Bácsmegyei Napló, 1922. május (23. évfolyam, 120-148. szám)
1922-05-10 / 128. szám
4. oldal, BACSMEGYEI NAPLÓ 1922. május 10. Pünkösdkor gyermeknap lesz Suboticán A nagy nyomor enyhítésére, amely legér-ékenv'! bben a gyermekeket sújtja fejlődéséi en, nem elegendő már semmiféle jótékony egyesület munkássága és ezért nagyobb társadalmi akciókat kell megindítani a nyomorgók szenvedéseinek enyhítésért. Évről-évre rendezik a gyermeknapi) kát, amelyeknek eredménye mindig sok szerencsétlen gyermeken segít. A gyermeknapot az idén is megtartják Suboticán. Tabakovics Miklós alpolgármester, a gyermekvédelmi osztállyal együtt készíti elő a gyér* mekn pof, amelyet pünkösdkor fognak megtartani. A gyermeknap programjának végleges kidolgozása és az előkészületek megbeszélése céljából május 18-án délután 4 órakor a városháza kis tanácstermében ankét lesz valamennyi jótékony egyesület és testület részvételével. Ezen az ankéten fogják elhatározni, hogy a rendes u'cai persely-gyűjtésen kívül a pünkösdi gyermeknapon még miiyw más módon fogják igénybevenni a közönség áldozatkészségéi. Söprik az utcákat — A betegséget okozó tisztaság — Bizony r<iiér egy kis söprés a suboticai utcákra, iefér egy kis nagy takarítás. Mert amióta a májusi nap nem fukarkodik meleggel, az utcákon duplára halmozódott föl a por — Subotica hires pora — és a piszok. És itt nincs különbség a belváros és a külvárosok között. A városiiá: előtt épnly pores, tisztátalan Subo tica, min a város legszélére eső közben. A szeszélyes, fufkározó szelek ugyanis, amelyek mostanában nagyon elszaporodtak s étvitték a port és szemetet az egész városban. Valóban itt az ideje, hogy ettől a lacillu ten értől megszabadítsák Suboticát. Ép.n elég volt helő e. A város nagyon okosat gondolt akkor, amikor kivezényelte az utcaseprőket, hogy a port eltakarítsák az utcákról. És 2zt is csak helyeselhetjük, hogy a nagylakaritásra az utcaseprőket megerősítette a városház rabjaival. Már előre kell gondolni arra, hogy nyáron amúgy is fö d gad a por és szemét. Jó volna azonban, ha a város az utcák öntözéséről is gondoskodna Mert a por, a szemetet hiába söprik le a járd król és a kocsiutakról és hiába takarítanak. A szel pár óra múlva újra szétszó ja a port e levegőben és a szegény suboicai polgár újból po feihőb n futkározhat do ga után az utcákon. Csak öntö éssel lehet a port megfékezni. A söprés is csak akkor használ, tu öntözött a járda és a kocsiút. Amikor a söprűk nem csinálnak nagyobb p^rt, mint a tavaszi szelek. Ma például direkt vakmerőség egy utcán keresztülmenni, ahol nagytakaritanak az utcaseprők. A hires suboticai p r ott úgy kavarog, olyan vastag, m nt az őszi köd és valószínűleg annyi bacillust vernek föl a seprűk, hogy elég lenne az egész kontinensnek. A város bizonyára nem azt akarja, hogy a suboticai polgár port nyeljen és baci lusokat. Nagytakarítás akar. N gytakaritani, m gtisztitani az utcákat é^ a levegőt higiénikusabbá tenni pedig csak úgy lehet, söprés előtt vízöntő kocsikkal végiglocsolják az utcákat. Aztán söpörhetnek az utcaseprők. Akkor biztos, hogy nem morognak majd az emberek, mint most és nem kisérik az utcasöprést olyan kiszólások, mint amilyet én hallottam egy úriembertől, aki végigmenvén a tisztítás alatt levő utcán, ezt mondta: — Direkt rám takarítják a szemetet . . . Elfogták a palicsi betörés tetteseit Egy volt detektív felesége a felbujtó tűnést kelteit lopásügybe Vidákovics felesége is bele van avatva. A rendőrség végre László Viktóriát a felmerült gyanuokok alapján hétfőn letartóztatta, mire a cseléd bevallotta, hogy a lopást tényleg ő követte el, Vidákovicsné segítségével. Elmondta, hogy röviddel a lopás előtt Vidákovicsné, aki varrással is foglalkozik, egy kész ruhát küldött vele Stefánovicsnéhoz. Stefánovics a ruha árát a kazettából vette ki és igy a lány megtudta, hogy Stefánovicsék hol tartják pénzüket és értéktárgyaikat. Ezt megmondta asszonyának, aki rábírta: hogy a kazettát együtt lopják el. Meglesték tehát, hogy a házbeliek mikor távoznak el hazulról, amikor a lopást végre is hajtották. A cselédlány vallomása alapján a rendőrség kedden letartóztatta Vidákovicsnét, kinek lakásán az ellopott kazettát meg is találták. Az ékszerek hiány nélkül meg voltak, csupán a Ipénzből hiányzott 500‘dinár. Mintegy két héttel ezelőtt Stefánovics vasúti ellenőr feljelentést tett a rendőrségnél, hogy lakásáról eltűnt egy kazetta, melyben százezer korona értékű ékszerét és készpénzét tartotta Április 24-ikén Stefánovics és két Jakónője Suboticára jöttek és a lakásban özvegy Nikolicsné, Stefánovics albérlője maradt. Mikor hazatértek, a főellenör az iróasztalfiókot nyitva találta, melyből hiányzott a pénzeskazetta. Rögtön megállapították, hogy csak a helyi viszonyokkal ismerős személy követte el a lopást és a nyomozást is ezen az alapon indították meg. A rendőri nyomozástól függetlenül Stefánovics is keresni kezdte a tolvajt és már az első napokban volt cselédjére, László Viktóriára gyana kodott, aki jelenleg Vidákovics városi tisztviselő, volt detektív-csoportveze tőnél teljesít szolgálatot. A városban már napokkal ezelöt széliében beszélték, hogy a nagy fel Nem szabad magyarul köszönni — mondja a suboticai rendőrség Nevetséges ez a tilalom — mondja egy kőzigazgatásivezető tisztviselő Csak a napokban számoltunk be arról egy kolozsvári jelentés nyomán, hogy Romániában legújabban a falragaszokon nem kötelező a román nyelv használata, hanem tisztán magyar nyelvű plakátok használata is megengedett. Ez csak egyik bizonyítéka annak a Romániában és Csehszlovákiában mindjobban érvényesülő belátásnak, amely a nemzeti kisebbségek nyelvét mindinkább tiszteletben tartja. Nálunk is minduntalan hangzanak e! a legilletékesebb helyeken olyan kijelentések, amelyek a magyar szervezkedéssel kapcsolatban a nemzeti kisebbségek nyelvi jogainak elismerését és tiszteletben tartását hangoztatják és ezzel szemben napról-napra mégis azt kell tapasztalni, hogy újabb és újabb súlyos sérelmek esnek a nemzeti kisebbségeknek a békeszerződésekben és az ország alkotmányában is biztosított jogain. Nem utolsó helyen áll ezek között az a sérelem, amelyet most Suboticán egy egészen különös rendelet okozott. Suboticán eddig aránylag nagyobb megértéssel kezelték a kisebbségek ügyeit, mint másutt és annál meglepőbb az a legújabb rendelet, amely a magyar nyelv használata elé dilit újabb s nem törvényben gyökerező akadályokat. Kedden délelőtt ugyanis rendőrök járták be a város üzlethelyiségeit és kávéházait azzal a felszólítással, hogy ezentúl az üzletekben, kávéházakban és egyéb nyilvános helyeken magyarokkal szemben is az államnyelvet kell használni, igy a vevőket és vendégeket, tekintet nélkül nemzeti• ■? gükre és nyelvtudásukra, szerbül e l a belépéskor köszönteni és mej'ölltani. Ä rendelet tudomásulvételét H kereskedőknek aláírásukkal kellett igazolni. Méltánytalannak kell tartani ezt az uj rendeletet, amelyről egyelőre nehéz megállapítani, hogy hol született meg és ker.sztülvihete.tlennek. Méltánytalan azért, mert mindenkinek az alkotmány értelmében joga van anyanyel vét használni és ha az állami híva talokban kötelezővé is lehet tenni az államnyelvet, a magánéletben senkit sem lehet arra kényszeríteni, hogy milyen nyelven beszéljen. Erre ezideig még nem is tettek kísérletet sehol. Leginkább azért lehetetlen ez a kényszer, mert hiszen igen sokan nem tudják még az államnyelvet. A magyar kisebbségek jogait nem is annyira sértő, mint bántó rendelet ügyében egyébként érdeklődtünk illetékes helyen, ahol nevétve fogadták a rendelet hfrét és kijelentették, hogy teljesen lehetetlen egy ilyen vagy ehhez hasonló rendelet kiadása. Erről magunk is meg vagyunk győződve és ez illetékes helyen elhangzott kijelentés bizonyítja a legjobban, hogy ha ilyen rendeletet Suboticán mégis kiadtak, úgy ez csak valami tévedés, vagy kellően meg nem fontolt s az országot kormányzó államférfiak kijelentéseihez nem hangolt egyéni intézkedés lehet. Ugyanakkor, amikor másutt már a magyar nyelv használatát íalragaszo kon és cégtáblákon is megengedik s amikor itt is ilyen irányban kellene enyhülésnek- bekövetkeznie, az ilyen meglepő újabb korlátozások semmiesetre sem gyakorolhatnak jó hatást a magyarságra. Ez az intézkedés, amelyik reális érdeket nem véd s létező veszélyt el nem hárít, csak megbántódást okoz anélkül, ho,y valamilyen célt betöitene, Valamikor erről a politikáról azt mondták, hogy ez : a tyukszemrelépés politikája. Egyetem lesz a suboticai jogi fakultásból Egy év alatt megtörténik az átalakulás A suboticai jogi fakultás, amely£ tévesen neveznek jogakadémiának, ezidőszerint a beogradi egyetemhez tartozik, minden főiskolai önállóság nélkül. Az intézetnek most még csak hat semeslere van, ugy, hogy a hallgatók azután kénytelenek vagy Beogradba, vagy Zagrebba menni tanulmányaik befejezésére. Az intézetnek ez a csonka volta azonban nem sokáig fog tartani, miután a közoktatásügyi minisztériumban azon az állásponton vannak, hogy a suboticai fakultást egyetemmé kell kiépíteni. Az intézet látogatottsága ugyanis évről-évre nő, — ma körülbelül 500 hallgatója van a fakulásnak — és minden meggondolás is azt tanácsolja, hogy a fakultást egyetemmé fejlesszék ki. Az intézetnek egyetemmé való fejlesztése ügyében már történtek is intézkedések. így a jövő félévben megkezdődnek az előadások a hetedik, az utána következő félévben pedig a nyolcadik szemeszterben is. Nagy nehézséget okozott eddig az s, hogy az egyetemi tanácsnak nem i lottak rendelkezésére megfelelő képzettségű és megfelelő számú tanárok. Mindezideig a suboticai egyetemen egyetlen nyilvános rendes tanár sem volt, mig most a két rendkívüli tanárt, Nedelykovics Milorád dr.-t és Markovics Cséda dr.-t pár nappal ezelőtt nyilvános rendes tanárokká nevezték ki. Munkatársunk kérdésére a fakultás egyik tanára kijelentette, hogy gy év múlva a suboticai intézetben már szigorlatokat is lehet majd betenni. Felemelik a vasúti munkások drágasági pótlékát Megírtuk már, hogy a közlekedésügyi minisztérium a vasúti tisztviselők fizetésének rendezése után a vasúti munkások drágasági póüékainak rendezését is tervbe vette. A pótlék felemeléséről szóló tervezet a fizetéskülönbözetek megállapítása végett most megérkezett a suboticai vasutigazgatósághoz. A felemelt drágasági pótlékot a szolgálati beosztás és szolgálati idő szerint határozzák meg. A rendelettervezet a szolgálati idő nagysága szerint 4 csoportot, a lakóhely szerint pedig 5 drágasági osztályt különböztet meg. Az uj drágasági pótlékok nagysága a következő: , Iparosoknál a legkisebb 14 dinár, a legnagyobb 30 dinár naponként. Nehéz-munkásoknál (nem kinevet zett mozdonyvezetők, fűtők, mozdonyszerelők, raktármunkások) 16—22 dinár. Könnyű-munkásoknál (pályamunkások, kocsitisztitók, stb.- a ^zolgálati időre való tekintet nélkül, lakóhely szerint 15, 16, vagy 17 dinár. Ideiglenes munkásoknál 13, 14, illetve 15 dinár. Iparostanoncoknál 7—15 dinár, a szolgálati idő szerint. Ezenkívül a családi pótlékot családtagonként az eddigi 1.30 dinárról napi 3 dinárra emelik fel. Az uj pótlékok a rendelet életbelépte után rövidesen kifizetésre kerülnek.
