Bácsmegyei Napló, 1922. június (23. évfolyam, 149-176. szám)

1922-06-13 / 160. szám

Arm 1 dinár XXIIL évfolyam Subotica« kedd 1922. jimiszs 13. 160. szám Segjei«dk adnám rraggtsi, fiaacp ntto él hétfőn «Uümbb TELEFON SZÁM: Kiad&ivatel 8-5», s*wk<smUb>ég 5— Ellfisetén ár: —gyráfrww 9S* sm SZERKESZTŐSE«r Kre^a AtexenáwiUe» 4 né« «kt» ElaMbhibis Krsljc Alaasét^Iiet í (iaeOnwh-palstA^ Nemzeti kisebbségek a válaszúton ÍB. L.) A nemzeti kisebbségek — a magyarság éppúgy, mint a német­ség — politikai szervezkedésük programmjukba nem vették fel az alkotmányrevizió kérdését és nem foglaltak állást a centralista vagy autonomista állami berendezkedés kérdésében sem, hanem az állam belső berendezkedésének problémá­ját az államalkotó többség belső »gyének tekintve, lojalitásból a dön­tést is államalkotó többségnek kí­vánják átengedni. Ez az állásfoglalás lényegében a idésinteressément bejelenté­se, amelynek elhatározásánál nyil­ván az a megfontolás vezette a nem­zeti kisebbségeket, hogy az ő jogi és politikai egyenjogúságuknak az alkotmány holt betűiből a valóságos életbe való átvitele, éppúgy, mint nyelvi aspirációiknak megvalósulása, elvileg független attól, hogy az állam belső berendezkedése közpon­ti marad-e, avagy tartományi auto­­aomiákra fog-e tagozódni; és bogy három és fél esztendő tanulságai szerint a helyi közigazgatási ható ságok soviniszta túlkapásaival szem­ben a legtöbb esetben csak a köz­ponti kormánynál lehetett orvoslást nyerni. A nemzeti kisebbségeknek ez az állásfoglalása azonban nem m e g­­másithatlan örökérvényű dogma. Ha a nemzeti kisebbségek arra a meggyőződésre jutnak, hogy a cent­ralista alapon álló kormány és par­lamenti tényezők részéről az ő to jalitásuk nem talál megértő viszon­zásra, hanem ellenkezőleg éppen er­ről az oldalról zudul feléjük a sérel­meknek egész özöne, amelyek nem állanak ugyan a centralista állás­ponttal semmiféle okozati összefüg gésben, de amelyek jórésze a Vaj­daság tartományi autonómiája mel lett soha be nem következhettek volna, a désinteressemerit álláspontjának revíziója és az autonomista irány ban való orientálódás el kerülhetetlenné válik. Ha törvénnyé válik az agránni nisztemek az a javaslata, mely a nemzeti kisebbségek nincstelenéit a földreform áldásaiból kizárja; ha változatlanul keresztülmegy az az állampolgársági törvény benyújtott tervezete, mely nem nyújt intézmé­nyes garanciát arra, hogy a kisebb­ségek soraiból azok, akik a béke­­szerződés erejénél fogva teljes jogú állampolgárokká váltak, passzív vá­lasztói joguk és a hivatalviselési ké pességük tekintetében nem esnek időbeli korlátozás alá, a nemzeti ki­sebbségeknek tudomásul kell ven­­niök, hogy barátaikat nem a mai kormányzótöbbség centralista meggy őződé­sü reprezentánsát között kell keresniük. De a tények logikájának erejével fog minden kisebbségi politikus előtt felvetődni az a kérdés is, hogy ha a Vajdaságnak tartományi önkor­mányzata a belügy, közoktatás és igazságszolgáltatás terén önálló rendelkezési joga — külön tarto­­mánygyülése és ennek felelős tarto­mányi kormánya volna — ahogy azt Protics Sztoján alkotmánytervezeté­ben elgondolta, bekövetkezhetett-e volna az az eset, hogy a Vajdaság közigazgatási (kerületi) felosztása minden gazdasági érdek figyelmen kívül hagyásá­­v a 1 olyképp hajtassák végre, ahogy az végrehajtatott, bogy a Vajdaság tartománygyülése, melyen a magyar, német és román kisebbség mégis csak imponáló számban volna képvi­selve, megszavazott volna-e olyan törvényt, amely az önkormány­zati gyűlések tanácskozó termeiből kizárja azokat, akik az állam nyelvét szó­ban és Írásban nem bírják, vagy fenyegetné-e őket az a vesze­delem, hogy máról-holnapra bezár­ják a középiskolák felső négy ma­gyar (és nyilván német) nyelven ta­nító párhuzamos osztályait és hogy ezzel a középiskola elvégzését a nem szerb anyanyelvű tanulók szá­zainak tegyék lehetetlenné. Nem tudjuk, hogy a kormányzó koalíció és különösen az intranzigens centralizmust reprezentáló demo­krata párt köreiben tulajdonitanak-e fontosságot annak, hogy a nemzeti kisebbségek parlamenti képviselete a centralisták vagy az autonomisták táborát fogja gyarapítani. De ha súlyt fektetnek arra, hogy a nemzeti kisebbségek ne gyarapit sák az alkotmányreviziót, a tarto­mányi önkorámnyzatot követelő kép viselők számát a legközelebbi nem­zetgyűlésen gyökeresen változtatni kell a kormányzó koalíció­nak a nemzeti kisebbsé­gekkel szemben eddig kö­vetett politikáján, gyor­san, még a változások előtt jóvá kell tenni az eddig el­követett törvényhozó hi­bákat, mert hiába alakult meg a Bácskában egy német és a Bánát­ban egy magyar községben hatósági egzisztenciával és függő helyzetben lévő közhivatalnokokból a demokra­ta pártszervezet, ezek.a Potem­kin alakulatok nem változtat nak majd azon, hogy a kormányzó koalíció hibás politikájával reá kény­szeríti majd a nemzeti kisebbsége­ket arra, hogy álláspontjukat revi­deálva — nem a horvát blokk, de az autonomista irány felé orientá­lódjanak. Ezt a jóslatot e sorok írója koc­káztatja meg, aki másfél évvel ez­előtt a Nova Európa hasábjain ma­gyar részről először hangoztatta a désinteressemeat politikáját, aki a bánsági magyar párt alakuló gyűlé­sein nyomatékosan hangsúlyozta, hogy a magyarság nem törekszik sem politikai, sem. nyelvi autonom miákra és aki legutóbb is a sajtóba® adót kifejezést annak a nézetének» hogy a magyar pártnak nincs mifr várnia a horvát blokk kisebbségi r«K zohieiójától A zagrehi véres tüntetés A rendőrók és a hlokkisték harca — Sortüz a tüntetőkre — Összerombolták a Korzö-kávéházat Radios szerepe — A blokkisták túlzottaknak mondják a híreket A zagrebi eseményekről ellentétes híradások érkeznek, Egyelőre csak annyit lehet megállapítani, hogy az eddigi hírek, amelyek a rossz: lek­­fonközlelcedés miatt csak töredéke­den érkeztek, felsőitek voltak. Az éjtszaka folyamán sikerüli te-’ 'efonbesaélgetést folytatni az egyik zagrebi blokkista lap szerkesztőjével. — Ml történt fuíajdonfcépen Zag­­rebban, kérdeztük. — &.ami esetre sem az, ami! önöknek Beogradbó! jelentetlek. Nem nagy jelentőségű az egész. — De mi számos sebesültél és re volleres harcokról tudunk. — Az igazság az, hegy már há­rom este egymás írtán verekedések voltak, a horvát ifjúság és a Jugo­­sz’áv fascists között. Nincs szó semmiféle szervezett akcióról. A se­besültekről szóló hírek túlzottak. E’ypár embernek betörték a fejét. Minden más hir túlzóit és tenden­ciózus. — Beogradbó! azt jelentik, hogy statáriumot hirdetnek. —■ Nem fel l meg a valóságnak. Az történt, hogy a rendőrség pla­kátokon tudtul adta a lakosságnak; hogy kettőzött szigorral fognak bün­tetni minden rendzavarást. -— A városban most csend van ? — lien, mondta nevetve zagrebi kollégánk, esik az eső. így látják a helyzetet Zagrebban blokkista körökben, Beogradbó! a zagrebi események­kel kapcsolatban a következőket jelentik.* A zavargások előzményei. Szombaton a zagrebi Kóla-kert ben kezdődtek a vasárnapi Szokol-ümrc­­pély előkészületei, amelyet a Maxi­­miron akartak megtartani. Az ünnep séget megelőző estén a Jellascs­­éren a katonazene&ar hangversenyét hirdették. Ugyanaznap este a „Prvaa dmü 'ap cikket irt arról, hogy a meg­állapított programra provokdlása a b 'okklstáknak és ezért a horvát blokk néhány vezetője Interveniált is a rend­őrségen, hogy a katonazenekar hang­versenyét ne tartsák meg. Az első összeütközések Emsek ellenére azonban a meg­állapított programon nem változ­tattak semmit és este hitemt Mm a katonazenekar megkezdte a íér-: zenét. A biokkisták ekkor mér nagyi tömegekben vonultak fel és hirtelen heves dulakodás társad! a felek­­khrták és a nacionalisták kőifitt, amely rövidese® harccá fejlődött. Néhány blokkista revolverekké lőtt a tömegből és a környező házak ahlnkaihőL A Jellasics-'éren nftey számban ősz® szegyeit közönség fejvesztetten me­nekült. A vérengzés alkalmával hatan súlyosan megsebesüllek, ezek között van Angyelinovics képviselő öccse is. Valószínűnek fartják azonban* hogy még többen is megsebesültei«-, akik azonban nem jelentették be tú a rendőrségen, A vasárnapi Szokol-ünnepélg A szombat esti vérengzés azonban csak előjátéka volt a Mxinairon lejátszódott vasárnapi est ményt knek. Vasárnap már kora reggel gyüle­keztek az egyes szokollst* csopcr­­ok, ameiyek az ország különböző észéiből érkeztek Z>jgrebbe. A közönség lelkes éljenzéssel fogadta íz egyes csoportokat. Délelőtt a torasfinnepély előké­­■zületei folytak, délután két órakor pedig az A!udéroia-térrőí kezdtek a szokoüstái: felvonulni a Msximin felé. A szokolisíákou kívül jelen voltak a zágrábi és karlováci al­tiszti iskolák növendékei is. Gyülekeznek a blokkisták Ugyanekkor a Horvát Sokol épü­lete előtt szokolisták gyülekeztek íuvózenekarrai és lovasokkal az élükön. Á csoport a Jdlasics-'érre j.k*rt vonulni. Ezt a tervei azonban időközben megváltoztatták és két csoportra oszlottak. Az egyik cso­port Sesztlnára ment, a más k pedig Radices»! az élés kivonult a te­metőbe, Radies fivérének a sírjához. Mindkét csoportot a blokkisták híveiből ala­kult nagy tömeg lövette, amelyben városiak és falusiak egyformán vol­tak képviselve. A vasárnap esti zavargások A Maximiron tartott ünnepély nyu­godtan folyt le én este 8 őrakos

Next

/
Oldalképek
Tartalom