Bácsmegyei Napló, 1922. május (23. évfolyam, 120-148. szám)

1922-05-30 / 147. szám

1922. máfes 30. BACSMEGYEÍ NAPLÓ 3.O'da'í, Sárospatak; Baaseay« Zei&ó ögys. p„ I4ag Mihály đr, p. k. Bess»nyei 2400 szótöbbs. megvál. Sátoraljaújhely: đr. Görgey István «gys, pVJ Kutkafalvy Miklós kér. élt. Görgey 2000 szótöbbs. megvá!. Tokaj: báró Maillot Nándor egys. p. 4633', Eernáth Béla egys. p„ Lá­zár Miklós, függ. negyvennyolc. Mail- Jót abs?., szótöbbs. megvál. lEegyaszés Forgách Miklós egys. p., Taksonyi Ernő egys. p., Bay Gá­bor egys. p., dr. Fazekas Endre negy­vennyolc. kisg., dr. Nagy Sándor seraz. po!g. p. Pőtválaszíás Forgách és Fazekas közt. A ssegeál válasstás. Szegedről jelentik: Az I. választó­kerületben 10750 választóból vasár­nap 7358 leszavazott, a hétfői napra 339$ szavazó maradt. A II. kerületben 10686 szavazóból vasárnap 7590 adta le szavazatát. 3095 szavazó a hétfői napra maradt. Az eredmény csak kedden lesz is­­aoeretes. A Teleki- és Bárczy-párí az első kerületben éppúgy, mint Pálfy Dániel és Peid! Gyula pártja a II. ke­rületbe® egyformán bíznak a győze­lemben. Összegezés E részletes kimutatás adatai sze­rint 89, illetve 90 egységespártit vá­lasztottak meg. Kilenc kerületben az ellenzéki párt jelöltjeit választották meg. És pedig a kővetkezőket: Békésen Szakács Andor 48-as kisgazda, Bé­késcsabám Szeder Ferenc szociálde­mokrata, Tótkomlóson Dénes István magyar munkáspárt, Lovas berényben Cserty József Rassay-párti, Cegléden Haller István, Kiskunfélegyházán Horváth Zoltán függetlenségi, Mono­­nm Pakots József demokrata, Sorok­sáron Xnaller Győző szociáldemokra­ta és Nagyszentmiklőson Kiss Meny­hért kér. kisgazdapártit. Egy kerületben csupán ellenzékiek kerülnek pótválasztásra és pedig Szarvason Borgulya György 48-as Msg. és Takács József szociáldemo­krata. Négy kerületben pártonkivülieket választottak meg és P«dig Apponyi Albert gróf Jászbereény, Létay Ernő Bihamagybajom, Strausz István dr. Marcali és Szilágyi Lajos Betrettyó­­ujíaiu. Esek szerint a magyar belügymi­niszterhez hétfő délutánig eddig be­érkezett jelentések alapján megvá­lasztottak: kilencven egységespárti, tizenhat ellenzéki jelöltet. Pótválasz­tásra kerül 90T húsz kerületben. Ti­­aenöt kerületről eddig jelentés nem érkezett. Hasf űzőket orvos? rendelésre, fiiző­­k' t, gyomorrzorl ot, mell­tartót. bale ont nétltíi i Pe­rmi s fü/őket pumm v*' rs epver-eslartoi (Gmd­­iir.lfer1, iegeiegénsahh l i­­• vite hen -Itészit, uc fzi-~ lén lisz iiást és javit-st elfogad Valótlan hírek Magyarországnak Jugoszlávia elleni hadikészülődlseirőt — Mi történik a magyar határon? — Egy beogradl lap, a „No v Itöztetni a katonaságot, amellyel a List legutóbbi számában a követ­kező SuboticárőS keltezett távirato­kat közli: Sahotiea. Szeged környékén, a hatar közelében a magyarok iöbb ezred reguláris katonaságot koncen­­* áltak. Azt beszélik, hogy Szegeden 25.000 katona van Soós alezredes parancsnoksága alatt, Subot$<«* Tegnap Budapesről igen sok csendőr és titfcesrendőr érkezeti Szegedre, akiket rögtön elhelyeztek a határon. SabcHea. Tegnap hajnalban az SHS. határőrök Dárda falunál elfog­tak néhány titkosrendőrt, akik kém­kedés céljából lépték át a nujgya: határt. A titkos-rendőröket rögtön Suboticára szállították, ahol kihall­gatták őket. A titkosrend örök több fontos rész­leten kivül kijelentették azt is, hogy a legutóbbi napokban az SHS. hátát közelében tíz magyar ezredet kon­centrállak, Ennek a katonaságnak az a feladata, hogy Sándor király esküvője napján betörjön Jugoszlá­viába és felkelést szítson a Vajda­ságban. Szegedre naponta érkeznek vonatok, amelyek fegyverrel, muní­cióval és civilruhával vannak meg­tömve. A civilruhába át akarják öl­magyarok a támadást végre akarják hajtani. A magyar hadseregben van <ét horvát emigráns ezred is, de rajtuk kivül a határra vontak sok reguláris katonaságot is, Snbotlea. A hatóságok ina értesí­tették a hadügyminisztériumot és a belügyminisztériumot a magyar ha­táron történő eseményekről, egyúttal azt kérték, hogy a kormány sürgő­sen tiltakozzék a magyar kormány­nál, valamint tegye meg a szüksé­ges intézkedéseket. A Pravda, amely egyik legnagyobb beogradi lap, szintén közöl hasonló táviratokat. Egyik távirata szerint Cibakházára 55 csendőr és 30 de­tektív érkezett. A Pravda jelentése azt nem közli, hogy a csendőrök és detektívek a képviselőválasztásokra érkeztek-e Cibakházára 2 Katonai és polgári hatóságok,, kikhez a Báesmsgyai Napló ezekre a hűekre vonatkozólag kérdést intézett, azt $ felvilágosítást ad­ták, hogy azok egyáltalán nem felelnek meg a valóságnak. Ezek után érdemes volna azzal a kérdéssel foglalkozni, hogy ki tömi meg a beegradi lapokat ezekkel a rémhírekkel. lottam róla semmit sem. Többször megfordult itt Subolloán. Hogyan jött át a határon, nem tudom, “ elő­írásai a softőr igazolványon hívői, amelyet állítólag Héjjastó! kapóit, nem voltak. Legutoljára, amikor itt volt, arról panaszkodott, hogy runes pénze, mégis úgy hallottam, jól élt Suboiicán. Honnan vitte a pénzt, azt nem tudom, dolgozni ~otiasem dolgozott. Azelőtt, ha ids* jött, a lányom is, meg én is mindig korholtuk, hogy olyan korhely sem­mittevő életet folytat. A budapesti bombamerénylet subotlcai nyomozása — Nehéz ellenőrizni a fantasztikus önvádak valóságát — VlfeÁG LEONTiN Alexandrova-ulic i 11. sz. A bombamerénylet gyanúja miatt ’etartóztatott Billa Géza kihallga­tása hétfőn deltán is tartott. Bállá Géza rendületlenül vail to vábbra is és a vallomása amellett, hogy az a dolgok pon os Ismeretén alapszik, egyre fantasztikusabbá vú­­lik. A nyomozó hatóságok már gya­nakvó óvatossággal fogadják az ujübb állomásokat, különösen amióta ki­­lerült, hogy a merénylet előkétziié­­sére vonatkozó olyan kijelentéseket ett, amelyek a ténybeli adatokkal nem egyeztethetők össze. A nyomozó hatóságok most a rendelkezésükre álló csekély számú •dat és fénykép birtokában igye­keznek Bállá állításainak helyessé­gét ellenőrizni. A hatóságok munkáját nagy mér­tékben megnehezíti az, hogy ntn csenek megbízható és pontos ada­taik sem a merénylet lefolyásáról, sem a budapesti nyomozás ered­ményéről. A nyomozás most abban az irány­­b n is megindult, hogy Bállá Gé­zának nincs-e egyéb rejtegetni való iine. Minden a fcű ősséget, vagy ár­tatlanságot \ latolgató körülmény rtelleti fennmarad a kérdés, hegy mi oka volna Bríla Gézának ma­cára vállalni egy szörnyű bűntényt, amelyért súlyos büntetés jár. A leg­­özelebbi napok minden homályos érdésre világot fognak vetni. Mit mondanak Bállá rokonai A Pázirány-utcábar! lakik Bslia Géza nagynénje. A mint benyitunk hozzá, elébünk siet és aggodalmas-­kodva kezd beszélni. — Balta Gézáról akarnak valamit megtudni ? Hát arról kérem én nem -okát beszélhetek. Amikor legutol­jára itt járt nálam, kiaitam neki az útját. Hallani sem akaróit róla. Vi­­'ágéletében mindég rossz, vásoti kölyök voít, aki csak szégyent ho­­zoií a famíliára. Karkos Kamrád mindeni elkövettek hogy ember* csiná'jon belő e, de b ába. Mikor hazajött a frontról és kiü'öít a for­radalom, sok bajt okozott. A volt pajtásaival együtt több törvényelle­nes dolgot követett el. Szegény anyja meg apja pedig nagyon tisz­tességes emberek. — Mióta tartózkodott Suboíicá” Bállá Géza? kérdeztük az asszonyt. — Én úgy tudom kérem, hogy N agypénteken jött át Ma gyér-ország­­nól, hegy honnan, azt nem tudom, de valószínűleg Szegedről jött, ahoi az édes anyja lakik. Mikor beállí­tott ho.-zám, rongyos, piszkos volt Még azt sem engedtem meg neki, hogy itt aludjon, azt mondtam neki, hogy följelentem a rendőrségen, mert útlevél nélkül jött át a hatá­­on. Erre nekem azt L lelte, hogy itt a rendőrségen fényképes igazolványt <ap, de addig sem fél, mert a rend­őrségen sok ismerőse van, a detek­tívek is ióbarátjai és nem tartóitat­ják le. — Mikor volt itt legutoljára? — Azóta, hogy megtiltottam neki, hogy idejárjon, egyszer sem voít itt. Nem is vagyok rá kiváncsi. A műit pénteken a Gombkötő-uccában lát­tam egy úrral tárgyalni, de elfordí­tottam a h-jemet, hogy ne kelljen a köszönését fogadni. Azóta nem hai-A montenegrói emigránsok Oroszországba ménnél« A SHS. királyság megalakulása óta, mint ismeretes, néhány volt montenegrói miniszter R mába köl­tözőt t, ahol Nikita király halála óia az özvegy exkiráiyné támogatásával akciót folytattak a montenegrói ki­rályság visszaállítása érdekében. Ezt az akciót nemcsak tűrte, de támo­gatta is az olasz kormány, Flame« nac volt cetlnjei miniszterei nők és hívei a génuaí konferencia alkalmá­val is megkísérelték, hogy követe­lésüket a hatalmak újból revízió alá vegyék, — azonban az emigráns­­kormány memorandumának tárgya­lását, mint megírtuk, a konferencia elvetette. Tudvalevőig a konferen­cián Csicserín akart a montenegrói kérdésbe! a SHS. királyságnak kel­lemetlenkedni, mig ez alkalommal a montenegrói szepsratisták eddigi olasz támogatói föltűnően hallgattak és semmi kísérletet sem tettek párt­­tagoltjaik érdekében. Az oroszok föllépésének és as olaszok föltűnő frontváltozíatásának oka most derült csak ki annak a római tudósításnak alapján, mcfv Plamenac volt montenegrói minisz­­erelnöknek és híveinek Oroszor­szágba való költözéséről számol be, A párisi Matin énesülése szerint Plamenac a Rómában levő mon­tenegrói ellenkormány feje és a montenegrói emigránsok vezére a konferencia idején tárgyalásokat folytatott és megegyezési létesített Csicserinnel, aki magára vállalta a montenegrói szeparatisták törekvé­seinek támogatását. A támogatás elsősorban C ic?erin ismert föíszó« i3Íásában nyilvánult meg, másrész­­ől ígéretet tett Píamenacrnk, hogy ?. szovjetkormány t mogaina fogja a SHS. kirá yság egysége, illetve Mon­­tenegfőiak különválása érdekében folytatót akciójában. Másrészt a jugoszláv és ol3S2d<> legác óknak a rapallói szerződésről folytatott tárgyalásai alkalmával szoba került.a montenegrói ellen­­kormány ügye is és a megállapo­dások érielmében a római kormány kötelezte magái arra, Logy a jövő­ben semmi támogatásban sem fogja részesiieni a montenegrói emigrán­sokat. Ily módon lehetetlenné vált Pia­­menacnak római akciója, miért is h volt miniszterelnök elhatározta, hogy híveivel együtt Oroszországba teszik ái működésűk színhelyét. A Matin értesülése szerint a montenegiói szeparatis'ák rövid időn belül már Oroszországba is költöznek, ahol a szovjetkormáay gondoskodni fog arról, hogy elhelyezkedhessenek és tovább űzhessék azt az aknamunkát, amelyet eddig Olaszország védelme alídt eredmányieienüJ folytattak. Az álköitözködésre vonatkozó'ag már meg fs állapodtak CaiesennneL

Next

/
Oldalképek
Tartalom