Bácsmegyei Napló, 1922. május (23. évfolyam, 120-148. szám)

1922-05-11 / 129. szám

1922. május Í1 BACSMEGYEI NAPLÓ 5. oldal Emelkednek az árak A mostani időknek van egy kü­lönös sajátossága, amit talán ez­zel a szóval lehetne legjobban jellemezni: ballanszirozás. A vi­lág már jó három esztendeje mint egy érzékeny inga ballansziroz le, föl, jobbra, balra, a legfurcsább mozdulatokban. Rendesen ezt így szokták mondani, hogy minden bizonytalan, minden fiktiv és ki­számíthatatlan. Hol emelkedik a dinár, hol zuhan, hol kinyiinak gyárak és irodák, hol becsukód­nak. Egyszer lefelé bukik az inga, máskor fölemelkedik. Csak egyetlen egy dolog van, amire nem érvényes ez a törvény­telenség törvénye. Nem érvényes az árakra. A piacokra nem pasz­­szol ez a megállapitást. Itt min­den nagyobb ingadozás nélkül csak fölfelé van ut, csak fölfelé van tendencia. A drágaság, habár lassan, de biztosan halad fölfelé a számok létráján. Egyidőben az úgynevezett olcsósági hullám le­szorította ugyan az árakat néhány koronával, de ez csak pár napig tartott, pár napig csak, ami után újból helyreállt a rend a drága­ság tendenciájában. És azóta ki­térés vagy veszteglés nélkül men­nek föl az árak szinte napról­­napra ugrásszerűen az egész vi­lágon. Suboticán a múlt hónap óta az egész vonalon körülbelül husz­­harminc százalékkal emelkedett mindennek az ára. Egy kalap a múlt hónapban 500—700 korona között változott, ma 700—1000 koronát kell fizetni érte. A ruha 6000—8000 koronára emelkedett (természetesen csak egyszerű kö­­zépfinom minőségű szövetből). A nyakkendő, az ing és egyéb ruha­nemű szintén elérte már a műit évi ár másfélszeresét. Az élelmiszerek áraiban történt úgyszólván a legnagyobb emel­kedés. A zsír, amely egy hónap­pal ezelőtt 65—7o koronán tar­tott, ma 100 koronába kerül. A disznóhus 90, a bornyuhus, jó­­minőségü 60—61 korona. Ezek­nek megfelelően természetesen a vendéglői árakat is átírták az étlapokon. Itt nemkevesebb mint negyven százalékos drágulás kö­vetkezett be. Aki ma vendéglő­ben jól akar kosztolni, annak na­ponként minimum 200 koronát keli fizetnie, majdnem dupláját annak, mit két hónappal ezelőtt. Szomorú tavasz, ez az idei ta­vasz azoknak, akiknek fix fizetése maholnap nem lesz elég tiz kiló húsra sem. .. —-----­ma-cukor. A legkisebb adag belőle két korona. Ennyiért egy villahegynyit ad a bosnyák, egy koronáért nem ad sem­mit. • ! '! .;V'f ■ - j A borbélynál nem is akartam érdek­lődni, hiszen mit lehetne ott kapni egy koronáért? Amikor beretváltak, félfüllel hallottam, hogy valaki »ein­­lágott« kér. A borbély azt mondta, hogy cenliméterje egy korona. Hát ezt is lehet kapni érte. Mit lehet egy koronáért kapni? Bolyongás egy negyed dinárral az árrengetegben — Csak drótszöget lehet venni egy koronáért — Emlékszem, mikor a lyceumba jár­tam, az internátusbán laktam és egy hétre 20 fillér zsebpénzt kaptunk. Nem tréfálok, nem, nem.., valóban 20 fillért kaptunk egy hétre. És alig maradt vágyunk ami ebből ne teljese­dett volna. Vasárnap délután még a footballmeccsre is elmentünk, Emlék­szem azután, hogy egyszer husvétkor egy koronát kaptunk. Lementem rög­tön a »Kis Miskához«, ez pincebolt volt, az internátus ajtajával szemben, vettem egy doboz szardíniát 22 kraj­cárért, egy nagy »Wiener Herzet« 5 krajcárért, néhány Stollwerk Kara­mellát, egy ruszlit, csokoládét, sava­nyú cukrot és még egy pár dolgot. Pontosan egy koronáért vásároltam be. Arra emlékszem még, három nap­ra elrontottam a gyomromat. Most husvét fáján elindultam egy koronával, kerestem, hogy mit kapha­tok érte. Vittem, mint a királyfi a kis cipőt, amibe Hamupipőke beleülő lá­bát keresi. Egy könyvkereskedésbe té­vedtem be először. Mikor előadtam, hogy mi járatban vagyok, hangosan kacagni kezdett a segéd: — Ugyan, kérem, hova tetszik gon­dolni, nagyon régen volt az, amikor még egy koronáért adtunk valamit. Ma a vásári énekek egy kis füzete is egy dinárba kerül. Ez a legolcsóbb. A fűszer- és csemegekereskedésbe több reménnyel mentem. Mégis mind­járt azzal kezdte a főnök: — Semmit sem tudunk adni egy koronáért. Aztán összehívta valamennyi segéd­jét és tanácskozni kezdtek. Az ered­mény a következő lett: 1 koronáért lehet adni másfél darab kekszet vagy egy darab mézescsőkot, vagy a legki­sebb adag élesztőnek a felét. A leg­kisebb adag ugyanis egy deka, igy van csomagolva, de ha valaki egy ko­ronával jön be, papirostól kettévágják. A bazáros fiókokat kezdett rángat­ni, amikor feladtam neki a kérdést: r— Itt nincs semmi, itt sincs semmi — mondta egymásután. Végre mégis talált valamit. Volt a boltjában egy egykoronás kalaptü és egy egykoronás acél inggom. ügy látszik, ő maga sem volt elkészülve erre a szomorú ered­ményre, mert lehangoltan mondta: —I Azelőtt 50 fillérért olyan gyö­nyörű tárgyaink voltak. A sarkon egy bosnyák áruit valami furcsa, vegyesszinü, szálkás édessé­get. Gyerekek álltak körülötte és néz­ték, hogy ki vesz. Először azt kérdez­tem a bosnyáktól, hogy mi az, amit árul, de nem tudta megmondani. A gyerekek felvilágosítottak, hogy szal-A divatkereskedésben tűvé tettek mindent, hogy egy korona értékű árut találjanak. Végül találtak egy varró­tűt, amit annyiért tudnak adni, azon­kívül két pár patentkapcsot, vagy két nadrággombot. Gombostűt nem lehet kapni egy koronáért. A trafikban egy koronáért adnak két darab gyönge cigarettát és egy 25 párás bélyeget. A papirkereskedésben felmutattam az egy koronát és a kővetkező tár­gyakat mutatták érte: egy levélbojri­­tékot vagy egy iv fogalmazópapirost, vagy egy irkacimkét, vagy egy név­jegykartont, vagy egy apró darab kré­tát, vagy két darab rajzszöget. A drogériában egy koronáért semmi mást nem kapni,- mint egy darab kis dróthajtüt. A Vaskereskedésben ezzel dlemét­­ben szörnyű nagy az olcsóság. Egy koronáért kapni: két darab kis vitrázs függönykarikát, azután két darab vas­­csavart, egész kicsit.-— Ne is beszéljünk a drótszögröl — mondotta az üzletvezető, — annak da­rabja sokkal olcsóbb egy koronánál. Egy koronába kerül a butordiszités­­hez használható pici farózsa. Egy abroncsszög is olcsóbb egy ko­ronánál. Egy egész pici hullámszöget is adnak egy koronáért. A sárgaréz butorszögböl meg éppen kettőt adnak egy koronáért. — Aki koronán alul akar vásárolni, az csak hozzánk jöjjön — mondta az üzletvezető. Egy kritikus albumából Irta: Baedeker Megint ők A nő karrierjét az a kedves asszonyi tulajdonság csinálja meg, amelynek neve: Kellern. A kellemes nő, ha máskülön­ben rossz tulajdonságokkal van is tele, a legszebb karriert futhatja be, — mig egy másik, ha nem graciozus, minden kitűnő kvalitásai mellet se viheti sem­mire. Hiába, az asszonyok sorsa attól függ, hogy a születésüknél jelenléti je­gyet vagy abszenciát kaptak-e a gráciák. « A legelőkelőbb férfi és a legalsóbb osztálybeli lány úgy állanak egymással szemben mint két különböző nemnek a képviselője, mint férfi és nő. Az elő­kelő hölgy és az alárendelt helyzetben élő férfi rendesen csak úgy kerülnek szembe, mint két egyén. Az előbbi kettő közt a kölcsönös szerelem és a házasság egészen természetes viszony, az utóbbi kettő közt kész szerencsétlenség és sötét tragikum. • Mentül kitünőbb színésznő a nő, an­nál kevésbbé veszik észre, hogy az. Ha azt mondják egy asszonyra, hogy „ko­médiás“. akkor biztos lehetsz benne, hogy rossz színésznő. * A nő az udvarióját valószínűleg csak azért tartja érdekesebbnek az uránál, mert — nem az ura. * A férfi sokszor nem becsüli a nőt, akit szeret. A nő nem képes szeretni zt a férfit, akit nem becsül, a * A férfi nem olyan jő mint a nő, de javitható. A nő jobb mint a férfi, de javíthatatlan. a A nő távolról sem olyan bátor mint a férfi, de — mint a gyermek is sokkal merészebb nála. * A legtiszteségesebb nőnek is vannak frivol gondolatai. Ismerek egyet — a legszüziesebb apáca se tisztább nála — aki ha nincs ujdivatu ruhája, úgy érzi magát, mintha egyáltalában nem volna ruhája, és azt is állítja, hogy nincs föl­öltözve. És úgy is pirul, és úgy is szé fyenkezik, mint aki meztelenül áll a őzönség előtt. A nők jobban tudnak lelkesedni egy­másnak a szépségéért, de jobban is tud­ják gyűlölni egymást érte, mint a fér­fiak. jKj A nő könnyebben hódítja meg azt a férfit, akit nem szeret, mint azt, akibe szerelmes, s a férfi könnyebben csábítja el azt a nőt, akit csak megkíván, mint azt, akit szeret. * „Ismerem én a férfiakat“, — szokták mondani a nők, akik nem ismerik őket. En „ismerem a nőket", ezzel dicseksze­nek azok a férfiak, akiket a nők ki­ismertek. 5* A férfinak színésznek kell lenni, hogy olyan hiú tudjon lenni mint egy asszony aki még sose volt színházban. * A legtisztességesebb asszony se veszi róssz néven tőled, ha szerelmes vagy belé, — a kacér megköveteli ezt tőiéi * A férfi rokonszenvet érez az iránt, aki okos; a nő szemében az az okos, aki rokonszenves neki. Az asszonyok előbb cselekszenek s aztán gondolkoznak, a férfiak pedig előbb gondolkoznak s aztán cseleksze­nek. Vannak nők és vannak férfiak, akik másképpen járnak el, s itt aztán a fér­fiak : asszonyok, és az asszonyok: fér­fiak. A férfi nem lehet olyan jő, de olyan rossz se mint az asszony. * Az előkelő és finom uriasszony és a nőcselédei közt távolról sincs akkora különbség mint az előkelő urak és fér­ficselédeik között. A nővilágban domi­nálóbb a nemi szempont mint a férfiak köztársaságában. Ez magyarázza meg, hogy olyan sok urhölgy féltékeny a szabalányára és olyan kevés urnák jut eszébe féltékenynek lenni az inasára. * A nö sokkal bizalmatlanabb mint a férfi, s csak egyben bizakodóbb nála: a szerelemben. Ezen a területen — ha­csak nem mestersége neki a szerelem — vakon bízik s épp ezért gyakran csalatkozik. e « Azt szokták mondani, hogy amit az asszony akar, azt az Isten is akarja. (Ce que femme veut, Dieu le veut.) De baj, hogy amit az Isten akar, az nem akarják mindig az asszonyok. m A két nem olyan halálosan komolyan veszik egyrnást, — a férfi a nőt és a nő a férfit. Csoda-e aztán, hogy annyi mulatságos dolog történik köztük? Utoljára a cukrosboltba mentem. Az ajtó előtt fogtam egy kis gyereket, ke­zébe nyomtam a negyeddinárost és bevittem magammal. A gyerek mind­járt tudta, .hogy mit kell mondani: — Báci, kéjek egy kojonájéjt cuk­­jot. A boltos bácsi átnyújtott egy szem savanyú cukrot, a gyerek a szájába kapta és cukrostól, koronástól kisza­ladt a boltból. A boltos bácsi mosolygott. — Egy szem cukrot adunk egy ko­ronáért. De a koronát nem vesszük el érte. Úgy sem lenne vele megfizetve. Nagy választék saját gyárt­mányú kötött női kosztümökben kabátokban, blúzokban, gyer­mekruhában, szvetterefefeen, mértókszerinti rendelések 24 óra alatt készülnek Beck Jenő Subotica, Pašićeva-ulica

Next

/
Oldalképek
Tartalom