Bácsmegyei Napló, 1922. május (23. évfolyam, 120-148. szám)
1922-05-07 / 125. szám
4. oldal. BACSMEGYEI NAPLÓ 1922. május 7. alapszükséglete, a kenyér és a hús, nincsenek azok az extrém gazdasági bajok, amik a tuberkulózis elterjedő sét az ország más részein annyira elősegítik. Ennél sokkal jelentéke nyebb szerepet játszik a kulturffelvilágosodottság. Hogy ez igy van legjobban a bácskai irni-olvasni tudás statisztikájából láthatjuk. Százalékban kifejezve a legtöbben tudnak Írni: a zsidók(95%), azután a németek (82%), magyarok (73%) és csak utoljára a szerbek (61 %). A tuberkulózis elterjedtségének számaránya pont a megfordított sorrendben következik: és pedig: szerbek, magyarok, németek és legkevésbé a zsidók. A magyar rezsim alatt a szerb nép zöme, a szerb parasztság közoktatása nagyon el volt hanyagolva. Ezek a körülmények a szerb paraszt, különösen pedig a szerb parasztasszony kulturális visszamaradottsága egyik legfontosabb inditó.okai a tuberkulózis pusztításának. A higiénia legelemibb szabályainak tudatlansága folytán itt a szerb paraszt lakása és élelmezése a legrosszabb, azonkívül tudatlansága folytán képtelen a fertőzés ellen kellő képp védekezni. Ezenkívül még egy tisztán pszihológiai momentum is fontos szerepet játszik a tüdőbaj terjedésénél- A szerbek családi érintkezése intenzivebb, mint a többi nemzetiségeknél. Ez az érintkezés veszélyes terjesztője a különböző ragályos betegségeknek. A közismert szláv érzékenység, különösen a súlyos betegek iránt, jobban van kifejlődve, mint más nemzetiségeknél. Ez a körülmény természete sen magával hozta, hogy a ragályos betegségek — elsősorban a tüdövész — főleg a szerbek között terjedt el. A hivatalos körök felismerték a közegészségi mai tarthatatlan állapo tát, minden erejükkel harcba szálltak a tuberkulózissal és a többi ragályos betegségekkel szemben. Hogy mi minden folyik és mi min den van tervbe véve a tuberkulózis ellen, arról majd a kővetkező alkalommal fogok beszélni. Ennyit mondott Jojkič Vladan dr. Az eddig elmondottak nagy vonásokban tárják föl előttünk azt a borzalmas színjátékot, amit a tuberkulózis-bacillusok milliárdjai rendeznek és aminek azután egy végnélküli háború az eredménye az ember és a bacillusok között. «««>♦»»««•♦•♦»—»•«»***** Öt és fél kilogramm gazdátlan arany Kincsek, melyek senkinek sem kellenek Budapestről jelentik: A múlt év februárjában, amint a budapest—bécsi gyorsvonatot beállították a keleti pályaudvarra, beszállt az egyik első osztályú fülkébe Kelemen Alfréd budapesti kereskedő. Kelemen Alfréd után felszállott Buttykay Ákos zeneszerző, valamint felesége, Kosáry Emmy és Király Ernő, akiket Kelemen figyelmeztetett, hogy a 36-os számú ülőhely el van foglalva. Buttykayék beszálltak a fülkébe, majd utánuk még két utas szállott be, akiket a folyosón álló Kelemen szintén figyelmeztetett, hogy a 36-os számú hely az övé. Mielőtt a vonat elindult volna, hirtelen detektívek jelentek meg a kocsiban, akik bizalmas följelentés alapján kutatni kezdtek. Felszólítottak mindenkit, hogy menjen ki a folyosóra, mert csempészárut keresnek. Értékes leletre is bukkantak a detektívek, mert a 36 os számú ülőhely alatt találtak két aranyrudat, amelynek súlya öt és fél kilogramm volt. Az utasok közül a detektívek felszólítására senki sem jelentkezett és senki sem akarta magáécseket. Buttykaiék, de meg a többi utasok is kijelentették a detektívek nek, hogy Kelemen mondotta magáénak a 36-os helyet, a ke reskedö azonban szabadkozott, hogy a hely ugyan az övé, de az aranyhoz semmi köze sincs. Kelemen Alfréd ellen megin dúlt az eljárás, az ügyészség vád iratot is adott ki ellene és ügyét nak vallani a milliókat érő kin- most tárgyalja a törvényszék. Jugoszlávia emigránsai Jugoszláv politikai menekültek Becsben, Budapesten Szófiában és Rómában Az emigráció fogalmán, amelyet különösen a magyar köztudatban bizonyos nimbusz övezett, az utóbbi évek eseményei után erős változás eseti. Hogy mi ez a változás, azt talán legjobban karakterizálja a legutóbbi időben két különböző helyről elhangzott vélemény. A Novosti és a Novi List című beográdi lapok, nindkettő kormánypárti — pár nap ülőt: erélyes hangon követelték a kormánytól, hogy hagyjon fel a kt’önböző emigráns-frakciók favorizá ásával. A másik vitatható helyes«iégü vélemény Rddics Istváné, aki i Bdcsmegyei Napló hasábjain igy nyilatkozott az emigráns pockáról: — Az emigráns politika, nonsens. Csak azok a politikusok kénytelenek migrálni, akiknek vagy nincsenek ömegeik, vagy nincs eiég erejük, hoey a maguk politikai hitvallásának odahaza hangot adjanak. Mindkét eset Elmenekült pártvezérek Rádiósnak ez a nyilatkozata, mennyire szól Beográdnak, éppúgy vonatkozik Budapest, Bécs, Róma, Szófia vagy Amerika hivatalos köreire s. Ezeken a helyeken mindenüt v nnak kisebb nagyobb jugoszláv : migrációs csoportok. Az ujonan negszerzett területrészek mindegyién voltak politikai pártok, amelyek jlesen szembehelyezkedtek a délzláv egyesülés eszméjével, ezen pártok vezéreinek az egyesülés megörténte után menekülni kellett. így vannak emigránsai a Vajdaságnak, Horvátországnak, Montenegrónak, a engerpartnak és Macedóniának. De vannak emigránsai az osztályharcnak is, sőt az egyik emigrációs csoport e.y trónkövetelő család köré csoportosul. A jugoszláv emigráció propaganda a unkájában nem egységes, mert hisz vajmi kevés az érdekközösség például a macedón komité és a Nyegusz-dinasztia római emigráns politikusai között. A jugoszláv emigrációé csoportok külföldi munkája azonban távolról sem olyan jelentős hogy az akár az ország belpolitikájára, akár valamely külföldi államnak az SHS. királysággal szemben folytatott külpolitikájára befolyással lenne. Igaz ugyan hogy minden orzágban vannak egyes politikai pártok, amelyek az emigrációs politikát legal bb erkölcsileg támogatják, de az emigráció mégis megelégszik a legtöbb esetben puszta demonstrációval. Ebből a szempontból a sek külföldi jugoszláv emigráns csoport közül csupán a római vehető ki, mert az észrevehető diplomáciai tevékenységei is fejt kt a maga céljai érdekeben. A bécsiek Bécsberu az emigránsok városában két jugoszláv emigráns csoport is van. Az egyik a kommunistáké, akik Pavlovics Pál, Novákovics Kosta és Markovics Szimó dr. köré csoportosulva, Bécsböl igyekeznek az SHS. állam munkáscsoportjait a III Internacionálé eszméjének megnyerni Ezekről azt tartják, hogy moszkvai pénzből tartják fenn magukat és annak a segítségével folytatják agf tációs munkájukat. A másik bécsi emigrációs csoport élén volt honát katonatisztek álla nak. Ezek a honát separatizmus szélsőséges hirdetői, nem minden habsburgianus simpátia nélkül. Ez az emigráns csoport volt azt amely Rádicsék ismert génuai memorandumát elferdítve és meghami sitva terjesztette a világsajtóba, hogy ezzel demonstrálja azt a széles űrt, amely B ograd és Zagreb között fennáll. Ezekről mondta a horvát blokk vezére, hogy „Gute Menschen, aber schlechte Musikanten ." A budapesti kolónia A horvát szeparatizmus, sőt az önálló horvát királyság eszméjét hirdeti a budapesti jut uszláv emirjrán sok csopurtja. Sachs, a fiatal Frank, Gagliardi állanak ennek a mozga lomnak az élén. Ehhez a csoport hoz tartoznak egyes horvát mávná sok, mint Skerlec és a többiek. Ez: a csoportot a budapesti kormány félhivatalosan támogatja, amit nemcsak Beogradban, de Zagrebben is rossz néven vesznek. Ez az emig ráns csoport szervezte meg a magyar kormány által támogatva a Zalaegerszegen állomásozó horvát légiót, amely nagyobbrészt a volt sztrák-magyar hadseregbe szolgál? szláv nemzetiségű tisztekből áll. Ide sorozzák a Délvidéki Liga néven szereplő szervezetet is, amelynek élén a Vajdaságból eltávozott, vagy eltávolított politikai menekültek állanak. A beográdi sajtó Frankókkal foglalkozik legtöbbet, ami érthető is, mert amig a többti emigrációs szervezetek élén ismeretlen nevű politikusok állanak, addig Sachs, Frank, Gagliardi közismert nevek Horvátországban. Ez az emigrációs csoport különben egy szerb nyelvű hetilapot is ad ki, amelyben természetesen élesen támadja a beográdi politikát. A macedón-stvujuscsi Szófiában székel a macedón-komité. A török uralom idején Macedóniának déli részében a bolgár 'akosság iskolaügyeit önállóan intézhette, éppúgy, mint Macedónia északi részein, A bolgár kormány nagy súlyt helyezett ezekre a bolgár iskolákra, megtette azt is, hogy a legjobb növendékeket elvitte Szófiába, ahol államköltségen tovább taníttatta őket. Ezek a macedóniai bolgárok alakitották a macedónkomitét, amely Macedónia egy részének Bulgáriához való csatolását követeli. A macedón irredenta, a macedón-stvujuscsi a maga céljai dérésere a legkülönbözőbb eszközökkel dolgozik. A szóbeli és irásoeli propagandán kivül sűrűn alkalmazzák a „direkt akciót" is. Fölfegyverzett bolgár bandák átlépik a határt és mindenre elszánva megtámadják a határőrséget. Azonban nem minden ilyen garázdái« kodó banda áll a macedón komité szolgálatába. Közönséges gonosztevők igen sűrűn törnek be SHS. területre és a helyi hatóságok ilyenkor mindig a macedón-komité üzelmeiről tesznek jelentést. A macedón komiténak különben van egy „expoziturja" Budapesten is, ahol egy macedóniai tábornok köré csoportosulnak a magyarországi kevésszámú macedónok. A beográdi sajtóban erős a hajlandóság, hogy a komité működése és a bolgár kormány intenciói között összhangot találjon. Nikita hívei Olaszországban a volt montenegrói dinasztia a Petrovics-Njegas-cstíid köré csoportosul a jugoszláv emigráció. A montenegróiaknak, akiknek törekvései egyáltalán nincsenek ellentétben az olasz külpolitika céljaival, hadsereget — persze kisszámút — tartanak fenn, kormányuk, sőt diplomáciai szolgálatuk is van. A jelenlegi „miniszterelnök“, Popovics, hívatlanul bár, de elment a génuai konferenciára is, ahol alkalmat szerzett, hogy külföldi diplomatákkal érintkezésbe lépjen. Petrovics információját Csicserin is fölhasználta a jugoszlávok ellen, amire Kumanudi levélben válaszolt. Ezenkívül van . még egy kisebb dalmáciai olaszokból álló emigrációs kolónia Fiúméban, valamint vannak migránsok Amerikában is, akik az Amerikában levő délszlávok között folytatnak separatista agitációt. Az emigránsok ősi fészkében Svájcban1 is tartózkodik néhány horvát emigráns, akik a Népliga körül szeretnének befolyáshoz és érvényesüléshez ütni. A suhoticai városi könyvtár elhelyezése — Rendezik a könyvtárat — Sok panaszra adott már alkalmat a városi könyvtár rendezésének kérdése. A városnak csak nemrég tetemesen kibővült értékes könyvtára ládákba csomagolva fekszik már évek ’óta és bár nagyon sokan lennének olyanok, akik ezt a könyvtárat igénybe szeretnék venni, mégsem férhet hozzá senki. Több ízben elhangzott már az a kívánság, hogy a város rendezze végre a könyvtár ügyét és adja azt át hivatásának, azonban mindezideig nem sikerült a kérdést rendezni elsősorban a könyvtár céljaira szükséges megfelelő hely hiánya miatt, másrészt talán azért is, mert az illetékes körök nem kezelték ezt a kérdést úgy, ahogyan a fontos kulturális érdek jogosan megkövetelte volna. A városi tanács végre elhatározta, hogy rendezi a könyvtár ügyét. Taa k o v i c s Miklós alpolgármester már hetek óta foglalkozik a könyvtár kérdésével, mert most az a helyzet, hogy a város azt sem tudja, hány könyv van birtokában. J a b a k o-
