hírei — Beograd. Csütörtökön a pénzügyi bizottság ülést tartott, melyen a kül­ügyminiszternek a konzuláris szolgá­lat megszervezésére hitelt szavaztak meg. Elfogadták a hadügyminiszter indítványát, mely szerint a reparációs számla terhére Németországból eerop­­lán-javitó műhelyt rendelnek. Hatá­rozni kellett volna a Société Qénérale francia társaság által a drótnélküli táviróállomás felállítására vonatkozólag kért koncesszió ügyében, a postaügyi miniszter távoliéte miatt azonban t kérdésben nem döntöttek. Valószínű, hogy ezt a koncessziót nem adják meg, mert a távirószolgálatnak idege­­nek részére való átengedését törvény tiltja. A pénzügyminiszter Javasolta a ki­viteli vámok felemelését, azzal az indokolással, hogy a most érvénybe» lévő illetékek múlt év szeptemberéből származnak, amely időpont óta azon­ban a pénz értéke nagy mértékben esett. Erről a bizottság még nem ha­tározott. Hir szerint a liszt kivitel? vámját kilónként 20 páráról 30 paráta, a marhahúsét métermázsánként 250 dinárra, a nyers bőrét pedig 1000 dinárra akarják felemelni. A kolcsőnfárggalások Beograd. Kumanudi pénzügy­­miniszter csütörtökön úgy a Haü­­garten-, mint a Bler szindikátus kép­viselőivel tárgyalásokat folytatott, sőt Autóin antwerpeni konzullal is tanács­kozott, aki 30 millió angol fontról szóló kőlcsőnajánlatot teli. A Halt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom