Bácsmegyei Napló, 1922. május (23. évfolyam, 120-148. szám)
1922-05-07 / 125. szám
t Ara 1 diaár 9 7, XIII. évfolyam Snbotica, vasárnap 1922. májtzs 7» 125. szám Megjelenik minden reggel, ünnep után és hétfőn délben TELEFON SZÁM: Kiadóhivatal 8—58, sierkesxtőség 5—10 Előfizetési árt negyedévre 90* —dinár SZERKESZTŐSÉG: Kralja Aiexandra-ulka 4 szám alatt Kiadóhivatal s Kralja Áíexandra-ulica 1 (Lelbach-poiota) Csicserin a pápánál — rikoltják hangosan a? üjságcimek 1 A nyájassá nevelt olvasó, aki a mindennapi kávéjához agy kap].* a mindennapi újságjából a világnézetet, mint a kiflit és szalvétát, most, ha van még fölösleges energiája az eiámulásra, összeráncolhatja homlokát és értetlenül kívánhat magyarázatot.. Ezt valóban nem teszik számára érthetővé se az újságok, se az események. Az ő fantáziájában, amelyik eddig a nagy koncepciójú tájékozatlanság és előrelátó értesületlenség szegényes olajából táplálkozott, uuy jelent meg Csicserinnek s az oroszoknak képe, mint akik kézi gránátot szorongatnak kezükben, revolvert hordanak bőrövükben s legalább minden vasárnap egy gyárigazgatót főznek meg' fazekukban. S most látja Csicserint, most először látja szemtőlszembe az oroszokat s megzavaredett értetlensége nem tudja, mibe kapasz kodjék. Hiszen ezek még csak fekete inget se viselnek, ezek borbéfyhoz Is járnak, talán a körmüket is ápolják, ezeken 'fehér * plasztron ragyog s a frakkjuk olyan, mintha angol divatlapokból lenne kivágva. Ezek Courtsh Mahler regényeiben is szerepelhetnének, ami megjelenésük kifogástalanságát illeti s ezek sokkal inkább vérbeli — sít venia verbo — urak, mint a Herczeg Ferenc dzsentrijei. Lassankint kiderül Csicserfnről az is, hogy nem a csatornából bujt elő, hanem a cári diplomáciának volt tisztviselője, hogy egyformán tökéletesen beszél franciául, angolul és németül, hogy nem nyereg alatt puhítja a burzsuj-hust s nem skalpozza le az arisztokratákat. S amikor a Dante Alighieri befut a génuai kikötőbe s a kis olasz király vendégül látja a nagy vendégeket, Csicserin leül a fe'ságes aszta! mellé s a génuai hercegérseket kapja mulattató szomszédul. S ma azt olvassuk, hogy Csicserin meglátogatja a pápát, aki tárgyalni akar vele. A szentséges atya a diktatúra Csicserinjével. Valamikor — a boldog béke aranyderűjében — ma látjuk csak, hogy biborfelhő volt valójában a legsöté tebben kavargó borulat is — valamikor a világhatalmak flottája hordozta szét a nyugtalanság bacillusait. Az angol flotta kifutott az Atlanti Óceánra I — harsant föl a hir s nyomában felíodrosodott a hízott jóiét tükörsima biztonsága. Az amerikai flotta a Csendes Óceánon! — kongott át a rémhír s belereszkettek a hirbe idegek és tőzsdeárfolyamok. Akkor még Richter-féle építőkövekből raktuk föl a világtörténelmet, ha rakéta • pukkant, azt gondoltuk, ez a népharag s csak kokárdákat láttunk a forradalomban. Mindaz a jel, stigma, állatok bele, égitestek járása, a tenyér vonalai s a köröm fehérje, amiből jósolni tud az álomlátó babona, mindaz összevéve főlmérhető-e annak jelentőségével, hogy Moszkvából kifutott a vonat, amelyik Csicserint vitte Gánuába, hogy Génuában összecsapódiak a tengerek, amikor Csicserin első beszédét befejezte, hogy az olasz király vendége, hogy a pápa látogatója — minek szaporítsuk a polyvaszót, hogy Csicserin Génuában van. Beszélhetnek már arról, hogy az orosz kormányt még nem ismerték el, vitatkozhatnak tovább a jogi elismertetés feltételeiről, a társadalmi elismerés már megtörtént és ehhez képest lényegnélküli formalitás mindaz, amit a politikai elismerés kérdésében harsognak. A polgári társadalmi rend államhatalmi szervezete börtönbe zárja — s ez még a jobbik eset — azokat akik Csicserin világnézetének hirdetői. S Cslcserinnel paroláznak. Béipoklosokként bánnak el azokkal, akik magukat kommunistáknak nevezik. S Cslcserinnel koccintanak. Lloyd George és Nlncsics és Bánffy gróf, a polgári és feudális uralmak reprezentánsát. Csicserint megértjük, mert ő nem válogat a politikai eszközökben. Neki mindegy, hogy faihoz áliitja-e a Putiiov müvek mérnökeit, vagy frakkot húz a királyi lakomára. De az az irdatlan hlpokrlzis, ami a velők szembenállókat jellemzi, lemezteleníti az érdekeket s lehúzza róluk a frázisok pókháló ruháját. Cslcserinnel kezet fognak s az orosz petroleum forrásokra akarják rátenni a kezöket. Világbékéről szavalnak, Európa újjáépítéséről prédikálnak, hegy orosz petróleummal Járathassák motorjaikat. Ez a petroleum erkölcs. Ezek a moral petrolörjei. S az ethikájuk penstránsabb mint a petroleum. 1 Cd.) Anglia és Olaszország hajlandó elismerni a szovjetkormányt — A németek közvetítenek a szövetségesek és Oroszország között Bartboa aj atasitásokkai visszautazott Génuába Barikon pénteken délben visszautazott Génuába. A francia delegációnak az elnöke megegyezett Ppin cáré miniszterelnökké.!, akitől aj utasításokat kapott és most már ezeknek alapján fog tárgyalni a súlyos orosz problémáról, amit a franciák összekapcsolnak a békepaktum kérdésével. Ezek szerint az utasítások szerint Franciaország hajlandó a békepaktum aláírására, ha Oroszország is aláírja. A paktum első szakaszába Barthou bevéietni kívánja, hogy a paktum nem érint; a Versailles! szerződést. Barlhou kívánni lógja olyan záradéknak megszövegezését is, amely szerint azok az akciók, amelyek a békeszerződések alapján történhetnének, nem tekintendők a békepaictum rendelkezéseibe ütköző ellenséges cselekedeteknek. Ezzel Franciaország szabad kezet akar nyerni ahhoz, hogy Nímeíor szággal szemben a szankciókat adott esetben alkalmazhassa. Poincaré tegnap este erélyesen megcáfolta azt a hirt, mely szedni Franciaország fentarfja magának a jogot a Ruhr-vidék esetleges megszá dúsára. Az orosz kérdésben újabb ellentétek merültek fel a franciák és az angolok között. Pozitív formában hiresztelik, hogy j francia delegáció értesítést küldőt' Pátísba a külügyminisztériumba, ;n;iy szerint Lloyd George és Schanzer elhatározta a ezovjefkonnónynak de faié elismerését. Erre azt közölték Parisról a dele gátasokkal, hogy Franciaország az elismerés kérdését az egyéb kérdésektől, különösen pedig a békepak um dolgától teljésen él akarja kü lőniteni. Amennyiben Anglia é; Olaszország résziről a da jure elmérés valósággá! megtörténnék, ez korántsem jelentené azt, hogy Franciaország nem venne részt a békepaktumról való tárgyalásban. Az angol ísaitófőnök kijelentése 'zeríot Lloyd George kényszeríteni fogja Franciaországot, hogy válaszszón, kivel akar barátságban lenni, Angliával vagy Belgiummal. Ha pedig Belgium makacsságával meghiúsítja a tárgyalások sikerét, akkor többé szó sem tehet adósságok elengedéséről. Az oroszok szombaton válaszolnak az antantnak Génuai orosz körökben bizonyosnak tartják, hogy az orosz delegációnak válasza legkésőbb szombat este az antant kezében lesz. Tartalmáról határozott információk nincsenek, mert az orosz forrásból redő hireítet fenntartással kell fogadni. Némi fölviíágosilással szolgái azonban Csicserinnek az a nyilatkozata, melyben Csicserin kijelentette, hogy az antant memoraduma Lloyd Georgenak április 20-ikí leve ie után, ame'yet Csicserinhez intézett, súlyos lépést jelent hátrafelé. Azt a követei; bt, h.gy 0 oszorsr.ág a maga őrületén sem folytathat propagandát a kapitalizmus ellen, Oroszország semmiesetre sem tűrheti el, hacsak nem akar lemondani arról, hogy a saját határain belel előmozdíthassa eszméinek terjedését. Arról Csicserin nem volt hajlandó nyilatkozni, hogy mennyiben befolyásolná Oroszországot a további tárgyalásokban való részvételben, ha Franciaország és Belgium visszavonulna a konferenciáról. Joffe vezetésével pénteken az orosz delegációnak több tagja szakértőkkel Moszkvába utazott, hogy ott jelentést tegyenek a génuai értekezlet eddigi munkájáról. j4 németek közvetítő akciója B türí jelentések szerint a német közvéleményt még mindig igen erőien foglalkoztatja a Wirth, Rathenau és Lloyd George között legutóbb lefolyt tanácskozás. Az értesülések egybehangzó fényege ti, hogy Wirth és Rathenau Lloyd George kívánságára keresték fel az angol miniszterelnököt. Lloyd George lészíetesen tájékoztatta a német delegátusokat a konferencia jelenlegi állásáról és ijelentette előttük, hogy ma is az orosz probléma a konferencia sarkpontja és hogy ez a kérdés igen gyönge lábon áll. Lloyd George a megbeszélések folyamán arra kérte a németeket, hogy közvetítsenek a szövetségesek és Orssztrsság között, mert nézete szerint ilymódcn lehetne az orosz probléma megoldási a leginkább előbbre vinni. Urytátszik, nogv a németek feljesfteíték Lloyd George kívánságát, mert nyomban e meji beszéli s uttn hoszszabb tanácskozás kezdődöd Wirth, Rathenau és Csicserin közöd. A ta.tácskozűsok második főpontja a békepaktum volt Rsthenau kijelentette, hogy a békepaktum trancla tervezetében nem Inthet egyebet, mint a versáiliesi szerződés megismétlését. Német-angol gazdasági egyezmény Berlin. A Deutsche Zeitung teljesen megbizhitó forrásra híva!* kozva, közli, hogy a német-angol gazdasági egyez, mény megkötése küszöbön áll. Az egyezmény már elkészült és véglegesítse azoktól a tanácskozásoktól függ, amelyeket Barthou visszatérése után vele folytatni fognak. A németek kifizetik a jóvátételt Páris. A Temps értesülése szerint Németország közölte a francia Lapunk mai száma 16 oldal
